Prágai Magyar Hirlap, 1929. február (8. évfolyam, 27-50 / 1950-1973. szám)

1929-02-10 / 35. (1958.) szám

Ha* némánk 20 oldal Jp Ha' számnak 20 oldal évf.35.(1958)szám Vasárnap 1929 február 10 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Kő ; külföldre; évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 33 Kő. Eiyye® szám ára 1 *20 Ke A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő. DZURANY1 LÁSZLÓ FÖRGÁCN GÉZA Szerkesztőségi Prága HU, Panská ulice 12, II. emelet Telefon: 30311 - Kiadó­hivatal: Prága Il„ Panská ul 12/111. — Te­lefon: 30311.— Sürgönyeim: Hírlap, Praha Európa gazdasági életének végleges szanálása A jóvátétel! szakértőbizottság tagjai ma délelőtt taláisits!selőtzirPiii$baDjFraa(jaB»lia!iiáIfibiei Az Asztória szálloda tárgyalótermében hétfőn indul meg a taaácskezás — A jóvátétel kérdés története — Az egyes államok hivatalos állásfoglalása — A fényárban úszó „Hotel Astoria* üwen faung helyett Lord Revelstoke lesz a konferencia eliile Paris, február 8. A második nagy fóvótté- teli komfeiréíQcia, melynek előkészületei több hónap poOíiltáktaá munkáját vették igénybe, hétfőn kezdődik meg Párásban az Etoiile-téren lévő Astoria-szálloda küiLöntermeib eu. Valló­ban megíeszáitetí munka, sok jóaikairast és számtalan nehézség Leküzdése kelleti e kon­ferencia Létrehozásához s kétségtelenül a nemzetközi diplomácia egyik Legszebb dia­dala, hogy az adós és a hitelezők kelő elő­készítése után, a legjobb szándékkal edftakve, a megegyezés biztos reményében Párásban összegyáiítatirk, és a háborús gyüilöiködAs utolsó szikrájának eiüobbanása után, mint egyenrangú felek kölcsönös tásztetetítel tár- gyalhajtinaik. A jóvátételi kérdés megoldásától függ Európa égés* gazdasági élete. Amennyiben sikerűim fog Németország túl­zott anyagi nvegterhaltetését csökkentem, si­kerülni fog Fmnciaország, Olaszor­szág, valamint a többi kisebb állam szövet­ségközi adósságainak törlesztéséi tűrhető bá­zisokra redukálni és sikerűim fog szabályoz­ni az amerikai nagy hitelakciókat, meg van a remény az európai gazdasági élet föllendü­lésére és a régi békevisaonyokhoz való visz- saaitérésre. A rendezette® jóvátétel a háboTU utolsó Lidérce volt, melyet ha most elrendez­nek, elmúlik a háború LegíkelemetLenebb kö­vetkezménye: a nagy kontinens gazdasági válsága. A konferencia hétfőn kezdődik meg, de már szombaton hangos Páris az esemé­nyektől és az ünnepségek a francia dele­gáció mai reggelijén máris megkezdődtek. Owcn Young és Morgan, a két amerikai delegátus, akiknek személyét természete­sen a legmesszebbmenő érdeklődés veszi körül, tegnap Párisba érkeztek. A német, a japán, az angol delegációk szintén bevo­nultak szállodáikba és a pompás Astoria- hotel, amelyben az 1924-iki első jóvátételi konferencia első megbeszélései is folytak, megtette előkészületeit az illusztris vendé­gek fogadtatására. Ut a megegyezés felé E lap hasábjai® többször beszámolifeunk már a küszöbönálló jóvátételi konferencia programjáról és vázoltuk a hatalmaik külön­böző kívánságait és követeléseit. Nem lesz fölösleges most, közvetlenül a tárgyalások megkezdése előtt, mégegyszer összefoglalná a jóvátételi konferencia előzményednek törté­netiét és azokat az alapél veiket, amely ökre!_ épül. Amikor Németország Öt-hat évvei ezelőtt a legrebtenetesebb Inflációvá] küzdött, világ­szerte fölmerült az a vélemény, hotgy Német­ország háborús adósságainak rendezése csak kommerciális alapon, poilitáikameötése®, kép­zelhető el. Ha Németország pénzügyed rende- zeitiienek, a birodalom a legeikeseredettebb szankciók aJkalmazása ellenére sem tehet eleget kötelezettságeán-pk, amiből egyrészt örök ellenségeskedés l>éLetkesáik Európában,' másrészt pedig a győző hatalmak '■*£ l osrvul járnak, mert, eltekintve az alkalmazott szank­cióik újabb költségeitől, még hozzávetőlegesen sem hajíthatják be a békeszerződéseikben jó­vátétel fejében kilátásba helyezett összege­ket. Pedig a nehéz időkben a győző hatalmak éppúgy rászorultaik a pénzügyi segítségre, mint a legyőzőitek s a német jóvátétel fizebt- ségei döntő szerepet játszottak államháztar­tásukban. MacDonaM és Herriot liberális kormányaira volt szükség, hogy a posliibiíkai gyűlölködés háttérbeszarulósávai a nagy ügy kommerciális alapokon váló rendezése kez­detét vehesse. Mindenekelőtt a német államkasszát keillliett megtölteni, hogy az egészséges központi pénz­ügyi oirganizáció s a megfelelő mennyiségű forgalomban lévő jó pénz megindítsa a né­met gazdasági élet egészséges vérkeringé­sét, melynek produktumai azután kielégíthe­tik a külföldi hatalmak követeléseit. A né­met áHliaimlmzfajrtást amerikai segítséggel sza­nálták. Amerika és a többi államok megfe­lelő kölcsönhöz juttatták Németországot, amellyel összenőppont financiális életét uiira alkcióképessé tehette. A másik föladat a jó­vátételi flzettségek észszerűen keresztülvihe­tő házasának megteremtése volt. Ez sikerült is a londoni jóvátételi konfe­rencián, 1924 elején, amikor Dawes ame­rikai alelnök terveinek alapján leredukál­ták Németország terheit és olyan fizetési föltételeket szabtak, amelyeket Németor­szág is elismert, mert teljesíthetett. Ez volt a jóvátételi kérdés első provizórikus rendezése. A Dawes-javaslatról már akkor ki­jelentették, hogy csak ideiglenes jellegű s ainipt a körülmények követelni fogják, újból kritika alá veszik. Négy évig kifogástalanul működött az uj megoldási mód. idővel azon­ban a német birodalom terhei megnőttek, a szövetségközi adósságok kérdései újra össze- bonyblódtak, a gazdasági helyzet nehézzé vált s igy rendkívül aktuálissá lett a jóvátételek végleges rendezésének problémája. Németország 1928 októberében a axovew-e- ges államok kancelláriáihoz intézett deiu&r­Tanítómesterünk emlékének (fi.) Prága, február 9. Amerre csak magyarok éltnek a világon, Rákosi Jenőt mindenütt mint a nemzet szent paiTiardiáinak egyikéi tiszteltük. Ap- ponyi Albert, kellőjük közűi a fiatalabbik, aki — Istennek adtassák hála érte — ma is az ifjúságot megszégyenítő frissességgel jár­ja a világot, hogy hazájának és neimaetének érdekeit védje, az élő szó utolérhetetlen nagymestere, Rákod Jenő viszont az írott szónak, a magyar publicisztikának volt a koronázatlan király®, és azt a feladatot vé­gezte a kiegyezés, (majd a világháború utáni korszakiba®, amelyet a szabadságharc előtti évtizedben Kossuth Lajos, az abszolutizmus körében pedig Kemény Zsigmondi vállalt CsodAMomn lxesai és tapasz fala tokba® gazdag pálya volt a Rákosi Jenő élebe. Ami­kor hiuezoocijégy éves koráiba® az első cikke Jelent meg a PeeM NatpUóíba®, még nem tör­tént meg a kiegyezés a nemzet és királya között, amikor pedig utolsó cikkét irta meg a Pee&i Hírláp számára, a nyoLov.vnhatévéé aggastyánnak a kiegyezés és az utána kö- vetAocgő évtizedek mindé® eredanényéből ká- •oHctott nemoistot kellett vigasztalnia és bár •ortteekL ÉUetéoek hídja a snalbadeágbatrc előtti és a világháború utáni korszakot kö­tötte össze és az eseményeknek olya® vég- téten hossza sora futott át rajtra, hogy már a Légváratlonahtj) sorscsapás sem rendíthet­te meg pilléreit Csak akinek oly hossz® és gazdag éltetet adott a Gomdtvisellés, amilyen Rákosi Jenőnek jutott osztályrészük csak az tud a böloseségnek arra a magas fokára emelkedni, amely a magyar publicisztika tegnap eShusnyt fejedelmének minden Írását lelilemezte és amely lelkét akkor is bizako­dással töltötte d, amikor mások kétségbe­estek a nemzet jövője fölött „Rákosi Jenőt, amíg élt, mindnyájan a nemzeti közvélemény hivatott vezérének és a nemzeti aspirációk leghívebb őrzőjének tartottuk", — © szavakkal búcsúztatta el tegnap a nagy halottat a magyar törvényho­zás csarnokában Almássy László, a képvise- Sőháznak néhány nappal ezelőtt megválasz­tott elnöke. Rákosi Jenő valóban a magyar nemzeti egyetemes törekvéseinek leghívebb őrzője volt. Az volt már akkor, amikor kis­diák koráiban önképzőkört alakiíott az. ön­kényuralomtól üldözött magyar nyelv védel­mére; az volt később, amikor a harminc millió magyar gyönyörű illúzióját ápolta és az volt élete alkonyán is, amikor a nagy ka­tasztrófa után a nemzet igazságét kereste. Tévedéseibe® is az egész magyarság vágyai­nak volt a kifejezője és sohasem egyes cso­portok. egyes pártok -és ' részérdekeik szó­szólója. Ez a magyarázata annak az osztat­lan, nagy tekintélynek, amellyel a nemzet életében birt és amely oly nagy eulyrt adott minden szavának és írásának. Háláiénak hioe nem érkezett váratta®®!, mégis mélységesen megdöbbentett mind­nyájunkat. Rákosi Jenő, (hála nagy bolcoe- eégének és súlyos tekintélyének, világító­torony volt a magyar éjszakában, amelynek öwK*omilá«a pótolhatatlan vesztesége a nemzetinek. Hiába tekintünk széf, hiába ke- mrdUk ant az embert, aki az ő helyéi elfog­lalhatná, senki nincsen, akiivé ugyanazzal a nagy csodálattal és bizalommal tudnánk fel­tekinteni, mint ahogy .feltekintettünk Rákosi .fenére Senkiben sem párosul a patriartíhá bő’osesége akikora fiatalos mozgékonyság­gal, senkiben sem taMlkozik a gondolatok súlyossága olyan tiszta, világos és egyszerű kiíejeeési móddal, mint őbenne. Rákosi Jenő tolláin ak nem volt párja a magyar pu­blicisztikáiban és a kérlelhetetlen halál iszo­ny® veszteséget okozott nemzetünknek, ami­kor ezt a nagyszerű teltet kiütötte meste­rünk kezéből. Mert Rákosi Jenő tanítómestere és útmu­tatója volt a magyar publicisztikának, tekin­tet nélküli arra, hogy az anyaország, vagy pe­dig az utódállamok területén szolgálja-e a magyar ügyöt. Páratlan tehetségé, csodálatos tudás , ritka életismerete, rajongó nemzetsze­retete, puritán egyénisége és törhetetlen eüv- büsége a magyar újságírásnak arra a hősi korszakára emlékeztetnek bennünket, ami­kor az újságíró, a publicista még a szó szoros értelmében tribunja volt népének, azaz min­den igyekezete és törekvése csak arra irá­nyult. hogy nemzete érdekeit szolgálja és igazságát • megvédelmezze. Most, hogy lelke az örökkévalóságba költözött, fogadjuk meg mindnyájan s különösen mi csehszlovákiai magyar újságírók, hogy ezentúl is ö lesz a mi íaoiíóim'es'te'rünk és ő tesz a mi útmutatónk. sában megtelte indítványait ebben a kér­désben. Németország azt kérte, hogy egy semleges s a kormánypolitikától távol álló szakértőbizott­ság vizsgálja felül a német közgazdasági élet helyzetét s e vizsgálat alapján állapítsa meg a jóvátétel végleges összegét, valamint az évi törlesztései: nagyságát. Németország ugyan­akkor kedvezőtlen gazdasági helyzetére és az elszaporodott amerikai kölcsönökre hivatkoz­va,- a jóvátétel végösszegének tetemes leszál­lítását is kérte, mivel pillanatnyilag a Dawes- javaslat követelményeinek csak az „ad absur- dum“ vezető folytonos amerikai kölcsönökkel tud eleget tenni. A német ultimátum után megindult a nagy diplomáciai akció. Anglia, majd A me­rika eleve beleegyeztek a szakértőbizottság összehívásába, Franciaország azonban kez­detben nehézségeket támasztott, amennyi­ben a szakértőkonferenciát nem a kormány­tól független- szóval pusztán a kommerciális elveket tekintő, szakemberekből kívánta összeállítani, hanem olyan kormányszak ér­tőkből, akik mindenekelőtt az eeyes nem­zetek speciális érdekeit képviselik Hóna­pokig tartott, amíg a franciákat sikerült meggyőzni kívánságuk tarthatatlanságáról, amíg az egyes nemzetek kölcsönösen megál­lapodtak szakértőiknek személyeiben s amig az előzetes tárgyalások alapján platformot si­került teremtem, amelyen a konferencia a si­ker jegyében most megkezdheti működését. Az ellentétes állás pántok Az adós nemzetek álláspontjai pillanat­nyilag a következők: Anglia a jóvátételi kérdést a közismert B.alfour-jegyzék alapján akarja megoldani E jegyzek Németországtól ugyanolyan nagy­ságú összeget követel jóvátétel fejében, mint amekkora a szövetségesek adóssága egy­más között s ugyanakkora annuitásokat kí­ván megállapítani, mint amennyit a szövet­séges hatalmak egymásnak és Amerikának évente fizetnek. Franciaország tovább megy egy lépéssel. A jóvátétel végösszegének szerinte akkorá­nak kell lenni, hogy a szövetségesek köl­csönös adósságainak törlesztésén kivü? az elpusztult területek fölépítésére és a győző államok egyéb belső kiadásainak törleszté­sére is maradjon belőle. Azaz Franciaország pusztán a financiális kiadások jóvátételén _________________.___________^.„1.______ . LA UFER S., Bratisiava Ondrejská 11., Tel. 29-22.

Next

/
Thumbnails
Contents