Prágai Magyar Hirlap, 1929. február (8. évfolyam, 27-50 / 1950-1973. szám)

1929-02-13 / 37. (1960.) szám

riAfkAftfíí Hal szAmunk 12 oldal Előfizetés! ár: évente 300, félévre 150, A SzloveTlSzkÓi és rUSZÍnSzkÓi ellenzéki pártok Szerkesztőség* Prága ÍU Panská ulice negyedévre 76, havonta 26 Kő; külföldre: nnlitikai nanilnnia * U “* 1^" l f3?1, * ámítom üsaö forgAchgésa „Fütyülünk rá>k (ü.) Prága, február 11. A csehszlovák-magyar vegyes döntőbíró­ságnak február 4-én Hágában kihirdetett ítélete, amellyel a bíróság illetékesnek nyil­vánította magát a csehszlovák köztársaság területén földbirtokkal bíró magyar állam­polgároknak az itteni földreform eliten be­nyújtott panaszai eldöntésére, a cseh közvé­leményben igen nagy vihart váltott ki és egyes cseh lapok olyan kijelentésekre ra­gadtatták el magúikat, amelyeket éppen a köztársaság nemzetközi érdeked szempontjá­ból nem tudunk helyeselni. Jogilag a kérdés ugyanaz, mint amellyel annak idején a román-magyar, majd később a jugoszláv-magyar vegyes díöntobiróságnak kellett foglalkoznia. A trianoni békeszerző­dés 250. cikkelye világosan kimondja, hogy ,va magyar állampolgároknak a volt osztrák­magyar monarchia területién fekvő vagyona, jogai és érdekei lefoglalás vagy likvidálás alá nem fognak eeni“ és „vissza fognak adatni a jogosultaknak, mentesítve minden ilynemű rendszabálytól vagy más rendelke­zéstől, kényszerigazgatáistól vagy zárlattól, amelyet 1918 november 3-tól a jelen szerző­dés életbeléptetéséig foganatositóttak**; A magyar állampolgároknak e cikk alapján tá­masztott jogigényei a békeszerződés 239. cikkében említett vegyes dőntőbiróság ha­táskörébe tartoznak, amelynek határozatai az idézett cikk g) pontja értelmében vég­érvényesek. A trianoni békeszerződés e rendelkezései annylira világosak és fél reér Ehetetlenek, hogy úgy a román-magyar, mint a jugoszláv- magyar és most a csehszlovák-magyar ve­gyes döntőbíróságnak meg kellett állapíta­nia az illetékességét és az utódállamok ille­tékességi kifogását el kellett vetnie. Ez az Ítélet egyébként összhangban állott a leg­nevesebb nemzetközi jogászok véleményé­vel. Laprodelile, a párisi egyetem világhírű tanára, aki egy időben a francia külügymi­nisztériumnak is jogi szakértője volt, Du- puis, az Institut de Franc© tagija és a párisi diplomáciai főiskola helyettes igazgatója, Bellot, a hágai nemzetközjogi akadémia pro- fesiszora, Vaughan Williams, az angol király tanácsosa és Sir Pollock, az oxfordi egyetem tanára, továbbá Pillét, Brunet, Barthíélemy, Soelle Riport francia jogtan árok, valamint Borchard amerikai egyetemi tanár és Sir Hopkioson, Sir Scott, Sir Simon és Sution angol jogtudósok egyaránt Írásiban szögezték le azt a véleményüket, hogy a trianoni bé­keszerződés 250. és 239. cikkei értelmében a magyar állampolgáróknak az utódállamok területén levő birtokai nem esnek a föld­reform rendelkezései alá és hogy a vegyes döntőbíróságok hatásköre ezekre az esetek­re is kiterjed. A román és legutóbb a Jugo­szláv kormány mindazonáltal nem ismerted a vegyes döntőbíróság illetékességét és viszr sza vonta a bíróságba delegált bl rá iáit, ami­nek következménye azután az a hosszadal­mas eljárás volt, amelyet „optánspör“ né­ven ismer a világ. A magyar kormány a trianoni szerződés 239. cikkére való hivat­kozással arra kérte a népszövetség tanácsát, hogy a megüresedett bírói széket máis egyénnel töltse be, de a népszövetségi ta­nácsnak nem volt mag az ereje és a bátor­sága ahhoz, hegy a békeszerződés jogi ren­delkezéseinek érvényt szerezzem és ehelyett inkább arra törekedett, hogy békés egyez­séget hozzon létre. Hosszas ellenállás után végre a bukaresti kormány tárgyalásokba bocsátkozott a magyar kormánnyal., a két Állam* kAmrieetői Abbáziában, majd San Re­Újra fellángol a forradalom Mexikóban Merénylet a köztársasági eissik ellen — Véres tüntetések Mexikó - Cityben — Portes Gil a katolikus ligák ellen Mexikó City, február 12. Tegnapi, elkob­zott számunkban részletesen beszámoltunk arról a merényletről, melyet ismeretlen tet­teseik követtek ed Portes Giil mexikói köztár­sasági elnök vona/ta eliten. A sínekre helye­zett dinamittöftény a mozdony alatt fölirob- banit, de nagyobb károkat nem okozott a ko­csik Utasaiban. A merénylet összefüggésben áll Torainak, Obregon gyilkosának szombati kivégzésé­vel, mert Torai hívei elhatározták, hogy a kivégzés után represszáliákkal élnek a kor­mány ellen. Az elnök vonala efflle® elkövetett merénylet nem maradt elszigeteli jelenség, mert számos más kormán yfűnk ciománius lakásán is bomba robbant, vagy legalább bombát találtaik e kormánypárti személyiségek tartózkodási he­lyeinek közelében. A mexikói köztársaság elnöke ma nyilat­kozott a tegnapi merényletről. Megtámadja a mexikói kok s és mazá vád* " gyilkos merényletet tervezett a elnök élűén. Bejelenti, hogy a letartóztatott Alaya való­színűleg az összeesküvés leje volt Portes Gil szerint a merénylet ben áll Torai de León kegyelmi kérvényének el utasításával. Katolikus fanatikusok részéről számos fenyegető levelet kapott, amelyeknek azonban nem tulajdonított fontosságot. Az el­nök nem akarja megvádolni a katolikus klé­rust, mivel a merényleteit mindössze három­négy mexikócityi ember követte el külső tá­mogatás nélkül. A merénylet elkövetésének helye körül több február 5-i keltezésű mexi­kói újságot és a katolikus ligának több mami- feszi tu mát találták. A mexikói fővárosban tegnap este nagy tömegek tüntettek a kormány ellen s a rendőrség csak óriási erőfeszítéssel tudta szétzavarni a nyugtalankodókat. Mexikó Cityben ugyan aránylagos csönd van, de a kormány attól fél, hogy ez a nyugalom csak vihar előtti csöndet jelent, mert csakhamar az egész országban újra föléled a forrada­lom. Torai de León kegyelmi kérvényének elutasítása az ország katolikus köreit mé­lyen elkeserítette. Ha a katolikusok több­sége nem is azonosítja magát a rémtettek­kel és kívánságainak törvényes utón való elérésére törekszik, a nép alsóbbrendű kö* reiben és a katolikus ifjúság között mégis sok olyan elem van, amely erőszakos fölke­lést és forradalmat hirdet. Ezenkívül a pro­fesszionista gonosztevők részéről is vesze­delem fenyegeti az államot. Különösen a vasutak forognak veszedelemben. A kor* mány messzemenő elővigyázatossági intéz-* kedéseket léptetett életbe s különben is, a föltétlenül kormánypárti hadseregben olyan hatalmi eszköz áll rendelkezésére, amellyel minden komoly nyugtalanságot azonnal elfojthat. A fővárost semmiesetre sem fenyegeti veszedelem, legföljebb né* hány messzefekvö vidéki városban kritikus a helyzet A párisi jévátételi szakértökonferencia első napibbak eredményei Owen Young a konferencia elnöke — Morgan optimizmusa A francia sajtó bizakodó Paris, február 12. Tegnapi elkobzott szá­miunkban részletesen beszámoltunk a párisi jóvátételi szafkér tökonfereroia megnyitásá­ról s azokról az eredményekről, amelyeket a delegátusok az első három nap alatt elér­tek. Hosszabb huzavona után Owen Young, Amerika delegátusa átvette a konferencia elnöki tiszitélt, miután Coolidge egy telefon- beszélgetésben utólag beleegyezett. Az ülé­seket nem az Asioria-száíiodábam, hainetm az V. György szállodában tartják meg, ahol a helyiségek alkalmasabbaknak bizonyultak, A hangulat igen barátságos. A Francia Bank palotájában adott üin/nepi' mólban ösaaétl'Ock és remélni lehetett, hogy a legrövidebb időn beliül mindenkit kielégí­tő kompromisszumra fognak jutni. De ép­pen e pillanatban, amikor e sorokat Írjuk, érkezik Rómáiból az az egyelőre még ellen­őrizhetetlen hír, hogy a román-magyar tár­gyalások félbeszakadtok. Vájjon a csehszlovák köztársaság kormá­nya a román kormány példáját akarja-e kö­vetni? Renes külügyminiszter ur annak kö­szönheti nemzetközi pozícióját, hogy tevéke­nyen közreműködött a népszövetség leszere­lési bizottságának munkájában és ott a nem­zetközi döntőbíráskodás eszméjét hirdette. Elképzelhető-e, hogy ugyanaz az ember, aki a világ fórumán az arbitrázs gondolatának volt a szószólója, most, amikor a döntőbíró­ság egy konkrét esetiből kifolyólag az ő jógi nézetét nem fogadta el, most egyszerre szembe fog helyezkedni a nemzetközi bíró­sággal és a románok példáját utánozva, Hob- za urat vissza fogja hívni a osehszlovák- magyar döntőbíróságból és a népszövetségi tanács előtt hadakozni fog a külföldi leg­nagyobb jogászok nézetével is alátámasztott magyar álláspont ellen? Amidőn a hágai Ítélet híre Prágába érke­zett, egy hivatalos közlemény azzal vigasz­talta a cseh közvéleményt, hogy az illetékes­séget megállapító ítélet még semmiképpen sem prejudiiikáí a bíróság érdemleges állás- foglalásának. Ez kétségtelenül okos és jogi­lag is helyes kommentár volt. A vegyes döntőbíróság azzal, hogy megáll apitotta ille­tékességét, még távolról sem döntötte el azt a kérdést, hogy a csehszlovák földreform összhangban álil-e a nemzetközi joggal s a békeszerződéssel és nem marasztalta el a prágai kormányt. De hát akikor mire való volt Hobza professzor urnák az a kijelenté­se, hogy a bíróság által elvetett álláspontja mellett ezentúl is kitart és hogy a csehszlo­vák kormány soha más álláspontot elismer­ni vagy elfogadná nem fog? És miért kellett az említett hivatalos közleményben újból hangsúlyozni, hogy a hágai ítélet elfogadha­tatlan, sőt azzal is fenyegetőzni, hogy a földreformot ezután még fokozottabb erővel fogják végrehajtani? A csehszlovák-magyar döntőbíróság ítéle­te csak köziben szóló határozat és nem mon­dotta ki az utolsó szót a vitás kérdésiben. De még akkor is, ha az érdemleges Ítélet ked­vezőtlen volna a csehszlovák köztársaságra nézve, még akkor sem szabad egy államfér- fiúnak. aki a döntőbíráskodás kiépítésétől várja a nemzetközi békét, sőt a keleti Ló­cámét is ezen az alapon szerette volna meg- csiná'ná, szembehelyezkedni egy bir óságnál, amelyet az általa annyira magasztalt béke- szerződés léptetett életbe. Trianon mérhe­tetlenül sok előnyt nyújtott a csehszlovák köztársaságnak és ezeknek az előnyöknek a kedvéért érdemes a szerződésnek hátrá­nyait is lenyelni. Az a különben nem egé­szen jogosulatlan érv, hogy a döntőbíróság rosszul van összeállítva, mert vol'bakénpen egyetlenegy emberre: a semleges elnökre bízza a döntést, időszerűtlen, mert ha a döntőbíróság szervezete rossz, az ellen Tria­nonban kellett volna tiltakozni, nem pedig most, kilenc esztendővel a trianoni szerző­dés megkötése után. A csehszlovák bíró visszahívásának természetes következmé­ny© aiz lenne, hogy a magyar kormány a népszövetségtől fog uj bírót,kérni. A* „op- tánspör" újból föl fog lángolni, még pedig — ha az említett római híradás megfelel a valóságnak — nemcsak Csehszlovákia, ha* nem az egész kisautón t és Magyarország kö­zött. Tévedés volna azonban hinni, hogy a kisamtantnak ez a kollektív föllépése meg fogja erősíteni a Benes jogi álláspontját és rokonszenves lesz Genfnek, ahol minden­áron békés megegyezést akarnak. Európa jogászi közvéleményének fölfogása különben kezdettől fogva szembehelyezkedett ezzel az állásponttal és Ben esnek jól meg keli gondolnia, hogy célszerű-e dacolni a kö»- véleménnyel Mindezek az érvek olyan súlyosaik, hogy ezek elől a csehszlovák állam, amely oly nagy súlyt helyez a küllőid ítéletére, nem zárkózhat ed. „Fütyülünk az egész világra* — irta a hágai ítélet kihirdetés© utáni na­pon a cseh néppárt sajtója. Ez is egy állás* pont, de semmi eset re sem olyan, amely az államnak használhatna. Benes külügyminisz­ter ur jól gondolja meg, mielőtt a többi utódállammal együtt újból kilépne vele a vi­lág fórumára. LAUFER S., Bratislava Ondrejská 11., Tel. 29-22.

Next

/
Thumbnails
Contents