Prágai Magyar Hirlap, 1929. január (8. évfolyam, 1-26 / 1924-1949. szám)

1929-01-26 / 22. (1945.) szám

3 1929 január 26, szombat HWmri-Min ’-llHHW ^R^xM-TVVAfifeflR-íniaifiP ,aa „A Tátra-törvény befejezett tény" — mondja Tiso egészségügyi miniszter A miniszter nyilatkozik a Prágai Magyar Hírlapnak a fürdőügy problémáiról — A Tátra-törvényjavaslat a jövő bélre teljesen elkészül — t, január 25. (Saját munkatársunktól.) A fürdőikben már lázas munka folyik a kö­vetkező fürdőidény előkészítésére s különö­sen az idegenforgalom fejlesztése követeli meg a korán kezdődő kitartó munkát. Az ál­lami fürdők is fokozottabb tevékenységre ké­szülnek, bár a bürokratizmus és a politikád szempontok érvényesülése ecLdigélé veszedel­mes kerékkötője volt az állami fürdők fejlő­désének és idegenforgalmának, olyannyira, hogy a fürdők államosítása egyértelmű volt az illető fürdő stagnáeiójánaik bekövetkezésé­vel. Sok gondolat vetődött fel az®al a célzattal, miiként lelhetne Salovenszkó fürdői párának megerősödését és az idegenforgalom fejlesz; tósének ügyét előbbre vinni, de e tervek leg­nagyobbrészt azon buktak -meg, hogy az álla­mi fürdők a magánfürdőikben csupán vetóly- társat láttak s a versenyt nem az állami für­dők klimatikus és természetadta adottságai­nak kereskedői szellemű kiaknázásával igye­keztek velük felvenni, hanem a magánfürdők fejlesztésének útjába az állami adminisztrá­ció révén igyekeztek akadályokat gördíteni. Az idénymunka előkészítésének aktuálissá válásával munkatársunk fölkereste Tiso Jó­zsef dr. egészségügyi minisztert, hogy a für­dőügy főikérdéseiben a minisztert nyilatko­zatra kérje. — A fürdő szak értők szerint az állami für­dők fejlődésének az a fő akadálya — mondot­tuk a miniszter előtt, — hogy az egészség- ügyi minisztérium nem engedélyezi, hogy az állaim fürdők területén magánosok is épít­kezhessenek, ezáltal a minisztérium kizárja az egészséges szabad verseny lehetőségét. Mi a miniszter ur véleménye ebiben a kérdés­ben? — Az állami fürdők területe nem olyan, hogy ott parcellázás lehető volna, _ felelt a miniszter, — azonban elvileg nem lehet kifogást emelni az ellen, hogy magánosok, amennyiben ilyen ajánlattal jönnek, az ál­lami fürdőtelepeken szállókat építsenek. Tény, hogy az eddigi bérleti rendszer nem volt alkalmas arra, hogy nagy tömegeket csábítson az állami fürdőkbe, de folya­matban vannak oly lépések, melyek egy egészségesebb bérleti rendszer felé vezet­nek. A minisztérium nem zárkózik el az elől sem, hogy magántőkét vonjon be az ál­lami fürdőkbe társas viszony elve alapján ugyanoly összegű anyagi hozzá, járó lás mel­lett, mint amennyi a fürdők és a jektumok értéke, de ilyen termésreb5 kihí­vás megtételiére a fennálló nehéz tőkevi­szonyok, illetve pénzszűke miatt még nőm érkezett el az idő. Ha azonban volna olyan konkrét javaslat, mely az állammal való társulást célozná, akkor módját lehetne ej­teni a megoldásnak. Ráirányítottuk a miuisztetr figyelmét ar­ra,. hogy a különféle adóterhek, illetve az építési adókedvezményeknek a fürdőépiiike- zósekre való M nem terjesztése károsan be­folyásolja a fürdőipart és általa az idegen- forgalmat. Azonkívül hangsúlyoztuk, hogy a minisztérium részéről nem látunk kellő in­tézkedéseket a fürdőíejleszlés érdekéiben. — Az én helyemen nagyon nehéz a fel- j tett kérdésre válaszolnom, — felelt a mi­niszter, — mert az adóterhek az állami für­dőket épp úgy sújtják, mint a magánfürdő­ket. E tekintetben legfeljebb az segítene, ha a pénzügyminisztériumot mai álláspont­jának revideálására lehetne bírni. Ugyanez áll a húsz érre szóló házadómentességre is, amennyiben a pénzügyminisztériumnak e kérdésben szintén az az álláspontja, hogy a fürdő telepeken történő építkezések keres­kedelmi vállalkozások, melyek ennek kö­vetkeztében nem mentesíthetők a házadó fizetésének kötelezettsége alól. Ugylátszik, hogy a Podcbrádban a jövő héten megtar­tandó balneológiái kongresszus erre vonat­kozólag javaslatokat fog előterjeszteni s előre is közölhetőm, hogy a méltányos kí­vánságokat természetszerűleg szívesen tá­mogatom. Felhívtuk az egészségügyi miniszter fi­gyelmét arra, hogy az országos képviselőtes­tületekben a kinevezett tagok sorában a für- dőszajkmia neon kapott képviseletet. A minisz­ter kijelentette, bogy ennek a kérdésnek a szorgalmazása nem tartozhatott az ő hatáskörébe, viszont meg­győződése szerint az országos képviselőtes­tületekben képviselt bármelyik pártklub szükség esetén szívesen áll a fürdőipar rendelkezésére. A miniszter előnyösnek tartaná, ha a szlovenszkói fürdők a csehor­szági fürdőkhöz hasonlóan a szlovenszkói fürdőipar érdekében külön fürdőszövetség­be tömörülnének. Megemlítettük még, bogy egyes szloven­szkói körök fölvetették a gondolatot, hogy néhány fürdőn játékkaszinókat engedélyezze­nek. Tiso dr miniszter erre a következőket mondta: — Törvényes rendelkezések alapján en­gedélyezhető kaszinókról, játéktermekről beszélni sem lehet. Az ilynemű engedély kiadása ellenkezne a fönnálló törvények­kel, melyeknek megváltoztatása jelenleg időszerűtlen volna, bár tagadhatatlan, hogy egy ilyen ötlet megvalósítása kiváló eszköz lenne a fürdőhelyek idegenforgalmának fokozására. Legvégül a készülő uj Tátra-törvény ter­vezetére vonatkozóan érdeklődtünk. Az egészségügyi miniszter azonban ebben a kér­désben érdemben sem volt hajlandó nyilat­kozni, csupán a következőket jegyezte meg: — A Tátra-törvényről nem beszélek. A javaslat maga annyira kész stádiumban van, hogy az elkészültéről szóló kommüni­két inár a jövő hét folyamán fotont közöl­tét™ a lapokkal. Esetleg szemrehányás ér­het, hogy oly lassan haladunk a beteg­zónák megjelölésének olyan régen égető kérdésében, de a kérdés nagy fontossága megköveteli a teljes körültekintést. Ha is­mernék azokat a leveleket, melyek e tárgy­ban hozzám érkeztek, nem csodálkoznának azon. hogy a Tátra-törvényhcz annyira ra­gaszkodom. Egy újabb úgynevezett szak­értő bizottság meg! Ugatására nincs idő, mert azzal csupán maga az ügy szenvedne halasztást. Ez a kérdés már el van in­tézve ... G. J. A magyar képviselőház szónokai a zsoldos hadsereg intézménye ellen foglaltak állást Bethlen újabb felszólalása a békeszerződés revíziója ügyében Budapest, január 25. (Budapesti szerkesz­tőségünk tetei onjelen tése*.) A képviselőház mai ülésén töfoibek között a honvédtegény- ség, valamint a homvédlagénység hátr ama ra­donjainak ellátásáról szóló törvényjavasla­tot* tárgyalta. Hegedűs Kálmán előadó fel­szólalása után Malasits Géza szociáldemo­krata képviselő kifogásolta azt, hogy a kormány túlságosan szűkmarkú a had­sereg tagjaival szemben és kevesli a vég­kielégítés összegét. Borból y-Ma«ky Emil felhívja a miniszter figyelmét az altisztek és tisztek súlyos hely­zetére. Vagyonos polgárok már nem adják gyer­mekeikéit katonatiszteiknek. Szomorú je­lenség ez, aminek az alz óka, hogy inkább erkölcsi, mint anyagi támogatásban ré­szesítik a hadsereget. A kormánynak arra kell törekednie, hogy ismét bevezesse az általános védtkiöteleaett- séget. Csontos Imre egységespárti képviselő a javaslat ellen szólal fel­A gaftdatársadabnat egészséges propagan­dával meg kellene nyerni az általános védköteJ ezetWs égnek. A gazdatársiadaloim gyermekei szívesen ven­nének részt a hadseregben önkéntes szolgá­lattal, igy azután nem volna szükség a drá­ga zsoldos hadseregre, ami naponkint 70— 75.000 pengőjébe kerül ‘az államnak. Gyöngeségmek minő siti azt, h ogy nem til­takozunk a ránk kényszeiriitetit zsoldos j hadsereg intézménye ellen. A javaslatot nem fogadja el. Szilágyi Lajtos ' szintén a zsoldos hadsereg ellen beszél, amelynek terheit a kis ország nem bírja el. A békeszerződés katonai rendelkezéseit revideálni kell. A közvéleményben az a vélemény alakult ki, hogy a Bethlen-korrnány az akadálya a békere viziónak. Ezután Bethlen miniszterelnök szólal fel, aki reflektál Szilágyi kijelentéseire. Nem le­het kétség aziránt — mondotta többek kö­zött —, hogy a kormánynak, mint az egyetemes nem­zeti akarat képviselőjének, c®ak egy fel­adata lehet: az, hogy ezt a revíziót előse­gítse, támogassa és siettesse, ugyanakkor azonban kötelességezerüem ki­jelentem ezúttal is, mint minden alkalom­mal, hogy amíg a nemzetközi helyzetet erre a célra megérve nem látom, idő előtt nem kívá­nok lépéseket tenni. Ezzel inkább kamprcamttálnám, mint előse­gíteném ezt az ügyet. Ami pedig a trianoni szerződés katonai határozmányainak revi- ziójáit illeti., a kormány nem járhat el a többi hasonló helyzetben lévő államitól, Németor­szágtól], Ausztriától és Bulgáriától izoláltan, hanem ezekkel az államokkal kell érintke­zést keresni és egyöntetűen fellépni. I német nacionalisták Masaryk elnököt felhívták az alkotmány megváltoitatáfára és a kérdés rendezésére A Károd a rendtfirvény alkalmazását kSveteli a fellövök ellen Prága, január 25. A nemzeti demokrata Národ izgatott hangú cikkben kiált anatémát két német nemzeti lapra, amelyek feltünést- keltő cikkekben szálltak síkra a német nem­zetiek újonnan támasztott követelései mellett s egyenesen a köztársasági elnököt kérik fel intervencióra. „Ismertettük már — Írja a Ná­rod — a troppaui nagynémet irredenta lap­nak azt a cikkét, amelyben felszólítják a köztársasági elnököt, hogy a németek érdekében prevratot hajtson végre Nem egyedülálló hang ez. A troppaui irreden­ta őrült felhívása kétségtelenül valamennyi német nacionalista „aktuális program ja“. Más német lapok is „szellőztetik** a németek ér­dekében végrehajtandó prevrat kérdését. így például a német nemzetiek teplitzi napilapja a következőket írja: — Egyetlen cseh párt, Kramáréktől Tömé­sek elvtársaiig, a klerikálisoktól a nemzeti szocialistákig, nem akarja megengedni, hogy a mostani alkotmányt megváltoztassák. Eset­len cseh párt sem akar még csak komoly disz­kusszióba sem bocsátkozni a nemzetiségi kér­désről. A cseh pártok a naerv államkérdésekben teljesen csődöt mondanak. Mind azt hiszi, hogy legjobb, ha a némete­ket a köztársaság szolgájává degradálják. De felmerül egy más kérdés: Mi van Masaryk- kal? ő sem lát a cseh pártok kerítésén túl? A köztársaság jubiláns napján tett utolsó nyi­latkozatában élesen hangsúlyozta Masaryk, hogy a modern államok feladata az állami Central isztikus szükségszerűségeket összhang­ba hozni a nemzetek autonóm törekvéseivel. Sőt odáig ment, hogy azt mondotta, hogy a területi autonómia híve és már előbb is el­ismerte, hogy a szudéitanérnetek az állam or­ganikus részét alkotják. Masaryk nem csak kritikus szociológus, hanem az állam felelős vezetője is, a gondolat emberéből a tett em­berévé lett S mint ilyennek, tekintettel a pari ament munkaképtelenségére, pozitív tettre kel! törekednie, amely ezen állam nemzetiségi kérdését jobbra, fordítja, i Elnöki jogai nem olyan jelenték tel,eneik, hogy I ne ragadhatná meg a kezdeményezést pária-1 mentienikiiivüilii utóm a nemzetiségi paliitiika tényleges revíziója céljából, amely a szudéta- nómeleket nem pártinak, vagy kisebbséginek tekinti, hanem nemzetként és az állam orgia-i mii pRim TH1AT1E ALHAMBR A Praha. Václavské nám. Telefon: 29641. Február 1-tol műsoron a legnagyobb szenzáció: Rasputín Mária a hires orosz szerzetes leánya. nikus részeiként értékeli. Az elmélettől a gya­korlatiig vezető menedék ut Masaryk élmök ur részéire most még egyszer a pillanat pa­rancsa. Vájjon rálép-e erre az útira, amint azt gyakran megtette harcos fiatalságában? Ez az anroigáns német fölhívás — írja to­vább a Národ —, hogy az elnök prevratot hajtson végre a német autón ó mista-irredem- •táik javára és hogy táv öli tea el az alkotmányt, amé'ly a csehszlovák állam nemzeti jellegét biztosiltja, egyenesen kla ’ •'teis példája a német nemzeti fölfuvalko ' maik. Egyúttal intelem a nemzeti „kérdés" teo­retikus megvitatása ellen. A német nemzeti fÖlb teásokat — fejezi be a lap —, amelyekben fölhívják a köztársaság elnökét, hogy törölje el az alkotmányt, a köz­társaság védelméről sízóló törvény alapján fcélilene üldözni.** Higgadták a kassai közmüvek költségvetését Kassa, január 25. (Kassai szerkesztőségünk telefonjelentése.) Kassa város képviselőtestü­letének tegnapi folytatólagos közgyűlésén megkezdték a városi közmüvek költségvetési előirányzatának tárgyalását. A legtöbb felszólaló a villamosáram egység­dijának leszállítását kívánta, ezzel szemben keresztényszoeialiáta részről ellenezték ezt az indítványt, mert ezáltal a pótadó emel­kednék. A vita folyamán erős összeütközés támadt Helyei Gyula magyar nemzeti párti városatya és a kommunista képviselőtestületi tagok kö­zött. A képviselőtestület végül szavazással döntött a költségvetés elfogadásáról. Az összes pártok a költségvetés mellett sza­vaztak, a magyar nemzeti párt kivételével, amely a 220 százalékos pótadó miatt egy­öntetűen a költségvetés ellen foglalt állást. Nagy érdeklődés mellett tárgyalták le ezután a Közmüvek részére szükséges egvhengeres gőzturbina és villamosgenerátor vásárlásának ügyét. A beérkezett ajánlatok közül az Első Brünni Gépgyár 18, a Kőiben cég 11, mig a Skoda-miivek ajánlata 9 szavazatot kapott és így az Első Brünni Gépgyár szállítja le Kassa várovS részére a két és félmillió korona ér­tékű gőzturbinát és villamosgenerátort. HfiromnM márka értékű hamis válté vezetett a Lőureaherg­taskkftz bukásához Berlin, január 25. A Löwenberg-bankkáz igazgatójának és cégvezetőjének váltókarai si- tási ügyében a nyomozás az ügyészség köz­lése szerint annak megállapítására vezetett, hogy Németországban mintegy másfélmillió márkára rugó hamis váltót hoztak forgalomba és legalább ennyi hamis váltó forog a külföl­dön, de a számszerű összeget csak néhány; hét múlva lehet majd pontosan meghatározni, ha majd az összes feljelentések beérkeznek. Ed­dig még semmi nyom sincs arra nézve, hogy hol rejtőzik a három bűnös, a Löwenberg bankcég tulajdonosa, Lewin dr., a cégvezető Rappaport és neje. A csődeljárás még nem nyílt meg a bank ellen, de naivon valószínű, hogy a kárvallottak néhány nap múlva kérni fogják a csőd elrendelését. Autóbusz ás vonat karambolja Angliában: 30 sebesült London, január 25. Howorth állomástól nem messze, 5 kilométer távolságban Newcaslie- től, a múlt éjszaka különös körülmények kö­zött járt szerencsétlenül egy zsúfolt autóbusz. A vasútkeresztezésnél nekirohant a sötétség­ben a leeresztett sorompónak, áttörte azt és megrekedt a sínek között. tígyanakkor robogott elő egy széuvonat, amelyet drótkötélen vontatnak villamos erő­vel. A szénvonat beleszaladt az autóbuszba és a magasfeszültségű vezetékből kipattanó szik­rák az összeütközés következtében felgyújtot­ták a kocsit, a mpzdony vezetője azonban nem vesztette el lélekjelenlétét és kikapcsolta az áramot, amiyel nagyobb szerencsétlenségnek vette elejét. Sikerült a tüzet hamarosan el­oltani, aztán hozzáláttak a sebesültek meg­segítéséhez. Az utasok közül harmincán szen­vedtek sérüléseket, egyesek kezüket vagy lábukat törték, de halálos sérülés egyáltalán nem volt. A nehéz sebesülteket a newcastlei kórházban ápolják.

Next

/
Thumbnails
Contents