Prágai Magyar Hirlap, 1929. február (8. évfolyam, 27-50 / 1950-1973. szám)
1929-02-10 / 35. (1958.) szám
Í9M február 10, vasárnap. ^IWIMMAGfemHlRLAP Egész Egész Magyarország mély gyászban áll Rákosi Jenő ravatala körül A kormány az ország halottjának tekinti a nagy magyar publicistát — Impozáns temetési előkészületek - A kormányzó és a kormány tagjai tolmácsolták részvétüket — Vasárnap délután három órakor temetik Rákosi Jenőt — Alaptttatett ITVé érben Hu Lajos oióda ímmMn BanskáBystr.ca Készítés szél ti t: síremlékeket, minden kénemben. Bsttr- márvány lopokak Márvány kapcsoló táblákat, Márvány csillárokat. Iparművészeti munkákat, stb. Budapest, február 9. (Budapesti szerkesztés égünk telefon jelentése.) A halott Rákosi Jenő tegináp óta a Liszinyai-uteai gyászMzban fölállított ravatalon fekszik. A ma délelőtti órákban megjelent a ravatalnál Rákosi leghűségesebb barátja, Nemes Antal püspök, aki néhány nap előtt a halotti szentségekkel is ellátta a nagybeteg publicistát Nemes püspök rövid, bensőséges imát mondott, majd kezdetét vette a holttestnek az Akadémia előcsarnokába való átszállítása. A hatott Rákosit fehér ruhába öltöztették és elhelyezték a hatalmas ezüst szegélyekkel diszilett nehéz tölgyfakoporsóba. A halott feje kis vánkoson nyugszik, mellette két oldalit Rákosi Szidi és gyermekeinek egy- egy kis koszorúja. A ravatal színhelye, az . Akadémia előcsarnoka előtt kora reggel óta diszruhás rendörök sorakoztak fel, hogy diszőrséget álljanak Rákosi Jenő ravatalánál. Az oszlopcsarnokot fekete drapériákkal és leplekkel díszítették fel. Az oszlopcsarnok középső részéin hatalmas emelvény alkotja a díszes kata- falkot, amit körül beiül kétszáz kandeláber övez. Déli egy óra után érkezik a Lánchíd felől a koporsót szállító autó, amely után a családtagok autói következnek, amelyekben Rákosi Jenő tesverei, gyermekei., unokái és dédunokái foglalnak helyet A ravatalon A nehé« koporsó dübörögve gördül végig a faállványon, amikor ráhelyezik a ravatalra. Rendőrtisztek, újságírók és a családtagok áhltatos tisztelettel, kaiapLevéve állják körül a ravatalt A koporsó lábánál egyszerű világos sárga kis fejfa áll, amelynek tábláján a következő felírás olvasható: Itt nyugszik Rákosi Jenő, élt 86 évei, meghalt 1929 február 8.-án , Ma délután megkezdődött a koszorúknak a ravatalra való szállítása, hogy ezzel is méltóképpen szimbolizálják azt a mélységes fájdalmat, amely az egész országot eltölti. A ravatal színhelyét ma délutántól kezdve vasárnap déli egy óráig nyibva tartják a közönség részére és vasárnap délután három órakor utolsó útjára indul a mai magyarság egyik legnagyobb alakja, Rákosi Jenő. Az ország részvéte A Rákosi-csa lád tagjai a részvéttáviratoknak igen nagy tömegét kapják állandóan kézhez. Horthy Miklós, Magyarország kormányzója meleghangú táviratot intézett RáJcosi Szi- dihez, az elhunyt húgához. A magyar kormány részvétét Bethlen István gróf miniszterelnök tolmácsolta az elhunyt fiához, Rákosi Gyula dr. szerkesztőhöz küldött rész- véttámratában, amelyben hangoztatja, hogy Rákosi Jenő halála pótolhatatlan vesztesége az egész magyar közéletnek, különösen pedig a nemzeti szellemű újságírásnak. Hermann Miksa, Mayer János miniszterek ugyancsak szívből jövő mély részvétüket juttatták kifejezésre a családhoz címzett részvéttávirataikban. Vass József népjóléti miniszter személyesen adott megrázó szavakkal kifejezést a magyar nemzet nagy gyászának. Vass miniszter, mint a legnagyobb ujságiróintéz- mény elnöke maga is irányitóan vesz részt a temetés megrendezésének előkészületeiben. A kartársak gyásza A magyar újságírás intézményei, a hírlapírók nyugdíjintézete, az újságírók egyesülete, az újságírók kórházi és szanatóriumegyesülete, továbbá az Otthonkor a mélységes gyász hatása alatt péntek délután közös gyászértekezletet tartott, amelyen Márkus Miksa, Szik- lay János dr., Zimmer Ferenc és Roos Jenő adtak kifejezést az ujságirótársadalom mély gyászának. A napilapok szindikátusa és a különböző vidéki ujságiróegyesületek mind felsorakoztak és együttérzésüket tolmácsolták a család előtt. Eémoúd Harmsworth, Roíbermere lord fia, Londonból küldött részvéttáviratot a Pesti Hírlap szerkesztőségének, amelyben mély gyászának ad kifejezést Magyarország egyik legnagyobb fiának elhunyta felett. „Az ország halottja'* * A kormány pénteken tartott minisztertanácsán elhatározta, hogy Rákosi Jenőt nagy érdemeire való tekintettel, az ország halottjának tekinti és államköltségen fogja eltemetni. Egyúttal megbízta Klebelsberg Kunó gróf kultuszminisztert, hogy gondoskodjék a temetés rendezéséről. A városházán Sipőcz polgármester nyomban intézkedett, hogy a város díszsírhelyet ajánljon löl a magyarság nagy halottjának, azonban a Rákosi- család ragaszkodik hozzá, hogy a családi sírboltban helyezzék örök nyugalomra Rákosi Jenőt. A temetés az egész ország résztvételéveű vasárnap délután három órakor lesz a Magyar Tudományos Akadémia előcsarnokából. A rendezőség külön belépőjegyeket bocsát ká az Akadémia osralopcsamokába és az Akadémia előtti térségire való belépésre. A felsőhöz koszorúja Wlassics Gyula báró, a felsőház elnöke, Rákosi halála alkalmából a következő táviratban fejezte ki részvétét Rákosi Gyula dr. szerkesztőnek: „Tisztelt barátom! Fogadja legmelegebb részvétem kifejezését iroda Inni és publÍGÍS7Ííiikai terem vezérlő alakul elismert szeretett édesafyja elhunyta alkalmából. Engem kedves emlékek fűztek hozzá és sohasem felejtem el, hogy ő volt az. aki bécsi egyetemi hallgató koromban irodalmi tevékenységre serkeniebt Nagy irodalmi érdemeit az irodalomtörténet lesz hivatva a maguk igazi jelentőségében méltatni. Minthogy a Felsőhöz tagja volt, intézkedtem aziránt, hogy a Felsőház koszorúját ra/vatalán elhelyezzék, a temetésen pedig a Msőházat Henczeg Ferenc fogja képviselni44. A bécsi lapok is hosszabb megemlékezést közölnek az elhunyt Rákosi Jenőről. Ismertetik élettörténetét, tevékenységét és különösen kiemelik Rákosinak Magyarország kulturális és politikai fejlődésében játszó szerepét. A Dér Tag többek között azt Írja, hogy Rákosával sirbaszállt a Deák Ferenc Magyarországa nagy kulturális és nemzeti íeHendüLésének utolsó '•••^viselője. • A csehszlovákiai magyar újságírók gyásza Prága, február 9. Rákosi Jénő haláláról a szlovenszkói és ruszinszkói kisebbségi magyar ujságirótársadalom is mély megdöbbenéssel és a gyász őszinte érzéseivel értesült. Gyászunkat és kegye létünk! ujságirószervezetlink- nek, a Csehszlovákiai Magyar Újságírók Szindikátusának prágai elnöksége ma a következő szövegű távirattal tolmácsolta: PESTI HÍRLAP Budapest. Rákosi Jenőnek, a legnagyobb magyar publicistának halála mindenütt fájdalmas döbbenettel tölti el a lelkeket, ahol magyarul írnak és magyar szív dobog. A magyar újságírók szindikátusa Csehszlovákiában lélekben ott van most a nagy halott ravatalánál és az emlékezés legszebb virágait szórja a feledhetetlen halott lába elé. Közös gyászunkban egy a vigasztalásunk. Rákosi Jenő szelleme tovább fog élni a magyar sajtóban, emléke tovább fog buzdítani a magyarságért folytatott küzdelmünkben. Dzurányi országos elnök. Kopper titkár. Hasonló részvébtáviratot intézett a Pesti Hírlap szerkesztőségéhez a Prágai ‘ Magyar Hírlap szerkesztősége is. A halált előidéző betegség Rákosi Jenő ritka erős szervezetű férfiú volt. Egész életén keresztül mindig legyűrte a szervezetét megtámadó kórokat. Ha néha meglepte egy- egy betegség, pár nap alatt kiláboít belőle. Ezt a szinte kicsattanó egészségét megtartotta annak ellenére, hogy fáradhatatlanul dolgozott s ugyancsak fáradhatatlanul résztvett a társadalmi életben. A napi szellemi munka után este bankettre ment. estélyeken jelent meg. szónokolt, szivarozott s élvezte az asztal örömét. Még néhány hónappal ezelőtt is Rákosi Jenő mindenütt ott volt, ahová meghívták. Aki látta az erőteljes aggastyánt, az volt a benyomása, hogy elpusztíthatatlan a fizikuma. Éhbe az elpuszfiIhatatlannak látszó fizikumba pár hét előtt könnyű meghűlés lopózkódott be. Ez a meghűlés ágyhoz' szegezte Rákosi Jenőt s ebből az ágyból nem tudott többé fölkelni. A meghűlés tovább terjedt, tüdőgyulladás lett belőle & a máskor mindig helytálló szív nem birt a komplikációkkal megküzdeni. A bécsi Wenkebach professzor s a budapesti Bálint professzor minden lehetőt megtettek, hogy a kórt visszafejlesszék. Sikerült ifi a beteg állapotában jobbulást teremteni, de ez nem volt tartós. Rákosi Jenő csütörtökön már nagyon gyengének érezte macát. A külső események iránt nem érdeklődött többé, holott legnagyobb gyengesége idején in frissen és élénken működött a szelleme. Felolvasták előtte as újságokat s a napi e»eménveket elevenen kommentálta. Csütörtökön már képtelen volt erre. pénteken pedig a délelőtti órákban beállott az agónia. Féltizenkettőkor megállapították az orvosok, hogy meghalt. A bombay-i Síén! Bertaian-éjjel A hinduk és a mohamedánok harca mindinkább elfajul Egyetlen éllel 109 halott és 600 sebesült — Gépfegyvertűz az utcákon London, febrnár 9. Egynapos relatív csend □tán, amikor már olyan hírek voltak elterjedve, hogy a mohamedánok és a hinduk megegyeztek. Bombay különböző városrészeiben tegnap váratlanul újra fellángolt a harc és rendkívül véres összeütközésekre vezetett a két vallási szekta között. A fehér csapatok több ízben kénytelenek voltak lőfegyverüket használni, amely alkalommal először szólaltak meg a gépfegyverek is. Az egyik külvárosban a zendülés vezetői kirabolták a házakat és az üzleteket. Ugyanébebn a külvárosban tegnap éjjel több. mint harminc embert gyilkoltak meg, mig a súlyosan sebesültek száma százra rúg. Az éjszaka összesen száz ember ha't meg, mig a sebesülteket öt-hatszázra becsülik. A kórházak tömve vannak. A rendet a fehér csapatok segítségével a késő éjjeli órákban sikerült helyreállítani. A hatóságok a benszülöttek bizonytalan mentalitására, való tekintettol legnjabban csak fehér katonákat alkalmaznak. Harminc páncélautó működik Bombay, február 9. Tegnap eete újra suiyoe kimenetelű lázadás ütött ki Bombay egyes külvárosaiban. Tegnapelőtt a mohamedánok ée a hinduk fegyverszünetet kötöttek, de a hinduk huszonnégy óra után már megszegték a megállapodást. A nyugtalanság egyszerre tizenkét helyen tört ki. Hol a hinduk, hol a mohamedánok támadták meg az ellenpárt híveit, ott. ahol könnyűszerrel lemészárolhatták őket. A halottak száma rendkívül nagy. A legtöbb halálos sebet éles kések és tőrök ejtették. A városban erős katonai osztagok cirkálnak 8 a helyőrség harminc páncélautomobilt bocsátott a hatóság rendelkezésére. «f „Csehszlovákia a békeszerződések ellen" A Bohemia vezércikke a hágai dönt&birösági Ítélettel szemben elfoglalt hivatalos csehszlovák álláspontról Prága, február 9. A Rabémia tegnapi száma „Csehszlovákia a békeszerződéseik ellen44 címen vezércikkbe® foglalkozik a hágai döntőbíróság ítéletével a földreform ügyben. A cikket érdekességénél fogva alább ismertetjük. *A trianoni szerződés, amellyel Magyar- országra rákényszeritebték a békét, összehasonlítva az egyidejű békeszerződésekkel, a Németországgal (Versailles), Ausztriával (St. Germain) és Bulgáriával (Neuilli) kötött békeszerződéseknél sokkal rosszabb. Magyar- ország területének majdnem háromnegyed részét vesztette el s lakosságának kétharmadát s a magyar nép nagy hányada azóta, mint kisebbség, idegen uralom alatt él. A nagy- ahatalmafcat ennek következtében lelkiismeretűik utolsó szikrája rábírta Párisban arra, hogy mivel a magyar népnek oly nagy részét a legelkeseredettebb ellenfeleire bízták — I ne csak ezen kisebbségekké való töredéknek adjanak bizositékot, ezt a kiasebbségvédelem- mel vélték elérni, hanem a magyar állampolgárok vagyona, jogai s érdekei is biztosittasa anak, kiknek a szomszéd államok részére átengedett területen vagyonuk van. Ennek a gondolatnak köszönheti létrejöttét a trianoni szerződés 250. szakasza, amely kifejezetten ' megái lapít ja, hogy „a magyar állam polgá-1 raknak a volt osztrák-magyar monarchia te- j rüleión levő vagyona, jogai és érdekei lefog- j lalás és likvidálás alá neon esnek és hogy az i ilyen irányú intézkedések, amelyek a szer-1 ződés életbeléptetése előtt történtek, felöl-1 dandók.44 A magyar állampolgároknak a bé- j keszerződés ezen rendelkezése alapján emelt j panaszai egy külön döntőbíróság elé tartóz- 1 nak, melyet egyrészt Magyarország, másrészt ; a különböző szomszéd államok együttesen létesítenek. A csehszlovák földreform intézíke- déseiban a szlovenszkói magyar állampolgárságú nagybirtokosok ennek a rendelkezésnek a megsértését látták fennforogni és panaszt emeltek a cseliszlóvák-magyar döntőbíróságnál, amely január közepén Hágában összeült A magyar nagybirtokosok részérpj bepanaszolt csehszlovák köztársaság kétségbe vonja ennek a döntőbíróságinak az Illetékességét. Éne, mint minden pamaeáoltiaak. joga is van s a bíróság, anélkül, hogy egyelőre a jogigények tárgyalásába belement volna, foglalkozott ezzel a kifogással. A dönlő- biréáéigi, amely a két érdekelt kormány ál- j tál kinevezett ogy-egy tagból és egy sem.le-1 ges dön 1 áll, az illetéktelen ség mellett fölhozott érveket elutasította ée ki jelest- tette, hogy aa államéó nemzetközi dön-tő- biirótá0 hasonló jogi vitáiban már döntött 9 ennek alapján magát eznaiém iililetéketinek mondotta ki. Ezen döntés után a vegyes döntőbíróság most már a panasz tárgyát képező ügy tárgyalásához Iát. S mit tett most a csehszlovák kormány? Elsősorban a csehszlovák döntő- biróvai a bíróság elnökéhez kisebbségi ellenvéleményt nyujtatott át, amelyben kijelenti, hogy „az illetéktelen ség álláspontja mellett megmarad'4. Ez különös álláspont egy, a véleményével kisebbségben maradó bíró részéről. A Bohemia. cdikkirója a következőleg jellemzi a csehszlovák álláspontot: Az ember szinte nem hisz a fülének. Ez az álláspont ennyit jelent: „Döntőbíróság, tőlem dönthetsz, ahogy akarsz, én azzal mitsem törődöm, elrendelheted, hogy a magyar nagybirtokosokat teljes mértékben kárpótoljam, én arra fütyülök 1“ Nos, a demokratikus csehszlovák köztársaságra nagyon jellemző, hogy az erőszak bukott emberének, a román Bratianunak a példáját követi. Rendkívül örvendetes azonban, különösen Magyarország szempontjából, hogy Csehszlovákia most az általa szentnek és érinthetetlennek hangoztatott trianoni békét túlhaladottnak tekinti. Mert másképpen nem értelmezhető a döntőbíróság elleni állásfoglalása és annak döntése ellen bejelentett szabotázsa, különösen, ha tekintetbe vesszük azt, hogy a békeszerződés 239-ik szakaszának g. pontja ezeket mondja: „A magas szerződő felek megegyeznek abban, hogy a vegyes döntőbíróság Ítéleteit végérvényeseknek tekintik és alattvalóikra nézve kötelezőknek jelentik ki.“ Csehszlovákia tehát hadat üzen a trianoni békeszerződéseknek. Azonban, ha Trianon elesik, ezt követnie kell Versaillesnek és Saint-Germainnek is. A csehszlovák kormány politikájának emez nj fázisát üdvözöljük — fejezi be a Bohemia — és azt hisszük, nem tévedünk, ha benne a németeknek a kormányban való résztvételének első s igazán nagy eredményét látjuk. — Churchill könyvet irt a háború utáni időkről. Londonból írják: Churchill pénzügyminiszter könyvének címe: Afterinatb (Aratás után). A háború utáni eseményekről számol be az érdekes könyv, amely egy beszélgetéssel kezdődik, amelyet Lloyd George és Churchill a fegyverszünet megkötése utáni éjszaka folytattak. A szenzációsnak ígérkező mii először a Times hasábjain je’envk meg folytatásokban, majd rövidesen könyv-alakban is.
