Prágai Magyar Hirlap, 1929. január (8. évfolyam, 1-26 / 1924-1949. szám)
1929-01-18 / 15. (1938.) szám
1929 január 18, péfttdfc, w' r ii ~ i fi ii r ~i nr í ■ iw i—■ URÁNIA Egy angol mérnök légi kikötőt akar épiteni az óceáni hullámok hátán Ezer méteres mélység feteti horgonyoznák le a kikötői — Az óceáni ponton létesítése megoldaná az aitantikus repülés problémáját A* Atlanti-Óceán északi részének átrepülése azért nehéz és veszedelmes feladat, mert * repülőgépeknek Európa és as Egyesült Államok között legalább is 3400 km hosszú utat leszállás nélkül kell megtenniük. Sehol egyetlen sziget, hol a repülőgépek kiköthetnének. Fölvetődött át a gondolat, hogy az Egyesült Államokból as Azori-szigetek érintésével történjék Európába a légi közlekedés. De a szigetek a főútvonaltól délre fekszenek, s a légi ut 50 százalékkal hosszabb volna, mintha egyenesen New Foundlaad keleti partjától Irland nyugati partiához történik a repülés. New Foundland SL John's városától az irlandi Cap Cíear-ig 3400 km a távolság légvonalban mérve. E két pont közöt az óceán általában 3— 4000 m mély, de az északi szélesség 49—50°-a és a Greewichtől számított nyugati hosszúság 29— 30"-a közt, vagyis Cap Clear-től 1400 km-re, Saint John's-tól 1950 km-re a tengerben fenékhát van, melynek legmagasabb pontjai mintegy 1400 m S&é’ységben vannak a víz színe alatt. E fenékhát aeve Faraday Hills, hossza nyugat-keleti irányban mintegy 40 km s 1882-ben fedezték föl. Ez a fenékhát kínálkozik arra, hegy rajta a repülőgépek kikötése céljából óriási pontont macskázzanak ki. ; WHIiam Hovgaard agyában született meg ez a gondolat s. tervét az. Engineering cimü angol mérnöki közlönyben ismerteti. E fenékháton kívül van ugyan még egy másik fenékhát is az útvonalban, a Bonnet flamanő. de csak 580 km-re New Foundland-tól s abba a vastag ködbe esik, me’yet az északról jövő hideg áramlat s az úszó jégtáblák idéznek elő, Nem marad más hátra tehát, mint 0 Faraday Hills a kikötőponton elhelyezésére. De hát lehet-e nyílt tengeren ezt az uszószigetet rögzíteni? Nem lesz-e á hullámok játéka? Hovgaard megfontolt számításai azt mutatják, hogy terv megvalósítható. Mindeneke.Íőtt megállapította a ponton méreteit. Hosszúsága a víz.színében 317 m; fedélzetének hossza 350 m; fedélzetének szélessége 53 m; a viz-szinben 40 m a szélessége; a fedélzet magassága a viz színe fölött 16.5 m; vizkiszoritása 55.0(X) tonna; merülése elől 7.3 m, hálsórésze valamivel csekélyebbre merül, mert az első rész viseli s ki- macskázás súlyát. E méretek megállapításakor a tervezőnek figyelembe kellett vennie, hogy a pontont időnkint javítani, átfesteni kell s. erre a célra hajójavító medencébe kell vinni. A méretek tehát nem lehelnek nagyobbak, mini minőket a' havrei, vjury southaraptoni legnagyobb hajójavító medencék befogadhatnak. A pontont éppen a javithatás céljából el kell látni Diesel-motorral' és hajóesavarokka!, hogy' saját erején, mérsékelt sebességgel haladva a javítóba juthasson-: v pf ■ A repülőgépek kikötésére szolgáló fedélzeti' tér teljesen szabad,, négyszögletű, a két végén, gyönge lejtéssel, mi a leszállást és fölrepüiést könnyűi. A nagyméretű ponton, melynek vizkiszoritása akkora, mint a Eeviathan-é, hosszanti irányban teljesen állékony s oldalingásai is csekélyek. A pontont egyetlén macskához kell kikötni úgy, hogy hosszával .a szél irányába, a hullámok gerincére keresztirányban állhasson. A nagy viharok hullámai a nyílt Óceánon Í50—160 m hosszúak s magasságuk 10 m. Tehát a hajó viharban két-három hullámhegyet fog át úgy, hogy alig végez bólintó mozgást. .A legnehezebb feladat volt a kiinacskázás helyes megoldása. A pontos mélység, mely fölé a ponton kerül 1340 m s a hajósok azt tartják, hogy biztos kimacskázáshoz háromszor olyan hosszú lánc kell, mint amekkora a mélység, úgy', hogy esetünkben mintegy 4000 m hosszú lánc szükséges. Egy 4000 rn hosszú lánc pedig saját su ya alatt elszakad. Ezért Hovgaard lánc helyett 125 mm átmérőjű hárma,s loMsti aeélkötolet alkalmaz, mely 15 tonna súlyú rasmacskát hord. A kötél hosszát a mélység ötszörösére, vagyis 6800 m-re veszi s a kötél a macskához 4—-500 w bosszú lánc segítségével kapcsolódik. Ez n táncdarab a macaka lehocsá. tótéikor teljesen a fenékre fekszik, megakadályozva a macska elcsúszását s közrehat a jó kikötéshez. A macskának és roppant nagy kötelének n Helyszínére vj- teJf; ős le bocsátása, nemkülönben, kiemelése oly munkálat, melyhez fogható még nem fordult elő a tengerészeiben. De a technika inai fej hűsége mégis lehetővé teszi i> feladat megoldását. A repülőgépeknek ezt n nagy szállodáját, úgy ! fölszerelni, hogy céljának megfeleljen. Fedél cetének hossza és ezé!őrsége megenged' a repülőgépek biztos leszállását és elindulását. Egyébként ** fnduíáe. megkrtnnyitéaére haji tógépet is lehetne V pontonra swarelnt A aJI«Ú, a repülőgépek számára szin létesülne, melyből emelőgépek segítségével juthatnának a fedélzetre. A különféle fölszerelések a hajó oldalrekeszeiben találnának elhelyezést. A legfőbb feladat a kod és a sötétség elleni köz- delem. Hogyan láthatja ineg a repülőgép ködben a kikötőhajót? Erre a célra nem elég az iránytű mu * I. * * * 5 6 * 8 * * II. tatása Föl kell szerelni a hajót elektromos hullámokat kibocsátó toronnyal, melynek jelzéseiből, valamint már ismert parii állomások elektromos hullámjelzéseiből, radiogomoméleres utón a repülőgép megtalálhatja a helyes irányt a légi kikötőhöz. Továbbá a repülőgép elindulásának s közelítően a hajóhoz érkezésének ideje is ismeretes lé'■ywm—ii»i mim—>i'K mimim i iiinhiimiiiiumiimi vén, az úszó szálloda állandó drótnélküli telegrá- fos kapcsolatban lehet a repülőgéppel. Ha a repülőgép pL Amerikából a hajóra érkezik, a fedélzetén már utrakészen állhat egy másik repülőgép, melyre az utasokat és csomagokat átszállítják úgy, hogy az utazás szinte félbeszakítás nélkül történik meg. A hajnali két órakor New Foundlandból elinduló utasok este S—9 órára már Irland partján köthetnek ki. Kétségtelen, hogy a kikötő-hajónak megtalálása és a fedé'zetére leszállás köd esetén nehézséggel jár. De erős hangje'ek. ágyulövések, szirénák slb. adhatnak ilyenkor tájékoztató jelt. Étijei fényvetők és raliéták igazíthatják helyes útra a repülőgépet. | Föl kel szerelni az uszőkikötőt emel óda rukkal ! is. hogy a tengerre leszálló repülőgépekét, me* I lyek a fedélzetre nem repülhettek, a tengerből | kiemelni lehessen. Bár Hovgaard tervezete az óceáni légi kikötő | problémáit nagyjában mind megoldja, bizonyára sok homályos pontja marad meg a tervezetnek. | melynek kivitele valószínűen nem fog soká i késni. Pályázati hirdetmény' is brimni és pozsonyi főiskolák hallgatóinak nyújtott menzasegélyek tárgyában A magyair diákmozgalom támogatására alakult országos társaidalimi intézőbizottság vezetősége a hrüani és pozsonyi főhíkolai baffi- gatóknakiis ingyeiaes, i'Eielőleg félingyeues vagy kedvezményes étkezési segélyt kiván nyújtaná. Aki e kedvezményiek valamelyikében részesedni kíván, kérvényét 1929. január 25-ig ajánlott leveliben kiiMjje be Fladhíbarth Ernő dir., ktöapoaiti irodai igazgató, a bizottság előadó járataik címére (Prága I. Kaprosa 14. III.) A kedvezményekben felekezeti különbség nélküli csakis oly szloveuszkói és ruszin szik ói származású magyar és német nemzetiségű szegénysorén főiskolán hallgatóik részesülhetnek, akik az általuk látogatott főiskola tanulmányi és vizsgarendje által előirt eredményt fél tudják mutatni s erkölcsi magaviselet ük fed dhetetlen. I. A bó’.yeglelera kérvénynek tartalmazná a ‘kelti, külön, be kezdések l>en s az alábbi sorrendiben a következőket; 1. A kérelmező vezeték- és keiesztnevél, ,2. az egyetem nevét, 3. a fakultás teljes megnevezését, 4. az immatrikulád6 keltét, 5. begy hányadik félévre iratkozik be a kérelmező az 1923—29 iskolai év II. felében, 6. a kérelmező szüleinek lakóhelye, 7. a brüraraii, ililetőveg pozsonyi lakásának címe, 8. illet őségé, 9. vallása, 10. teljes születési dátuma (község, év, hó és nap), 11. középiskolai ére t iségi bizonyttván vánaik kelte és száma, 12. az esetleg élvezett öszatöirnclü] (milyen állapiból és mily összegű), 13. nyilatkozat, hogy a kérelmező a menza házirendjének magát aláveti és azt betartja, 14. tandiijrnen- íetssé? kelte és szarna. II. A kérelemhez eredetiben vagy hiteles másolatban melléklendő; 1. oly szegénységi ; —vagyontaltensági — bizonyítvány, ann ilyet a főiskola a teljes vagy részleges. íandiij- elengedés iránti kén'vényekhez megkövetel, 2. tanulmányi eredményt igazoló iratok (első éveseknél érettségi bizonyítvány, kollokviumi, államvizsgái, szigorlattá bizonyítványok. hivaitalos kollokviumi ki mutal ások, leckekönyv). Valamennyi eredeti vagy hiteles másolatban beterjesztett okmányról egyszerű — nem hitelesített — másolat is készítendő s a kérvényhez melléklendő. Az eredeti okmányokat a kérelmező az elintézéssel együtt visszakapja, a nem hitelesített másolatok a menza vezetőségénél maradnak. A díjtalan és féláru kedvezményt a kedvező elintézés reményében csakis oly főiskolai hallgatók leérhetik, akiknek a hiteles okmányaik alapján a teljes, illetve f éltaradi j elengedésére igényük van. ' " Aki kérelmének postai elintézését kívánja, az megfelelő nagyságai s kellően felbélyegzett. s megcímzett válaszborítékot csatoljon i A megadott 'kedvezimény az 1928—29-ikl iskolai év II. szemeszterére — 1929 február 1-től 1929 julaus 15-ig — érvényes, azonban a menza intézőbizottságának határozatával bármikorr indokolás nélkül megvonható. A beérkezendő kérvények természetszerűen csak annyiban vehetők figyelémtbé, amennyiben azt a menza • költségvetése megengedi. Prága, 1929. január 15, Grosschmid Géza dr., * menza-i nlézötézoitság elnöke. Törköly József dr., a meniaa-iintézöbizottság ügyv igazgatója. Plaobbarth Ernő dr., a menza -intézőbizottság előadója. Két Hatat londoni orvos m tudománynak feláldozta vagyonát és azután éleiét j ? Egy tudós testvérpár megrendítő öngyilkossága — Mindenüket elvesztették a szenvedő emberiség megsegítése érdekében London, január 17. Két tudósnak, egy iker-1 testvérpárnak megrendítő tragédiájáról beszél nagy részvéttel az angol főváros. SmiÜh Arfchur dr. és Snuith Sidney dr., akik huszonkilenc éves korban voltak, az orvosi egyetem elvégzése után nagy ambícióval foglak a tudományos munkához és különösen a rákbetegség gyógyítására fordították minden figyelmüket. Együttesen tartottók fenn laboratóriumukat, amelyben napokon és éjjeleken át tudományos kísérletekkel foglalkoztak, hogy ők is' elősegítsék azt a nagy munkál, amelyet az orvostudomány pionírjai végeznek az emberiség eme veszedelmes ellenségének legyőzésében. Tegnap reggel, amikor a takarítónő a szokásos időben be akart lépni a fiatalemberek hálószobájába, az ajtót zárva találba. Szokatlannak tűnt fel ez a körülmény, mert az ajtó máskor mindig nyitva volt, hiszen ő óbresztet- te fel a dukotorokat és ő hozta reggelijüket is. A testvérpárnak az Sí.. James Streeten volt háromszobás kis lakása és minden ftzated idejüket otthon töltötték lázas tudományos fog j lalkozás közben.. Ezen a reggelen azonban iw.ro nyíl* meg az ajtó, hiába aorgete# ngta a takarítónő. Amikor meglepődve körülnézett, az oildalfán egy rajzszeggel megerősített cédulát talált. A cédula nem volt borítékban, a baka rítóasszoay tehát, levette és elolvasta a kusza betűikkel rávetett sorokat. Legnagyobb megdöbbenésére a következőket oilviasita a. testvérpár üzenetében: „Az angol nemzethez! Életünket a rákküta- tásnailc szenteltük és ez teljesen elszegényített bennünket. A szegénység hajtott bennünket erre a tettre. Az élet nem érdemes arra. hogy v'égigéíjék!“ A takarítónő leszaladt az tincúrn és órteei- tette a reudőrdrszemet. A hatóságok emberei rövidesen megjelentek és feltörték az ajtót. Borzalmas látvány tárult eléjük. A hálószobában, amelynek függönyei le voltak eresztve, nagy némaság fogadta őket. Amikor a villanyt fel csavarták, a két ágy előtt pnilakző óriási vértócsám lettek figyelmesek. Agyukban holtan feküdi a te$cérp<fc. Az éjszaka folyamán még befejezték egyik, ki- *ebb tudományos értekezésüket. Heggclfelé megiriM utokó üzenetüket lefeküdtek úa ágyba és éles borotvapengével elmetszették torkukat. A tudományos világban, ahoi a. fiatal orvosok nagy tudásukért és szerény magatartásukért nagy népszerűségnek örvendtek, rtllámgyor- sasággal terjedt el a katasztrófa kire és általános megdöbbenést váltott ki. A Smith testvérek nevét, az angol orvostudomány legjobbjai között emlegették. Több könyvük jeleni meg már, amelyek jelentékeny mértékben elősegítették a rákkutatást. A fiatal tudósok azonban érdemelik ellenére hiába kísérelték meg, hogy kutatásaik folytatására az állam részéről támogatást nyerjenek. Saját .szerény anyagi forrásaikból kellett foiyíou újabb és újabb rádiumot beszerezni, ezt az áldásos, de annyira ritka és éppen ezért drága anyagot, amelyből egy milligramm hallatlan összegekbe kerül, de amelynek széteső radióaktiv sugarai annyi szerencsétlen rák betegnek hoznak gyógyulást, vagy legalább i* enyhülést. A fiatal orvosok -pácienseik kezelésére állandóan a maguk pénzéből vásároltak rádiumot és atyai vagyonuk így hamarosan elúszott. A Daily Express jelentése szer int hétfőn még részvettek egy ismeri londoni sebésznek a St. PaUl-Hospiial-ban végzett operációján és eközben kétezer font sterling értékű tíz rádiumtiit használtak el. Az orvosok körében azt remélik, hogy a megrendítő tragédiának mégis lesz. gyakorlati eredménye s az orvosok halálukkal is az emberiség gyógyulásának ügyét, szolgálták. Az ®-~ 1 kormány ezek után aligha zárkózha- tik el az elől a követelés elől, hogy a rákbetegség • szenvedő bei egek gyógyítására állami pénzekből adja meg az orvosoknak a szükséges gyógyító anyagot, a kincseit jelentő rádiumot. 131 millióval emelkedtek a magyarországi takarékbetétek. A magyar központi stóhiszü- kai hivatal adatai szerint a budapesti 13 legnagyobb pénzintézetnél és a poetátaiknrék- pánatiáirnál december 31-ig a takarékbetétek 495.8 miiliMó pengőre emekeLdteik. Az évi sza- poruliat 131 miitUió pengő, míg az előző évben 133 mililtió pengővel emelkedtek a takarékbetétek. — Moszkvában meggyilkoltak egy volt tábornokot. Moszkvából jelentik: Szlaszesóv volt cári tábornokot, aki annakidején Vrangéi tábornok hadseregében szolgált, később pedig a vörösökhöz pártolt át, moszkvai lakásán meggyilkolták. A tábornok az ablak közelében könyvet olvasott; az ablakon keresztül érte a «?vilkos golyó, amely nyomban megölte. Azt hiszik, hogy a cári kormányzat egyik híve követte el a gyilkosságot, aki bosszút akart állani a tábornok árulása miatt. — A térj zsebe a feleségé is. Newyorkbol írják: Szenzációs elvi jelentőségű ■ döntést hozott Washingtonban Ford bíró, az amerikai legfelsőbb törvényszék tagja. Egy válóper kapcsán hozta ezt az ítéletet. A válópert Pickerin newyorki mérnök indította felesége elJen. Elpanaszolta, hogy nenj tud együttélni nejével, mert őnagysága állandóan féltékenységével üldözi, még p^dig olymódén, hogy mindennap kikutatja a zsebeit. A té’tékeny asszony szerelmes leveleket iteres férje zsebeiben- Ilyeneket azonban sohasem talál, ezzel szemben elolvassa férjének diszkrét természetű hivalaős okiratait. ,,Nem tudok együttélni azzal a nővel, aki előtt a zsebem nincs biztonságban" •- panaszkodott válókeresetében a félj. A törvényszék ki is mondta a válást az asszony hibájából. Csakhogy az asszony uem akart válni és ezért megfellebbezte az itélelot. Most azután a legfelsőbb törvényszék kimondotta, hogy a feleség magatai^ tásd nem -válóok. „Egy férj zsebe nem az <5 magántulajdona" •— hangzott a nagyjelentőségű rriegállapüás. — Minden fe’eségneb joga van féqje zsebének tartalmát tüzetesen átnézni, ha cv jónak látja. Ha a férjnek nincsenek ülegáes ^ín- dékai, akkor sémiéi oka »ince arra, hog\ m ellen UJtakojaák.-