Prágai Magyar Hirlap, 1929. február (8. évfolyam, 27-50 / 1950-1973. szám)

1929-02-20 / 43. (1966.) szám

1929 február 20, *MT<fa. 1 A vizsgálóbíró, az ügyész és a csendőrség vállvetve dolgozik a dráma rejtélyeinek felderítésén — Újabb vizsgálóbírói kiszállás Homonnán — Homonna, február 19. (Saját tudósítónktól.) fA titokzatos körtvélyesi hitvesgyilkossági bűn­ügyben állandóan újabb adatok vetődnek felszínre, amelyek a nyomozó hatóságok fi­gyelmét olyan momentumokra is kiterjesztik, amik eddig homályban maradlak. A hitvesgyilkossággal gyanúsított Jank-or- szky Mária és társai tagadnak s az ellenük összehozott közvetett bizonyítékokban még nem alakult ki olyan rendszer, amely vilá­gos magyarázatát adhatná a bűnügyben szereplő három rejtélyes halálesetnek. Az államügyész, a vizsgálóóbiró és a nyo­mozó csendőrség vállvetve iparkodnak segí­teni az igazságszolgáltatás nehéz munkáját. Igyekeznek összehordani mindent, amit a fa­lu szóbeszédéből ki lehet hámozni s aminek a bűnügy szempontjából valamilyen jelentő­sége van. Az igazság felderítésében segítsé­gükre vau a védelem is. Engel Brnát dr. és Zlalner Oszkár dr. ügyvédek éber figyelem­mel kisérik a vizsgálat minden stádiumát s a védelem szempontjából rendkívül fontos különnyomozásokat folytatnak le. A gyanús dob Jankovszky Mária és Gyula Já­nos állhatatos tagadásával szemben a falu és a környék lakossága továbbra is makacsul kitart amcllelt, hogy a körtvé­lyesi Jankovszky-házban mérgezés és bér­gyilkosság történt. Legutóbb is előbukkant egy pár olyan tanú, akiknek vallomása a vizsgálat újabb kiter7 jjesztósét telte szükségessé. A védelem indít­ványára és az újabb adatok felülvizsgálására újból vizsgálóbírói kiszállást tartollak & ez alkalommal a vizsgálóbiró negyven tanú vallomását foglalta jegyzőkönyvbe. A felszinrekerült közvetett bizonyítékok sok tekintetben rácáfolnak a gyanúsított Jankov­szky Mária állításaira. így például Palotás Já­nos azt állítja; hogy miikor Jankovszky Má­ria férjét temették, az asszony egy t önfeledt pillanatban kijelentette előtte: — Nem fogok üdvözülni. Kavcsák Mária jó szomszédi viszonyban volt a Jankovszky-családdal. Az utóbbi idő­ben feltűnt neki, hogy Jankovszky, Mária gyakran beszél a halálról, férje haláláról: — Halotti szemfedőt varrók majd neki, ké­szen vannak a halotti ruhák is. Ha meghal, szépen kifésülöm majd az uránnál, négy párnál teszek a feje alá és úgy fektetem a koporsóba. 'Állítólag ezek a szavak is elhangzottak az asz- szony ajkáról. Megerősíti ezt az a tény, hogy a férj halotti ruhái két nappal halála elölt már készen voltak. Közvetett bizonyíték jellegével bírhat Gyula Á walesi herceg ai angol munkanélküliekért London, február 19. A londoni Mansions- feouse-ban az ipari mintavásár megnyitása al­kalmával ünnepi ebéd volt, amelyen a walesi herceg és a premierminiszler mondták az ün­nepi beszédeket. A walesi herceg felhívást intézett Anglia és a domíniumok minden brit­jéhez, hogy vagyonuk arányában igyekezze­nek áldozatokat hozni az angol munkanélkü­liség megszüntetésére. Másfélmillió munka­nélküli van Angliában és a kor egyik főprob­lémája az, hogy miként lehet munkát adni e munkanélkülieknek. A közelmúltban közvet­len tapasztalatokat szerzett a munkanélküliek nyomoráról és éppen ezért fölhívja az anya­országot és domíniumokat, hogy segédkezze­nek e súlyos probléma megoldásánál. Általános munkás-bérharc Lengyelországban Breslau, február 19. Miután lengyel fel- sősziléziai munkások fölmondták a bérszer­ződést, mert béremelést és részleges munka­időcsökkentést követelnek, most a vaskohók munkássága is elhatározta, hogy az eddig ér­vényben lévő bérszerződést fölmondja és pót- dijakat követel. Mint ismeretes, a bányamun­kások általános ‘sztrájkkal fenyegetődznek s elhatározásukat csak a katasztrofális hide­gek s a. kormány pillanatnyi engedékenysége miatt nem hajtották végre. A vasmunkások szakszervezetei kijelentették, hogy ha a ta­nácskozások a közeli napokban nem hoznak eredményt, ugyanolyan eszközökhöz nyúlnak, mint a bányamunkások. János sürgetett és erőszakos válása is. Elein­te sehogy sem tudott megbarátkozni a gon­dolattal, hogy egyházilag nem válhat el fele­ségétől, midőn azonban látta, hogy még papja sem képes a püspöki intervenciót megszerez­ni, megelégedett a polgári válással, csakhogy elvehesse az özveggyé vált Jankovszkynét. Számös ilyen és ehhez hasonló vallomás ke­rült már eddig is a bűnügy iratai közé s az igazságszolgáltatás szerveinek nehéz feladata lesz kihámozni, mi volt a szóbeszéd alján és mennyire jogosult a hitvesgyilkosság gyanúja. Igen érdekes újabb adatokat jelölt meg a védelem. Magánnyomozások szerint a gyanús körülmények között meghalt Janik ovszikyt pár nappal halála előtt meglátogatta Witkovis, a község molnára, aki falusi szokás szerint egy és más betegségre jő orvosságot tudott. A molnár, hogy a görcsökben vonagló em­ber fájdalmát enyhítse, injekciót adoll neki. Hogy milyen volt a fecskendő és mi volt a be­fecskendezett szer, ezek kétségtelenül olyan i körülmények, amelyek a halál megállapítása- ; nál nagy fontossággal bírnak. A bünpert a tanúvallomásokon kívül az or- ; vosok és vegyészek szakvéleményei fogják ! eldönteni. Klementina belga hercegnő • és Coty parfőmgyáros monarchista összeesküvést szerveznek? Páris, február 19. A Chicago Tribüné brüsszeli levelezője jelenti, hogy tegnap óba egész Brüsszelt lázban tartja a konzervatív ka­tolikus Libre Belgique leleplezése, amely sze­rint Coty illat szer gyár os és Klementina belga hercegnő, Bonaparte Viktor Napóleon her­ceg özvegye, összeesküvést szerveznek. Céljuk az, hogy a francia köztársaságot meg- döntsék és IV. Napóleon Lajost, Klementina hercegnő fiát császárként a francia trónra jut­tassák. Klementina hercegnő, ki ágyban fek­vő beteg, sem meg nem cáfolta, sem meg nem erő­sítette a lap hírét. A párisi lapok ehhez megjegyzik, hogy Coty maga is korzikai eredetű. Egyébként a fiatal herceg nevelője, Boyel francia tábornok, aki igen hazafias érzésű és a háborúban több ki­tüntetést kapott. Klementina hervegnő test­vére Lónyiay Elemérné Stefánia hercegnőnek. A Volonté a leleplezéshez hozzáfűzi- hogy a másik trónkövetelő, a Bourbon-orleánsi ház feje, Guise herceg, szintén Brüsszelben tar­tózkodik és figyeli fiatal velélytársának törek­véseit. . Ili 'IIIIIIIIBMltl—PBBBBP A Kassán elfogott többszörös német rablógyilkost Vasrav száSSiíol- iák a német határra Kassa, február 19. (Kassai szerkesztősé­günk telefon jelen lése.) Annakidején kimerí­tően foglalkoztunk Heitzwebel Willy hír­hedt többszörös német rablógyilkos viselt dolgaival, aki Németországban és Délam erikában hat rablógyilkosságot követett el és két rend­őrt is agyonlőtt, amikor üldözőbe vették. Heitzwebel múlt év november végén Romá­niába akarta áttenni működésének színhe­lyét, de a kassai pályaudvaron Görlitz^nevü tár­sával együtt elfogták és kihallgatásuk uián mind a kettőt a tör­vényszék fogházába szállították. Időközben a német hatóságok részéről megindult a ki­adatási eljárás. Görlitzet egy hónap előtt adták át a németeknek, míg a hírhedt Heitzwebelt ma reggel hét óra­kor erősen vasraverve három csendőr kí­séretében szállították a német határra. . , ■ - . -• r Parancs szerint egyetlen pillanatig sem ma­radhat Heitzwebel szigorított őrizet nélkül és az egész utat bilin cehe ver1 ve kell megten­nie. Heitzwebel ugyan fogadkozott az egész utón, hogy engedelmesen fogja magát visel­ni, kísérői azonban tisztában vannak azzal, hogy csak az alkalomra vár és mindent meg fog kísérelni a menekülésre. Minden intéz­kedés megtörtént, hogy a -bandita esetleges szökési és ellenállási kísérlete megakadá­lyozható legyem A német határon a hatóságok emberein kívül újságírók és fotóriporterek serege várakozik Heitzwebeire, akinek kassai elfogatása és kiadatása Né­metországban a szenzáció erejével hatott Nagyban hamisitoti bélyegeket egy hágai kereskedő s egy ; dami klisé gyáros Felülnyomással látták el a bélyegeket s igy hatalmas nyereségre tettek szert — A csalók hosszú évek óla folytatták üzelmeiket Amszterdam, február 19. Amióta a bélyeggyüj- tés járja, pedig ennek már jó ideje, és rájöttek az emberek arra, hogy bizonyos viszonyok közt régi bélyegek vagy különös jellel ellátott, egész va­gyonokat rejtegetnek magukban, azóta gyakori a bélyeghamisítás, amilyet most is fölfedezett a rendőrség. Érdekes, hogy ez a hamisítás már évek óta folyik és akik ludasok benne, szép pénzt szereztek. A csalás főhősei egy hágai bélyegkereskedő és egy rotterdami kliségyáros. Az utóbbi a kereskedő megbizásárá felülnyo- , mással látott el bizonyos bélyegeket, amelyek a felülnyomás következteben ritkasággá váltak és bélyeggyűjtők nagy árat adtak értük. A kár, amit ezel a hamisítással okoztak, nagyon tekinté'yes. Szakemberek véleménye szerint leg­alább is százezer hollandi forint, mert a szóban- forgó kereskedőnek sok volt az üzletfele és nagy üzleteket kötött A csalók mindent bevallottak. Azt a könyv- nyomdászt is kihallgatták,/ aki a hamisítványokat készítette, de nem tartózhatták le. mert bebizonyí­totta, hogy jóhiszeműen járt el, mert megbízói azt mondát neki, hogy a bélyegek reklámcélokra valók. Már 1919-ben kiderü’t, hogy angol bélyegeken hamisítva volt az a felülnyo­más, amely nagyon értékessé tette ezeket a bé­lyegeket, A nyomok akkor is a most szereplő hágai bélyeg­kereskedőhöz vittek, aki azzal igazolta magát hogy külföldről kapta a hamis bélyegeket és nem vette észre a csalást. Azokat az embereket, akik vetlek ezekből a bélyegekből kártalanította és ez­zel a dolog szépen elaludt. Ugyanannak a kereskedőnek, aki 1919 ben az angol bélyegek meghamisítását fölfedezte, egy is mert hágai kereskedő által rendezett bélyegárve­rés katalógusában nemrégen föltűnt két ugyanegy fajtájú bélyeg, amelyeknek felülnyomása azonban nem egyezett meg egymással tökéletesen. Ez gya­nakvóvá telte. Sikerült a bélyegeket kézbe kapnia és azonnal elküldte egy haarleni bélyegszakértő­nek, aki kiderítette, hogy valamelyik bélyegen hamis a felülnyomás. A legnagyobb titokban vizsgálat indult meg és ennek folyamán olyan nyomra akadtak, amely a rotterdami klí- sógyároshoz vitt. Óvatos készülődés után egy napon váratlanul ku­tatást tartottak a gyárosnál. Ez a kutatás meglepő eredménnyel járt. amely minden gyanút megeró- si'elt. Ott ugyanis különféle kliséken, amelyek felülnyomásra szo’gáltak, megtalá’ták azt a klisét is, amellyel az 1919. évi hamisítást követték eL A kutatás sokáig tartott és nem volt könnyű mun­ka, mert a klisék mind darabokra voltak szétvágva és mindenik darab más-más helyen volt eldugva, igy a szén közt, a padlózat alatt stb. És mikor ezeket a darabkákat egésszé ál’itottak össze, akkor derült ki, hogy a hamisilás sokkal nagyobb méretű, mint amekkorának gondolták. Mily nagy haszna lehetett a szélhámosságból a hágai bélyegkereskedönek, megmutatja néhány példa. Az 1924. évi vörös egycentes bélyeget a* 5 centes felülnyomással látták el; ez a bélyeg,' ha ez a felülnyomás valódi, száz forintot ér. Meg­hamisították a Y cent felülnyomást az 1902. évi barna 2 centes holland indiai bélyegen, a 2Y cen­test az 1902. évi lila 3 centes holland indiain és a 2Y centest az 1902. évi vöröslila 3 centes holland­indiain, amelyen, ha a felülnyomás valódi, a ke- reskede'emben negyven, illetőleg nyolcvan-ki- lencven forinton kelríék el. De esetleg még na­gyobb árat is fizetnek ér lük. Meghamisították a .,Bezit Buiten" felülnyomást is a fekete kék 2Y hollan-indiain, amelynek kereskedelmi értéke nyolcvan-ki’encven forint, továbbá a „10 cent" felülnyomást az 1911. évi surinamei 30 és 50 cen­tes ldsegPőbélyegeken, amelyből egy teljes na­gyon értékes sorpzat van a kereskedelemben; egyes, különösen használatlan változatok nyolc- százforintot is megérnek. Angol bélyegeket hami­sított „I. R. Officiae Bord of Education" felülnyo­mással láttak el. A legszembetűnőbb a badení posta tizenkétkrajcáros bélyegeinek esete. Ezek a bélyegek, ha bizonyos lebélyegzéssel vannak el­látva, a bélyegkereskede’emben körülbelül 550 forintot érnek,, e bélyegzés nélkül pedig csak 15 centet. Amikor az egyik üzletfél ilyen bélyeget kért az említett hágai kereskedőtől, ez a rotterdami klisékészitöné! megrendelte a megfelelő bélyeg­zőt és ezt a hamis felülnyomást egyszerűen rá­nyomta igazi tizenkétkrajcáros bélyegre, amely manipulációval nagy csomó pénzt szer­zett. A hágai kereskedő azért folytathatta oly sokáig háborithalatíanul a csalást, mert a hamisítványo­kat főként magángyüjtőknek adta el, akik nagy- általánosságban nem elég gyakorlottak a hamisít­ványok fölismerésében. Nagy ritkán kereskedőnek' is adott el hamiskványt és az lett a végzete. A bélyeghamisítás filatelista körökben érthe­tően nagy izgalmat kelt. Utolsó fsai kihallgatása a T6iia-l!i?fe®ii Pozsony, február 19. (Pozsonyi szerkesztő­ségünk telefon jelentése.) A luka-ügyiben a vizsgálat 'teljes befejezést nyert. A vizsgálóbí­ró ma délei ölt utolsó tanukéin t Koza Matté jóv Györgyöt hallgatta ki. Több tanút állilóLag már nem fognak beidézni. Az egész vizsgálat során összesem százhúsz tanút hallgatott ki a vizsgálóbiró, akik között politikusok, újság­írók, tanárok, kereskedők és gazdaemiberek vannak. A napokban fogják felolvasni Tuka előtt a mintegy ötszáz oldalra terjedő vizsgá­lati anyagot. A vizsgálóbiró ezután az irato­kat az államügyészségnek adja át, amely, el­készíti a vádiratot. A vádirat valószínűleg tebbszáz oldalra fog terjedni. Ha Tuka a vád­irat ellen nem él felfolyaimodással, altkor március végén állítólag már főtárgyalásra is kerül a Tuka-affér. A Hodzsa-Srabár*aff& Prága, február 19. A Hodzsa—Srobár-affér- ben újból megélénkült a sajtóharc. Ez alka­lommal Srobár javára. A szocialista-liberális lapok úgy állítják be a dolgot, mintha Hodzsa betegsége és hosszasabb tátrai üdülése kap­csolatban lenne Srobár támadásaival, melyek­hez a szlovák néppárt Hodzsa-ellenes kampá­nya is hozzájárult. Hodr:sa szlovák sajtója váltig azt erősitgeti, hogy Srobár ,.irka-firkái" nem méltók arra, hogy komoly történetírás­nak tekintsék őket. Végeredményében Srobár terhelő állításai abban sürithitők össze, hogy Hodzsa, Kristóffy tanúsága szerint, sajátkezü- leg fogalmazta meg Kristóffynek Károly Ki­rályhoz irt memorandumában a kisebbségpo­litikai' követeléseket. Hodzsa ezt az állítást közvetett bizonyítékokkal igyekszik valószí­nűtlenné tenni, amikor kétségbevonja Kristóf­fy szavahihetőségét. A közvetett bizonyítéko­kon váló nyargalászás azonban kissé különös akkor, amikor a vitázó felek abszolút bizo­nyítékra hivatkozhatnának. Kristóffy hagya­tékában bizonyára érintetlenül megvan a ne­vezetes memorandum fogalmazványa, Kris­tóffy örökösei azonkívül nem a Marson ékek, a vitázók könnyen megszerezhetnék a kényes irat hiteles fényképét

Next

/
Thumbnails
Contents