Prágai Magyar Hirlap, 1929. január (8. évfolyam, 1-26 / 1924-1949. szám)
1929-01-19 / 16. (1939.) szám
/029 január 19, nmntat A szlovenszkói járási képviselőtestüSetek kinevezett tagjai da, Hre'hor Ferenc állomásfőmöik, Havas János gazda, Eckert Péten- igazgató, Fábni János gazda, Abe'lovszky József gazda. Kisucaujhelyi járás: Duráin Ignác gazda, Prága, január 18. A belügyminisztérium szétkiödte a járási képviselőtestületi tagtkine- vezérekről szóló rendeletéit. A kinevezések élénken bebizonyítják aat az előzetes föltevésünket, hogy a kormány a kinevezéseknél egyáltalán nincs tekintette! a járások nemzetiségi szempontjaira. A kinevezések tömegéből kiemeljük az alábbi szlovenszkói járásokat: Bánód járás; Müiler József igazgató, Zs-ar- noviczky Lajos ev. lelkész, Blathó Tamás tanító, Balogh Mátyás dr. orvos. Bielik Béla építész, ZLman István poetatás a tv is el ő. Besztercebányai járás: Lestyák Pál gazda, Bankó János árvaházi igazgató, Kuesera János gazda, Csimaicsik György dr. teológiai tanár, Vanderka Henrik kereskedő, Svotrák Sándor tanító. Vasokek Vencel iparkamarai titkár, Kálói Miroszláv leánygimn. tanár. Selmecbányái járás: Heiler István erdőmér-, nők, Ján Márton gazda, Soliindiler Béla mészá- j tos, Terén Tamás gazda, Sdhücker János reál-' gimnáziumi igazgató, Mikuska Viktor ipariskolai igazgató. Bártfai járás: Lackó Károly gazda, Dudin- szky Tódor tanító, SLancsó András gazda, Kovács-Bob ács József építész, Priedrieb Bo- hus közjegyző, Bricskő János görögkatolikus plébános. Pozsonyi járás: Lednár Antal kereskedő, Mráz István szólőmüvés, Simonics Tamás kovács, HajszJky József gazda,' Horecky István gazda, Parolek Lajos épitészgyakornok, Jászé- nák Árpád üzletvezető, Knicska Vince ácsmester. Brcznai járás: Horváth Lajos dr, orvos. Skrovina András gyárigazgató, Sdhnoer Antal állomásfőnök, Skultéty János kovács, Bires András kereskedő, Hrebiav Emil ipariskolai igazgató, Zibrinyi Ilona, ügyvéd özvegye, Gordulics János gépész. Csaeai járás: Hros János vendéglős, légionárius, Váray Vince vasúti tisztviselő, Hu- lyák Sándor mészáros, Sventek József kovács, Jurcsacska István kereskedő, Menkyn Füiöp, Tesinsky Leó gazda, Csiszáák György gazda. Alsókubini járás: Dieskó György gazda, Dudás János gazda, Janó síin János erdőőr, Her- manm János nyug. erdőmester, Papos András kovács, Csenden György giazda. Feledi járás: övi esek Rezső kereskedő, Feled, Rimavsky István gazda, Bottófalva, Korim János gazda, Feled, Danis Jenő dr. ügyvéd, Feled, Szabó László nagybirtokos, Várgede. Seidner Bertalan kereskedő, Rimta- szécs. Gölnicbánvai járás: Korányi Béla állomásfőnök, Gölniebánya, Oravecz András plébános, Kluknó, Gefert József gyógyszerész, Szóméiul k, Bramuska Dezső tani tő, Jakabfalva, Hu- dák János gazda, Uhomya, Adeé Antal dohán vgv ári igazgató, Szomoínok. Girálfci járás: Kóvka Sándor iskolai igazgató, Bakai ár János gazda, Semkó György gazda., Hodobay Miklós esperes, Janiséh József erdőigazgató, Mura rakó János gazda. Galgóei járás: Sok József plébános, Ron- chetti Viktor bankigazgató, Benkő István dr. orvos, Sbefunko János gazda, Pihornya János földbirtokos, Ferenczy Rezső állomásion ök. Homonnai járás: Paulo József mezőgazda- sági belegpénztári igazgató, Povraznik András gazda, Totonszkv Elek esperes, Besler Vilmos tanító, Hesk© István dr., Korosinszky István tanító. Illavai járás: Singer Dezső földbirtokos, Gállá Simon dT. plébános, Juracska István plébános, Gyurovszkv Tamás gazda, Janega Cvprian iskolaigazgató. Slávik Imre vendéglős'. Késmárki járás: Sierbak Márton gazda, Kasszalók, Héber András plébános, Szepesi őt.falva, Janots Antal malomtulajdonos, Késmárk, Háber Ferenc iskolaigazgató, Leibd'tz,, Kanta Jakab kisgazda, Rókustialva, Kis Alfonz dir. orvos, Késmárk. Komáromi járás: Kirnoviálk Ferenc, a villamosmüvek igazgatója, Komárom, Prazsák József mezőgazdasági iskolai igazgató, Komárom, Kreibl Károly földbirtokos, Kecegfalva, Nagy Ernő mezőgazdasági pénztári főnök, Komárom, Markovios Ede szaktanító, Komárom, Spinka Károly, a Skoda-müvek igazgatója, Komárom, Szász József, a süketnéma intézet igazgatója, Komárom, Novák Emil bankigazgató, Komárom. Kassai járás: Vioha Ferenc titkár, Téhány, j Dula Ferenc tanító, Kassaszéplak, Rátvay Já- ) nos kőmüjvesmesrter, Miszloka, Jávornickv A'l- .1 ba taniitó, Bariké I zászló gazda, Nád ásd, Beírd 1 Mihály kereskedő, Miszloka, Tógléssy József plébános, Balogh András szövetkezeti elnök, Sem se. Királyhehned járás: Földes András dr. ügyvéd, Korbely Ferdinánd mérnök, Rónay János plébános, Stark Béla dr. orvo3, Kovács Béla tanító, Uh üt József pénzügyőr. Körmöcbányái járás: Ivehotztiy Aurél t»á- nyaigazgató, Kerekes Kálmán állatorvos, Hódéi Füiöp nyug. jegyző, Ttruska Ede vároobiró, A mbrózy Jenő ordőőr, Rimám István szaktanító. Korponai járá/g Városay Béla igazgató, fxuxWk KAknám naőrmfk, (Jnieny György ga» Kobut Mihály gazda, Duirámy Pál kereskedő, KubLcsek János iskolaigazgató, Kráiik Gyula taniló, Valjasba József gazda. Lévai járás: Simkó Rezső tanító, Tvarozsek Ede földbirtokos, V a lesek Bárton szövetkezeti igazgató, Csizmár Marion nyug. esperes, Számszely Gyula forgalmi tisztviselő, Htajváu Janáso tanító, Valla Albert gimn. igazgató, Stxánszky Bernát szállodatulajdonos. (Folyt, köv.) gépek világában sem. Ezzel a munkával egy nagy repülőgép megtehetné a Berlin—bombay-i 5000 kilométeres utat.. Azt a hat liter vért. amelyet az ember a magáénak mondhat, a szív a hajszálerekbe hajtja. Az emberi izom egy négyzetmiriméternyi területén nem kevesebb, mint 2000 finom véredénye van. Ha a normális ember hajszálereit egyetlen fonatra egyesitenők, ennek a hossza 100.000 kilométer volna, vagyis két és félszer lehetne vele körülcsavarni a földgömböt. A szív hatvan év leforgása alatt a liat liter vért olyan útvonalon mozgatja, amelynek hossza 50.000 kilométer. A legbonyolultabb apparátus azonban az ideg- rendszer „telefonközpontja’1, amely szinten éjjelnappal üzemben van. Az összes érzékszervek jelentései és megfigyelései itt futnak össze továbbítás végett az agyakban székelő „parancsnokságra4*. A „legdrágább" szerv a szem. Egy éles film- készülék pontosságával vesz fel mindent, képet képre, amelyeket felőhiv, majd az idegek felé továbbit. A szem egy perc leforgása alatt mintegy 1300 képet vesz fel és ezeket fontosság szerint a központi idegrendszer közvetítésével az agy tartja evidenciában. A szem 15 őrás napi munkájában egy és egynegyed millió kép kerül felvételre, ami körülbelül kilenc hat-hétfelvoná- sos nagy filmdarabnak felelne meg. Ez a 27.000 méter hosszú filmtekercs, amely elég hosszú ahoz, hogy az egyenlítőnek kétötöd részét körülfonja, csak a nyersanyagárakat véve számításba, mintegy 60.000 pengőbe kerül. Több mint húszmillió pengőt kellene évenként fizetni, hogyha olyan mesterséges készülék előállításáról lehetne szó, amely a szemet pótolni képes. De nemcsak a szem, hanem az emberi szervnek minden más része is olyan műremek, amelynek együttműködését a legtökéletesebb technika sem tudja utánozni: Ezeket az értékeket persze számokban. ki sem lehet fejezni. A világháború négy esztendejébeu rettenetesen olcsó lett az emberi élet. Senkisein gondolt rá, — s bizonyára még ma sem sokan törődnek ezzel a furcsa ötlettel — hogy az emberi test csodálatos munkagép, amelynek egyfelől nyersanyaga — mész. vas, fehérjék, zsírok, ásványi sók — körülbelül 120 pengő értékel képvisel, másfelől pedig ennek a gépnek munkaértéke van. amely meglepően magas. Mennyit ér az ember? Ne gondoljunk most a különböző családi, emberi és társadalmi viszonylatok ér!ékmeghatározására. Legyünk számitó és hideg technikusok, akik valamely gép értékét annak munkateljesítményével mérik. Még ezzel a szemponttal felfegyverkezve is megállapíthatjuk, hogy az emberi testben milliós értékek rejtőznek, hogy az emberi munkagép teljesítményeit a modem technika csupán sokszázezer pengő befektetésével tudná utánozni. Ha a technikának egyszer majd sikerülni fog mesterséges utón embert létrehozni, úgy már jóe’őre tudni fogjuk ennek a müembernek nemcsak az előállítási, hanem az üzemi költségeit is. Az emberi elme például olyan telefonközponthoz hasonlatos, amely minden pillanatban több mint száz beszélgetést képes közvetíteni, úgyhogy a berendezése és az alkalmazotti létszáma legalább 14 kapcsolónöből és egy felügyelőből áll. Csak ilyen, vagy ehez hasonló apparátus volna képes póío’ni azt a hatalmas munkateljesítményt, amelyet egy normális emberi elme elvégez. Ami a szív munkáját illeti, alapul csak azt hozzuk fel. hogy az emberi szerv egy perc alatt 72-t ver. Ez mintegy 38 millió dobbanást jelent egy esztendőben és ha az emberi életkor átlagát hatvan évre tesszük, úgy 228 millió dobbanásról van szó s ez a dobbanás dolgozik nappal és éjjel, pihenés nélkül, szüntelenül. Ez pedig olyan munkateljesítmény, amelynek alig akad párja még a Kisebbségi Tudományos intézetet alapítanak Magyarországon Külföldi példák után a magyar tudományosság is intézményesen kíván foglalkozni a kisebbségi probléma Jogi, statisztikai és szociológiái oldalaival Budapest, január 18. Amint a XIX, század viharos nyitánya, a napóleoni háborúk megőrülték, a politikai nemzet jogi és társadalmi fogalmát, úgy a XX. századot megnyitó világháború sem zúgott el e szempontból teljesen eredménytelenül Európa felett: ebbebn a világégésben, amelyet a „nemzetek háborújának" szokás nevezni, megszületett a nemzeti kisebbségek fogalma, amely arra van hivatva, hogy legalább az ember szellemi individuális szabadságát a mai állam keretében teljessé tegye. A kifejlődés útját a politikai harcnak és a tudományos munkánaík kell megtisztítania. Az első feladat elvégzése magukra az érdekelt kisebbségekre vár. A kérdés tudományosságának kiépítésére pedig megszülettek a különböző Kisebbségi Intézetek. Ezidőszerint Európa különböző országaiban hét ilyen intézmény működik: három Németországiján, kettő Ausztriában, és egy Lengyelországban, illetve Jugoszláviában. A kérdés fontossága azonban bizonyossá teszi, hogy ebbe a munkába rövidesen valamennyi érdekelt európai államnak be kell kapcsolódnia. Ennek a jele az a hir, hogy Magyarországon is felmerült ilyen tudományos intézet megalakításának a terve, amely közvetlenül a megvalósítás előtt áll. Magyarországon már eddig is több intézmény fog'aíikozott a kisebbségi probléma tudományos vizsgálatával. így a Statislikaí Társaság, a Külügyi Társaság, a Szociográfiai Intézet, a Közgazdasági Egyetem egyik szemináriuma, valamint a pécsi egyelem Nemzetközi Jogi Intézete. Ez utóbbinak. a köréből történt a kezdeményező lépés egy önálló Magyar Kisebbségi Intézet megteremtése érdekében, amely — a külföldi példák után Indulva, — valamelyik magyar tudományegyetemmel kapcsolatosán akarja a tervet megvalósítani. Decemberben Budapesten ankét volt c tágy- ban, amelyen kiváló szakemberek a kérdést min- den oldalról megvilágitot'ák s a nagyjelentőségű tervet nagy lépéssel juttatták előbbre a megvalósítás utján. A mozgalom kiindulópontja az volt, hogy a magyar tudományosságnak e téren is lépést, kell tartania a külfölddel, * a magyar kisebbségek sorsának ponton Ismerete 41 tel helyesen ét hitelese* keU IrAn/Uiai* ngy a kül-, mint a magyar belföld közvéleményének kialakulását e nagy fontosságú európai kérdésekről. E tudományos kutatás eszközeit jogi, statisztikai, történeti és földrajzi módszerek kínálják s az uj magyar intézet is minden valószínűség szerint a négy főirányban fogja megkezdeni működését. Fontossága annál nagyobb, meri a magyar tudományosságnak alig van elhanyagollabb területe, mint éppen a kisebbségi, vagy mint régebben nevezték, a nemzetiségi kérdések nagy komplexuma. Az idevágó elméleti kutatás, valamint statisztikai adatcsoportositások hiányaitól el is tek'nive, különösképpen kisebbség-történeti téren mutatkoznak szembeszökő hiányosságok. A magyar történetírás csak egyes kivételes esetekben foglalkozott a nemzetiségek történetével, mint Himfalvy és Jancsó Benedek a románokéval. A tanulmány rendszerességéről nem igen volt sző. Nem kevésbé elhanyagolt magyar tudományszak a települések történetének kutatása, holott jelentősége nyilvánvaló. Csupán a bánsági Brankovits uradalmak szerepére kell gondolnunk az ottani szerb, a Haruckern uradalmak jelentőségére pedig a német települések szempontjából. Yinogradoff oxfordi professzornak ily irányú tanulmányai a nyugaton egy egészen uj tudomány- szakot alapítottak, amelynek ma már iskolái és nagy eredményei vannak. Nem kevésbé fontos feladatok a kisebbség-történeti bibliográfia és történeti okmánytár, a fohtosabb politikai és kultúrtörténeti okiratok másolatainak gyűjtése és kárlotékszerii rendezése. Ilyen okmánytár ezidőszerint csupán egy van, a zerdélyi szászokra vonatkozó Zimntennann- félo okmánytár a középkorból. Nagy feladat vár véeül erre a magyar Kisebbségi Intézetre a földrajzi helyzet szerepének s kisebbségekre való kihalásainak kutatásában. A kisebbségi kérdés helyes megítélésének alapja kétségen kívül ,az, hogy a problémát természettudományos biztossággal ismerjük. A geográfus közreműködését azonban nem ,csupán ez az általános szempont, hanem a kérdés földrajzi természete is megkívánja: kutatni kell a nép és láj kapcsolatát, má- ; senorban pedig az elért eredmények szakszerű , térképezését irányítania. í Amint mindezekből láthatjuk, * kisebbségi kérdéssel kapcsolatos problémakör a felszerelés é» tudományos tevékenység sajátos koncentrálását kívánja meg, ami nemcsak külön intézetet követel, hanem annak teljes munkaidejét kétségkívül igénybe is venné. Ha a kisebbségi tudományos kutatások, különösképpen a németek eredményeit eddig is a legélénkebb figyelemmel kisérte a kisebbségi magyarság, úgy egy magyar kisebbségi tudományos intézetnek működését még fokozottabb érdeklődéssel várhatja, mert hiszen csak természetes, hogy abban a speciálisan magyar kisebbségi vonatkozások a kutatás gerincét képeznék. Olyan munkát végezne el tehát ez az intézet, amely közvetlenül és elsősorban a magyar kisebbségeket érdeke’hetné anélkül, hogy szűkös és korlátolt tudományos lehetőségeik mellett arra módjuk lehetne. S végül még egy szempont: a magyar kisebbségi tudományos intézetnek felállítását minden valószinüség szerint nyomon követné hasonló csehszlovák és román tudományos intézetnek megszervezése, mint ahogyan Laibach Ljublana-ban már működik is egy „Institut de Minorites". S ha ezek az intézetek sok kérdésben minden valősiznüség szerint vitáznának is egymással, ez a kisebbségi gondolat fejlődésének és megértésének csak hasznára válhatnék. A VÖRÖS KORCSMA Csodálatos 'dolog, hogy ncha távollevő nagy eseményeket ngy fognak föl az idegeink, mint a legérzékenyebb rádióantenna. Legjobb, ha avval kezdem, hogy az utóbbi hetekben különösképpen megrohantak a gyerekkori emlékeim. Van úgy, sokszor megesik, hogy az embernek fáj a jelenben élni, hát visszamenekül a gyermekkorába, mintha onnan akarná megint elölről kezdeni, Ilyenkor aztán a felnyílt emlékezés reteszeiből szétgurulnak a régi játékok, barátok, csínyek, arcok, kalandok, iskolák szaga és finom nüanszok iclielete. Most különösen egy régi, kalandos, ka^ rácsonyi utazásra gondoltára önkénytelenül sokat és jólesett az uramnak is elmesélni, hogy negyedik elemista koromban a nagyanyám dédelgető sze- retetét élveztem a karácsonyi vakációban. A fals, ahol a nagyanyám lakott, messze esett az országúitól és amikor végére járt a vakációm, kocsin vit az országúti vendégfogadóba, ahol jól ismerte a gazdát és megkérte, hogy ott várhassam be a hazafelé menő társaskocsit, ezt a delizsánsz karakterű szerszámot, amire egy kis romantikus hajlandósággal, talán jó érzéssel lehetne visszagondolni. Nekem, sajnos, nincs érzékem az i’yes- mi iránt, ha jól sejtem, éppen e karácsonyi kirándulás óta, amikor lappangó hitetlenségemet őrökre megrögzitette bennem az a körülmény, hogy a rársaskocsi éppen aznap nem közlekedett. A nagyanyám szépen letett a vendégfogadóban, megcsókolt és megkérte a fogadósnét, hogy vigyázzon rám. Nem is vendégfogadó volt ez tulajdonképpen, hanem afféle itató csárda, télen melegedő, vásárosok oázisa, amely nyáron jégbe- hütöft borral szolgálja az érdekeket „Vöröskorcs- inának" hívják, nagy, vörösremázolt falaival ma is úgy ugrik elő a Beregszász—Munkács közti országút síkjából, mint egy eleven meseilliisztráció. Amikor a nagyanyám otthagyott egyedül a Vörös korcsmával, igen elfogódtam és rögtön elővettem a nagy csomag mézes süteményem, mert már akkor tudtam, hogy mialatt az ember bármilyen természetes ösztönét esititgatja, nem ér el hozzá semmilyen rossz érzés. Ezt a műveletet körülbelül óránkint megismételten:, volt bőven időm, mert meg a koránsötétedő decemberi délután is ott talált engem apadt kedvvel és megfogyott süteménnyel. A korcsmárosné, néha. fnttá- ban, rámsimogatott egy-cgy meleg pillantást, de ott az országút kellős közepén, a sűrűsödő téti estében, honvággyal és éhesen, nagyon megsajnáltam magam. Úgy éreztem, valami titok, szörnyűség, leskelődő tragikum bujkál a korcsma rasrá- csos ablakai előtt és ennek a lehetőségnek most ártatlanul én is sorsosa vagyok. Persze, nem történt semmi és egy szives öregur kocsiján estére hazakerültem az anyámhoz. Mindez igy, egy kis romantikus bandita-poén nélkül nem különös és nem is érdekes. A furcsa talán az, hogy most olvasom, hogy a napokban egy kóbor cigánycsapat kirabolta és fejszecsapásokkal megölte a Vörös korcsma gazda iát, feleségét és két gyermekét. Ugyanazt a családot, amelyiknél én azon a kellemetlen karácsonyi utazáson a társasköreit vártam és amelyikre most hosszú évek után valami különös, ideges ösztönné olyan sokat kellett, gondolnom. Nem ez az első gyilkosság a Vörös korcsmába Régebben a korcsma egy fiatal gazdáját öltő meg portyázó rablók és a rendőrségnek ináig s»V sikerült a nyomukra jutni. Valami titok van : valami betyárromantikás múltból visszajáró é lék, mintha megismétlődő szörnyűségek fáin lengne a Vörös korcsma falai körül, ugyanazon országúton, ahol ma pompás autóbuszok, gő Studebakerck, Fiatok és Citroenek száguldozi A legborzasztóbb arra gondolni, hogy bizti már holnap fog jönni egy fiatal ember, egy családdal, a vérrel mázolt korcsma bérét bőid/ kifizeti az uradalomnak és bizakodó jókerf áll munkába azon a helyen, ahol viaskodó e! rek és ébredő gyerekek sikolya lobbant éli cigányok fejszecsapésni alatt. Sz. Nagy y A Csehszlovákiai Magyar Újságírók tlikálusának tagjai feJszólitfntnnk, hng sági igazolványaikat az örvényesség----j lt' bbitása céljából a titkárnak (WS5H3 Miksa, Prága TI, Panská »]. 12, II.) | bn. PtystaVö’tségre bárom koronát 1*0 bélyeg wellékJíitdflL Mennyit ér az ember? Telefonközpont, repülőgép és 100,000 kilométer kötél az emberi szervezetben
