Prágai Magyar Hirlap, 1929. január (8. évfolyam, 1-26 / 1924-1949. szám)
1929-01-06 / 5. (1928.) szám
19219 Január 6, vasárnap. emelkedik. Kiemeli Svante Arrhenius, hogy közvetve az északi vidékeknek is hasznuk van abból, ha a déli vidékeken napmótorokat állítanak fel, mert ezek hiányában a szükséges energiát itt is szénből nyernék, s igy a szénkimerülés hamarabb következnék be, illetőleg a szén rohamosabb fogyásával kapcsolatban az északi vidékeken is hamarább emelkednék a szén ára. Svante Arrhenius említett jelentése beható számításaival a napenergia kihasználása tekintetében a legújabb időkben egyike a legérdekesebb tanulmányoknak. Kétségtelen, hogy az eddig kipróbált nap- mótorokkal még korántsincs megoldva a nap energiájának tetszőleges helyen való kihasználása, s emellett, amint említettük, ezek a nap- mótorok igen kis hatásfokkal dolgoznak. Más kísérletek Ilyen körülmények között felmerül a kérdés: nem le.hetne-e a nap hevének kihasználására észszerűbb módszert alkalmazni. Hiszen megmutatják a helyes, utat a növények, amelyeknek levelei tulajdonképpen szintén napmólorok. Ezt kívánja követni az ismert olasz kémikus, Giacomo Ciamiccian, amikor a napsugarakat fotokémiai utón kívánja értékesíteni. Számításai értelmében a föld 73 millió km5 tulajdonképpeni kultúra-területén — Liebig felvétele alapján hektáronkint átlagban 2.5 t-val számítva — évenkint 18 milliárd tonna organikus száraz növényanyagot produkál. Ennek tüzelőértéke 10 milliárd t szénnek felel meg. ami a világ mai évi szénfogyasztásának több mint hatszorosa.. Kétségtelen, hogy a föld növénytermelését okszerű talajmüveléssel lényegesen fokozni lehet. Velejében tehát annak a Faust-kivánságnak teljesítéséről van szó, amelyet ő igy fejezett ki Mephistopheles-nek: „Mutass-----------;---------------------.. .... napról-napra ujult zőldü fákat Menhistopheles nem találta ezt a feladatot lehetetlennek: „Mind nem riaszt e feladat Kincstáram téged kiszolgálhat. Évszázados intenzív gazdasági kultúra birtokában Ciamiccian sem tartja lehetetlennek a feladat megoldását. Hivatkozik A. Mayer-re, akinek véleménye szerint a mérsékelt égövön intenziv kultúra által a termelést a Liebig által megadottnak négyszeresére (10 t/Ha), a tropikus vidékeken pedig nagyobb nehézség nélkül még nagyobb mértékben (15 t/Ha-ra) lehet fokozni. A mező- és erdőgazdaság ilyenmódon tekintélyes napenergiát halmozna fel és tenne hasznossá számunkra. Ezen az utón a napenergiának jobb kihasználását émők el, mint az ismertetett nap- mótorokkal. T Ciamiccian azonban még tovább megy. A növények asszimilációs folyamatát mesterségesen akarja utánozni és technikailag értékesíteni. „Ahol a vegetáció buján tenyésző, * a fotokémiai munkát rábízzuk a növényekre, — mondja Ciamiccian — és racionális kultúra által a napenergiát ilyenmódon használjak ki ipari célokra. A sivatagvidékeken ellenben, ahol mező- gazdasági kultúra nincs, a tiszta fotokémia fog elsősorban a napenergia gyakorlati értékesítésére (ízolgálni.*4 „A kietlen területeken ipari települések lesznek füst és kémények nélkül. Üvegházakban és csövekben mennek majd ott végbe azok a fotokémiai folyamatok, amelyek eddig csak a növényeknek voltak sajátjai, s amelyeket az emberiség saját hasznára értékesíteni fog. Ha azután a messze jövőben egyszer a szénkészletek kimerülnek, a kultúrának azért nem lesz vége, mert az élet és a kultúra mindaddig nem alkonyodik le, amíg a nap fénylik.** Phantasda delectat. Ha Ciamiccian-nak ez a technikai álma megvalósítható volna is, a felettébb jelentős kérdést még mindig csak részben oldaná meg. Ismét ott maradna megoldatlanul a nagy probléma: a trópilrus vagy szubtrópikus vidékeken ily módon felhalmozott energiát a mérsékelt égöv ipari központjaiba szállítani. Nyilvánvaló, hogy az óriási mennyiségben remélt organikus száraz növényanyagnak felettébb drága szálli'ása helyett, itt is elektromos áram átvitelére gon- dolunk. Ha azonban a végcél a napsugaraknak, a fénynek elektromossággá való átalakítása, önként is felvetődik a kérdés: nem lehetne-e a fényt közvetlenül, tehát kerülő ut elhagyásával, elektromossággá átalakítani. Hiszen mind a fény, mind az elektromosság tulajdonképpen rezgési jelenség, amelyek a hullámhosszban különböznek egymástól. Ilyen irányú kísérletekre újabban megint a fotokémia adott impulzust. így Christian Winter az ibolyántúli sugarakat óhajtja a nap energiájának elektromos energiává való átalakítására felhasználni. * A leghatalmasabb természeti erőnek, a nap kisugárzott melegének a világ energiaszükséglete kielégítésére való felhasználása prometheusi feladat, s bizonyára legjelentősebb tudományos technikai feladata a jövőnek. „Ha majd egyszer a szövőszék vetélője önmagától fog ide-oda mozogni, lehel esetleg a rabszolgákat nélkülözni" — mondotta Aristoteles, hogy a rabszolgaság létjogosultságát megokolhassa. Azt nem hitte, s az emberiség mindmáig hiába ís várakozott reá, hogy ez az idő bekövetkezzék. T)e ez az álomlátás teljesülne, ha sikerülne igen nagy teljesítőképességű, távolraható naperőmüveket létesíteni. Akkor összes gépeinket az elektromossággá átalakított napsugarak hajtanák, emberi kéz közreműködése nélkül. Fontos személyi változások a siiovenszkői iskolaiig? terén Maule és Jetiinek tanácsosok tavasnak halyüfcrál - Sziáwik volt kassai zsupán az iskolai referátus élén? Pozsony, január 5. (Pozsonyi szerkeszitősé- günMőL) A szlovenszkói 'iskolaügy terén az ujesztendő jelentős személyi változásokat hozott. Mint jó forrásból értesülümk, Maule Vencel dr. miniszteri tanácsos, az iskolareíerátus vezetője, távozik állásából és helyébe — hir szerint — vagy Szlávik György dr. volt kassai zsupán, vagy Jeszenszky dr. volt nyitrai zsupán kerül. Mauile visszakerül a minisztériumba. Lehetséges, hoigy először Szláviik György dr. Lesz Maule utóda, de csak helyet csinál Jeszen- szkyneík. Később azután Szlávik dr.-naik valamilyen nagyobb pozíciót juttatnak:. Befejezett dolog Jelűnek Iíárolynak az iskolai referátusból való távozása is. Jelűinek országos tanfelügyelő és főisikofliad tanácsos voilt a referáitusbam és meglepetésszerűen a referátus tudta néfllkül, távinatiiliag helyezték át január elsején Brünnbe. Egyelőre három hónapra szól brünni megbízatása, de Pozsonyba már nem tér vissza. Ügykörét Balló Gyula fotanfeliigyelö vette át, akiinek rokonszenves egyéniségét a szlovenszkói őslakos tanitóság na^rvra értékelik Jetiidnek szociáldemokrata és Így ál helyezésében a szlovák néppárt győzelmét látják a szoc.- demelk fölött. Igen érdekes, hogy "—■■■■ UUJJJLU.'JJjr^SSg^i^g8 a közoktatásügyi kormány Szlovcnszkó iskolaigazgatásában nagyon sok személyi változást eszközöli ebben az évben. Beavatottak szerint ez az országos iskolatanács fölállításának előszedő: a fontosabb pozíciókba ősdakosokat igyekeznek juttatni. Az isíkóliaügyi miniszter meglepetésszerűen, ugyan csak a referátus tudta nélkül, fölfüggesztette Gallé eperjesi tanfelügyelőt. Érdekes végül, hogy Bncsenec Gyula nemrég fölfüggesztett kassai inspektor ügyét a prágai minisztérium fölülvizsgálta és Bucsenecet pedagógiai referensnek osztotta be az iskolaügyi referáláshoz. Fegyeilmd ügyét ad acta tették. A Brünnbe helyezett Jelűnek Károly helyébe — hir szerint — Szivák József nemzetgyűlési képviselőt, a Síovák felelős szerkesztőjét nevezik ki, aki - diiitiikad szereplése előttit tarod tó volt. A harmadik megüresedett, szisztematizált főtanfelügyelöi állásra Miskóczi Mátyás volt nyitrai vármegyei főtanfelügyelőt kombinálják. Szivák és Miskóczi mellett; természetesen Bailiió Gyula működik tovább, mint ranigbain legidösebb fő1 tanfelügyelő. < < ......... Ér sekújvár képviselőtestülete mozgalmas Éislan tárgyalta a riiiimiáiiiiiil tanárok átvételi is fizetési inét egyelőre vegye le napirendjéről ezt a kérdést, melyet rendkívül nehéz, bonyolult volta miatt nem tudtak még kellően előkészíteni. Mielőtt a közgyűlés határozhatott volna, Nemes Albert dr. zsidópárti képviselő emelkedett szólásra s fontos javaslatot terjesztett elő. Nemes dr. rámutatott arra, hogy ez a kérdés, mely az utóbbi hónapokban az érsekuj- vári várospolitikai élet homlokterébe került, teljesen hamis vágányra billent. Politikai és | személyi kérdést csináltak belőle. Egyik sem j helyes. Nehéz jogi kérdésről van szó, ainely- I nél csak az a fontos, hogy olyan megoldást I sikerüljön találni, amely igazságot szerez a tanároknak s a város adózó polgárságának az érdekeit is szem előtt tartja. Megoldásnak azt ajánlja, hogy hívjon egybe a városi ügyész egy jogi ankétet, melyen az érsekujvári ügyvédi kar legtekintélyesebb tagjai vitassák meg ezt a kérdést s tegyenek szakszerű javaslatot a képviselőtestületnek. I Nemes dr. javaslata általános helyesléssel ta- I Iá lkozott. Dosla János azzal egészítette ki, hogy minden párt elküldhesse egv-egy bizal- miféiríiát is erre a jogi aukétra s hívják meg arra a tanári kar két tagját is. Nemes dr. ezután megszövegezte azokat a kérdéseket, melyekre a jogi ankétnak válaszolnia kell. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta Nemes dr. javas láttát s úgy határozott, hogy a jogi ankétnak legkésőbb január 31-ig kell döntenie ebben a kérdésben. , Ezután Klacsánsky tanár indítványára került a sor, aki azt a különös javaslatot tette, hogy a képviselőtestület indítson önmaga ellen vizsgába tót, hogy nem követett-e el hibát a tanárok ügyében. Klacsánsky ezt is a jogi aukétra óhajtóba bízni, amikor ezt Holota dr. városbiró energikusan visszautasította, azt kérte, hogy indítványának tárgyalását mindaddig függesszék fel, amíg a jogi ankét nem határoz. J . a képviselőtestület elit Nagyszőllő'S, január 5. (Saját tudósítónktól.) NagyszőLlős képviselő testületé tegnap tárgyalta le 1929. évi Isi elüt Jogászaikét elé terjesztik a vitás kérdéseket — A tanárok átvétele a járási fittek véleményétől függ Érsekújvár, január 5. (Saját tudósitónktól.) Hosszú idő óta nem veit Érsekújvár város kép viselő tes füleiének oly mozgalmas ülése, mint az uj esztendő első közgyűlése, melynek legfontosabb pontja az érsel? újvári reálgiminázáumi tanárok nagy érdeklődéssel várt ügye volt. A hosszadalmas s éles sajtópolémiálcnak tulajdonítható, hogy az ügy elintézését a legnagyobb izgalommal várták. A közgyűlés előbb a legfontosabb adminisztratív kérdéseket intézte ©1 s csak a késő délutáni órákban került a sor a tanárok ügyére. Legelőször a tanári karnak azon kérvénye került szóba, amelyben a város támogatását kérték állami szolgálatba való átvételükhöz. Az iskolaügyi minisztérium ugyanis még öt évvel ezelőtt átvette a községi gimnáziumot, államosította azt s dacára annak, hogy szerződésileg kötelezte magát az összes tanárok átvételére, mindeddig nem vette át a tanárokat, élve azzal a szerződési hibával, hogy az átvételre nem kötöttek ki terminust. A közgyűlés erről a kérdésről csak rövidebb vitát folytatott. Dosla János bsehszlovák szociáldemokrata javaslatára Holota János dr. városbiró, nemzegyülési képviselő kijelentette, hogy ő is elérkezettnek látja az időt, hegy mint nemzetgyűlési képviselő meginterpel- látja az összkormányt. Hangsúlyozza azonban, hogy legutóbbi intervenciója alkalmából megtudta, hogy a tanárok ügyének elintézése a helyi hatóságok államrendészeti véleményezésétől Sügg. | Ha Érsekújvárról tárgyilagos, igazságos íntor-1 máoiót fognak a tanárokról küldeni, akkor az; átvételnek az utolsó nehézségei is meg fog- ; nak szűnni. Épp ezért a tanárok sorsa úgyszólván Sándor István | járási főnök kezében van. Bízik abban, hogy az ő segítségével sikerülni. fog ezt a nehéz kérdést általános megnyugvásra megoldani. Ezután egy nehezebb s kényesebb kérdésre ] került a sor. A gimnázium tanárai annakidején kérvényt nyújtottak be a városhoz s kérték, hogy 1920 és 1928 között elmaradt állami fizetés kiégés zi té síik et a város pótolja, miután annak elmaradásáért csak a város akkeri vezetősége felelős. Ez az összeg közel félmillió koronára rúg. A képviselőtestület annakidején elutasította ezt !Sf:uB9ini7afüre8@ szép mele* gyógyvizfürdö a magas Fátra tövében. Féli szezon. a kérvényt. A tanárok megfellebbezték, a járási hívaital visszaküldte az aktákat a városnak s uj tárgyalásra utasította a képviselőtestületet, mert az ügy első tárgyalása alkalmából nem volt teljesen tisztázva. A városi tanács azt a javaslatot terjesztette a közgyűlés elé, hogy költségvetését. Napirend előtt Handera Mihály szólalt fel és kérte a képviselőié®tünetet, hogy hajtassa végre a munkásotthon céljára vonatkozó telekadománvozási határozatát. Ugyancsak napirend előtt szólalt fel Rottenstei.n Samu és tiltakozott az ellen, hogy a közgyűlés áltab engedélyezett négy rendkívüli vásáron idegen iparosok is kf- p ako lh a ssák áruikat. Ezután a napirend egyetlen pontját, az 1929. éri költségvetést tárgyalták. A költségvetést Kristofóry főjegyző ismertette. Hokky Károly, a magyar pártok tar- tománygyűlési képviselője, a közvilágítási tételnél indítványozta, hogy az elöljáróság lépjen érintkezésbe a.z Ungvári Villamossági Részvénytársasággal a, közvilágítás áramdijának elengedése érdekében. Kisebb vita után a képviselőtestület egyhangúlag elfogadta az 1929. évi költségvetés előirányzatát. A költségvetés szükségleti rovata 1,222 000 korona, míg a fedezet erre 950.953. A költségvetés 261.053 korona fedezetlen összegét 100 százalékos föld- és házadó utáni pót- adóval, illetve 200 százalék egyenesedő utáni pótadóval egyenlítették ki. Ahol tejleitér az óeeán és hokofszaki a ml vényissosei arauzMSM gípgtas rt. locehec aut. FORD képviselet az ELSŐ MAGYAR GAZDASÁGI GÉPGYÁR rt. Budapest vezérképviselete: szállít jutányos árban és kedvező fizetési feltételek mellett: ACÉLKERETES CSÉPLŐGÉPEKET kettössoru svéd önbeá'ló golyóscsapágyakkal TELJES MALOMBERENDEZÉSEKET átalakításokat és egyes gépeket F0RDS0N TRAKTOROKAT Legújabb typusu FORD személy- és teherautókat valamint saját gyártmányú, egyszerű és mütrágyaszórőval kombinált. vet©gépeket KÉRJEN AKAJANLATOT! és állatvilág Két amerikai h(dós felfedezése Paris, január 5. Fiéld Ridhard, az egyesül [államokbelii prinoetowni geológiai intézet tanára, most tért vissza a Bahama szigetcsoporton tett tudományos expedíciójáról. Az expedíción résztvett még Fisb Charles, a buffalói természettudományi társaság él- nőké is. A tudósok sok érdekes nyilatkozat tót teiiek utjukról, amely eredményekben igen gazdag volt. lg}7 például elbeszélték, hogy a szigetcsoport legnagyobb szigete, az Aados-sziget körül az óceán egész fehérszinü, úgy hogy az ember azt hin.nié, hogy tej veszi körül a szigetet. Ennek oka az, hogy a tenger vize rendkívül sok mészkarbonátot old ki a parti sziklákból. Az expedíciók főcélja a szigetek organikus és fizikai állapotának feltárása volt, amit sikerrel el is végeztek. Fiéld elbeszélése szerint az éghajlati viszonyok a szigeten tsgyan- olya.nok, mint a történHIemclötti időben voltak és a szigetek növény- és állatvilága rnajct- ue«ii teliesea azonos a p;iléo.7oid-ke:'ibéUé',el
