Prágai Magyar Hirlap, 1929. január (8. évfolyam, 1-26 / 1924-1949. szám)

1929-01-18 / 15. (1938.) szám

1929 január 18, péfttdfc, w' r ii ~ i fi ii r ~i nr í ■ iw i—■ URÁNIA Egy angol mérnök légi kikötőt akar épiteni az óceáni hullámok hátán Ezer méteres mélység feteti horgonyoznák le a kikötői — Az óceáni ponton létesítése megoldaná az aitantikus repülés problémáját A* Atlanti-Óceán északi részének átrepülése azért nehéz és veszedelmes feladat, mert * repülőgépeknek Európa és as Egyesült Ál­lamok között legalább is 3400 km hosszú utat leszállás nélkül kell megtenniük. Sehol egyetlen sziget, hol a repülőgépek kiköt­hetnének. Fölvetődött át a gondolat, hogy az Egyesült Ál­lamokból as Azori-szigetek érintésével történjék Európába a légi közlekedés. De a szigetek a főútvonaltól délre fekszenek, s a légi ut 50 száza­lékkal hosszabb volna, mintha egyenesen New Foundlaad keleti partjától Irland nyugati part­iához történik a repülés. New Foundland SL John's városától az irlandi Cap Cíear-ig 3400 km a távolság légvonalban mérve. E két pont közöt az óceán általában 3— 4000 m mély, de az északi szélesség 49—50°-a és a Greewichtől számított nyugati hosszúság 29— 30"-a közt, vagyis Cap Clear-től 1400 km-re, Saint John's-tól 1950 km-re a tengerben fenékhát van, melynek legmagasabb pontjai mintegy 1400 m S&é’ységben vannak a víz színe alatt. E fenékhát aeve Faraday Hills, hossza nyugat-keleti irány­ban mintegy 40 km s 1882-ben fedezték föl. Ez a fenékhát kínálkozik arra, hegy rajta a re­pülőgépek kikötése céljából óriási pontont macskázzanak ki. ; WHIiam Hovgaard agyában született meg ez a gondolat s. tervét az. Engineering cimü angol mér­nöki közlönyben ismerteti. E fenékháton kívül van ugyan még egy másik fenékhát is az útvonal­ban, a Bonnet flamanő. de csak 580 km-re New Foundland-tól s abba a vastag ködbe esik, me’yet az északról jövő hideg áramlat s az úszó jégtáb­lák idéznek elő, Nem marad más hátra tehát, mint 0 Faraday Hills a kikötőponton elhelyezésére. De hát lehet-e nyílt tengeren ezt az uszószigetet rögzíteni? Nem lesz-e á hullámok játéka? Hov­gaard megfontolt számításai azt mutatják, hogy terv megvalósítható. Mindeneke.Íőtt megállapította a ponton méreteit. Hosszúsága a víz.színében 317 m; fedélzetének hossza 350 m; fedélzetének szélessége 53 m; a viz-szinben 40 m a szélessége; a fedélzet magas­sága a viz színe fölött 16.5 m; vizkiszoritása 55.0(X) tonna; merülése elől 7.3 m, hálsórésze valamivel csekélyebbre merül, mert az első rész viseli s ki- macskázás súlyát. E méretek megállapításakor a tervezőnek fi­gyelembe kellett vennie, hogy a pontont időnkint javítani, átfesteni kell s. erre a célra hajójavító medencébe kell vinni. A méretek tehát nem lehelnek nagyobbak, mini minőket a' havrei, vjury southaraptoni legnagyobb hajójavító medencék befogadhatnak. A pontont éppen a javithatás céljából el kell lát­ni Diesel-motorral' és hajóesavarokka!, hogy' saját erején, mérsékelt sebességgel haladva a javítóba juthasson-: v pf ■ A repülőgépek kikötésére szolgáló fedélzeti' tér teljesen szabad,, négyszögletű, a két végén, gyönge lejtéssel, mi a leszállást és fölrepüiést könnyűi. A nagyméretű ponton, melynek vizkiszoritása akkora, mint a Eeviathan-é, hosszanti irányban teljesen állékony s oldalingásai is csekélyek. A pontont egyetlén macskához kell kikötni úgy, hogy hosszával .a szél irányába, a hullámok gerincére keresztirányban állhasson. A nagy viharok hul­lámai a nyílt Óceánon Í50—160 m hosszúak s ma­gasságuk 10 m. Tehát a hajó viharban két-három hullámhegyet fog át úgy, hogy alig végez bólintó mozgást. .A legnehezebb feladat volt a kiinacskázás he­lyes megoldása. A pontos mélység, mely fölé a ponton kerül 1340 m s a hajósok azt tartják, hogy biztos kimacskázáshoz háromszor olyan hosszú lánc kell, mint amekkora a mélység, úgy', hogy esetünkben mintegy 4000 m hosszú lánc szüksé­ges. Egy 4000 rn hosszú lánc pedig saját su ya alatt elszakad. Ezért Hovgaard lánc helyett 125 mm átmérőjű hárma,s loMsti aeélkötolet alkalmaz, mely 15 tonna súlyú rasmacskát hord. A kötél hosszát a mélység ötszörösére, vagyis 6800 m-re veszi s a kötél a macskához 4—-500 w bosszú lánc segítségével kapcsolódik. Ez n táncdarab a macaka lehocsá. tótéikor teljesen a fenékre fekszik, megakadályozva a macska el­csúszását s közrehat a jó kikötéshez. A macská­nak és roppant nagy kötelének n Helyszínére vj- teJf; ős le bocsátása, nemkülönben, kiemelése oly munkálat, melyhez fogható még nem fordult elő a tengerészeiben. De a technika inai fej hűsége mégis lehetővé teszi i> feladat megoldását. A repülőgépeknek ezt n nagy szállodáját, úgy ! fölszerelni, hogy céljának megfeleljen. Fedél cetének hossza és ezé!őrsége megenged' a repü­lőgépek biztos leszállását és elindulását. Egyébként ** fnduíáe. megkrtnnyitéaére haji tógépet is lehetne V pontonra swarelnt A aJI«Ú, a repülőgépek számára szin létesülne, melyből emelőgépek segít­ségével juthatnának a fedélzetre. A különféle föl­szerelések a hajó oldalrekeszeiben találnának elhelyezést. A legfőbb feladat a kod és a sötétség elleni köz- delem. Hogyan láthatja ineg a repülőgép ködben a ki­kötőhajót? Erre a célra nem elég az iránytű mu­ * I. * * * 5 6 * 8 * * II. tatása Föl kell szerelni a hajót elektromos hullá­mokat kibocsátó toronnyal, melynek jelzéseiből, valamint már ismert parii állomások elektromos hullámjelzéseiből, radiogomoméleres utón a repü­lőgép megtalálhatja a helyes irányt a légi kikö­tőhöz. Továbbá a repülőgép elindulásának s közelí­tően a hajóhoz érkezésének ideje is ismeretes lé­'■ywm—ii»i mim—>i'K mimim i iiinhiimiiiiumiimi vén, az úszó szálloda állandó drótnélküli telegrá- fos kapcsolatban lehet a repülőgéppel. Ha a repülőgép pL Amerikából a hajóra érke­zik, a fedélzetén már utrakészen állhat egy másik repülőgép, melyre az utasokat és csomagokat át­szállítják úgy, hogy az utazás szinte félbeszakítás nélkül történik meg. A hajnali két órakor New Foundlandból elinduló utasok este S—9 órára már Irland partján köthetnek ki. Kétségtelen, hogy a kikötő-hajónak megtalálása és a fedé'zetére leszállás köd esetén nehézség­gel jár. De erős hangje'ek. ágyulövések, szirénák slb. adhatnak ilyenkor tájékoztató jelt. Étijei fény­vetők és raliéták igazíthatják helyes útra a repü­lőgépet. | Föl kel szerelni az uszőkikötőt emel óda rukkal ! is. hogy a tengerre leszálló repülőgépekét, me* I lyek a fedélzetre nem repülhettek, a tengerből | kiemelni lehessen. Bár Hovgaard tervezete az óceáni légi kikötő | problémáit nagyjában mind megoldja, bizonyára sok homályos pontja marad meg a tervezetnek. | melynek kivitele valószínűen nem fog soká i késni. Pályázati hirdetmény' is brimni és pozsonyi főiskolák hallgatóinak nyújtott menzasegélyek tárgyában A magyair diákmozgalom támogatására ala­kult országos társaidalimi intézőbizottság veze­tősége a hrüani és pozsonyi főhíkolai baffi- gatóknakiis ingyeiaes, i'Eielőleg félingyeues vagy kedvezményes étkezési segélyt kiván nyújtaná. Aki e kedvezményiek valamelyiké­ben részesedni kíván, kérvényét 1929. január 25-ig ajánlott leveliben kiiMjje be Fladhíbarth Ernő dir., ktöapoaiti irodai igazgató, a bizottság előadó járataik címére (Prága I. Kaprosa 14. III.) A kedvezményekben felekezeti különbség nélküli csakis oly szloveuszkói és ruszin szik ói származású magyar és német nemzetiségű szegénysorén főiskolán hallgatóik részesül­hetnek, akik az általuk látogatott főiskola tanulmányi és vizsgarendje által előirt eredményt fél tudják mutatni s erkölcsi ma­gaviselet ük fed dhetetlen. I. A bó’.yeglelera kérvénynek tartalmazná a ‘kelti, külön, be kezdések l>en s az alábbi sor­rendiben a következőket; 1. A kérelmező vezeték- és keiesztnevél, ,2. az egyetem nevét, 3. a fakultás teljes megnevezését, 4. az immatrikulád6 keltét, 5. begy hányadik félévre iratkozik be a ké­relmező az 1923—29 iskolai év II. felében, 6. a kérelmező szüleinek lakóhelye, 7. a brüraraii, ililetőveg pozsonyi lakásának címe, 8. illet őségé, 9. vallása, 10. teljes születési dátuma (község, év, hó és nap), 11. közép­iskolai ére t iségi bizonyttván vánaik kelte és száma, 12. az esetleg élvezett öszatöirnclü] (mi­lyen állapiból és mily összegű), 13. nyilatkozat, hogy a kérelmező a menza házirendjének magát aláveti és azt betartja, 14. tandiijrnen- íetssé? kelte és szarna. II. A kérelemhez eredetiben vagy hiteles másolatban melléklendő; 1. oly szegénységi ; —vagyontaltensági — bizonyítvány, ann ilyet a főiskola a teljes vagy részleges. íandiij- elengedés iránti kén'vényekhez megkövetel, 2. tanulmányi eredményt igazoló iratok (első éveseknél érettségi bizonyítvány, kol­lokviumi, államvizsgái, szigorlattá bizonyít­ványok. hivaitalos kollokviumi ki mutal ások, leckekönyv). Valamennyi eredeti vagy hite­les másolatban beterjesztett okmányról egy­szerű — nem hitelesített — másolat is ké­szítendő s a kérvényhez melléklendő. Az eredeti okmányokat a kérelmező az elinté­zéssel együtt visszakapja, a nem hitelesített másolatok a menza vezetőségénél maradnak. A díjtalan és féláru kedvezményt a ked­vező elintézés reményében csakis oly fő­iskolai hallgatók leérhetik, akiknek a hite­les okmányaik alapján a teljes, illetve f él­taradi j elengedésére igényük van. ' " Aki kérelmének postai elintézését kíván­ja, az megfelelő nagyságai s kellően felbé­lyegzett. s megcímzett válaszborítékot csa­toljon i A megadott 'kedvezimény az 1928—29-ikl iskolai év II. szemeszterére — 1929 február 1-től 1929 julaus 15-ig — érvényes, azonban a menza intézőbizottságának határozatával bármikorr indokolás nélkül megvonható. A beérkezendő kérvények természetsze­rűen csak annyiban vehetők figyelémtbé, amennyiben azt a menza • költségvetése megengedi. Prága, 1929. január 15, Grosschmid Géza dr., * menza-i nlézötézoitság elnöke. Törköly József dr., a meniaa-iintézöbizottság ügyv igazgatója. Plaobbarth Ernő dr., a menza -intézőbizottság előadója. Két Hatat londoni orvos m tudománynak feláldozta vagyonát és azután éleiét j ? Egy tudós testvérpár megrendítő öngyilkossága — Mindenüket elvesztették a szenvedő emberiség megsegítése érdekében London, január 17. Két tudósnak, egy iker-1 testvérpárnak megrendítő tragédiájáról be­szél nagy részvéttel az angol főváros. SmiÜh Arfchur dr. és Snuith Sidney dr., akik huszon­kilenc éves korban voltak, az orvosi egyetem elvégzése után nagy ambícióval foglak a tu­dományos munkához és különösen a rákbeteg­ség gyógyítására fordították minden figyelmü­ket. Együttesen tartottók fenn laboratóriumu­kat, amelyben napokon és éjjeleken át tudo­mányos kísérletekkel foglalkoztak, hogy ők is' elősegítsék azt a nagy munkál, amelyet az or­vostudomány pionírjai végeznek az emberiség eme veszedelmes ellenségének legyőzésében. Tegnap reggel, amikor a takarítónő a szo­kásos időben be akart lépni a fiatalemberek hálószobájába, az ajtót zárva találba. Szokat­lannak tűnt fel ez a körülmény, mert az ajtó máskor mindig nyitva volt, hiszen ő óbresztet- te fel a dukotorokat és ő hozta reggelijüket is. A testvérpárnak az Sí.. James Streeten volt háromszobás kis lakása és minden ftzated idejüket otthon töltötték lázas tudományos fog j lalkozás közben.. Ezen a reggelen azonban iw.ro nyíl* meg az ajtó, hiába aorgete# ngta a takarítónő. Amikor meglepődve körülnézett, az oildalfán egy rajzszeggel megerősített cé­dulát talált. A cédula nem volt borítékban, a baka rítóasszoay tehát, levette és elolvasta a kusza betűikkel rávetett sorokat. Legnagyobb megdöbbenésére a következőket oilviasita a. testvérpár üzenetében: „Az angol nemzethez! Életünket a rákküta- tásnailc szenteltük és ez teljesen elszegényített bennünket. A szegénység hajtott bennünket erre a tettre. Az élet nem érdemes arra. hogy v'égigéíjék!“ A takarítónő leszaladt az tincúrn és órteei- tette a reudőrdrszemet. A hatóságok emberei rövidesen megjelentek és feltörték az ajtót. Borzalmas látvány tárult eléjük. A hálószobá­ban, amelynek függönyei le voltak eresztve, nagy némaság fogadta őket. Amikor a villanyt fel csavarták, a két ágy előtt pnilakző óriási vértócsám lettek figyelmesek. Agyukban holtan feküdi a te$cérp<fc. Az éj­szaka folyamán még befejezték egyik, ki- *ebb tudományos értekezésüket. Heggclfelé megiriM utokó üzenetüket lefeküdtek úa ágyba és éles borotvapengével elmetszették torkukat. A tudományos világban, ahoi a. fiatal orvosok nagy tudásukért és szerény magatartásukért nagy népszerűségnek örvendtek, rtllámgyor- sasággal terjedt el a katasztrófa kire és álta­lános megdöbbenést váltott ki. A Smith testvérek nevét, az angol orvostu­domány legjobbjai között emlegették. Több könyvük jeleni meg már, amelyek jelenté­keny mértékben elősegítették a rákkutatást. A fiatal tudósok azonban érdemelik ellenére hiába kísérelték meg, hogy kutatásaik folyta­tására az állam részéről támogatást nyerje­nek. Saját .szerény anyagi forrásaikból kellett foiyíou újabb és újabb rádiumot beszerezni, ezt az áldásos, de annyira ritka és éppen ez­ért drága anyagot, amelyből egy milligramm hallatlan összegekbe kerül, de amelynek szét­eső radióaktiv sugarai annyi szerencsétlen rák betegnek hoznak gyógyulást, vagy leg­alább i* enyhülést. A fiatal orvosok -pácienseik kezelésére ál­landóan a maguk pénzéből vásároltak rá­diumot és atyai vagyonuk így hamarosan elúszott. A Daily Express jelentése szer int hétfőn még részvettek egy ismeri londoni sebésznek a St. PaUl-Hospiial-ban végzett operációján és eközben kétezer font sterling értékű tíz rádiumtiit használtak el. Az orvosok körében azt remélik, hogy a meg­rendítő tragédiának mégis lesz. gyakorlati eredménye s az orvosok halálukkal is az emberiség gyógyulásának ügyét, szolgálták. Az ®-~ 1 kormány ezek után aligha zárkózha- tik el az elől a követelés elől, hogy a rákbe­tegség • szenvedő bei egek gyógyítására ál­lami pénzekből adja meg az orvosoknak a szükséges gyógyító anyagot, a kincseit jelentő rádiumot. 131 millióval emelkedtek a magyarországi takarékbetétek. A magyar központi stóhiszü- kai hivatal adatai szerint a budapesti 13 leg­nagyobb pénzintézetnél és a poetátaiknrék- pánatiáirnál december 31-ig a takarékbetétek 495.8 miiliMó pengőre emekeLdteik. Az évi sza- poruliat 131 miitUió pengő, míg az előző évben 133 mililtió pengővel emelkedtek a takarék­betétek. — Moszkvában meggyilkoltak egy volt tá­bornokot. Moszkvából jelentik: Szlaszesóv volt cári tábornokot, aki annakidején Vrangéi tá­bornok hadseregében szolgált, később pedig a vörösökhöz pártolt át, moszkvai lakásán meggyilkolták. A tábornok az ablak közelé­ben könyvet olvasott; az ablakon keresztül érte a «?vilkos golyó, amely nyomban megölte. Azt hiszik, hogy a cári kormányzat egyik hí­ve követte el a gyilkosságot, aki bosszút akart állani a tábornok árulása miatt. — A térj zsebe a feleségé is. Newyorkbol írják: Szenzációs elvi jelentőségű ■ döntést hozott Washingtonban Ford bíró, az amerikai legfelsőbb törvényszék tagja. Egy válóper kapcsán hozta ezt az ítéletet. A válópert Pickerin newyorki mérnök indította felesége elJen. Elpanaszolta, hogy nenj tud együttélni nejével, mert őnagysága állandóan féltékenységével üldözi, még p^dig olymódén, hogy mindennap kikutatja a zsebeit. A té’tékeny asszony szerelmes leveleket iteres férje zsebeiben- Ilyeneket azonban sohasem talál, ezzel szemben elolvassa férjének diszkrét természetű hivalaős okiratait. ,,Nem tudok együttélni azzal a nővel, aki előtt a zsebem nincs biztonságban" •- pa­naszkodott válókeresetében a félj. A törvényszék ki is mondta a válást az asszony hibájából. Csak­hogy az asszony uem akart válni és ezért meg­fellebbezte az itélelot. Most azután a legfelsőbb törvényszék kimondotta, hogy a feleség magatai^ tásd nem -válóok. „Egy férj zsebe nem az <5 ma­gántulajdona" •— hangzott a nagyjelentőségű rriegállapüás. — Minden fe’eségneb joga van féqje zsebének tartalmát tüzetesen átnézni, ha cv jó­nak látja. Ha a férjnek nincsenek ülegáes ^ín- dékai, akkor sémiéi oka »ince arra, hog\ m ellen UJtakojaák.-

Next

/
Thumbnails
Contents