Prágai Magyar Hirlap, 1929. január (8. évfolyam, 1-26 / 1924-1949. szám)

1929-01-08 / 6. (1929.) szám

r" TOW jaantár 8, fcedÜ "ricsot, aa eddigi főnököt, akit tudvalevő­ig a h orr át parasztpárt azzal vádolt, hogy tudomással birt Racsios meTényletterré- röi, elmozdították állásából. A néphangulatról szóló hivatalos jelentés r Belgrád, iámmár 7. A vidékről érkező je­lentének szerint az uj kormány megalakítá­sa Jugoszlávia lakosságának minden rétegé­ben nagy örömet és lelkesedést okoaott. Sándor ürély elhatározását mindenütt, Zág­rábban is, rokoniszearvvell fogadják. Zágráb­ban a szombatról vasárnapra virradó éjjel lelkesen tüntet bek Sándor király mellett. A lapok különkiadásait a lakosság, amely szombatom nem tért nyugovóra, éjszaka tizenkettő után percek alatt szébkaipkodta. A Novosti myoanatékkal árja, hogy a király el­határozásával Jmgoszlávia egységét szolgálta és az ország jövőjét biztosította. Az uij kormány megalakítását Belgrádiban is mindemfélió nagy lelkesedéssel fogadták. Helyzetkép Jugoszláviából Zágráb, január 7. Szombat délután három óráig Belgrád a legnagyobb bizonytalanságban volt a kormányalakítás kérdésében. Amikor a királyi komikba egy katolikus és egy ortodox papot hívtak, a nép tudta már, hogy sikerült uj kormányt alakítani, de hogy ki az uj mi­niszterelnök, azt senki sem sejtette. Hajnali három órakor, a királyi manifesztum kihir­detésekor, az utcákon még sürü tömeg hul­lámzott és reggelig ott is maradt. Vasárnap délelőtt ezer és ezer ember szo­rongott a hirdetőtáblák előtt, amelyekre a manifesztumot kiszögezték, s egy-egy ember újra meg újra fölolvasta a manifesztum szö­vegét, amit a tömeg lelkes zsiviózással fo­gadott. Az első minisztertanács után kiadták a rendeletet, amely bevezeti az előzetes cen­zúrát és a telefonbeszélgetések szabályozá­sát. A minisztertanácson egész sereg uj tör­vény bevezetését határozták el. Délelőtt tiz órakor bezárták a szkupsiőna épü­letét, ahová senki sem léphetett be. A király manifesztumát az uj alkotmány alapjának te­kintik. A minisztertanács elhatározta, hogy a királyi rendeleteket ezentúl a miniszterelnök, a megfelelő tárcaminiszter és az igazságügy­miniszter (mint főpecsétőr) ellenőrzik. -A mi­niszterek vasárnap délben egy órakor hagy­ták el a királyi palotát. Az előzetes cenzúra bevezetése sajtókörök­ben természetesen nyugtalanságot keltett. Vasárnap délután, amikor több ezer ember ácsorgott a királyi palota előtt, Sándor király megjelent az erkélyen. A nép percekig tar­tó éljenzéssel fogadta, mire a király moso­lyogva és jókedvűen köszönt. Belgrádiban és Zágrábban vasárnap folyamán mindenütt lel­kes volt a hangulat, mintha az országot valami egészen rendkívüli nagy öröm érte volna. A zágrábi reggeli lapok megelégedetten Ír­nak az államcsínyről. A király véleményűt szerint, kiválasztotta a legalkalmasabb psziho- lógiai momentumot és pompás császárvágást alkalmazott. A manifesztum logikus és kristálytiszta tartalma bizonyítja, hogy az uralkodó hosz- szcus megfontolás után cselekedett. Jugoszláviában nem katonai kormány, nem is semleges kormány uralkodik, hanem az átme­net kormánya, amely a pártok viszályából és a munkátlanságból az országot át fogja ve­zetni a munkába és az uj állami alapokhoz. Az eljövendő tavasz az állami krízis meg­oldását fogja jelenteni. A Novosti vezércikkének cime: Éljen a ki­rály! A lap szerint a király manifesztuma 1918 december elseje, azaz Jugoszlávia p-rok- lamálása óta a legnagyobb és a leghatalma­sabb tett, amelynek következményei szinte beláthatatlanok. A manifesztum jóváteszi a horvátokat ért igazságtalanságokat. A horvát nép egyhangúan a király meUett foglal állást. A manifesztum mindazt tartalmazza, amit a korvát, a szerb és a szlovén nép, de legfő­képpen a horvát nép, évek óta érez és köve­téi. A parlamentarizmussal való visszaélés és a pártoligiarchia csaknem a romlásba dön­tötte az államot, amikor a király végre tisz­tázta a helyzetet. Miként hajdan Macedóniai Sándor, úgy most ez a Sándor király is megol­dotta a gordiuszi csomót! Az uj alkotmánytörvény A ma reggeli hivatalos lap égést sereg uj törvényt közöl. A legfontosabb alkotmány­törvény, a „király jogairól és a legfelsőbb állami közigazgatásról szóló törvény" a kö­vetkezőket mondja: Első cikkely. A jugoszláv köztársaság örö­kösödési monarchia. Második cikkely. A király a teljes állami tekintély reprezentánsa, aki törvényeket hozhat és törvényeket semmisíthet meg, ki­nevezi az államhivatalnokokat, katonai ran­gokat oszt és a teljes haderő legfőbb pa­rancsnoka. Harmadik cikkely. A király bármikor és bárkivel szemben amnesztiát és kegyelmet gyakorolhat. Negyedik cikkely. A külföldön az államot minden tekintetben a király képviseli. Az ötödiktől a tizenegyedikig terjedő cik­kelyek a királyi ház királyi alapszabályát adják, a régensség összeállítására való ren­delkezést a király betegsége, va$y halála esetén sth. Tizenötödik cikkely. A miniszterelnököt és a minisztereket a király nevezi ki. A miniszterek a király intenciói szerint cse­lekednek 8 a hüségesküt a király kezébe te­szik le. Tizenhatodik cikkely. A miniszterek egye­dül a királynak tartoznak felelősséggel. Tizenhetedik cikkely. Arról intézkedik, hogy mi történik, ha egy minisztert a bíró­ság elé állítanak. Tizennyolcadik cikkely. A király rende­letéit a miniszterelnök, az igazságügyi mi­niszter és a megfelelő tárcaminiszter ellen­jegy zik. Tizenkilencedik cikkely. A miniszterek adminisztratív hatalmukat a király alap- elvei és fölhatalmazásai alapján gyakorolják. Huszadik cikkely. Az igazságszolgáltatást az egész országban a király nevében gya­korolják. Huszonegyedik cikkely. Az nj alkotmány­törvény hivatalos közlésének napján, azaz 1929 január 6-án lép érvénybe. ' Más fontos törvények Az uj alkotmánytörvénnyel egyidejűleg a hivatalos lap több más alapvető törvényt is közöl. Ezek a fontos törvények a következők: 1. A fönt ismertetett huszonegy cikkelyből álló alkotmánytörvény, amely a királyra ru­házza a legfelsőbb törvényhozó és végrehajtó hatalmat 2. A közbiztonság és a közrend megőrzésére vonatkozó törvény. 3. A sajtótörvényt megváltoztató rendelet, amely bevezeti az előzetes cenzúrát. 4. Törvény, amely módosítja a községi taná­csokról és a járások autonóm közigazgatásá­ról szóló eddigi törvényt A Temos: „Minden eszköz megengedett” Llt a vidovdiami ailíkoítmány ellien és akár a dikta­túra életbeléptetésével is a két egyedül dön­tő tényező: a király és a nép akaratának ér­vényesítését kedíl kiharcolni. Az alkotmány és a parlamenti képviseled föli üggesztésé vel eűő- állottt a közvetlen érintkezés a király és a nép között és a paraszt—demokrata koalíció tegnap esti ülése után Macsek, a körváltók vezére, újságírók előtt a következőket jelen­tette ki: „A bilincsek elpattantak. Miként látják, a mellény végig föl van gombolva. Az al­kotmány, amelynek alapján esztendőkön át elnyomták a horvát népet, porba hullott. A király nagy bölcsességében bízva, számi­tok rá, hogy a horvát nép nagy eszményei megvalósulnak és a horvát nép végre ur lesz a maga hazájában." A pártvezérnek ez a nyilatkozata és ál­lásfoglalása a belgrádi események megítélé­sében hamarosan közhírré vált és a horvát főváros klubjaiban és nyilvános helyiségei­ben élénken megviaitíták az államcsíny által előidézett fordulatot. Egyelőre csak a gyűlö­letes centralisztíkus alkotmány megdöntésé­nek Örülnek a horvátok, de azzal a kérdéssel még egyáltalán nem foglalkoztak, hogy mit hozhat a király álltai személyesen akaróit diktatúra a horvát nemzetnék és várható-e tőle a zágrábi jogos kívánságok teljesülése. A Jellasich-téren, a volt báni palota és a horvát parasztpárt háza előtt izgalmasan vitatkozó tömegek verődtek össze, amelyek elkapkodták a belgrádi eseményeket közlő ujságpéldányokat. Páris, január 7. Francia politikai körökben a jugoszláv államcsíny óriási szenzációt keltett. A legtöbb lap kifejezi azon véleményét, hogy a ki­rály a pillanatnyi körülmények között valószínű­leg nem cselekedhetett másként és kénytelen volt a diktatúrát bevezetni. A jugoszláv állam léte forgott kockán. A félhivatalos Temps és a jólinformált Echo de Paris szerint a horvátok követelései bizonyára túlzottak, habár több kívánság mindenesetre jogosultnak látszik. A legfontosabb probléma pillanatnyilag Jugoszlá­via szétdarabolásának meggátlása. A király éppen espért semleges személyiségek kezébe helyezte az állam vezetését s igy megszabadult a belgrádi po­litikai kamarilla erőszakoskodásaitól. Ezek után a zágrábi politikusok nézeteit is tekintetbe veheti anélkül, hogy a belgrádi parlamenti kamarillának felelősséggel tartozna. Francia vélemények sze­rint a horvátok követelései a hatalmas ellensé­gektől körülvett ország öngyilkosságát jelentenék. A Temps szerint minden eszköz megengedett, ha Jugoszlávia nemzeti egységéről van szó, 8 akármennyibe kerül is, a jugoszláv királyságot a béke érdekében fönn kell tartani. Általában véve a francia sajtó rokonszenvesen Ítéli meg a jugoszláviai eseményeket A Petit Pá­risién szerint az államcsínnyel sikerült a nehéz­ségeket pillanatnyilag kiküszöbölni, de a teljes megoldás még késik. A Journal a király rendsza­bályaitól Jugoszlávia uj fejlődését várja. Más ut nem volt a kibontakozásra. Pertinax szerint Jugoszláviának előbb-utóbb föltétlenül be kellett eveznie a diktatúrába, mi­vel a balkáni népek ma még nem érettek a parlamentarizmusra. Pasics Szerbiában, Bra- tiann Romániában, Stambnlinszkij Bulgáriában és Venizelos Görögországban hasonló módon dolgoztak egykoron. A Volonté szerint régóta köztudomású volt, hogy Sándor király diktatúrát kíván. Nem a parlamen­tarizmus okozta a jugoszláv belpolitikai nehézsé­geket, hanem a tuloentralisztikus 1921-i alkotmány. A szocialista Populaire a lehető leghatározot­tabban tiltakozik az nj jugoszláviai „fasiszta ka­tonai diktátora" ellen. A lap hevesen megtá­madja a Quai d'Orsayt, mert világos, hogy Fran­ciaország beleegyezése nélkül a jugoszláv ál­lamcsínyt nem lehetett volna végrehajtani. A lap szerint, a belgrádi francia követ nagyban elősegítette az abszolutista kormányzat megterem­tését Macsek nyilatkozata Zágráb, január 7. A jugoszláv alkotmány fölfüggeiszitéae a horvát nép valamennyi réte­gében megeflégiedést, sóit lelkesedést ikeilteitit. A horvá toknak még aRdlica Islbvám kdadlta a jelszót, hogy, nyűdéin esefcjözzeil küzdeni keli A közvélemény kevéssé biztatónak ta/ntja a királyi szózatnak azt a bejellien lését, amely az álltam r^vség f öli tétlen megóvását hangsúlyoz­za és amelynek kérlelhetetlen keresztülvitele teljesen kizárja a jugosizláv királyságban egyesült nemzetek önkormányzati önállósá­gát, autonóm kormányzatát és tartományfmi- l-ésedt. A belgrádi kamarilla csődbejutott Zágráb, január 7. Macsek tegnap délelőtt 9 óraikor érkezett meg Zágrábba. Közvetlen környezetének kijelentette, hogy az uj kor­mánnyal általában meg lehet elégedve Hor­vátország. Általános vélemény, hogy az uj kormány kinevezése az eddigi belgrádi kamarillák csődbejutását jelenti. A lapok kommentár nélkül foglalkoznak asz eseményekkel, a sorok közül -azonban fciosen- düi a jobb jövőbe vetett reménység. Remé­lik, hogy az eddigi balkáni szisztéma végleg megbukott A szerb sajtó tartózkodó Belgrád, január 7. A lakosság a rendszer- vállbozásit a tegnap hajnalban 'kiragasztott: prokilamációból tudta mem Az uj kormány­nak célja a politikai légkör megtisztítása. A sajtó élénken kommentálja aj uj kormányt. L epliezh-eí etilen elkeseredéssel fájlalja a hege- mónáiszlikus, centralisztíkus irányzat bukáséit. Feloszlatják a Islsetstaségi pártokat és egyesületeket Szabadka, január 7. Királyi ukáz alapján föl kell oszlatni azokat az egyesületeket és politikai pártokat, amelyek vallási, avagy faji alapon állanak. Ez a tilalom azonban nem vonatkozik az államalkotó pártokra. Ez a rendelet halálos csapást mér a jugo­szláviai magyar pártra és ezért nem lehe­tetlen, hogy a magyar párt a népszövetség­hez fog fordulni panaszával. Szertia tört a koalíció nyolcas bizottsága Svehla helyettesítésének kérdésében Február második feléig eltart a nemzetgyűlés mindkét házának kényszerszünete Prága, január 7. Á koalíció parlamenti nyol­cas bizottsága szerdán iil össze s e tanácsko­zástól várják a belpolitikai helyzet tisztulását, valamint a miniszterelnök helyettesének kije­lölését az agrárpárt sorából. Ez utóbbi kér­dés rendezését különösen a köztársasági el­nök sürgeti. Miután ebben a kérdésben a cseh néppárt és az agráriusok között a megegyezés már létrejött, most az agrárpárt feladata, hogy ezen funkcióra megnevezze jelöltjét. A nyolcas bizottság azonkívül a képviselő­ház összehívásáról is fog tárgyalni. Az osz- m-icska elnöke s maga a kormány sem kí­vánja a parlament korai egybehivását, mert előbb a letárgyal ásra szánt anyagot kell elő­készíteni, hogy a plenáris ülések kontinuitá­sát ne kelljen feleslegesen megszakítani. Ezek alapján tehát a képvise-lcház minden valószí­nűség szerint csak február lö.-ike után ül ismét össze, addigra elkészítik a Lakók védel­méről szóló törvény novelláját és más apróbb javaslatokat, miket még az őszi ülésszak utolsó hónapjában letárgyalnak. A szenátus csak január negyedik hetében, azaz január 22.-én kezd ülésezni. Nem ül össze a minisztertanács A minisztertanács ezen a héten sem ülé­sezik. Értesülésünk szerint a minisztertanács szokásos heti ülése a héten elmarad. Srámek miniszterelnöfchelyettes az országos és kép­viselőtestületek egybehivásával kapcsolatos munkák elintézése után néhány napra eluta­zik Prágából. Száz mentelmi ügy Pillanatnyilag a mentelmi bizottságnak van a legtöbb munkája. A képviselőház mentelmi bizottságát kény­telen lesz annak elnöke, Votruiba képviselő rövidesen összehívni, mert több mint száz mentelmi ügy vár már hó­napok óta elintézésre. A legtöbb esetben kommunista törvényhozó­kat kér ki az állam-ügyészség. Votruba elnök a parlament kényszerszüne­tét arra akarja felhasználni, hogy rövidesen egybehívja a bizottságot és letárgyal tatja az összes függőben lévő mentelmi ügyeket Készülő kormányjavaslatok Prága, január 7. A PTTA jelenti: A kü­lönböző minisztériumok legújabban az aláb­bi törvén y ja vasiatokat, illetve rendeletter­vezeteiket terjesztették elő a kormánynak: az állami tisztviselők fizetéséről szóló tör­vény, végrehajtási -rendeled©, a közalkalma­zottak betegbiztosításáról szóló törvény mó­dosítása, a magánalkalmazottak betegbizto­sításáról szóló törvény módosítása, törvény­javaslat a munkaközvetítésről, a genti rendi- szer módosítása, -törvényjavaslat a kollektív szerződésekről, a hazai munkáról szóló tör­vény novellája, az üzemi tanácsokról szóló törvény módosítása, törvényjavaslat az ifjú­ság védelméről, a nők védelme szülés előtt és után, az újságírók -munkaviszonyának szabályozásáról, a vasárnapi muukaszünet- rői és a munk-afelügyeletről s végül egy kormányrendelet, amelynek alapján bizott­ság alakítandó az alkalmazottak s egyéb ke­reső személyek technikai védelmére. Ez utóbbi kormányrendelet báróim paragrafus­ból fog állni. A bizottságnak az lesz a fel­adata, hogy az alkalmazottak technikai vé­delmére vonatkozó szabályrendeletet részle­tesen kidolgozza. A szabályrendeletet a nép­jóléti miniszter fogja kiadni. A bizottság •tizennyolc rendes és ugyanannyi póttagból áll, akiket a népjóléti miniszter nevez ki há­romévi hatállyal. A bizottságot negyedéven- kin-t egyszer kell összehívni. A tagság tiszte­letbeli, a Prágán kivül -élő tagoknak napi- dijra van igényük, az alkalmazottak sorából kikerülő tagoknak, illteitive szakértőknek 'bérmegtériLés jár. A bizottságban képvisel­ve lesznek a prágai, brünni és pozsonyi bal­esetbiztosító intézetek, a szlovenszkói mező­gazda-sági betegsegélyző pénztár és a prágai sociális biztosítási intézeti központ, azonkí­vül egyenlő arányban az alkalmazottak és a munkaadók érdekszervezetei, valamint ipar- -technikai és ipar-higiénai szakértők. Indiai megrendeléseket kapott a magyar állami gépgyár Budapest, január 7. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefonjelentése.) A Brittindiai kor­mány nagymennyiségű mozdonyt, mozdony­hengert és egyéb mozdonyrészeket rendelt a magyar állami gépgyárban, amely újabban ki­zárólag mezőgazdasági gépek és vasúti kocsik, mozdonyok gyártására specializálta magát. Gyártmányainak nagyobb részét külföldön helyezi el. 1928-ban a MÁV gépgyár több mint tízmillió pengő értékű gépet tudott kül­földön elhelyezni. Fizessen elő a Képes Héi-re

Next

/
Thumbnails
Contents