Prágai Magyar Hirlap, 1929. január (8. évfolyam, 1-26 / 1924-1949. szám)

1929-01-30 / 25. (1948.) szám

6

1920 január 80, gpordai

A dalai láma és a német diákság Hímje

Első pUkmatfia úgy tűnik, hogy semmi kénül: egymáshoz. Film készUM róluk, a dalod iáméról ás a német diákságról. Mindketten feU&sadmtak: Ázsia és Berlin. Az egyik, az dzsmi fűm Pudovkm világhíréé orosz rendező szenzációs miive, a másik Mas Mack-é aki ném.et mozi régi előharcosa. Ás utak: Ázsiába vezet el az egyik, Berlinbe, egy fiu- intézetbe a másik. Pudovkin évekig dJolgosoU ázsiai filmjén és még a dalai főláma kegyéi is megvásárolta. Milliókba kerüli ez a film. Berlini pénzben kifejezve olcsó. A rendező Berlinben maradhatott, mert cselekménye sU és egy Berlin tőszomszédságában fekvő szigeten játszódik. Ez a film olcsó volt.

Pudovkm filmje n „Stterm über AsienA Max 'Mack-é „Dér Knmpf tetn die Teriiah Pudov- kin és Mark ellenezné legjobban ezt a cso- portositást; meri valőbm nincs közük egy- máshm. Más testej, más szándék, más levegő, más világfelfogás és mégis kelten egy sért kört ad-rnk, morf, a nélkül, hogy a két rendező és a két szövegíró tudná, filmjeikkel egy célt szolgáltaik Ázsiában és Berlinben. Először is azt kell leszögezni (és ez nem csak a mozi fejlődése, vagy művészi fejlődés szempontjából felette érdekes), hogy mindkét film valóban színészek nélküli film. Olyan sztár ugrott be itt, amelyikkel eddig nem számoltak. Mindkét film azt mutatja, hogy o szítig rok ideje lassan; de biztosan, elmúlik. Megkezdődött a másik filmművészet., ahol nem kellenek a VÜetnimok és a Harry Liedtkek, a babmrcu, ostoba; lélektelen, primadonnák, a heii Vzezerdollárm tenyésztett, csodák.

Pudovkin filmjét primitív, minden filmkomédiától távol álló mongol parasztok játsz- Szák. M vek vidám filmjének tavaszodon friss, a, gyermekszinészek kínos pózait elfelejtető gimnazisták a hősei. Tizennégy év esek, tizenötévesek mindössze. A maguk valódi, rendezőtől meg nem hemisátott éeliét adják, a maguk fiatalságának ritmuséi, jókedvéi, minden nyárs polgár ságnak hadai üzenő ártatlan ay ressdvitásáL Pudovkin mongoljai mostoha si- vafcgok végi elén szentvedését, ■ embertelen sorsú népek éáetkivánását, viharrá tornyosuló haragját játsszák meg, előttünk élik, szén-1 védik át. Itt kezdődik a két film közötti mü- \ vészi rokonság és itt a rajta túlmenő hatol-) mm perspektíva, melynek értelme több a \ filmnél és több a művészetnél: az emberiség fejlődésének, jövőbe haladás ám,k útja, A Pudovkin filmből nem hiányzik a tendencia, de nem jut túlságosan szíthoz. Pudovkin alárendelte o művészi oeuvrenek és ezért és igy érte el legmesszebbmenőbben a tenden- j cia hatását. Nem valóban megtörtént események rekonstruálására törekedett ezúttal, hűlném szabadd ám engedte fantáziáját és a nagy mongol birodalom megszületését tárja elénk hihetetlen képekben. Egy földhözragadt szegény mongol prémvadász álomjáró fiát ébreszti öntudatra a sorsszerű véletlen szeszélye és Dzsingisz khóm leszármazottja királyi házból — ezzé teszi öt az európai fantázia — j valóban király less, a lelkek királya, a fel- j szabadító, akinek kardja suhogására vihar- j ba lázad, az alvó Ázsia és boldog éleire uj- j jászul cUlc.

Pudovkin igen hossza ideig dolgozott a j mongol sivatagban és a nagyszerű, némám- is beszédes mongol fejek, ezek a mozit nem. is ismerő, tragikus arcú mongolok szivliezszó- lóbb és mgyobb színészeknek bizonyulnak, mini az a nehány orosz színész, akinek Pu- dovkin szerepei adott.

Ázsia fölött elvonul a vihar, Ázsia fellázad.j 'És fellázadnak a Wűhelm Speger regény nyo- mán készüli német film gimnazistái is. 'A fiatalság lázadása ez a, nyárs polgárság üzérkedése ellen, ártatlan harc hehány tucat macska élete körül. A kitűnő regényből vékonyka cselekmény maradt. De oly mellékes, ami történik, huszonöt ddákfiu és egy diák- leány diadialmm fiatalsága adja meg a film, nagy értekét. A Németországban most egyre népszerűbb szabad-iskolák diákseregét és egykét tanárját teszi Maci: a mindjén izében friss film szereplőivé. És csoda történik: a tizennégy- és tizenötévesek őszinte pózUútm- '>ágo, diódáim osUod/tk a moziközönség bla- zirlsága föl,ölt. A közönség együtt játszik,, együtt kon spirál, együtt kóborol a gyönyörű tájakon a huszonöt névtelennel. És ha azután 'felvillanok a láaúpák, ugyanazt érzi, a közönség, mini a Pudovkin filmjénél.

A tömeg legyőzte az egyéni, a valóság a szinjólszást. Bizonyságot nyeri, hol a mongol paraszt és a berlini iskolásfiuk a legnagyszerűbb művészi, anyag a, rendező kezében. Ezzel a művészi fejlődés nagy lépést telt eddig móg ip/rm-rrrtlen tájak falé. (A szittyádon 1 Tallér már prőbMkozoU vele a. „Merne "Mentek.1 ‘ címéi darytibjdbtm, de eredményiel.*’. Bűvész

Irtás Marat Sándor

I Budapest. jfumiáír hó.

Az a aajmirasziiéiniés érdeklődés, amávet a közönség Pesten is, imiint egyebütt, körülrajongta Sohermann mestert, nem annyim a grafológiának szólít, mint inkább a különös és kopasz férfin elhíresztelt jövendőmondó képessegeinek. A ceMagiok titkát, amit a régi aaigiur lovak belének és zsigeriének vonal inasaiból fedett fül. Sdherma'nin a késve- náe jellegzetességeiből árulja el. S ha Pesten igy kitört Scbermainn, Pestem, ahoü a magas szóló előtt Salijapm is aggódva buzaa össze derekán a madzagot, úgy ez csak egyik jele annak a nyugtalan kíváncsiságnak, amivel a város benlakói a holnap titkaira kiváncsiak. A ima olyan unalmas és I ‘kilátástalan., mindenki a holnap csillagát ! kémleli.

Schermamn (kitünően ért áss emberi írás oknyomozó elemzéséhez, de a híre körül kelt legendák természetesen, megannyi tévhit s nem sokkal ér többet, mint az, állati belekből vagy tenyérből jóslás tudománya. Ea Schermamn mester azt állítja, hogy 5 az iroít „a“ beíücdke végző vonalának lefele kaimkor odó tendenciájából meg tudja állapítani, hol élt a nagynénje az illetőnek s elsőfokú unokatestvére milyen betegségbe® fog meghalni, az nekünk is nagyon imponál, csak éppen átutaljuk a fekete mágia s a seb wa r zMh isii erek csillogó és fátyolos, de képzeletbeli birodalmába. Bizonyos az, hogy nem tudóink semmit a jövendőről, ami nincs, de ezt aztán olyan bizonyosan tudjuk, hogy Schermann se tudhat róla többet. Az az örck, metafizikai kíváncsiság és nyugtalanság, ami minden embert noszogat, hogy motozni kezdje® a maga s embertársai jövendőjének lakatán, oly magasztos és oly frivol oly végtelen és nyomorult egybe®, mint a sárnak s Isten leheletének keveréke, amiből az ember összeállóit. Az eget döngetjük.

hogy mi lesz holnap * & tapasztalás még neon tanitott meg senkit eléggé, hogy legjobb esetiben tűzdelt borjúhús lesz ebédre, vagy kezdődő influenza, vagy egy kötés tengeri, vagy a halál. Az istenek a legnagyobb gyógyszert, a tudatlanságot adták földi csavargására az embernek s makacsa® és gyermekesen nem akar élni vele.

Schermamn okos ember, aki az embernek legnagyobb és fogréménytelenobb vágyódására alapította a maga mulatságos üzletét. Valószínű az'is, hogy gyakorlott szemével, beretvailogikápvaJl és finom intuíciójával többet lát az emberi kézvomáöokból s mesz- szebb (következtet, mint egy hites Írásszakértő. Mestersége a levegőben lóg, mint minden olyan produkció, amit az emberek illúzió-vágya követel és fizet. meg. Az, hogy egészen biztosan nem tudunk semmit, felbátorítja őt, hogy mindentudó legyen, mert cáfolat á'lfig érheti. S ha a bejósol csoda elmarad, akkor legfeljebb tévedett. De biztos az, hogy az a titkos rugó, ami dolgozik bennünk « jelenünket alakija, elhatározásainkat irányítja s igy egy kissé megvonalazza a homályban alakuló jövendőnket is, csodálatos tükörbe® fénylik vissza a kézírás apró jegyein át. Az ináé mindent elmond a® emberről annak, aki olvasni tud; s Sehonnan® csakugyan éri a, betűvetés jelLemtítíkaiboz. Szenvedélyeink és betegségeink pontos tükre a kézírás s a kiváncsi ember éppen olya® aggódó érdeklődéssel hajol fölébe, mint a Föld más felifedetlen titkai fölé. Hátha megtudunk magunkról valamit: erről a

kalandos és végtelen területről, ami vagyunk, torra incognita, távolibb és titokza- ; tosabb, mint a Sarkok jégköre s minden kalauz kezébe szívesen kapaszkodunk, aki enmagunk dzsungel je felié vezet; még Scher- i mamiiba is, e kedves bűvészbe, a pszichológia e kardnyelőjébe. aki felemelt helyárak mellett döngeti a csillagokat és a végtelent.

Oroszország aj polgárháború

előtt áll?

Trockij a vörös hadsereget szét akarja zistteszteni — Lenin hajdani bizalmasai a börtönben — Fantasztikus hitek Trockij meneküléséről és uj katonai akciójáról

Egyre újabb és újabb részletek derülnek ki a Trockij-pánlii propagandistáik lote irtózta kásáról. Tulajdonképpen nem is az az érdekes, hogy a oseka 150 embert letartóztatott. Az ilyesmi elég sűrűn szokott előfordulni, még most, is. Ez a letartóztatás azonban osupáai szimptomája volt, egy egyre komolyabbnak mutatkozó jelenségnek, amellyel, ugylátszik, nemsokára már nemcsak a szov- jetikormánynak, hanem a világpolitikának is í számolnia kell. Trockijék baloldali elleniorra-1 dalmi mozgalmát nem lehet többé „quantité negligeable‘‘-nak tekinteni. Természetesen tévednek azok a nyugateurópai politikusok és hírlapírók, akik ebben a mozgalomban olyan törekvést látnák, amely likvidálni akarja a proletárdiktatúra és szovjet intézményét. Akik ezt állítják, nem ismerik a helyzetet és nem tudják, hogy i

Trockijék éppen azért támadják a mai j uralkodó 8zovjetrenászért, amelynek Stalin ; a leghatalmasabb exponense, mert túlságosan mérsékeltnek tartják.

Kik «k letartóztatottak T

A legutóbbi moszkvai jelentések különben érdekes részleteket hoznak a legutóbbi eseményekről. Igen érdekes a letartóztatottak névsora. Olyan emberek vannak közöttük, mint Pankratov, az első forradalmi tanács egykori tagja, Waranszky, Lenin egykori intim munkmlársa és Mdiivani, akii egyidőben Oroszország kereskedelmi képviselője volt. Párásban. Számos más forradalmi veterán is van a letartóztatott Trockij-pártiak között. Emellett napról-napira folynak a házku,tatások a Trockij-propagandában kompromittált komimunistáJk Lakásán. Titkos irattárakat j foglalnak le, titkos lapok nyomdáin ütnek j rajta.

A konwnjnnistaipárt központi bizottsága pe-i

dig hatalmas kiáltványt bocsátott, ki. A kiált- j ványban az áll ,hoigy a központi bizottság s a j szovjetkormány taktikát változtat és nem fogják többé liberális türelemmel szemlélni a j Trook/ij-párt szervezkedését és aknamunkáját.! A. legdrákóibb szigort helyezik kilátásba és úgy látszik, hogy szomorú napok virradnak Trockij híveire.

A nyugtalanságot fokozzák azok a különböző rémhírek, amelyek itt is, ott is elterjednek és ■ leggyakrabban hitelre találnak. Egyesek azt; hireeztelik, hogy Trocki j elmenekült száműzetése helyéről, hadsereget gyűjt a békétle- nekből és fegyveres erővel indul majd Stalin ; ellen.

Ezek a hírek természetesen alaptalanok, de azért annyi bizonyos, hogy elöbb-utóbb elérkezik majd a döntő küzde-, lem napja Stalin és Trockijék között.

Vannak, akik azt tartják, hogy Oroszország uj polgárháború elé néz. Annyi bizonyos,! hogy Stalin a maga rideg, diktatórikus eszközeivel igen sok ellenséget szerzett magának. Lenin sok régi kipróbált bajtársa, a 17-es forradalom suli elszánt harcosa kedvet- lenedett el Stalin magatartása miatt az évek során. Ezek most valamennyien Trockij köré i csoportosulnak. Hogy milyen súlyos a helyzet, azt mutatja a legutóbbi esemény: Buoba- rin Nifkolaj lemondása. Bucihnriu a cári uralom alatt éveken át hallatlan szenvedéseken | ment. keresztül a forradalmi eszmékért. Le-; nmn jobbkeze volt és egészen mostanáig ő volt; a III. Intemacionálé elnöke. Most már azonban ő is meghasonlott Stal innal és otthagyta ; tisztét.

Trockij szét akarja rombolni élete lőmüvét

Mindezek az ellenzékiek Trockij jut az élű- \ kön a kipróbált bolseviki módszfí rekkel dől- i

nül, mert itt a tömeg dresszirozott színészek tömegéből, állt). A tömeg mint cselekvő és szenvedő alany, a tömeg mint arc, mint. kifejezés ez az, ami két filmen át összeköti Ázsiói Berlinnel az uj művészetben. Film színészek nőikül és darab tulajdonképpeni „tartalfjim,11 nélkül. A tömeg és vele a imi élet önmagát, adja: Mongol!ólam és a

berlini dió,kok iskolájában. A valóság fetfe- de&tc a maga szárnám a művészetedf « por

exceMence képzeleti, síkját, a télnek és a va- j lóság első rohamával bevette a várat. Ez a j kél film mutatja, hogy valami végképpen át- j csoportosult, átértékelődött. Mintha egy j Nietzsche-reneszánsz kezdetén volnánk és év-1 ssáaadm távoliét után visszatérnénk a való- f sáphoz, amelyhez néhány évtized előtt ! Nilzsehe . próbálta iwsekwezényélni az ennbe- j riséget,: eredménytelenül Most megindul- í twik ezen na uíon, np. i

A kiváló

BRENNABOR

automobilok képviselete;

BECKERE. OTTO

BANSKA BYSTRICA

Mielőtt autót vásárolom, forduljoa előbb e címhez.

goznak most az egész ország forradalmasításán. Elsősorban a vörös hadsereget vették munkába. Most tehát az a furcsa helyzet állt elő, hogy

Trockij, a vörös hadsereg hatalmas megteremtője e pillanatban élete főmüvenek destruálásán és szétzőiUesztésén dolgozik.

Ha polgárháború tör ki és Trockijék győznek, akkor egészen bizonyos, hogy ez nemcsak személyi változást fog jelentetni, hanem igen lényeges rendszerváltozást is. Az eddigi szovjet- rendszer helyébe valószínűleg valami másfaj- ba rezsimet vezetnének be Trockijék.

A Pravda ciimü lap azzal vádolja meg Trockijékat, hogy szovjetellenes szervezetet alapítottak már egy évvel ezelőtt és azóta egyre jobba® terjeszkedtek az ország minden részében. A Pravda valósággal árulással vádolja meg TroCkűjt, amiért múlt év október 21-éin egy levo!éi!>en megtámadta a szovjet- kormányt és sztrájkra izgatott.

Szlascsev tábornok

meggyilkolása

Ezeken a súlyos politikai jelenségeke® kb vül.egy másik esetről is sokat árnak az orosz lapok, valamint a környékbeli államok újságjai is. Ez az eset Szlascsev tábornok nieggyii- kolása. Különös karriert futott meg ez az ember. A háború alatt a cári hadseregben volt magas-rangú tiszt, majd az összeomláskor beállott Wrangel hadseregébe. Dél-Oroszország-. bán mühödött és olyan szörnyű kegyetlenségeket követelt ei ellejifoiradalmár csapatai élén, hogy még a léginLranzágensebb emigráns ellen forradalmárok körében is népsze- rüi'.ilenné vált. A környezetében azzal mente- gettók embertelen eljárását, hogy erős alkoholista és morfinista. Mikor azonban már nemcsak a komimun ista -gyanús parasztokat lövette halomra, hanem egy alantasát, Prato- popov ezredest is kivégeziette, Wrangel is még9okalta a dolgot és felfüggesztette állásából. Protopopov kivégzése azért volt felháborító, mert Szlascsev generális nem mulasztotta el, hogy a kivégzett katonatiszt pénzét és öeszfes értéktárgyailt magához ve'iye.

A fehér hadsereg szétzüllése után Szlascsev 1924-ben K o ti stan ti nápolybán tűnt fel, ahol az emigránsok körében Wrangel ellen intrikált. Később innen is eltűnt és néliány hónap múlva óriási feltűnést keltett, hogy visszatért Oroszországba. Bocsánatot kért a vörösöktől, akik meg is bocsátottak neki. Vezető állást már nem kapott, azonban csupán a moszkvai tiszti iskolába osztották be, ahol a sztratéigiát adta elő.

Élete utolsó szakában egészen megváltozott Szlascsev. Ugylátszik, lelkiismeretíurdalást érzett a sok ártatlanul kiöntött emTervér miatt és ezért — beteg állatok ápolásának szenloltie minden szabad idejét. Ez már azonban nem segített rajta. Egy Kohlberg nefvü ember, akinek fivérét Szloscsev annakidején D él-Oroszországb an kivégeztette, most végrehajtotta rajta régóta tervezett ven deltáját.

I mszinsikéi üispr párfok síi^eiiéiáiik akciósa három magyar kSzsésnek a nassr- síifüil Járásira való vissza- csiioíása érdekéiren

Ungvár, január 29.

(Ruszinszlcöi szerkesztőségünktől.) A járások határainak rendezésénél történt még 1928-ban, hogy a nagyszőllősi járástól Tisza- újlak, Tiszakeresztur és Szálúnk szinmagyar községeket elcsatolták s részben a beregszászi, részben pedig az ilosvai járásba osztot-< ták be.

Ebben az ügyben délelőtt öttagú deputáciő kereste fel az országos elnököt s kérte, hogy Nagyszőllős és a nagyszőllősi járás érdekében e három község visszacsatolását minél sürgősebben eszközölje ki.

Áz országos elnök a küldöttségnek megígérte, hogy mindent megtesz a kérelem tel* jesitése érdekében.

lüáísfák a frmüs-iugoszPáv keresMofmi szerződést

Belgrád, január 29. Mazuranics jugoszláv ég Cherom francia koreekedelmi miniszter Páriában aláírták a francia-jugoszláv keresko- deluii szerződéstr ' ^