Prágai Magyar Hirlap, 1929. január (8. évfolyam, 1-26 / 1924-1949. szám)
1929-01-19 / 16. (1939.) szám
8 ^RXGAlA\AGtARHlMiAI> 1029 január 19, szómba! — A losonci római katolikus nöegyeeület estélye. Losonci hndösMóok jetenti: A losonci rámái katolikus nóegyítet január 12-én nugyszaibásiu estélyi rendieoett aibból az al- fealomiból, hogy az egyesüle-t a folyó évben lépett á'tíósos müSíédiásénieik huszonötöd ik esztendeijébe. A műsoros esiélyt Nevek Jo- lánfca nyitotta meg id. Na-gy Iván dr. ügyvédnek e*z alkalomra Irt ta>rtalima$, saedle- snes prológusával Utána Rádhfer János, a magyar nemzeti párt szenátora, nagyhatású ellőadást tartott az anyai kötelességről. Tudományos alapon, szociális érzékkel felépített tanulságos előadása mély hatást gyakorolt a nagyszámú hailgatő-árra. A műsor többi részét a 12 részből álló támcnevü képezte. Nem kevesebb minit 80 leány vonult fel a táncrevüben stilszerü kosztümökben. Különösen Polgáry Hí, Lichtner É;va és Tit- kay Manci táncai értek el sikert. A pommásán sikerült estély r:end)ezé?ééi Novek Bélá- né nőegyesületi eilnéknőt s Polgáry Miklós giimnáz:uimi tanárt illeti meg az elismerés. — Tűzvész Komáromban. Komáromi tudósítónk jeleníti.: Komáromban szerdán délben a vasúti állomás közelében, a Me<*ye:rcsi-uccá- ban tűz támadt Tóth Zsír mond gazda házánál. A gazdasági épületben ütött ki a tűz, amtély áttér.iedit a" lakóházra is. A tűzoltók aagy erö- feszitéssél megmentették a házat, de az istállóban két tehén. e?y lő és csikó a füsttől megfulladt. A kár igen nagy. — Megfogták az udvardi vöröskakast. Komáromi tudósitónk jeíemti: Udvard községben pár év ófca szinte napirendéin voltak a tüzesetek, melyek kétségtelenül gvujío^a.tásnak a müvei veitek. Múlt év augusztusában Papp Antal .gazdának háza gyulladt meg és a csendőrök tetten érték Kápilócsky István udvardi lakost a eynijtoratáson. Letartóztatása óta nem volt tűz Udvardon. Káolócskv ügyét a tavaszi esküdtszéki cikluson tárgyalják. sx SZÉKELY HENRIK MÜBUTORGYÁ- RA, POZSONY, GRÖSSLING ü. 50. Mórái Sándor a Képes Hét budapesti főmunkatársa, ez az a* örvendetes bejelentés, amellyel a Képes Hét legújabb számában találkozunk. Szlovenszkón nagyon jól ismerik a kassai származású kitűnő magyar irót és tudják, hogy neve nemcsak magyar, hanem világviszonylatban is jó csengésű és nincs az a nagy európai napilap, amely alkalom- adtán ne hozná le szívesen és mindig nagy hatással kiváló írásait. A szlovenszkói magyarság egyetlen szépirodalmi lapjának fejlődése merész Ívben ha'ad felfelé, ha állandó és a lap életével szervesen összefüggő munkatársai közé ily nagy és közbe- esiilésben álló nevet tud bekapcsolni. Márai Sándor aktív szerepe a lap életében, olyan szenzáció, amely minden bizonnyal a szlovenszkói magyarság leglávolibb köreit is meg fogja mozgatni. A kitűnő iró egyéniségének nyomait a közönség bizonyára hamarosan látni fogja a lapon, amely Márai bő és lényeges munkássága folytán újból tetemesen emelni fogja nívóját. — Honvá^va a csendorség karjaiba hajtotta. Komáromi tudósítónk jelenti: Szatety János udvardi lakóéi többrendbeli lopás bűncselekménye miatt még 1921. évben két és félévi fegyházra Ítélték, de Szailay akkor Magyarországra távozott. Szilveszter estére azonban visszahozta a honvágy, azonban vesztére, mert a csendőrök letartóztatták és átadták a komáromi áEs?imügyészségnek büntetésének kitöltése céljából. xx A valódi angol borotvakések, pengék borotvakészülékek ismét kaphatók Umlaut R cégnél, Bratislava—Pozsony, Lőrinckapn- iicca 15. — Karinthy Frigyes és Friedrich István nyilvános vitaestélyt rendez. Budapesti szerkesztőségünk telefonálja: Igen érdekes este fog ebben a hónapban lezajlani a Zeneakadémia nagytermében. Két ellentétes világnézetű és ellentétes foglalkozású férfi fogja össze-j mérni elméjének készségét és érveinek su-j lyát: Friedrich István volt miniszterelnök és í Karinthy Frigyes iró. Ez a találkozás lesz Budapestén az első nagyobbszabásu nyilvános vitaestély. Ha sikere lesz ennek, akkor Budapesten is sorra következnek majd az érdekes vitatkozások. — Suzanne LengTen eltűnt. Los Angelesből jelentik: Suzanne Lenglen, a világ legjobb tenniszezőnője, aki nemrég édesanyjával esrvütt Délameri^ába érkezett, a nanokban nvomtalanui eltűnt losangelesi villájából. Hozzátartozói attól félnek, ho^v az utóbbi időben buskomor bajnoknő öngyilkosságot követe' t el. Három évre meghosszabbították a magyar- osztrák cementkartellt. Az osztrák és megver cementgyáraknak a felvevőpiacok védelméről 1928 ©lején kötött egyezményét most 1931 vécéig hosszabbították meg. Siess***! előfizetni a Hép@s Hétre Márai Sándor neve különben a lapra is felkerült. Az iró a Képes Hét második évfolyamánik 3-ik számában azonnal megkezdte működését és pompás cikket irt , A költői víziórólmint az irodalmi alkotás egyik legfontosabb kritériumáról. Szokott lendülettel és szokott kritikai éllel boncolja a problémát s mindenkinek, aki átolvassa, Öröme lesz e pompás kis cikkben. A lap szerkesztősége is örömmel és büszkeséggel könyveli el Márai Sándor akliv szerepét, mert tudja, hogy a sz'ovenszkói magyarság egyik legrokonszenvesebb és legnagyobb becsben álló kedvencének tekinti ezt az írót, akinek még az a külön kapcsolata is megvan Szlovenszkóyal, hogy kassai származású. A , Képes Hét" harmadik száma kü’önben uj- | ból kiváló tartalommal jelent meg. Heltai Jenő j „Álmokháza" című hatalmas regényének foly- taiásán kívül ez a szám megkezdi Georg Fröschel, a kivá’ó német iró uj regényének a „Hatalom kulcsa" cimü pompás műnek közlését. Fröschel, a német literaturában magas pozíciót tölt be s mint a . Dame" cimü előkelő folyóirat szerkesztője a társadalmi életben is nagy szerepet játszik, őt i á’ta’ábau a német Wallacenak tekintik, aki mindig érdekes és mindig lebilincselő kalandorregényeiben e műfaj modern változatainak legjobbjait adja. Könyvei sok százezer néldányban fogynak el Németországban, s a „Hatalom kulcsa" is nagy fe’tünést keltett két hónappal ezelőtt a német könyvpiacon. A két regény folytatásán kívül a Képes Hét közli Komáromi Jánosnak, a nagyszerű magyar Írónak egy bajos novelláját, a „Nyári garázdái- kodás"-t, majd Kóbor Tamásnak „Életöröm" cimü pompás fővárosi elbeszélését és Germaine Bcn- mont-nak, a franciák egyik legjobb humore-zc* írónőjének, ..Dante és Beatrice" cimü mütétságos történetét. A versek közül kiemeljük Babits MiSzent Gellórt gyógyfürdő és szálló Budapest. i A régi nagyhírű Sárosfürdö radioaktív hévforrásai által táplált dzikoterápiás ttyógyintezet Gyógyfürdők társas medencékben és külön kabinokban Iszapkezelések. Hőlégoxz&ály. /izgyógvntézet és nap ördő. Szénsavas, sós s pezsgő ‘enyőfürdők VíHanyozó osztály, éptorna Zanderl nha atoríum és pneumati- us kamra Gyógymassagc Ba terologia és löntgen aborator um Snecialista szakorvosok \ fürdővé kapcso'atos szálló 180 szobáé t- rjgnagyobb kénye emme* van berendezve. Hi- leg-mele? vtz az összes szobákban öO szoba oterurban telefonnal. 50 szoba fürdővel és oilette! Gvönvörü társa# helyiségek. Télikert 5a;át nark A szállóvendégek részére díjtalan autóköztekedés a belvárosba én vissza. A szállóvendégek a fürdők órából 25 ’éi kedvezményben részesü’nek. Pospektusí díjtalanul küld az Ifazgatóiási London, január 17. Az angol főváros egy tekintetben felülmúlja még a leggyorsabban fejlődő amerikai nagyvárosokat is. Londonnak van az egész világon a legkiterjedtebb és legnagyszerűbben kiépített földalatti vasutrendszerp. A London alatt levő tömör ágyagtalaj megkönnyítette ennek a földalatti hálózatnak a kiépítését, ame’ynek a Temse sem szolgált akadályul. A földalatti vasulakuak nemcsak a belvárosi részek amerikai arányokban növekedő fqrga’mának lebonyolításánál jut igen fon'os szerep. hanem a földalatti vasútvonalak kötik össze London legbe’sőbb részeivel a főváros körül 20—30 kilométeres körzetben elterülő külvárosokat, vagy helyesebben: tisztviselőtelepeket. Minthogy pedig a fürge tűbe (ez a földalatti vasút újszerű ehievezése) a 20—'30 kilométeres távolságot a'ig több mint ugyannyi perc alatt teszi meg, a földalatti vasutak kiépítése egészen uj irányt adott a modern London fejlődésének. Menekülés a köd elől Ha valaki a Picoadály-tér földalatti állomásán, amely a legnagyobb egész Londonban és csak egy hónappal ezelőtt készült el, lemegy az ezernyi embertől nyüzsgő és óriási bazárhoz hasonló jegyváltóterembe, onnan pedig a két mozgó lépcső valamelyikén a félpercenként érkező és indu’ó vonatokhoz, egész külön világ terül elé: a földalatti London élete. És ilyenkor különösen érdemes a föld alá menekülni, amikor odafönn az uccákon gomolyog a fojtó, sárgás barna januári köd. Dél még alig múlt el és nemcsak az uccalámpák égnek, hanem külön felállított, hatalmas magnézium-fáklyák vakító fénye próbál megküzdeni a minden fényt elnyelő, valósággal cseppfolyós kőddel. A máskor fürge aulomobi'ok és dübörögve vágtató autóbuszok lépőében a valami kieérlelles csönden bandukolnak, mert a kőd nemcsak a fényt, hanem a hangot ie e’nyeli. Tájékozódni teljes képtelenség. Arra még csak gondolni sem lehet, bőgj valaki az uoea nevét Jelző táblákig föl lásson. London egyébként is nagy távolságai ijesztő arányokban megnőnek. Az egész hétmilliós város Lassan, tapogatózva jut előre, gyalogosok, jármüvek egyaránt. Csak egyetlen orvoeszer van a mindent megbénító londoni köd ellen: a tőbe viUámgyorsaaággal rohanó kohálynak Verses riportját, (mint önmaga nevezi e nagyszerű legújabb verses müvét) és Sebes Ernőnek. a kitűnő szlovenszkói költőnek egyik versét (Babits Mihálynak különben a fényképét is lehozza a Képes Hét e száma.) A rovatrészben Karinthy Frigyes nagyszerű humoreszkjein kívül Pásztor Árpád pompás meg- figyelésü apró jeleneteit találjuk, majd Vázán Dezsőnek érdekes cikkét az afgán forradalom kalandorairól. Az irodalom-, művészet-, zene-rovatban MÁRAI Sándor említett cikke tűnik ki. Utána a német Kari Krausz egy furcsa irodalmi tévedéséről emlékezik meg a rovat A színház-, mozirészben Pánezél Lajos, a mozi magyar szakértőinek egyik legkitűnőbbje, hosszas visszaemlékezést közöl 1928 nagy filmjeiből, amelyben. statisztikailag és szellenitörténetileg kibontakozik a tavalyi nagy filmszezón teljes képe. A szépségápolás-, divat-rovatban Szenes Erzsi mély pszichológiai érzékkel beszél az öltözködni tudás müvészetérő’, inig a második cikk rendkívül megszívlelendő praktikus utasításokat ad a farsangi szezón öltözködési módjairól. A bő és érdekes szerkesztői üzeneteken kívül, amelyek ma már a Képes Hét egyik főatrakcióját jelenük, a kitűnő, intelligens és népszerű kereszt- szórejtvény zárja be a mindenképpen sikerültnek mondható „Képes Hét" 3-ik számát. A képanyag tekintetében szintén több meglepetéssel találkozhatunk a most megjelent számban, mely kimondottan a téli sportokkal akar fog’alkozni és számos gyönyörű téli felvételt közöl, főbbek között egy egész oldalt, amelyben több kisebb képben ideális környezetben bemutatja az összes téli sportot. Maga a cim’ap a fotográfia egyik uj remekműve, Féloldalas képek mulatják be ragyogó téli panorámában a korcsolyázás, a sielés művészetét és svájci, kanadai, hoLandiai felvételek számolnak be arról, hogy hóban és jégben hogy sportolnak a külföldön amellett másról sem sem feledkezik meg és a tél egyéb szórakozásai közül e<ry nagyszerű szlovenszkói téli hajtóvadászat fólolda’as felvéte’ét közli. A számos sportkép melleit főleg a jugoszláviai eseményekkel foglalkozik a lap. amelyekre vonatkozókig érdekesebbnél-érdekesebb belgrádi illusztrációkat közöl. A mondáin rész is ragyogóan képvise’ve van s D’Ora Benda művészi 'elvételein kiviíl több más művészi kép disziti a lapok Természetes, hogy egyéb aktualitások sem hiányoznak belőle s a sz’orenszkói felvételek sem, melyek közül felemlítjük a lévai társaságból kapott két kitűnő szloren- szUói portrét. A gyermekszép-égver-enyeu e számban egyszerre húsz gyermek vesz ,észt s a pompás fotomontázzsal elrendezett iiusz gyermekkép nem utolsó sorban tart )rtk a lap e brti számának érdekességei közé. A földalatti London osijainak nem akadály az angol időjárásnak ez a kellemetlen szeszélye és London csak ilyenkor érzi, hogy a modern technikának ez a nagyszerű alkotása milyen nagy jótéteményt jelent. Minthogy a londoni hivaíalnokok és üzleti alka’ma- zottak midiós hada kilenctized részben a suburb- okban lakik, a tűbe nélkül nem lenne pontos hivatalnok és üzleti alkalmazott Londonban, amikor a Temse lusta habjairól reggelenként felszáll a híres londoni köd. Másfélezer vonal napi forgalom A reggeli rohanás, a kilenc órakor kezdődő rush idején, amikor a hivatalnokok és alkalmazót- : íak az irodákba, a boltokba és a hivatalokba siet- nek. a legizgalmasabb élő filmmel felérő látvány , a Piccadily-téri uj állomás hatalmas jegyváltó- ; terme, amely 60—70 méter átmérőjű ellipszis | formájában alig három méter mélységben van az ucea szintje alatt. Az örökké mozgó escalator-ok, mozgó lépcsők, az egymásmögött sietve tolongó emberek százaitól feketéinek és mint fantasztikus emberkigyók jönnek fel a hat különböző irányból J egymást keresztező vonatok husz-harmincméteres mélységben levő pályaudvarairól, vagy ugyan- . olyan embertömégeket visznek le magukkal. Ilyenkor óránként százhúsz vonat érkezik meg és indul el ezen az egyetlen állomáson — terme- ! szetesen több perronon — és a napi forgalom pontosan 1587 vonat. Mégis minden a legnagyobb rendben, tolongás, lárma nélkül megy végbe. A jegyváltás as emberi munka teljes kiküszöbölésé- 1 vei, egyedül automaták ulján történik. Maguk a londoniak nagyszerfleu tudnak tájékozódni ebben I az idegen embert elképpeszlő földalatti labi- rinthusban. A vonatok átlágosan tiz-tizeüöt má- ! sodpercig állanak és a ki- ós beszállást nagyon megkönnyíti az, hogy a kocsik aitnja automatikusan nyilik ki a vonat beérkezésekor. A Piccadily- téri pályaudvar át'agos évi forgalma most 25 millió u'as körül mozog, de az építkezéseknél 50 milliós évi forgalmat vetlek számításba. Huszhilométeres alagút | A londoni közlekedésnek valóságos vérerei ezek | á egymást. kéresztüJ-kasul átszelő, kerek acélcső- I bőt készült alagutak, ame’yok London egész terü- 1 Letét sűrűn behálózzák. Olyan fontosabb álloméf sokon mint pl. a Piocadily-téren levő, mellettük a Charingcross-i és a Baker-street-i állomások még a legnagyobbak, négy acélcső is vau egymás felett, ami négy , földalatti emeletet is jelent Hogy mennyi munkába került és mennyi technikai nehézséggel járhatott ezeken a helyeken egy-egy állomást magábafogado földalatti üreg, valóságos akna kiásása és a bonyolult lift-rendszerek elkészítése, és mint a Piccadily állomással történt, London iegiforgalmasabb helyén, azt könnyű elképzelni. Maguk az alagutak természetesen nem követik az uccák vonalát. A város alatt elterülő tömör agyagréteg lehetővé telte, hegy valóságos alagutak módjára készítsenek helyet a földalatti vasút számára szükséges acélcsöveknek. Egyébként a tűbe elnevezés is innen eredt. London alaplapjának ez a szerencsés geológiai alakulása megoldott egy másik nehéz problémát is. Azáltal, hogy az acélcsöveket minden nagyobb nehézség nélkül ilyen mélyre süllyeszthették, nem volt többé akadály a földalatti csöveknek és vezetékeknek az a . bonyolult rendszere, amely, mint minden nagy városnál, Londonnál is elengedhetetlenül szükséges. Ezek között a csövek és vezetékek között ugyanis lehetetlen lett volna földalatti vasutat építeni, alattuk azonban minden nehézség nélkül lehetett. Az angol fővárosnak ez a kiterjedt földalatti vasutreudszere még nincsen negyven esztendős sem. 1890-ben nyitották meg az első földalatti villamosvasutat a City és Dél-Lcndon között. London akkor is az e’ső volt ezen a téren ós az elsőséget máig és fenntartja. így a londoni földalatti vasutak egyik rekordteljesitménye az. n így Észak* és Dél-London között húsz kilométernél hosszabb alagutat építettek a Temzét is á'szelő Edgeware vo'nal számára, vagyis ez az alagút valamivel túlszárnyalja még a Simplon-alagűtat is. Túlzsúfolt uccák A londoni földalatti vasutaknak erre a nagyméretű kiépítésére elsősorban az uccák tehermentesítése miatt volt szükség. London belsőresze egyáltalán nem modern város és még csak; olyan városrendezésen sem ment keresztül, mint Budapesten a Belváros a hetvenes—nyolcvanas években. A régi, XVI—XVII. századbeli London szabálytalan zegzugos uccái megmaradtak. Aki valaha járt a Szent Pál-székesegyház, a Mansion Emise és Londoa egyik legosunyább része, a Ludgate Circus környékén, az jó! tudja, hogy milyen nehézségekkel kell megküzdeni ar.nak, aki Londonban meg akarja oldani a közlekedés problémáját. A forgalmas uccakeresztezések torlódásai, amelyeket minden szemafor vagy forgalmi torony nélkül két ölestermetü rendőr szokott intézni bámulatos ügyességgel és akiknek arra is vsd idejük, hogy a kérdezősködő járókelőket tüba- igazitsák, jólismert kép mindenki előtt, aki megfordult Londonban. Szegény gya’ogjáró árt a legkevesebbet az összetorlódó városi forgalomnak és mégis ellene indult meg a hadjárat. A földalatti vasutak fejlesztése az utóbbi öt-hat év óta igen nagy arányokban folyik ós a londoni hatóságok arra gondolnak, hogy a tűbe állomások szániának a belső területeken való szaporításával a gyalogjáró forgalmat annyira a föld alá tudják szorítani, hogy lényegesen apaszthatják az ormótlan és a forgalmat, legjobban 3-kadályozó autóbuszok számát. A londoni ember kényelme A földalatti London, természetesen, csak magára a városra terjed ki. A Chariug crossiól vagy a Piccadily tői öt-hat kilométei nyíre a Metropu i- tan Vagy' a City Railway csupa acélból készült, alacsony és csaknem hengéralaku, hosszú kocsijai kibújnak a föld alól és a londoni külvárosok pirosletős, kedves apró házai vagy füves terek és ritkás erdőkkel belüitete'.t dombok között futnak tovább a város középpontjától a szélrózsa minden irányába, átlagosan 25—30 kilométernyire. Angliában ugyanis a külváros — suburb — egészen mást jelent, mint nálunk. Igaz, hogy itt is vaunak piszkos, füstös gyárvárosok, mint Poplar és Wool- wieh, többnyire a Thernze mindkét partján a várostól keletre, de egyébként a város körül mindenfelé, Nagy London (Greater Loridor) területén, szebbnél szebb, részben egészen uj telepek épültek; de bekapcsolódtak London éleiébe a környékbeli régi, kedves kis angol városok is, mint Richmond vagy Hampton a Thernze mellett, ahol még áll a város középén egy egy szép gótikus székesegyház vagy egy-egy Tudor-kastély, vém tölgyekkel beültetett parkkal, körülötte pedig igazi angol kényelemmel berendezett villákban lakik London középosztálya, kiszakítva magát a főváros fertőzött, egészségtelen levegőjéből. Csak hogy a londoni ember számára a 25—30 kilométe rés távolság alig egy félórái utazást jelent a Whii/ hall-on levő, vagy City-beti hivataláig, mert I City Railway és a Melropolitan vonalain kétpei cenkénti járatok vannak és az átlagosan ölvij kilométerrel közlekedő vonatok, a legtöbbsW minden átszállás nélkül, úgyszólván a hivah vagy az üzlete ajtajáig viszik a szerencsés tondí1 polgárt. (3. m. xx Vagyont takarít meg, ha a Jeduota rj füzetei alapján szerkeszti meg adóvallo; sát, melyek a vonatkozó törvényeket kinn magyarázattal ismertetik. A mindenkit deklő rész, „A jövedelmi adó" ára 12 koR a kereskedőket, iparosokat és szabadié kozásuakal érdek’ő rész, „Az általános soü adó" ára 8 korona, a részvénytársa kát, szőve! kezetek el és betéti társasáj érdeklő rész, „A különleges keresőt! I ára 10 korona. A három füzet egyir megrendelve 25 korona. Ajánlott kúzlsz. dija külön 2 korona. Megrendelhető 1 kiadóhivatala ulján és bármely köuy\—. kedöuéL £jgg ’fft
