Prágai Magyar Hirlap, 1929. január (8. évfolyam, 1-26 / 1924-1949. szám)
1929-01-19 / 16. (1939.) szám
I 1929 január 19, szombat. m miauim ii iiiiim mi ■mimi ■ iiimrw Ázsia kincseiért a levegőben indul meg a harc Ki ér el előbb Kínába? — Németország, Anglia vagy Hollandia? — A legrövidebb vonal a Hközötti — Prága, január 18. Visszaemlékezhetünk a háború előtti és a háborús idők gazdasági imperializmusának egyik nagy jelszavára, amely Winterstetten politikai irata után közkeletű és sokat vitatott jelszóvá vált és igv hangzott: Berlin—Bagdad. Ez a jelszó a szén és acél jegyében kifejlődött hatalmas német gazdasági impérium- nak keletre való törekvését, a Drang nach Ostcnt fedte. A belső tenger mellett fekvő német birodalom, amelynek tengeri kapuit Anglia tartotta kézben, természetszerűleg, a legkisebb ellenállás fizikai törvényének értelmében a közeli keleten kereste nyersterményeit és piacát és igv kínálkozott számára az ázsiai Törökországnak az a része, amely eddig még le nem foglalt- természeti kincseket, nagymennyiségű petróleumot rejtett és kiterjedt gyapjuülteí- vényekben bővelkedett. Az osztrák-magyar monarchián és a török birodalmon keresztül az ut nyitva állott, csupán a Balkán északi szakaszán volt akadály, Szerbia, amely meggátolta a nagyszabású törekvés megalakulását. A Berlin—Bagdad program azonban súlyosan érintette az angol gazdasági imperializmust, amely az utóbbi évtizedekben egyre jobban haladt előre azon az utón, hogy az Indiai Óceánt angol beltengerré, maré elau- sumrná tegye, mint aminő a Földközi tenger volt a római imperializmus életében. Angol domíniumok, gyarmatok és érdekterületek koszorúja fűződött ekörül az óceán körül és a háború előtt csak egyes rések tátongtak még a rendszerben: Afrika keleti partján Német-Kelet-Afri- ka, azután Oroszország fenyegető előretörése a perzsa öböl irányában és Afganisztánon át a mesés Indiák felé, legfőbb veszedelemnek azonban a Berlin— Bagdad program jelentkezett, amely a német vetélytársat levezette volna a perzsa öbölhöz. Amikor Anglia Ázsiát illetőleg megegyezett Oroszországgal, már csak a német konkurenssel kellett megküzdenie. A háború ezt a kérdést is tisztázta. Németország nagyhatalmi ereje megbénult, a Berlin—Bagdad útvonal középeurópai szakasza, a monarchia darabokra töredezett és a közeli kelet kérdése eltűnt Anglia ljinzó gondjai sorából. A nagy terv megvalósult, az Indiai Óceán ma már angol belső tenger. A Berlin—Bagdad jelszó eltűnt a modern imperializmus történetéből, megsemmisült a kontinentális útvonal nagyszabású programja, ime azonban újabb jelszavak bukkannak fel. Amint a háború előtti időben a London— Lissabon—Gibraltár—Suez—Aden—Bombay útvonal mellett kibontakoztak a Berlin—bagdadi ut kontúrjai, úgy most is három egymással párhuzamosan haladó nagyszerű transzkontinentális útvonal terve kél egymással versenyre. Csakhogy akkor, a gőz történelmének a korában, az útvonalak szárazföldön és tengervizeken vezettek, most a rakéta korszakában kijelölik ugyan térképen az útvonalakat, azok azonban a levegőben visznek tova. Az uj jelszavak: Berlin—Shanghai, London —Hongkong és Rotterdam—Shanghai. Ha a kiinduló pontokat figyelembe vesszük, , rögtön látjuk, hogy az első német, a második 1 angol és a harmadik holland törekvés. 1 Az 1929. esztendő az emberiség történelmé- i ben valószínű igen nagy jelentőségű lesz. Ta- i Ián olyan fontos dátumként fogják tanitani e az elkövetkező korszakok iskoláiban, mint ii,ahogy nekünk kellett emlékezetünkbe vésődnünk 1492-őt, amikor Kolumbus uj világot fe- vífdezett feL j e- 1929-ben nyitják meg ugyanis ai első me- netrendszerü transzoeeáni és transzkonti- S7'l nentális légi vonalakat. És amint a tengeri E-3 meg szárazföldi útvonalakért megindult a rat, versengés, a harc a különböző imperializ- musok között, úgy kerül most versengésre sa,K; a sor a légi útvonalak hegemóniájáért. ei^3in véletlen, hogy éppen ez a három nem- )C.7Jt: az angol, a holland és a német száll a , ^írsenysikra. ■Amikor a nagyhajózás kifejlődött és az !..ol?;án megszűnt népeket elválasztó korlát , oze,ni, hanem kontinenseket egybekötő közle- íirn^ési elemmé vált, Hollandia és Anglia ke- urnajek kedvező földrajzi fekvésüknél fogva i&pn ® a helyzetbe, hogy a nagy hajóforgalom yitói legyenek. Mind a kettő Európának 5’5 '.ni partján fekszik, a kis Hollandiát a Raj- Ye ',0,n ajózható vonala csatolja a kontinens bel- t*5 k!eez’ Anglia pedig a Skagerrakon és Katzet kedvezőtlenebb földrajzi helyzetében is hallatlan szorgalmával, tehetségével, munkabírásával, kereskedelmi szellemével, indusz- triális fejlődésével résztvett a versenyben és Hamburg belső kikötőjét olyan nívóra fejlesztette, hogy az Amszterdam és London után következett. Tíz esztendő alatt a német birodalomban csodálatos reorganizáló munka ment végbe. Németország ma már nem katonai nagyhatalom, de még mindig a világ első gazdasági impériumainak sorába tartozik. Az a körülmény pedig, hogy a német tehetség és a német gépek tökéletessége főleg a légi közlekedés terén érvényesül, hogy német léghajó győzte le kétszer is az Atíantikumot és német masina, a Bremen teljesitette a lehetetlennek látszó feladatot, hogy kelet—nyugati irányban átszelje az Atlanti óceán északi medencéjét, szinte természetessé teszi, hogy a légi fuvarozásban a németek sem akarnak elmaradni a másik két fuvaros nemzet mögött. Az idén a Délamerikába irányuló légi forgalmat nemcsak Zeppelin-léghajókkal kísérlik meg, hanem a német Lufthansa Rohrbach-, Romár- és Dornier-gépeivel is kipróbálja ezt az útvonalat. Még nagyobb jelentőségű azonban az a német vállalkozás, amely mar tavasszal megkísérli a Berlin—Shanghai program megvalósítását. Az előkészítő munka megtörtént és tavasszal megindulnak a gépek a végtelen orosz síkságon és Szibérián át Fe- ping és Sanghai felé. Ázsiának óriási kiterjedésű területei ma rohamos fejlődésben vannak. Aki ezeknek a földeknek gazdasági értékéről világos képet akar szerezni, dobja el a háború előtti gazdasági lexikonokat, mert azoknak adatai nem fedik a tényleges helyzetet. Különösen a mennyei birodalom, Kina az, amely óriásit fejlődött és mint nyersanyagszállító, meg mint roppant nagy felvevő piac minden gazdasági imperializmus vágyának netovábbját alkotja. Ott vannak Kínának óriási széntelepei, amelyek, ha az Egyesült Államoktól eltekintünk, az egész világon a leghatalmasabbak, az egész világon található szén-tartalékkészletek egynegyedét teszik. Ennek a szénnek legnagyobb része elsőrendű minőségű és mind a tengerpart közelében fekszik, tehát könnyen szállítható. Szénen kívül ott vannak a hatalmas vaskészletek és még nincs is felderítve, hogy milyen tömegben. Csupán az egy Shantung félszigeten 50—100 millió tonna vasérc van, amely 65 százalékban vasat tartalmaz. Kina termeli a legtöbb antimont, rengeteg cinkje, óloma és petróleuma van. Emellett 450 millió ember lakik területén, több miut amennyi egész Európának lakossága és az egyre előre haladó modernizálással kapcsolatban ezeknek az embereknek szükségletei egyre növekedni fognak. Most kell az uj kínai uralomnak egészen alapjaiból felépitenie Kina gazdasági életét, elképzelhetetlen előnyt jelent tehát, ha valaki elsőnek kopogtat az ajtón. A német légi jármüvek pedig elsőknek akarnak érkezni a német kereskedőkkel, a német postával és a német készárukkal, hogy visz- szafelé nagyértékü nyersanyagokat vigyenek magukkal. Aki elsőnek jelenik meg egy nagy szállításra berendezett légi vonalon Kina területén, az már a gazdasági életet abba a mederbe tereli, amelyet kívánatosnak tart, mielőtt a légi monopólium megszűnik és a kon- kurrens a színtéren megjelenik. A német Lufthansa az elmúlt esztendőben két expedíciót is kiküldött Szibériába, hogy a légvonalat egyelőre Irkuckig kitanulmányoz- zák. A gépek ezen a vonalon egy nap alatt olysjn szolgáltatmányt teljesítenek, amely a Berlin—Tunisz közti távolságnak felel meg. Bebizonyosodott, hogy az év legnagyobb részében lehetséges a rendes forgalom és a vonalat aránylag csekély befektetéssel éjjeli forgalomra is be lehet rendezni. A politikai szempontoktól eltekintve ma már semmi akadálya nincs annak, hogy a vonalat Pepingig és Shanghaig meghosszabbítsák s a német gazdasági körök reménykednek abban, hogy a transzkontinentális vonal nagy jelentőségére való tekintettel a kínai nemzeti kormány akadály nélkül megadja a kínai szakaszra vonatkozó koncessziót. Ennek a légi útnak óriási jelentőségét egyetlen számmal ki tudjuk fejezni. Elég annyit mondanunk, hogy hogy ezen az utón a postát Hamburgból Shanghaiba hatvan óra alatt továbbítani lehet. Hogy milyen nagy jelentőséget tulajdonítanak például a japánok ennek a német gazdasági tervnek, kitűnik abból, hogy röviddel ezelőtt Tokióban társulat alakult, amely nagy állami támogatással szervezi a Kínával való légi közlekedést. Persze fontos a sietség, mert már startra készen áll az ázsiai verseny másik két riválisa: Anglia és Hollandia is. Anglia most már hivatalosan is bejelentette, hogy április elején nyitja meg az Indiába irányuló rendszeres légi forgalmat. A térképen tehát máris megjelölhetjük a két rivalizáló légi útvonalat, ha ezeket a városoBALL PALA1S TSflfiTRE ALHAH9R A Praha, Václavské názn. Telefon: 29641. Naponta világvárosi attrakciók 12 RACHMANINOFF a nagy orosz szimfonikus jazz orchester Előkelő magyarok találkozóhelye nmaimtak Óriási Söldrengés Venezuelában Haszonöt halott — Elpusztult Détamerika legrégibb városa Cumanát és vidékéit, eddig 25 emberáldozatot követelt. A sebesültek száma rendkívül nagy. A város romban hever. Cumana lakosságának száma 15.000 s a város egyike Délamerika legrégibb városainak, amelyet még európaiak a Lapí to ttak a XVI. században. Története 1520-ig nyúlik vissza. A katasztrófa részleteiről egyelőre nem érkezett jelentés, mert a távirat- és telefonszolgálat mindenfelé megakadt. A kommunisták nagy vihart rendeztek Kassa város közgyűlésén _ ...ion keresztül nyomulhat be forgalmával K^orn.-P11 a kontinens törzsébe. Amszterdam r>0i '* ’*öl;t a világ első kikötőiévé és a holland Kar-- -i!' 1®^ Európa fuvarosa, de a nemzetközi í aru-fedelemben csaknem hasonló szeredet JkatoL í* Anglia is, a világ legnagyobb bank- London versenyre kelt Amszterdammá már meg is előzte. A német neot' Kassa, .január 18. (Kassai azieihbesat ős égünk telefon jáleraitése.) Kassa város közgyűlését csütörtökön Mvbaitilálk. Mutnyánszky polgármester hely étit., aki ezidősrze;rint Prágáiban tartózkodik, Smrz helyettes polgármester dtaö- költ. A közgyűlés elhatározta, hogy a Fórum- és Korzó-mozi koncessziója körül keletkezett bonyodalom ügyében háromtagú bizottságot küld ki. amely köteles a legrövidebb időn belül jelentést tenni a vizsgálat eredményéről. Fleischmann Gyula dr. keresztényszocialliisita indítványozta, hogy a váróé kérjen féllaniiMiió korona hozzájárulásit az országos hivatalitól ucoairendeizéai költségeikre. Rácz kommunisiba hasonló véleményen van. Metxom Milán cseh ipárospámtli és Wirth Gyula keresztényszocia- lisba hozzászólása után a közgyűlés elfogadta I'ile'ischniann indítványát. Wirkmann dr. magyar nemzetit pánti a városi villamos vasút szuInvenciójának tárgyalása aUkailmával szóvá- tette a Szep'si-uti botrányos villa un osíkö zleíke - désf. Fileiisciinvaom Gyula dr. s Weá&er Ernő dr. hozzászólása uMn • közgyűlés négytagú bizottságot küldött ki, amely haladéktalanul átvizsgálja a villamosvasút ügyében beterjesztett összes panaszokat és javaslatokat. Helyey Gyula magyar nemzeti parti a szociális segélyekre vonatkozó javaslat tárgyalása alkalmával! eilene vollt a segélyek födiemeLésé- nek. Erre a kommunisták nagy viharban törtek ki. Tost Barna alpolgármester, aki közben átvette az elnöklést, nehezen tud rendet teremteni s a kommunisták pokoli zajongása tovább tartott. Helyey Gyula megpró pállja az óriási hangzavart; bulhairsogni, de csakhamar b e reked. Vár- nay Ernő magyar nemzeiti pária nagyot csap az asztalra és szem ved-éll yesem kiállt ja: — Miféle eljárás ez! Nem vagyunk a szov- jetházban! Egy koinimuniiisíba közbelkiálif: Ne féljem, lehetünk még oilit isi Tost Barna végül ifi rendet teremd. Wirk- nrann dr. újabb felszólalása után a közgyűlés a tanács javaslata értelmében határoz. A közgyűlést ma délután folytatták s az ülés lapunk sántakor még tavikat egybekötjük: A német vonalon: Hamburg —Berlin—Moszkva—Kazám—-Omszk—K rasz- nojarszk—Irkuck—Urga—Peping—Shanghai, az angol vonalon pedig: London — Genua— Kairó—-Bagdad—Bombay—Kalkutta—Siuga- pore—Honkong. Az egyelőre kiépített indiai vonal szakaszain az ut meglepően gyorsan tehető meg: London-—Genua, Genua—Kairó, Kairó—Bagdad és Bagdad—Bombay megte- vése egy-egy napba kerül és éjszakai repülésre nincs szükség. Ez a vonal azonban csak a félszakasza a tulajdonképpeni angol tervnek, amely Bombayból kiindulva Kalkuttán és1 Singaporeon át nemsokára Ausztráliát is bekapcsolja a transzkontinentális forgalomba. Singaporenak geográfiái energiája, hogy a malakkai tengeri kapu partján fekszik és igy az Indiai meg a Csendes Óceán kulcsa, megadja ennek a bázisnak nagy jelentőségét a légi forgalomban is. Innen kiindulva Anglia nagyon rövid időn belül megkísérli, hogy déli és középső Kínát is légi úthálózatába vonja. A vizi repülőgépek leszállására kiválóan alkalmas honkongi kikötőben megvan erre a nagyszerű természeti bázis is. Az a kérdés tehát, hogy melyik légi lobogó kerül elsőnek a shanghai légi kikötőre, mert az a gazdasági impérium nagy csatát és aranyat nyert. Ez a milliós lakosságú város ugyanis nemcsak arra van predesztinálva, hogy az Európa—Ázsia vonalnak góca legyen, hanem alkalmas arra, hogy egész keleti Ázsia légi vonalainak pályaudvarává alakuljon. A németeknek ebben a versenyben van egy nagy előnyük. Angliának a szovjet ellen folytatott politikája mind erősebbé tette Oroszországban a német gazdasági élet befolyását és így a német léghajózás Oroszországon át a legrövidebb útvonalat veheti igénybe az európai és ázsiai kontinentális rög felett, mig az angol vonal legnagyobb részében tengerek felett halad és igy kevesebb a biztosító pontja. Az ázsiai kontinenst pedig nem vághatja ál, hanem meg kell kerülnie azt. A hatvan órás német menterendet egyik rivális fél sem verheti le. Az angol terv mellett nagyon jelentékeny tényező >* a holland versenytárs. A holland kormány már régen felismerte a légi forgalom nagy jelentőségét az anyaország és a gyarmatok kapcsolatai szempontjából. Már két társaság is dolgozik ezeknek a kapcsolatoknak kiépítésén és állandósításán. Az egyik államilag támogatott társaság a Hágájává közti légvonalat akarja életbeléptetni, a másik pedig, amelyet a holland—indiai kormány támogat, meg akarja valósítani Jávából kiindulólag" az összes kelethollandi gyarmatokra kiterjedő kapcsolatot. A jávai Soerabaya lesz ennek a forgalomnak kiinduló pontja és valószínű, hogy a holland kereskedelem vizi repülőgépekkel innen a kínai partokat is megközelíteni törekszik. A holland terv azért is érdekes, mert annak európai szakasza Magyarországon ve* zet át, amennyiben állomásai: Rotterdam—Nürnberg Budapest—Konstantinápoly — Bagdad — Ben- ’ der-Abbas — Karachi — Kalkutta, a sziámi Bangkok—Singapore, a szumatrai Medan és Soerabaya. A transzkontinentális vonalak még inkább Összezsugoritják az időt, még rohamosabbá teszik az életiramot. Hamburg—Shanghai hajón négyheti távolságra van egymástól, két hétig tart a szünet nélküli utazás gyorsvonatokon, légi utón hatvan óra alatt érhet a hamburgi kereskedő Kina fő gazdasági empóriu- mába. Ennél a pontnál azonban nem fog megállni a fejlődés. A hatvan órái is a felőre lehet csökkenteni, ha a léghajók és repülőgépek a sarki területeken át juthatnak el Keloíázsiába, mert akkor egyenesen a légvonalban repülhetnek. Természetesen ennek a közlekedési útvonalnak rendszeresítése céljából még nagyon sok kutató munkára, ön feláldozásra és technikai tökéletesedésre van szükség. A No- bile-expedició pusztulása mutatta meg époen, hogy a sarki hajózás nagy veszedelmekkel jár, de hogy nem ábránd, azt viszont az elmúlt tavasszal Wilkins nagyszerű repülése túrta elénk, aki huszonegy óra alatl szélié át az Alaszka és a Spitzbergák közötti óriási távot. A sarki meteorológiai tanulmányok előbala- dásával a kontinentális repülés az A Edison át is megvalósulhat és ebben az cselben senki földjéről lévób szó, koncessziókra sincs szükség, a versenyben az a nemzet érkezik be. amelynek technikai felkészültsége tökéletesebb, Vócaoy Zoltán dr. London, január 18. Az Echange Tclegraph jelentése szerint Venezuela északi partvidékét heves földrengés tette tönkre. A földlökések tíz percig tartottak. Számos ház összedőlt. A telefon- és távirati összeköttetés az egész vidéken szünetel. Az eddigi jelentések egyelőre nem beszélnek emberáldozatokról. Newyork, január 18. A venezuelai földrengés, amely csaknem teljesen tönkretette
