Prágai Magyar Hirlap, 1929. január (8. évfolyam, 1-26 / 1924-1949. szám)
1929-01-26 / 22. (1945.) szám
^RXCAI-MACVATtHTRLAP 1929 január 26, azombat. Az utolsó magyar Haray Irta: Tar Zoltán Anglia és Szovjetoroszország versengése rejlik az afgán belháboru mögött Amanuüah Németország s a szovjet feli közeledett — Gurult a font — A szovjet is beavatkozik — ( fflWKiSHffS&iBa beludzsisztSm és a peshavari •vasutek ás katonaságot szállá tarnak. Az immár láz év óta lappangó, de annál konokabb harc teljes erővel dúl most. Az angol töke és imperializmus keleten ismét farkasszemet néz a rilágforradalmasitó szovjettel. A kardokat kihúzták hüvelyükből, akárcsak két előtt Kínában. Az ütközőállam most sokkal kisebb a két versenyző viláehatatom között. Alikor Kínát rázr ta a kólóid álról jövő lázhullám, most Afganisztánra került a sor. Afganisztánban látszólag két belső párt küzd: Amanutlaíh és Inayatullah pártja, holott a való tény az, hogy ők csak báfbuk a két nagy játékmester kezében: Amanullaih-i a szovjet mozgatja, Inayatulláh-t pedig az argó- lók vették pártfogásba. InawatunaM az angolok akarata ellenére is vissza akarják helyezni a trónra A legutóbbi napokban újabb fordulat állóit be az afganisztáni iielyzetban. Az angol kormány utasította a kabuli angol követet, Sir •Franoes Humphryst, hogy tegye meg a szükséges lépéseket az orosz befolyás ellensúlyozására. Az angol követ hétfőn fontos tanácskozásokat folytatott Kabul uj fejedelmével, Habibullah khánnal és megállapodott a fejedelemmel abban, hogy visszahívják Afganisztánba Inayatullah volt királyt, akit háromnapos királysága után elűztek Kabulból. Inayatullah eleinte nem mutatott nagy hajlandóságot arra, hogy visszatérjen országába, később azonban engedett az angolok nyomásának s kedden délben elutazott az indiai Pesti avar városából. Este Cliaman mellett átlépte az afgán határt s automobilja most útban van Kandahar felé. A helyzet ezzel most teljesen zűr-zavarossá vált Senki sem tudja, mi játszódik le a kulisz- szák mögött és mi a szerepe tulajdonképpen Habibullah khánnak ebben a fordulatban. Indiában oly hiirek terjedtek el, hogy az angol kormány Inayatullah királyt akarja újból trónra ültetni, amely eset’oen Habibullah lemondana a trónról. Habibulliah diktatúrája az afgán lakosság körében egyébként egyre nagyobb ebensze-nvet vált ki.'Bízónvos körökben különösnek tartják, hogy Habibullah unalma első napján mindjárt megkettőzte a katonák zsoldját és nem tudják megérteni, honnan volt ehhez pénze. Ily körülmények között meglehetősen valószínűnek látszik az a verzió, hogy az angolok a diktátort anyagilag is támogatják. — Leégett a BazUiíák ungvári négyemeletes palotájának tetőzete. Ruszinszkói szerkesztőségünk jelenti: Csütörtök hajnalban értesítették az ungvári tűzoltóságot, hogy a Bazilika-rendi szerzetesek Rákőczi-uccaá négy- ■emeíletes palotájának tetőzete lángokban áll. A veszedelem igen nagy volt, mivel a palotában van a rend által főn tartott fiuLntemá- tus, valamint a rend nyomdája és a „sociailni peée“ hivatala. A gyorsan kivonult tűzoltóknak azonban sikerült a palotát, amely Uagyár leí-pz^bb épülete, a nagyobb katasztrófa 13.1 megmeri te ni. A tetőzet mégis teljesen a tűz martaléka lőtt. A rendőrség megindítót*a a nyomozást, mivel a tűz kelotíkeeiését gya nusnalk találja s lehet, hogy gyújtogatásról vau szó. Ezt a történetet egy Őszhaju szép öregasszony beszélte el nekem. Téli alkonyat volt, kandató Uize me’lett ültünk, régi zenélő óra muzsikált s az ősz- haju szép öreg asszony kedves uramöcsómnek titulált ... — Nagy dolog volt ez akkor kedves uram- öcsém ___ * Fe llapoztam a megyei archívum régi írásait, magamba szivlam annak a kornak a levegőjét s megértettem és megnéztem, hogy bizony nagy dolog volt... ♦ Az Urnák 1309-ik esztendejében az Ausztriai Tsászár atyai kérő szóval fordult a Rendekhez, hogy Ditső Eleiknek Bennek el nem enyészett vitézségét és hivségét megmutatnák. Eő-Tsászári Királyi Feő Hertzegségének Nádor Ispány Urnák sürven érkeztek Kegyelmes Rendelései a tekintetes Nemes Vármegyékhez, melyek Kemény Feleletnek terhe alatt szorgalmazták a Fe’-Kelést. A tekintetes Nemes Vármegyék a tekintetes Első Al-Ispányok. sőt gyakran a méltóságos Feő Ispányok elől-ülése alatt egymásra tartották az igen nagy számmal egybengyült Földes-Urak, Tábla-Birák és alkalmasint az egész Megyebéli Nemesség je’enlétekben a közönséges gyűléseket. És minden gyűlésnek csaknem kizárólagos tárgya a katonalegények kiállítása és a Nemesi Fel- Kelés volt A tekintetes Első Al-Ispany Urak. vagy a méltóságos Eeő Ispány Urak, (mert a titulázás soha sem maradt el) ősi kardjukra ütve lelkesült arccal kérdezték, hogy ki volna a Nemes Hazának fiai közül óban. ki bizonyítani nem kívánná, hogy Ditső Eleihez hasonló hivség és hetsíilet tü- zével gerjedez?! És ki volna olyan, aki nem szégyenlené a gyávaságot, avagy megalatsonyitaná könnyű, vagy különös gondolkodás módjával Nemesi Vérét, s nem merne kiállani a harlz piatt- zára?! ... És a nagy felbuzdulás közepette, a gyönyörű szónoklatok dacára mégis csak akadt olyan ember. Nem ment el a megye gyűlésekre, nem jelent meg a lustrán. hol a nemes vármegye felkelő nemeseit megszemlélték, sőt a segedelmi pénztárba is semmit nem ajánlott. Nemes Győr vármegyében Szent Ivánban volt földes ur ez a vakmerő nyakas magyar. Neve Szent-Iváni Haray Pál, tsaládi állapottya: nő- telen, életkora 24 esztendők. * — Az én anyai nagyanyám Szent-Iváni Haray Judit volt, kedves uramöcsém. Testvérhuga annak a Haray Pá'nak... A zenélő óra hatot ütött s elzengte ntána ódon dallamát. A halkszavu szép öregasszony hallgatott míg az óra muzsikált, mert annak a régi órának már akkor is beleszólása volt minden beszélgetésbe. Bizonyára abba a párbeszédbe is beleszólt, ami Haray Pál és az Első Al-Ispány Ur közt ment végbe. — Dicső eleidre hozol szégyent, kedves öcsém, — mondta az alispán, aki attyafia is volt Haray Pálnak. — Én nem ‘ártom szégyennek, — válaszolt keményen a fiatal Haray. — De mások, látod annak tartják. — Mert nem gondolkodnak racionáüsan. — Dédapád Rákóczi Ferenc dicső fejedelmünk zászlaja alatt harcolt, nagyapád pedig1 felséges Mária-Terézia királynénk trónusának óltalmazásá- ban vitézkedett. — Épen azért nem megyek, — vágott közbe Haray s hangja még keményebb és még határozottabb vo't. Ha eleink nyomdokain kell járnunk, én inkább a dédapám nyomdokát követném. — Jaj, kedves öcsém, hogy beszélhetsz ilyeneket. — szólt riadtan az öreg alispán. Az ilyen beszéddel nagyobb veszedelembe kerül a fejed, mintha a csata piacán volnál. * Akkornap otthon estebéd alatt váltig csak Haray Pá'ról beszélt az alispán. — Úgy szeretem azt a fiút mint ha a saját gyermekem volna. Nem hiszem, hogy ebben a nemes vármegyében pal'érozottabb elméjű, délcegebb ifjú legény akadna. Ezelöti 29 évvel a pozsonyi diétán sem láttam külörnb nemes ifjút nála, pedig ott ugyancsak sokan összevegyültek az egész nemes hazából. Kata leányasszonynak, az alispán hajadon lányának olyan piros lett az arca, mint a ptinkös'.i piros rózsa. Ekkor aztán fordított az alispán a szavain egyet. — Nem ériem hogy miért olyan nagy galliánus! Ahe’yett hogy felülne arra a hires szép szijhatu lovára s felkötné a nagyapja kardját! Ifjú kora dacára kapitánya lehe'ne nemes Győrvármegye felkelő nemes csapatának. Én hiába próbáltam, nem boldogultam vele. holott nagy kár lenne érte, ha a tömlőezben sennyodne cl, vagy a hóhér csapná le azt a szép fejét. Valakinek a lelkére be"ene beszélni... Kata leányasszonynak minden vére a szivére sza’adt s arca olyan hófehér lett, mint a liliom levele. * Az őszhaju szép öreg asszony hosszan nézett a kandalló hamvadó tüzébo s halk szava egy árnyalattal nn'g ’na’kabbá vált.-- Mert Haray Pál él Kata leányasszony ha’á- ’osari szerették egymást. Félig meddig már jegyben is jártak ... * London, január 25. Az angol lapok félig j komikus szempontból fogiaillkoznaik A mán ul- laih afgán király elűzésével és az afgán polgárháború esélyeivel. Valahogy úgy kezelik az afgán kérdésit, mint a boldog békében a balkáni eperoUh óborukat. Pedig a Balkán megotlidaíilsm problémájából pattant ki a világháború egyik legerősebb gyújtó szikrája is. Ugyanilyen "jelentősége van Afganisztánnak is," persze az olyan nagy perspektívája külpos'/akéiríötk magyarázni kezdték Afganisztán stratégiai és kereskedelmi fontosságát Elő- Ázsiában. Rámutattak arra, hogy az afgán poiliiíídíkámaik a szomszédok felé való orientálódása csöppet se közömbös Anglia számára. A szomszédok alatt tuliaidonképoeo csak egy szomszédot kelül érteni: Szovjetoroszországot. Afganisztán már több, mint száz év óta nem más, mint ütközőpont Oroszország és Anglia között. Az angolok sohasem rösteiliteik közbelépni, ha észrevették, hogy az orosz befolyás Afganisztánban túltengeni próbál. Indiában állítólag vendégségben, de valójában fogságban, mindig rendelkezésükre állít néhány internált afgán trónkövetelő. Ezekkel, ha keltett, könnyen heilyeíltesiteililók azokat az afgán cm Íreket, akiket elhagyott józan Ítélőképességük a nyugati kultúrával szemben és a , szomszédos szláv birodalom felé kezditek i orientálódni. A nagyon is vegyes összetételű afgán lakosság között nem volt nehéz munka valamilyen belső kéirdést késhegyre menő elkeseredésig fűteni. Ha a jóhiszemű hazafiak elásni erés-r emelt ó fölkelése nem kecsegtetett sikerrel, az angolok mindig kellő időben fegyveresen is segítségükre siettek. így volt ez 1839-ben, amikor Doszt-Mohamed orosz érzelmű khánt az angol csapatok Kabulból elűzték és helyébe Suja satut ültették. Ugyanerre a sorsra jutott 1878-ban Sir Alii is. Érre az expedícióra azonban az angolok ráfizettek, mert csapataikat az ellentábor véres fejjel és m egtiized ciLve kergette vissza a Khai bér-szoroson át Indiáig. Két évre rá, 1880-ban, Ro- berts tábornok jól megszervezett hadsereggel! benyomult Afganisztánba és elég érthető módon megmagyarázta az afgánoknak, hogy az angolok tanácsát meg kell h-aíllgiatni. Ez a kuüLsszákmögöhtá, néha azonban nyílt versengés az orosz és az angol nagyhatalom között váltakozó eredménnyel folyt. Habibullah, Amanujtkh király apja, végül is hdmfia- po-üMkához folyamodott és noha Angliától évi járadékot kapott, mindig gondoskodott arról, hogy orosz részen is legyen vasa a tűzben. Amanuli ta európai körutjániüM háttere Habibulliah, mikor a világháború kitört, válaszút ellőtt állott és úgy döntött, hogy semleges marad, ami azonban úgy Oroszország, mint Anglia szemében némeíbanáteágniak számított. Ennek a gyanúnak volt is némi alapja, mert HaibibuliLah az orosz és angol harapófogó szorításából Törökország fellé te- k-intgetett. A világháború után Habibullah-t, megölték. Állitóíag fölháborodott híved. Utána Amanullah vette át a trónt, még pedig a •trónörökös Inayatulah kijátszásával. Második lustrára gyűltek. Győr városa piacán a felkelt nemes ifjak. Harcvágytól égett mindnek az arca, életerőtől duzzadt minden dalia, egy sem volt közöttük kivetni való. Süvegjükön kócsag forgó rezgeti délceg vállukon repü't a panyókára vetett sujtásos mente, kezükben kivont kard villogott s kényes paripáik táncollak alattuk. Olyanok voltak, mintha király koronázására, vagy királykisasszony lakodalmára készültek volna, nem pedig a harcmezőre. Másnap hajnalban már indultak, hogy János főherceg seregéhez csatlakozzanak ... De Haray Pál nem volt ott közöttük.. * — Tudja kedves uramöcsém a történelemből, hogy a hires győri csa'ában a franciák győztek. Győr városát is bevették s a környékét is megszánták a francia hadak. — Szent Ivánban is voltak francia katonák. Cbasseurok voltak, francia huszárok. Volt köztük egy fiatal hadnagy, jó kedvű, meleg szivü szép fiú, aki nagyon szerelmes volt a nagyanyámba, szegény. Azért mondom, hogy szegény, mert Wágrámnúl elesett... —• Attól a naptól kezdve, mikor a franciák megszállották Szent-Iváni. ífnta leányasszony és Halit lka szempo? Htjából, mint amilyennel a Downing-sitneeti palotában doil,gaznak. Az angol lapokban a rövid híreket most hírtieilem a nagy cikkeik áradata váltja föl. Aki újságot tud olvasni, rögtön észreveheti, hogy az afgán belháboru mögött nagy érdekdifférőn ólak lehetnek, marit az angol lapoik külpolitikai kérdésekben a külügyminisztérium jeladása nélkül sohasem harsonáznak. Amanullah bizonyos semlegesség? idő uíán Németország és Oroszország felé keresett elfogadható közeledést s ezt mag is találta. Mikor ez kitudódott, az afgán királyt Londonból barátságos európai körútra hívták, amely alatt bizonyos kéréseket, valójában tiltó parancsokat közöltek vele. Amaaiulílah mindent meghallgatott, megköszönte a jótan ácsokat, áztam ellátogatott — Berlinbe és Moszkvába. Mindenütt nagy katonai pompával fogadták. Különösen a szovjet vezetői defiliiroztiatták el legmodernebb hadiosztagaikat a szomszédos király-elvtúrs előtt. Londonban egy cseppet sem keltett kedvező benyomást se a moszkvai, se a berlini katonai parádé. Tüntetésnek vették s mire Amanullah Moszkvából hazaért, addigira az Indiához közeleső két törzs már mozgolódott. E mozgolódásokkal kapcsolatban temérdek cikk jelent meg az angol sajtóban. Heteken át egyebet sem taták, mint azt, hogy Amanullah milyen reformokra törekszik, a felesége fátyol nélkül jár, megeszi a disznóhust egészen olyan, mvnlha nem is volna mohamedán. Lehetőleg számtalan alkalommal lefényképezték Amanullaih feleségét, amint nevetgélve európai urak között áll, fátyol nélkül. Ezek a cikkek azután nagy tömegben útnak indultak Afganisztán felé. Fordításiról is gondoskodtak. A fényképek és aztán az angol fontok is megtették hatásukat. Az arany eleinte módjával hullott, de amikor nyilvánvaló lett, hogy Amanullah Németországban nagy ipari és Oroszországban pedig tekintélyes fcgyvorrcndeléseket tett, gurulni kezdett. Rö'vid néhány hét alatt megvolt a komoly és kiadós felkelés: Amanullaih kénytelen volt trónjáról lemondani. Helyébe öccse, Inayat Uillath jött, aki háromnapos uralkodása után kényszerült átadni helyét annak a rablóvezérnek, aki a királyi csapatok és a harcoló felkelőcsupatok között frissen és ereje teljében megjelent a küzdőtéren. Őráb!ósága a Habibullah johangzásu nevet vette fel s kiiki- áltatta magát Afganisztán királyának. Eddig rendben lett volna a dolog, de most kezdett jelentkezni Amanullah európai megbeszéléseinek következménye. Az angol kémszoigálait pontos értesülést szerzett arról, hogy a szovjet, miközben Európában nyájas arccal mindenkinek, akinek csak -kedve van hozzá, rögtöni érvényű Keí- logig-szellemü szerződést kínál, az afgán felkelésben súlyosabb* * szerepet vállalt. Kína után Afganisztán A szovjet közben ledobta az álarcot s immár nyíltan fegyvert szállít az elűzött Ainau- ullah királyának. Meglehet, hogy a Bokára— merli vonalon éppúgy megkezdődött a saovjot- kaitemaivonutoik indítása, mint ahogy az angol ray Pál nem találkozhattak többé, mőg levelet sem válthattak egymással. Legalább is nem tudott róla senki, hogy levelet, vagy üzenetet küldtek volna egymásnak. — Azt is tudja, kedves uramöcsém, hogy Napóleon és Ferenc császár nemsokára megkötötték a békét s a franciák megkezdték a kivonulást Magyarországból. — Szent Ivánban egy félév óta voltak oü a franciák, némelyik már magyarul is beszélt egy keveset. — Egy napon aztán Szent Ivánban is megfujta a gyülekezőt a francia kornétás. Épen a Haray kúria előtt fújta. Lassan ment a gyülekezés, inért sok helyen bizony nem vo’t könnyű a bucsuzás. Mikor a széles utcán sorba álltak a francia huszárok, sok délceg legénynek hajladozott rozmoringszál a csákója mellett, mikor pedig megindult a csapat, sok kiskapuból lengettek keszkenőt uh*nők s nem egy lánynak rezgeti könnycsepp a izémében... — Bágyadt fényi! őszutói nap volt. idén he ti boldogult drága jó nagyanyámnak emlékezetes maradt örökre... — Intett kardjával a liszt, a kornétás indulót fújt s csendes ügetéssel megindult a csapol.- Nagyanyám is küldött egy sóhajt, a távozók után. Lehel, hogy a kis hadnagy jutott eszébe, aki immár ott nyugszik a wágrámi csatatéren s uom megy többé sohasem haza az édesanyjához, akiről olyan szeretettel, annyi sokat tudott beszélni. — A templom melletti fordulónál eltűnt a csapat, a kürt szava is letonipulva, szakadozottan sirt vissza. — Ekkor történt, hogy az utca másik végéről két megkésett chasseur vágtatott elő. Por leple és hab ver le ki mindkettőjük lovát s rögtön látszott, hogy valahonnan messziről vágtattak. — Mikor odaértek az oszlopos, ősi kúria elé, mindkét lovas visszarántotta paripáját s mindketten leugrottak a nyeregből. — Csak ekkor nézte meg jobban nagyanyám őket... Csak nézte, nézte, de a megdöbbenéstől nem jött ajkára szó.... — Az egyik chasseur Pál volt, a testvére, a másik pedig Kata leányasszony, az alispán leánya... Először Haray Pál ölelte keblére s csókolta össze nagyanyámat: — Isten vetau, édes testvérem... Aztán Kata borult a vállára s úgy súgta a fü-' lébe: — Istan veled, édes sógornőm... Drága jó nagyanyám már csak arra eszmélt, fel. mikor könnyei fátyolén keresztül látta, hogy a két chasseur felpattant lovára $ a távozó csapat után tovavágtatott. r Hz angolok és oroszok évszázados versengése Afganisztánért Ezek a cikkek és a hirtelen támadt ázsiai
