Prágai Magyar Hirlap, 1929. január (8. évfolyam, 1-26 / 1924-1949. szám)
1929-01-08 / 6. (1929.) szám
4 1929 január 8, kedd. Kmety Károly egyetemi tanár halála Budapest, január 7. Szombaton este tragikus körülmények között meghalt Magyarország egyik legismertebb jogásza. Kmety Károly dr. egyetemi tanár, aki a Pázmány Péter Tudomány Egyetemen a közjogot és közigazgatási jogot adta elő. Kmety délután feleségével együtt látogatóban volt egy ismerősnél. Hét óra tájban tértek vissza lakásukra. A lakásban tartózkodott ekkor Kmety Károly két leánya, valamint kis unokája is. Kmety Károly hazaérkezése után bement a hálószobába és az ágy szélére ülve újságot olvasott Unokája mellette játszadozott, a többi hozzátartozói pedig a szomszéd szobában tartózkodtak. Hét órakor arra lettek figyelmesek, hdgy a hálószobából hörgésszerű hang hallatszott Benéztek a ezobába és megdöbbenve látták, hogy Kmety Károly halálsápadt arccal mozdulatlanul fekszik az ágyon. Megrémült hozzátartozói nyomban a mentőket hivatták. Mikorra azonban a mentők megérkeztek, az egyetemi tanár kiszenvedett. Az orvosi megállapodás szerint halálát valószínűen szivszél- hüdés, vagy agyszélhüdés okozta. Kmety Károly 1863-ban Hódmezővásárhelyen született, tehát mindössze hatvanötéves volL Jogi tanulmányait a budapesti egyetemen végezte, majd lSS8-ban ügyvédi vizsgát tett, hajlamossága azonban már korán a közjogi és közigazgatási szakirodalom művelésére buzdították. Lehner Ágostonnak, a kitűnő közjogásznak és Szilágyi Dezsőnek kedvelt tanítványa volt s ez közjogi tanulmányaiban is visszatükröződött Szilágyi Dezső felismerve képességeit, 1889-ben igazságügy- miniszteri fogalmazóvá nevezte ki. 1901-ben azonban a miniszteriális szolgálatot felváltotta a pozsonyi jogakadémia tanári székével, ahol a magyar közjogot és közigazgatási jogot adta elő. 1896-ban a budapesti Pázmány-egyetemen a közjog és közigazgatási jog rendkívüli, majd 1902- ben e két tárgy rendes tanárává nevezték ki. Mint egyetemi professzor ismételten képviselői mandátumot vállalt függetlenségi programmal és a régi Házban a közös-ügyesség idején számtalanszor felszólalt a magyar nemzeti eszme és a nemzeti követelések diadalrajuttatása érdekében. Mint ahogy közjogi felfogását, politikai és publicisztikai működését s egész egynéiségét a független magyar államiság eszméjéért való törhetetlen rajongás jellemezte. Számos közjogi és közigazgatási jogi szakmunkája közül a legjelentősebb és legismertebbek: A magyar közjog tankönyve és A magyar közigazgatási jog kézikönyve, melyek közül az előbbi hat, utóbbi pedig hét kiadást ért meg. E müveken kívül azonban élénk publicisztikai tevékenységet is fejtett ki a napilapokban és nem volt oly jelentősebb aktuális közjogi kérdés, amelyhez találóan és rendkívül világos okfejtéssel ne szólt volna hozzá. Egyik legértékesebb monográfiáját A magyar dmer- és Lobogókérdésről még akkor irta, amidőn a régi parlamentben javában folyt az áldatlan harc a hadsereg magyar részének magyar vezényleti és vezérleti nyelvéért. Kmetv Károly azonban nemcsak mint meggyőző- déses politikus volt jelentős és eredeti egyéniség, hanem mint ember és mint professzor is. Öltözködése is egyéni volt és talán ő volt Budapesten az egyetlen, aki nem véve tudomást a cilinderkalap alkonyáról, hűségesen kitartott az öltözéknek eme kiegészítője akár politikai hitvallása mellett. — Kiváló professzor volt és a legjobb kolléga, aki nem ismerte az irigységet. Az egyetlen professzor, akinek, ha megjelent az egyetemen, diákjai részéről kijárt az ifjúság szívből jövő éljenzése. Elloptak a „Presséről" hat itaipüékfi középkori könyvet Mainz, január 7. A kölni Pressa-kiállitás alkalmával eddig még fel nem deritett körülmények között eltűnt a mainzi városi könyvtár és Gutenberg-Muzeum tulajdonában lévő hat igen értékes kézírásos mü. Az egyik ilyen kötet címe Horae (Livre d‘heures). Ez a latin- és rrancianyelvü, az 1400-as évek derekáról való pergamentre irt kéziratos könyv (fehér selyembe kötve) 160X200 milliméter nagyságú. A könyvbe bele van ütve a mainzi városi könyvtár bélyegzője. A másik eltűnt kötet egy 1450-ből származó „Biblia germanica“ cimü illusztrált, 280X400 milliméter nagyságú német biblia. Hiányzik továbbá egy „Psalterium" cimü barna bőrbe kötött 220X800 milliméter nagyságú ugyancsak kéziratos XV. századbeli zsol- táros könyv, János evangéliumának, egy a XII. századból való kis kvartalaku, pergamenbe írott, fehér bőrbe kötött (hiányos) példánya. Elveszett végül két vegyes müveket tartalmazó kéziratos kötet. Az egyik kötet a XIV. század elejéről származik, vasárnapi prédikációkat tartalmaz, azonkívül szemelvényeket Szent Ágoston, Szent Bernát és mások müveiből. Ezek a. papirosra irt kéziratok, éppúgy mint a János evangéliumok és az utolsó sorban említendő gyűjtemény elsárgult fehér bőrbe van kötve. A hatodik kötet Gergely pápának 1225-ből származó elmélkedését, Szent Ágoston egyik szentbeszédét és Szent Eutropius szenvedésének történetét foglalja magában. Ezek a pergamentes kéziratok a XIII. századból va„Soha többé Nincs kielégítő védekezés a mérges gázok ellen — A frankfurti gázkongresszus vitája Frankfurt, január 7. Pár nap óta egy nemzetközi kongresszus ülésezik Frankfurt bán. A kongresszus részleteiben sokoldalú és terjedelmes napirendje egyetlen pontban foglalható össze: a gáziháboru lehetőségéről értekeznek és vitatkoznak, a gáz elleni védekezés módijáról tárgyalnak Európának legelső szakértői. Jelszavuk: „So/uj többé gázháborut!" A kongresszuson számtalanszor felidézték azoknak a süirün gomoJygó, halál tkozó felhőknek az emlékét, melyeket a világháborúban a hadviselő felek bocsátottak ki gépeikből, hogy elárasszák vele az ellenséges frontot és elpusztítsanak minden életet. A gáztámadások minden borzalma felsajgott s megelevenedett ezekben a vitákban, melyeknek minden szónoka oda konMudált, hogy az emberiség lelküsmeretét fel kell rázni és rá kell ébresztem arra a veszedelemre, amelyet a mérges gázuk hadászati felhasználása jelent nemcsak a katonai táborokra, hanem a védtelen polgári laJcosságra nézve is. A gáz, a mai lehetőségeket tekintve, nem csupán a front harciesaköze, hanem a repülőgépeké s a hintésülandoklké is. Gyakorlatilag bebizonyított tény, hogy egy repülő géptámadás gázbombák felhasználásával egybekötve egész városok és vidékek lakosságát kiirthatja. A konferencián rendkívül figyelemreméltó előadások és felszólalások hangzottak el. Vil- liam Cartney dr. edmburgi egyetemi tanár a vegyészeti iparról és a kémiai hadviselésről értekezett. Kifejtette, hogy a vegyészeti ipar már békeidőben sok olyan vegyianyagot termelt, melyeket csekély változtatással felhasználhattak hadicélokra is. Azonkívül az uj eljárások egész sora áll a hadviselő államok rendelkezésére ahhoz, hogy ártalmatlan anyagokat mérges gázokká alakítsanak át. Véleménye szerint a mérges gázaik elleni védekezés tisztára vegyészeti probléma, Annak az 'iparnak, amely mérges gázaikat termel és szállni, meg kell találnia az „ellenmérget'' is. Úgy véli, általános nemzetközi ellenőrzés alá kell helyezni a világ valamennyi kémiai gyárát, hogy legalább ezáltal is megnehezítsék a mérgesgázok gyártását. Az egyetlen lehetséges és kielégítő módszer, amellyel a gázháborut ki lehetne küszöbölni, — szerinte — csakis minden háború kizárása és a világbéke állapotának tao'tós biztosítása maradhat. Harcolni kell tehát a háborús szellem és készülődés ellen. A berni egyetem fiziko-kémiai élettan-laboratóriumának vezetője, Gertrud Woker asz- szuny vetített képekkel mutatta be a mérges- gázaknak az élőtestekre gyakorolt borzalmasan roncsoló hatását. Lázadó hangon beszélt a háború úgynevezett „humanizálása** ellen, és semmiképpen sem tudja helyeselni Meyer breslai tanárnak azt a tételét, hogy gáz a hadviselés humánus eszközei közé tartozik, vagy legalább is azzá alakítható. Sajnálattal állapítja meg, hegy érvei közé nem veheti fel a világháború gázpusztitási statisztikáját, amely megbízhatatlan és az igazi számadatokat elleplezi. A kongresszus a továbbiakban a polgári lakosság védelmének a kérdésével foglalkozik. Sasek Alois dr. csehszlovákiai delegátus beható bírálat alá vette a gázháborúval kapcsolatban hozott népijogi intézkedéseket és rendelkezéseket. Az 1868. évi piétervári deklaráció az egyetlen legálisnak nevezhető háborún célt, az ellenfél ratonai erejénekgyöngitésé- ben látja és elvet minden olyan fegyvert, amely a harcosok fájdalmait, és szenvedéseit oktalanul szaporít ja. 1899-ben Hágában más határozatokat is kodifikáltak, amelyekben többek között követendő élvül mondták ki, hogy f a hadieszközök alkalmazásánál tekintetbe kell venni az emberiség szempontjait. Eltiltották a mérgezett fegyvereik használatát. lók. Valamennyi kötetben benne van a mainzi városi könyvtár vagy németnyelvű kerek, vagy lalinnyelvü ovális bélyegzője. A könyvtár kéri, ha netalán valaki az eltűnt nagyértékü kéziratokra vonatkozólag fel- , világositásokat tudna adni, szíveskedjék érle- , • Üléseit „Polízeipraeeidium Köln** vagy j„Stadlbibliothek Mainz“ cimre eljuttatni. A hágai tilalom a világháború kitörése idején, 1914.-ben még érvényben volt. A hágai tilalom a világháború kitörése idején, 1914.- ben még érvényben volt. A háború utáni időkre vonatkozó a versaillesi szerződés 171. és 172. §-sa bír alapvető fontossággal, mint amelyek Németországnak megtiltják a mérgező gázak előállítását, behozatalát és használatát. A szerződés létrehozói azt állítják, hogy a gázháborura vonatkozó rendszabályokat represszáliaként alkalmazták Németországgal szemben. Ebből joggal következtethető, hogy a szerződés nem helyezi kényszerű tilalom alá a mérges gázak felhasználását és nem köti meg e tekintetben a győztes államok kezeit. A második tilalmi intézkedést a washingtoni konvenció foglalja magába. Aláírói: az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, Olaszország és Japán. A konferencia határozatait azonban nem ratifikálták. A népszövetség leszerelési bizottsága a gázháborut ugyan embertelennek ítéli, de elfelejtkezik megtiltani, hogy a vegyészeti laboratóriumban tovább follyannak a mérges gázokkal való kísérletezések. Sasek dr. véleménye szerint az emberiséget fenyegető gázveszedelemből egyetlen kivezető ut van: a mérgesgázok hadieszközként való felhasználásának feltétlen eltiltása A háboruellenes Kell-og-paktumot egy gázellenes paktummal kell kiegészíteni. A gáziámadások védekezés prágai főpróbája? Prága, január 7. A mai Vecerni Ceské Slovo a gáziámadások szerepéről ir cikket. Megállapítja, hogy a legközelebbi háborúkban a szakértők véleménye szerint a nagyvárosok és a metropolisok fognak a legtöbbet szenvedni a gáz tárna d ás októl. „Fizikailag lehetetlen — írja a Ceské Slo- vo —, hogy milliós gázmaszkitartalékokat halmozzanak föl, de ez sem óvná meg teljesen a lakosságot, hogy újabb fajta gázak a test egész fölüilietét megmer iák. Rejtekhelyeket sem lehet kiéoiteui, hogy azokat a repülőgépekről lehulló bombák tönkre ne tennék, a repülő- üldöző aeroplánok s az aeroplánromboló ágyuk sem elegendők ahhoz, hogy legalább ds az első repülőtámadást visszaverjék, mely, ha sikerül, katasztrofális hatású lehet. Beszélnek arról, ho>gy Prága ellen is, éspedig most a nyáron, levegőből gáztámadást fognak intézni — természetszerűleg csak hadgyakorlatból. Néhány tucat repülőgép fog megjelenni este a főváros fölött, melynek lakosságát alar- mirozni fogják, hogy kellő időben bújjék el, mert a gáztámadás ideje alatt az uccá- kon senkinek nem szabad tartózkodnia. Ez azt jelenti, hogy a város élete bizonyos időre megáll, megszűnik a közlekedés, kialusznak a lámpák s az uccán minden mozgás megszűnik.** Maníu tartomámrremiszert léptet életbe Romániában? Kilenc kerületre osztják az országot — Erdélyben négy kerületet létesítenek Bukarest, január 7. Ismeretes, hogy a kormány még ellenzékieskedésének idején reformterveket készített a közigazgatás átszervezéséről. Beavatott helyen szerzett értesülés szerint a javaslat most már készen áll és azon csupán simításokat végeznek. A reformjavaslat lényege az, hogy az országot kilenc kerületre osztják és minden kerület élére egy-egy kerületi főnököt neveznek ki. A kilenc kerületi főnök székhelye a következő lenne: Bukarest, Jassy, Kisenev, Csernovie, Kraljova, Temesvár. Kolozsvár, Szatmár és Máramarossziget. Még nem történt végleges döntés afelől, vájjon a kormány ki fogja-e építeni a decentralizációt egészen a kerületi ülés intézményéig. Ebben az esetben csehszlovák példa szerint minden kerületnek külön kerületi vagy tartományi gyűlése lenne, a kerületi főnök hatásköre pedig majdnem azonos lenne a miniszteri hatáskörrel és ép ezért ez a törvény lényegesen leszállítaná a minisztériumok számát. Külön paragrafusok lennének a törvényben a kisebbségek nyelv használatáról, Viszont arról, hogy a kisebbségi nyelvhasználatnak milyen mértékben ad teret a törvény, még semmi sem jutott nyilvánosságra. Bécs, január 7. A Korrespondz Herzog jelenti, hogy a beszarábiai emigránsok szövetségének képviselete memorandumot küldött Hamuhoz, melyben azt kérdezi tőle, hogy mily álláspontot foglal el Beszarábia követeléseivel szemben, amelyeket uralomrajutása előtt jogosaknak ismert el. Fölszóllitja a kormány, hegy a kérdés végi s rendezésére rendeljen el szabad népszavazást semleges ellenőrzéssel és a román csapatok visszavonásával. Chilében a Cathuco-vulkán óriási iávaíömegeheí ont A lakosság pánikhangulatban menekül — Már eddig is sch a halottak és a sebesültek száma Santiago de Chile, január 7. Puerto Montból arról érkezik jelentés, hogy a Calbuco vulkán kitört és tompa, mennydörgésszerű zaj meg erős felhőképződés mellett óriási lávátömegeket ont ki. A lávafolya- mok rendkívüli sebességgel törnek előre és máris jelentékeny károkat okoztak. A vulkán környékének lakosságán pánikhangulat vett erőt. Még sokan visszaemlékezne ; a Calbuco legutolsó nagy kitörésére, amely 1893-ban történt és rengeteg pusztítást okozott. Most attól tartanak, hogy az akkori katasztrófa meg fog ismétlődni. A kitörés azzal kezdődött, hogy a lakosságot az éjszaka közepén borzalmas földalatti zaj verte fel álmából. Egyidejűleg heves légköri zavarok jelentkeztek, hirtelen forgószél kerekedett és nagy zivatar csapott le. Az utcára siető emberek elvemül vo látták, hogy a Calbuco kráteréből magas tiizoszlopok csapnak az égbe. Ekkor már sűrű, nagy tömegben szállt aJá a vulkáni hamu és a kráterek széléről megindultak a láváiolyamok is. A vulkánok egész környékét már vastag hamu réteg borítja, amely a termést mindenütt te'je- sen megsemmisítette. Az eddigi jelentések szerint is a vulkánom kitörésnek már számos halálos á:do- zata és nagyon sok sebesültje van és rengeteg állat pusztult el. Puerto Varasból számos hajót indítottak orvosokkal, gyógyszerekkel és csendörséggel a katasztrófa- sujtoíta területekre. — Magyar képzőművészeti kiállítás Oslóban. Budapesti szerkesztőségünk telefonálja: Holnap nyílik meg Norvégia fővárosában, Oslóban a magyar képzőművészeti kiállítás. A kiállításon az a magyar anyag vonul fel, amely Stockholmban, Malmőben és Göteborgban az elmúlt esztendőben rendkívül nagy sikert aratott. A khPlftás iránt mü vészkör öli ben és norvég hivatalos körökben nagy érdeklődéssel viseltetnek.
