Prágai Magyar Hirlap, 1929. január (8. évfolyam, 1-26 / 1924-1949. szám)
1929-01-30 / 25. (1948.) szám
1829 Január 80, szerda. Byrd kapitány szigeteket és óriási szikíahegységeket fedezett föl a déli sarkvidéken w Az első ötórás repülőút eredménye — Baleken és Hmold. Yue szerepe — Téli tábor a Bálnaöbölben — Érdeklődés Olaszországban — Milánó, január 29. Egész Olaszország nagy figyelemmel kíséri azokat a híreket, amelyek Byrd délsarki expedíciójáról érkeznek. Az olaszok bizonyos tekintetben N obile expedíciójának kiegészítését látják ftz amerikai sarkkutató működésében s az expedícióban különben is több olasz vesz részt. A legújabb, Milánóba érkezett rádió jelentések szerint Byrd Baleken norvég repüld társaságában nagyjelentőségű, ötórás repülöntat véglett Antarktisz belseje fölött. A repülő utón Haro-ld Jue drótnélküli távirdász is résztvett, ak] félóránkint kimefitő jelentést adott le a repülőgép útjáról. A felfedezők az eddig legkevésbé ismert Antarktisz-tájiat választották célul. Számos földrajzi rejtélyt sikerült megoldaniuk és több értékes felfedezést, tettek. Byrd átrepülte Seottfemdot, majd a sziklás álexamlra-föld fölé került. A City oí Newyork fedélzetén a rádíógramok nyomán figyelték az utat. Byrd egy ismeretlen szigetet fedezett fel, majd tizennégy uj nagy sziklahegyet. A repülőgép a déli sark közelében lévő magas hegységig nyomult előre, de most még nem érintette a déli sarkot. Byrd parancsnok segédhajója, az Eleonore Balling, amely óriási mennyiségű anyagot és élelmiszert szállát az expedícióinak, napokkal ezelőtt elhagyta Uj- zélandot és a Bálna-öbölbe étkezett, ahol megkezdte a kirakodást. Negyven éve halt meg Rudolf trón És még mindig nem derűit világosság a mayertingi tragédiára 1889 januárjában a véderővita .lázában ólt, égett Budapest. A Sándor uccai képviselő- házban az ellenzék ostromolta Tisza Kálmán véderőjavaslatát, az ueoán nap-nap mellett tüntetett a tömeg, amelynek hazafias megmozdulásait az egyetemi ifjúság irányította. Mindennaposak az összetűzések a tüntetők és a karhatalom között. Ebben a lázas hangulatban érte Magyarországot és Budapestet a Mr: „Rudolf trónörökös január 29-éről 30-ára virradó éjjel Mayerlingben meghalt". A főherceget sajátjának vallotta a Demzet, minden nemzeti irányú törekvés, minden Ausztria-ellenes megmozdulás, minden hazafias tüntetés hátterében kéretlenül és kérdezetienül ott állt — gondolatban — a főherceg alakja, tábornoki magyar diszegyen- ruhában, dilásan, erősen egészségesen: úgy, ahogy a nemzet elképzelte őt, a magyarok barátjának, függetlenségi törekvéseinek titkos támogatójának, nem is Habsburg főhercegnek, hanem — magyarnak. Ezeket az érzéseket fejezte ki, a nemzet fájdalmát tolmácsolta a Nemzet 1899 január 30-iki száma élén Jókai Mór híres vezércikke: „óh milyen öi'ömest odaadtam tolna, az életemet, hogy a Tiédet megváltsam!“ „De mi az a fájdalom, mely a sziveket elfacsarja, akik Téged oly híven szeretlek, a meggondoló, hideg észnek a fájdalmához képest, mely országok jólétének, nemzedékek boldogságának reményét látja benned sírba szállani.“ „Jövendőnk reménysége voltál! Terád építettük egy szebb, dicsőbb korszakot alkotó, messze látóit terveinkéi! Bennedl láttuk jelképezve a boidog jövendőt, amelyben a népek egymást testvérin fogják ölelni; s Te világolsz előttünk, felséges példáddal, az emberiség nagy céljai elérésében.“ „Mit vétettünk Isten ellen, hogy Tége- dek elragadott közülünk?“ „Ó Isten, aki öt magadhoz vetted, dicsőítsd meg szellmét, hogy védhessen bennünket a magas égből s láthassa 'imádott hazáját olyan boldognak, amilyenné ő akarta tennir A bécsi hir a nemzeti reménységek osz- szeomlását jelentette. A magyar nemzet úgy érezte, hogy a főherceg halálával a magyar legjobb barátja, a nemzeti törekvések megértő patrónusa halt meg. A véderővita, a törvényjavaslat sérelmes paragrafusai kiforgatták, nyugalmából a nemzetet, egész Magyarországban égő nyugtalanság uralkodott, ennek a nyugtalanságnak hűséges kifejezője volt a budapesti ucca tüntető képe. S 1889 január 30-án, amikor megérkezett a hir, hogy a trónörökös meghalt, mintha elvágták volna a tüntetések fonalát. A lázadó elegedetelenséget valami leírhatatlan kétségbeesés váltotta fel az emberek lelkében és az emberek tetteiben. Ma már az azóta történtek után nehéz megmagyarázni azt a nagy fájdalmat, amely kifejezésre jutott a függetlenségi érzelmű magyar uép között is. Hiszen a trónörökös Ferenc József fia volt, tagja az osztrák uralkodóháznak és tettéiben valóságban bizony nem sok olyan vonás volt, ami indokolta volna a várakozásokat, amelyeket a nemzet személyéhez fűzött. Magyarország mégis gyászba alto®m. A fájdalmas nyugtalanságot fokozta az a titokzatosság, amely a trónörökös halálát burkolta. Az első jelentés szerint szivszélhüdés ölté meg. Ennek a jelentésnek senki sem adott hitelt. Erre jött a második hjx: a trónörökös öngyilkosságot követett el. Az ön- gyilkosságnak magyarázatát keresték az emberek és nem találták. Mégis ez maradt a hivatalos halál-ok és ez a jelentés jutott el a pápához is, aki a katolikus egyház törvényeihez ragaszkodva, kezdetben nem akart engedélyt adni Rudolf egyházi temetéséhez. Kínos tárgyalások folytak Bécs és a Szentszék között. Ausztria és a Vatikán viszonya elhidegült, — végül a pápa engedett: elfogadta a magyarázatot, hogy a főherceg pillanatnyi elrnezavarában követbe el öngyilkosságát. Magyarország gyászol, a gyász akkor érte el legmagasabb fokát, amikor a főherceg holttestét a kapucinusok sírboltjába helyezték. A temetéssel lezárult a „magyar trónörökös" élete. A főherceg 1858 augusztus 21-én Laxen- burgban született, négyéves korában kezdte tanulmányait, kilencéves korában kezdett magyarul tanulni Rimély apáttól, nevelését később Rónay Jácint püspök irányította. 1876-'ban lett nagykorú, 1878-ban lépett tényleges katonai szolgálatba. 1880-ban, 22 éves korában nevezték ki vezér őr nagynak és egyúttal ellentengernagynak, 1888 március 18-án a király a gyalogság főfelügyelőijévé nevezte ki. Ekkor már hét esztendeje felesége volt Stefánia belga királyi hercegnő s ötéves volt leánya, Erzsébet, főhercegnő, a későbbi Wi ndischgrátzné, aki ma egy bécsi szociáldemokrata ügyvédnek a felesége. Titokzatos politikai betörés Prágában Egy hadtörténetig törzskapitány lakását ismeretlen tettesek feltúrták és katonai-torténelml iratok után kutattak — A rejtélyes betörés nem érte ei célját Prága, január 29. A csehszlovák fővárosban egy 'titokzatos hátterű betörés kelt általános föltűn éet. Tegnap délután ismeretlen tettesek betörtek. Zapíeláll Flórián törzskapitány smi- chovd magánlakásába. Zapletál töraskapitány egy időben a katonai levéltár vezetője volt, jelenleg pedig a forradalmi haőiarchiivum szaikirója. A törzskapitány egy Kailhaus nevű özvegyaisiszony albérletbe kiadott szobájának lakója. Tegnap a délelőtti órákban hagyta eil a lakását és később az asszony is eltávozott, miután a lakást két zárna csukta be. Mikor az asszony a délutáni órákban visszatért, az előszobát, a konyhát és saját szobáját érán- teHenül, de a törzskapitány szobáját a legnagyobb rendetlenségben, teljesen iölforgatva, tárva- nyitva találta. Az előhívott rendőrök ás detektívek megállapították, hogy a betörők célja szem méláiba- tóan bizonyos iratok megszerzése volt, mert a szobában lévő érbéktáncryakat, ruhaneműt, töltött browningot nem bántották, hanem az íróasztal fiókjait kiforgatták, a polcon elhelyezett könyveket sorra kiszedték és átlapozták, sőt papirboritékaikat is leszakították. Mielőtt pedig eltávoztak volna, az íróasztalit fölifordiitoittálk s a könyveket és iratokat a szobában szerteszéjjel hányták. A betörők személyéről fontos adatot szolgáltatott a rendőrségnek egy a házban 'lakó hivatalnok, aki éppen a kritikus időben tért haza irodájából. Az ajtóban két intelligens fiatalemberbe ütközött, akik el menőben voltaik és tisztelettudóan köszöntek neiki. A törzs- kanüány csak este féltizkor, amidőn hazatért, szerzett tudomást: a betörésről, mivel semosrm értesítetté az esetről. Izgatottan szedte össze s-zétdobálit iratait s akkor kiderült, hogy több nagyjelentőségű fontos irata, amelyet fekete vászonba csomagolva őrzött a sarokban egy ujságesomó alatt, fölfedetlen maradt. A kiszállott rendőrségi bizottság megállapította a helyszínén, hogy a betörők erőszakos utón hatoltak be a lakásba. Előbb álkulecsal akarták a két zárral lezárt ajtót kinyitni. Az egyik lakatot ki is nyitották, de a másik ellenállott, ezért sarkaiból akarták kivetni az egyik ajíószárnyat, amelyik nem nyílik. De Magyarországi népszerűségének kifejlődéséhez nagyban hozzájárult, amikor védnöke lett az 1885-ös budapesti országos kiállitás- nak, majd „Az osztrák-uiagyar monarchia írásban és képben" vállalat élére állva, Jókai Mórral irányította a Magyarországra vonatkozó rész szerkesztését és ebben a nagy műben több magyartárgyu cikket irt. j A halál körülményei titokban maradtak ée bár negyven esztendő alatt igen sok emlékiratban, sok történelmi és mástrányu munkában próbálták megvilágítani a tnayer- lingi tragédiát, a tragédia ma is homályban van. Bizonyos csak az, hogy a főherceget 1889 január 30-án hajnalban szétroposoLt fejjed, holtan találták Veosera bárónővel együtt, aki szintén halott volt. A félhivatalos magyarázata szerint Rudolf tóruőrökös agyonlőtte barátnőjét, azután magával végzett. Ezt a verziót gyengíti az a tény, hogy a főherceg fejének borzalmas össze roncsolts ágát nehéz lenne egy revolvergolyóval magyarázni. Valósai nű, hogy a főherceget agyonverték. Legújabban örth János főherceg kevéssel azután történt távozásával próbálták kapcsolatba hozni Rusdoílif halálát, ennek azonban kevés valószínűsége van, mert Rudolfot és Jánost meleg barátság fűzte egymáshoz 0 örth Jánosnak szafbadedvü törekvéseiben, egész életében a legnagyobb támasza, sőt egyetlen igazi támasza Rudolf volt Marad két lehetőség. Az együk, hogy Veosera bárónő fivérei s a Veosera bárók egy-két barátja a trónörököert el akarták választani Stefániától, arra akarták kényszeríteni, hogy barátnőjét, Veosera Máriát féleségül vegye. Mikotr ez a kényszerítés nem járt si ikerrel, bosszúból, meggyilkolták. A másik verzió szerint Rudolf összeesküvést szőtt atyja ellen s a császárba osztrák főurak emiatt agyonvertek. Hogy valójában mi történt Mayerlingben: azt mtég ma is homály fedi. Csak az bizonyos, hogy ma negyven esztendeje annak, hogy Rudolf trónörökös meghalt 5 halálának évfordulójáról meg kell emlékezni, merrt elmúlása mélyen megrendítette a magyar nemzetet, alakja ma is él a nép legendáiban, ugv mint egy nagyuré, aM megértette a magyart. ez a kísérletük is kudarcot vallott. A lakásba végül is úgy kerültek be, hogy az ajtó alsó részét kitörték. A faszilánkokat gondosan a lábtörlő alá rejtették. A lakásban aztán egy teljes óra hosszat garázdálkodtak, anélkül azonban, hogy az értéktárgyakhoz hozzá is nyúltak volna. Csak a nyomtatott és teleirt papírlapok képezték érdeklődésük tárgyát. Eddig még nem lehetett megállapítani, mit lopták el, de annyi már bizonyos, hogy értékesebb irat nem tűnt el a kapitány lakásáról. A Vecerni List a csehszlovák katonai haderő vezérkarának sajtóosztályán érdeklődött az eset felől s azt a választ kapta, hogy a sajtóosztály véleménye szerint bűnügyről van szó, amelynek semmi köze katonai technikai dolgokhoz. Ez a vélemény megerősíti a lap azon föltevését, hogy a betörők politikai és forradalom-történeti jellegű és tartalmú dokumentumokat akarták a kezükbe keríteni. Zapletal törzskapitány egyike a legelső csehszlovák légionáriusoknak, Masorvk tanárnak volt a tanítványa s mint hivatásos újságíró az oroszországi csehszlovák légiók „Csehszlovák" cimü lapjának felelős szerkesztője volt. Masaryknak odaadó hive és nagy tisztelője. A forradalom első napjaiban tért vissza Prágába és a katonai archívum vezetője, majd ideiglenes főnöke lett. Később kegyvesztett lett s a hadtörténeti archívumhoz helyezték át. A magyar képviselőiláz elfogadta a honvédség ellátásáról szóló javaslatot Budapest, január 29. (Budapesti ezerkes®* tőségünk telefon jelentése.) A képviselőhöz mai ülésén Csáky Károly gróf honvédelmi miniszter a honvédség ellátásáról szóló törvényjavaslat tárgyalásának alkalmával reflektált "az eilhangozitit beszéd-ékre. Azzal a váddal szemben, hogy miért nem szünteti meg a kormány a zsoldos hadsereg' intézményét, kijelenti, hogy nem ő és nem a kormány gyenge, hanem az ország nemzetközi helyzete folytán csak morális eszközükkel kén y szer üthetjük ellenfeleinket arra, hogy ők is teljesítsék kötelességüket, azaz szereljenek le, mint ahogy mi i« teljesítet tűk azokat. A helyzet nem az, hogy mi fegyverkezni akarunk, hanem egyenlőségeit akarunk elérni. Mi eleget: tettünk fcötelezetfeégüuiknek, a többi államok azonban nem. A képviselőkáz. a honvédség ellátásáról szóló javaslatot álitalános- ságlbmn és részleteiben elfogad ta. , ^ 1
