Prágai Magyar Hirlap, 1929. február (8. évfolyam, 27-50 / 1950-1973. szám)

1929-02-16 / 40. (1963.) szám

AI-7V %AG¥AR-H 1 RLAC? ibátf l«i>l w<W jöf ft4tfiuu*t, A katolikus papság országos akciója a kongruatőrvény méltánytalanságainak orvoslása érdekében üz esperes! kerületek memorandumban kérik a parlamenti fényezőktől a sürgős intézkedéseket Kassa, február 15. A kongruatörvény humánus reformja ér­dekében a salovensakói római katolikus pap­ság országos mozgalmait indított. A mozgatom kiindulása a kassai egyházmegye esperesed­nek s az egyes esperességOk megbizoiitajiinaik értekezlete volt, amelyen az egész egyházme­gyei papság nevében elhatározták, hogy me­morandumot intéznek a minisztertanácshoz, az egyes poLgári pártok parlamenti klubjai­hoz és valamennyi döntő jelentőséggel bíró tényezőhöz. Az értekezlet egyúttal elhatároz­ta, hogy ^ x _ fölhívja az összes szlovenszkói katolikus espcresi kerületeket, hogy ezen igen ko­moly, a papság anyagi létét veszélyeztető kérdési rendkívüli gjteléseken mielőbb megtárgyalják, a memorandumot magu­kévá tegyék s az összes hivatott tényezők­nek előterjesszék: a miniszteri tanácsnak, az iskola- és nőpmü- velósügyi minisztériumnak Prágába, továbbá eme minisztérium reíerálusának s gz orszá­gos hivatalnak Pozsonyba; nemkülönben az összes polgári pártok klubjainak; végezetül a püspöki karnak. Az elkészült memorandum, amelyet ren­deltetési helyeire már eljuttattak, többek kö­zölt a következőket tartalmazza : A kassái egyházmegye értekezlete föltéte­lezi, hogy úgy a minisztertanács, mint az ösz- szes politikai pártok tudatában vannak ama értékes erkölcsi munkának, melyet a Lelké- szi kar végez. Éppen azért az egész egyház­megye papságának nevében tisztelettel kérik, hogy a papcik a törvény megfelelő uóvellliaá- lásával a középiskolai tanárokkal egyenran­gú fizetést kapjanak. Amint köztudomású, a kongruatőrvény a főiskolai végzettséggel biró papokat csak a középiskolai kvalifikációval biró tiszt­viselők kategóriájába iktatta be. Az elégedet­len papság a törvény meghozatala ubáu a végrehajtási rendelettől várta anyagi helyze­tének javulásét, ami kilátásba is volt helyez­ve. De ez nem történt meg! De nézzük csak a dolgot alaposabban! „dongnia 9usitamtatiio olani“ a papság tisztes­séges megélhetésének a lehetőségét jelenti. De lehetséges-e illően megélni az évi 9000 koronából, ha még abból a minimális összeg­ből is le kell vonni a jövedelmi adót, a nyug­díj- és betegségéiyezési járulékot? A kon- gruatörvény végrehajtási rendelete a plébá­niai jövedelmek összeírása tekintetében any- nyira szigo.ru, hogy lia tényleg ama szigorral lesz végrehajtva, a szlovenszkói plébániák tiz százaléka sem fog részesülni ezen alacsony kongrua ki­egészítésében; 90 százaléka pedia: elesik attól. Ha már a törvény oly szűkkeblűén alapította meg a papi megélhetést, hogy. az eddigi kon gruát még csak a hivatalos valutáris színvo­nalra sem emelte, sőt csak hatszor sem szo­rozta, bár a megélhetés tízszeresen drágult meg, legalább akkor a végrehajtása rende­letnek kellett volna megállapítania azt, hogy a plébániai helyi jövedelmeket is ugyanazzal a kulccsal, azaz hatszorosan kell értékelni Éppen azért ebben az értelemben kérik az orvoslást, mivel csak ez a megoldás felel meg a kongrua magasságának; avagy pedig vé tessék tekintetbe a plébániai földek katasz­teri tiszta jövedelme s annak ára állapittas- sék meg úgy, mint az illeték-egy énért ék ki­vetésénél (SOXfcataszt. jövedelem) s a földek tiszta jövedelme gyanánt ama összeg törvé­nyes százaléka vétessék. A hívek természetbeni szolgáltatásait is (párbér, köteles munka) ugyanazzal a kulcs­csal kellene megálílapibani, t. i. az 1896. ösz- szeirásban e címen lévő jövedelem hatszoro­sával. Fájdalmas az az egyenlőtlenség, ame­lyet a végrehajtási kormányrendelet eme ter­mészetbeni szolgáltatásoknál tartalmaz, mely szerint a behajtási költségek megtérítése cí­mén Csehországban 20%, Szlovetiszkón el­lenben 6% hozható levonásba. A szlovenszkói papság további sérelme a misealapitványok kamatainak beszámítása. Igazságtalanság a hivatalos fogatok átalány­összegének a megállapítása. Az anyakönyvek vezetésé ved összekötött irodai kiadások leszá­mításánál ugyancsak két mértéket állapit meg; Cseh- és Morvaországban az illető hiit- felekezet minden tagja után 30 fillérben, Szlovenszkón ellenben a 162. § értelmében csak 20 fillérben. A fölhozott sérelmek miatt — mondja a memorandum — nyomatékosan kérünk sür­gős intézkedést abban az értelemben, hogy a megállapított jövedelmekből levonassa­nak: a jövedelmi adó, házadó s az egyházmegyei összes alapokra, ténylegesen _ fizetett járulé­kok, nemik ülőn ben a plébániai épületek fönn­tartására is megfelelő átalány, á lótartási átalány címén pedig legalább a törvényben meg állapiba tit 1000 kor. mindazon plébániák­nál, amely éden él az 1896-dki összeírásban ez összeg szereped. Mindezt azonban csak arra az időre, mig a törvényhozás belátja eme ala­csony összeg tarthatatlanságát s azt megfele­lően magasabban állapítja meg. Végül az irodai kiadásokra fordított tösszegek föleme­lését. A segédjeik észak s nyugdíjasok editálására vonatkozólag ezeket a megjegyzéseket tesz- szük: A végrehajtási rendelet 167. §-a úgy rendelkezik, hogy a lelkész káplán tartás ói­mén 4500 K-t vehet magának kiadásba, de csakis ott, ahol a segédlielíkészi állás szervez­ve van s ténylegesen be is töltve s hogy a káplán azt az összeget, mint jövedelmét tün­tesse föl. Mi következik ebből? Az, hogy — mivel azok a plébániák, amelyeknél a káp­lán! állás szervezve van, rendszerint a job­ban dotált plébániák közé tartoznak, ame­lyeknek a helyi forrásokból eredő jövedelme leggyakrabban magasabb a most megállapí­tott összegnél (9000—4500=13.500 K), a káp­lán, akinek kongruájából 4500 K mint helyi jövedelem kszámitódilk, nem kap semmit, de a plébános sem kap semmit, mint jobban do­tált javadalmai Megmarad tehát neki a káp­lántartás terhe a saját vagyonából Sérelmes ama intézkedés is, hogy a tör­vény a lelkészt teendők további ellátásához való munkaképtelenség bebizonyítását a 35 évi szolgálat és a 60. óv betöltése után is kö­veted! S miért tesz különbséget a lelkész s az álla­mi tisztviselők között abban a tekintetben is, hogy a papok 35 évi szolgálati idő után is kötelesek nyugdijjárulékot fizetni? Tiszteletted kérjülk — fejezi be a memoran­dum — a fölsorolt sérelmek és méMnybalau- ságok megnyugtató orvoslását minél előbb. Abban az esetben s teljes joggal föd is téte- telezve, hogy indokolt kérésünk a hivatott té­nyezők részéről megértésre talál s uj össze­írást rendelnek el a fölhozott irányelvek te­kintetbevételével, végezetül kérjük a kon­gruatörvény 3. §. 2. pontjának a novedflizálá- sát, hogy t i. az uj összeírás mérvadó legyen a jövőben kiadandó uj, igazságosabb s a lel­készek anyagi helyzetét nagyobb jóindulattal rendező kongruáliis törvény meghozataláig; hogy tehát az egyszer kiállított javadadmi összeírást ne legyen szükséges minden öí év­ben fogTanait09Íta,ni úgy, mint az 1896-iM ösz- sze írás is érvényes volt egész mostanáig. A memorandumot a kassai egyházmegye papsága nevében Ottó Alajos dr., minit elnök, Szopkó István, mint jegyző, Miklusica Simon és Levendovszky Antal, mint hitelesítők ír­ták alá. nagy, olcsó szobákkal, ahol húsz-harminc tu­rista is elhalhat egymás mellett, olcsó kis vendéglőket, olyan kantinféléket, ahol jó, olcsó bártfai, valamint szepesi virslit, liptói túrót szerezhet be néhány garasért a derék germán turista, de hogy ezektől az ország vagyonosodnak, ilyen idegenforgalom által pénz folyna be az országba, kétlem. Ehhez azonban idegen forgalmi tanács sem kell, sokkal kisebb eszközökkel teremthetünk eíajta idegenforgalmat Ha azonban a Coockék és Cunardék által szervezett és pártfogolt igazi, nemzetközi idegenforgalmat akarják Csehszlovákia ré­szére is megteremteni e nemcsak Karlsbad és Marienbad területeire tömöríteni az ide­genek elitjét, Szlovénszkó természeti kin­cseire is tessék pillantani s ami a nagy cseh világfürdők mintái skáláját*- már be van vezetve, tessék Szlovákiában is meg­teremteni; világmod erőséget autóut akban és szállodákban. Csak ha éz biztosítva lesz, állítsunk be a Coock-irodák és a Cuuard Lineék igazgatósági irodáiba, állítsunk ősz- s*ze idegenforgalmi tanácsot « kezdjük iga­zán, komolyan megépíteni minden ország legjobb takarékpénztári épületét: az Idegen­forgalmat. ■smsss^y ídegenlorgaíom és Csehszlovákia Á Prágai Magyar Hiríap számára irta: Hungaricus Viatot Nizza, február hó. A háborúéi őt. ti idők legrentí'ezettebb és egnyugodtabb agyú férfiúval, Magyaror­szágnak, úgy emlékszem, akkor már négy- zen vagy ötszöri miniszterelnökével, We- kerie Sándorral, a magyar turisztika kor­mánybiztosává történt kinevezte Lésem al­kalmából hosszabb megbeszélést folytattunk azon irányelveket illetően, amelyeket az idegenforgalom emelése céljából követnünk kell. — Sokat utaztál, ismered a nagyvilágot, add elő terveidet, hogyan képzeled Magyar- ország bekapcsolódását a nagy nemzetközi idegenforgalomba, melyek volnának azok a legszükségesebb befektetések, amelyeket az állami háztartás túlságos meg terhel tetőse n élkül vállalhatnánk. Ha elmond tad monda­nivalódat, én az én józan eszemmel tenném hozzá a megjegyzéseimet, .majd csak meg­állapodunk valami reálisan keresztülvihető programban. A magyar közmondásnak olyan drasztikusan igaza szokott lenni, jól tudjuk, pénzügyi befektetések nélkül nem lehet ma­radandót alkotni. S ha mindjárt az első években kimutathatóan előnyös kamatozásra nem lenne befektetve tőkénk, az általános, gaz asági, társadalmi és kulturális fellendü­lésben találjuk majd meg a megfelelő ra­kom, penzációt. Óvatos és szűkmarkú csak a hiábavalóknak látszó .kiadásokkal szemben vagyok. Ezekután tudod, mihez tarthatod magadat. — Mielőtt a mai megbeszélésünkre szóló meghívót a kegyelmes ur megkapta — vála­szoltam a miniszterelnöknek — minden jó­zanul gondolkodó által elfogadható rövid programot állítottam össze a magyar turiszr Fka. vagyis az idegenforgalom emelése ér­dekében, illetve a teendő intézkedésekre vonatkozóan. Négy pontban foglalható össze minden, ami egy ország idegenforgalmának f öllen di lés éhez szükséges: 1. Jó autóutak, 2. jó hotelek, 3. a Coockdródákkal való jól megszerve­zett kapcsolat 4. nem vagyunk tengerparti ország 6 így csak negyed sorban, las't bút nőt. leaist, hang­súlyozom végül a Cunard Line angol hajós­társasággal való összeköttetés nagy fontos­ságát is. A négy pont közül csak az első ket­tő igényel pénzügyi befektetést. Ám egyik a másikért, mind a kettő olyan befektetés, amely jó vezetés mellett önmagát aimortf zálja. — Coockék és a Cunard Line nemzetközi hatalmasságok, melyek .minden olyan jelent­kező országnak, ahol kilátás lehet idegen- forgalom megteremtésére, sziveeen csinál­nak nemzetközi propagandát. Természete­sen az ő szemükben is mindennek elő félté tele, ismételve hangsúlyozom, a jó autóutak és a modern szállodák. Ez a. tárgyalás persze a nagy vüágfelTor- dulás fináléja előtt a szép jövendő reményé­ben folyt le. 1918 őszirózsás ősze Magyarországra nézve lehetetlenné tette az eíajta tervek keresztül­vitelét. A Tátrát, a régi Magyarország leg­nagyobb a frakcióját, Csehszlóvákiáhöz csa­tolták s ami fölött akkoron Wekerfe minisz­ter-elnökkel folytattunk tárgyalást* 1929 ja­nuár végén a prágai kereskedelmi miniszté­riumban összehívott ankétnek képezte disz­kusszióját. Eredmény: idegenforgalmi ta­nács felállítását hozták javaslatba. Broz vas- utügyi miniszteri tanácsos föl-szólalásában, akit még a bécsi vasutügyi minisztériumból ismerek, van a legtöbb megszívlelni való. A többi csak szalmacséplée volt. Amit 1918 előtt Wekerle Sándor elfogadott a régi, nagy Magyarországra nézve helyesnek, ugyanez áll fenn 1929-ben is Csehszlovákiá­ra nézve is. A kívánt idegenforgalomnak ma is ugyanazok az előle!tételei, mint 1918- ban. Csehszlovák iának is van Tátrája, de nincs tengere. Neki sincsenek megfelelő autóutjai, sem pedig elegendő számban mo­dem szállodái. Az a nemzetközileg is gazdagnak mond­ható amerikai vagy angol glohetrotber nem akar a vasúti menetrendtől függni, szűk, zárt vasúti kocsik kényelmetlenségének sem teszi ki magát s ahová autójával kényelme­sen el nem juthat, azokat az országrészeket egyszerűen kihagyja úti programjából. Ter­mészetesen jó aulóuthoz rögtön odaképzeli a minden komforttal ellátott luxusszállodát is. Pénz nem számit nála, fizet, de a legjob­bat akarja. Nem is képzeljük, mennyi bolon­dul költekező globetrotter szaladgál ma vi­lágszerte. A világháború igen soknak fejős­tehene volt, a kifejt tejnek is csak a tejszí­nére vágynak s ezéirt minden áldozatra ké­pesek. A francia Riviérán kedvükért még ma is napról-napra újabb ‘és nagyszerűbbnél nagy­szerűbb szállodák épülnek. Francia ország autóháliózata emlékeztet már Amerika ki- asafaltozott transzkontinentális aut outijaira. Itt megtalál mindent az az amerikai milliár­dos, amit Amerikában nagy gazdagsága da­cára a törvény szerint nélkülöznie kell. Za­vartalanul fogyaszthatja a legjobb italokat, szabadon dúskálhat a legszebb nőkben, ló­versenyen és játéktermekben, zöld gyepen és zöld asztalon a végtelenségig elégítheti ki játékszenvedélyét. Egy pillantás Franciaor­szág autóuttérlcépére s megértjük, miért tudja ez a piros vonalakkal behálózott föld­terület a világ legköltekezőbbjei t oly varázs­erővel idehuzni s fő’eg itt tartani. Ez a legeliso, a második conditio sin© qua non a kifogástalan szállodák. Szállodákról persze nehéz ott beszélni, ahol egy világviszonylatban primitiv — nem akarom megírni, melyik szállodáról — egyik legnagyobb csehországi lapban azt olvastam, hogy az ma a világ legnagyszerűbb szállo­dája, Mindenekelőtt ismernünk kell a világ idegenforgalmának igényeit, ha idegenfor­galmat akarunk teremteni. Mert .mit. kell mindenekelőtt idegenforga­lom alatt értenünk? Ha megelégszünk az>- zal. hogy a hátizsákos, Jaeger-inges német és oszlók turisták ezrei lepjék el az orszá­got, úgy építsünk Uirietakunyhókatj sóikat Százötven évvet ezelőtt ölték meg James Cooh-ot, a nagy $öldra$zi kutatót A tudomány vértanúi igazán az emberiség mártírjai. Akit laboratóriumi kutatásai köz­ben öl meg a kísérletező anyag orvul támadó alattomossága, aki ismeretlen világokat akar föltárai és bennszülöttekkel, a természet ezer elérni csapásával vívja meg törékeny harcát, aki a levegőt akarja uj Daedateaként birtok­ba venni, vagy leszáll a bányák sötét ölébe, hogy a láthatatlan, félelmes szellemekkel bir­kózzék meg; mind, mind az emberiség tudá­sáért, fejlődéséért adták oda életüket. Ezeknek a hősöknek a sorából való James Cook is, a rettenthetetlen angol utazó, akinek emlékét ma kegyelettel idézik föl azok, akik a Föld történetének földerítésében, a nágy fölfedezok sorában is az elsők között emlege­tik az angol tengerész nevét.. Február 14-én volt m ásfél száz éve, hogy Cook a tudományért vértanúhalált szenvedeti Alig néhány hete ünnepelte a világ Cook születésének kétszá­zadig évfordulóját s Anglia kegyeletes ün­nepségek közt emlékezett meg Cookról, aki mint hajősinas kezdte meg pályáját, majd 21 éves korában az angol hajóhad szolgálatába lépett. 1768-ban indult meg Dél felé, amikor is a déli szélesség 40 fokáig nyomult elő, kö- rülhajőzta Ujzélaud szigetét, később áthajózott a Botainybayn s változatos kalandok után Ba- fcávia és a Jóreménység fokát érintve tért viszr sza Angliába. Cookot visszatérése után melegen ünnepel­ték Angliában s ez csak fokozta önbizalmát, tudományos ambícióját. Önként jelentkezett, az Atlanti- és Csendes-óceán északi átjárójá­nak felfedezésére. Két hajóval vágott neki Cook az útnak: a „Resolut.ion“ (Elhatározott­ság) és a Clark vezetése alatt álló „Discovery* (Fölfedezés) hajókkal. Másfél évig járta Cook a végtelen óceánt, amikor a Haway-i szigete­ket felfedezte. Ott ölték meg több matrózával együtt 1879 február 14-én. Az elárvult expedí­ciót Clark, majd ennek halála után Gare ve­zette tovább. Cook, aki Anglia nevében vette birtokba a fölfedezett terülteteket s aki első­nek hívta fel hazája figyelmét Ausztrália dél­keleti részeire, nevét is halhatatlanná tette: ö róla nevezték el Cook-szigeteknek a Csendes­óceán kilenc zátonyos szigetből álló kis cso­portját, amelyek most közigazgatásilag Uj-Zé- landtól függenek s az ő nevét viseli az Uj-Zé- land két szigetét egymástól elválasztó Cook- szoros is, amelyet 1770-ben fedezett fel. — Farsangi színdarab Kőhidgyarmaton. Kőhid­gyar mairól Írják: A kőhidgyarmati Kát. Kör far­sang utolsó vasárnapján előadta Csite Károly há~ romfelvonásos népszínművét: „A biró Ieányai“-t. Az előadás, mely kiválóan sikerült, az ottani Népház nagytermében folyt le. A szereplő szemé­lyek mindnyájan sok tapsot arattak. A főszerepe­ket Juhász Béla, Mátyás Imre, Németh Ilus és Kézman Jolán játszották. Az előadás előtt a kö­zönség a római kiegyezés alkalmából melegen ün­nepedé a pápát. Az esemény világtörténelmi je­lentőségét Pauer Károly pápai káplán, esperes­plébános, a kör elenölce vázolta röviden, a közön­ség pedig elénekelte a pápai himnuszt. A színda­rab egyes felvonásai között a kör dalárdája éne­kelt szép magyar dalokat Kubisch József káplán, köri igazgató vezetésével. A színdarabot és az énekeket Szoleczky János tanító, a kör titkára tanította be nagy buzgalommal. A színdarabot, melynek tiszta jövede’mét a bevezetett rádió költ­ségeinek fedezésére fogják fordítani, febráur 17-én este megismétlik. Husvétkor a kör Török Rezső „Juhászlegény, szegény juhászlegény" című nagy­szabású énekes játékát fogja előadni ugyancsak a rádió javára. Fizessen elő a mr Képes Hét-re m

Next

/
Thumbnails
Contents