Prágai Magyar Hirlap, 1929. január (8. évfolyam, 1-26 / 1924-1949. szám)

1929-01-18 / 15. (1938.) szám

' 1929 január 18, péntek. 3 Srobárt Hodzsa-ellenes támadásaiért az agrárpárt megfosztja szenátor! mandátumától! Srobár újabb újságcikkben cáfolja Hodzsa önapológiáját — JUea iacta esT Prága, január 17. Srobár Lőrinc a Ládavó Noviny mai számában ismét cikkezik Hodzsa ellen és sorra cáfolja Hodzsánaik pozsonyi védekező előadásában fölhozott érveit. Srobár rámutat arra, hogy Kristóffy könzvénék ta­núsága szerint Hodzsa igenis összemülködött Kristóffyval s a momarchia megmentésén dol­gozott. A magyarországi nemzetiségek — írja Kristóíxy — az akkori viszonyok között haj­landóknak mutatkoztak a határozati javasla­tot (Kristóffyét) a Wilson-féle autonómia el­ve alapján elfogadni. Tehát még 1918 szep­temberében meg akartak maradni régi hazá­juk kötelékében. Hogy bármely kételyt el­oszlassak, elárulhatom, hogy a határozat ötödik pontját, amely (a Kris- ióffy áltat Károly királynak javasolt) nép­kormányt megbízza, hogy a nemzetiségek egyenjogúsításáról szóló 1868. évi 44. számú törvényt azonnal végrehajtsa és hogy alkat- mai adjon nekik autonóm fejlődésre, — Hodzsa Milán dr. sajtákezüleg fogalmazta meg. * 30-án kijelentette, hogy katonai ügyekben a dolog ed van intézve. Srobár nevetségesnek tünteti föl Hodzsa azon dicsekvését, hogy az ő budapesti tárgya­lásainak köszönhető az, hogy a magyar csapa­tok káüTitették Szlovenszkót és a szlovák kor­mány decem ber 12-én Zsolná ra költözik etett; Srobár szerint mindez már a szövetségesek párisi diktátumára történi Srobár azt rójja föl Hodzsa legfőbb buinéüil, hogy Hodzsanak Jászával folytatott tárgyalásai nem csupán a demarkációs vonal mögötti ma­gyar impériumra vonatkoztak, hanem Hodzsa jogot adott a magyar kormánynak arra is, hogy Szlovenszkón uralkodjék éspedig oly megálla­podással, hogy Szlovákország kisebbségeinek biztosítani kell az autonómiát, a magyar kor­mány rendeletileg föloszlatja a megyei és já­rási képviselőtestületeket és a magyar kato­nai alakulatokat, átmeneti időre statusquo marad fönn az adó-, pénz-, bánya- és erdő- ügyekben, a cseh katonai osztagok visszavo­nulnak, Szlovenszkén pedig hat hadosztály katonaság lesz s az egész adminisztrativ és rendőri impéri irmot a szlovák nemzeti tanács kapja meg, Tehát nem a csehszlovák kor­mány és állam! — kiált föl Srobár, aki legvé­gül konstatálja, hogy Hodzsa semmiben sem cáfolta meg őt. Az agrárpárt Srobár ellen A pozsonyi Národny Donnáik agrárkörökből nyert értesülése szerint az agrárpártban komoly előkészületeket tesznek Srobárnak szcnátori mandátumától való megfosztására, melyet Srobár az agrárpárttól kapott. Előbb föl fogják szólítani Srobárt, hogy önként mondjon le mandátumáról. Ha vonakodni fog ezt megtenni, akkor panaszt tesznek ©Illene a választási bíróságnál, arra hivatkozva, hogy hűtlen lett ahhoz a programhoz, amelyet kép­viselnie kellett volna, mert az agrárpárt el­lenségeivel szövetkezett. Ezt a hiirt az agrárpártnak a teljesen Hod­zsa mellé álló szlovenszkói lapja is megerő­síti, amennyiben Alea iacta est címmel a kö­vetkezőket írja: — Eléggé tájékoztatva vagyunk arról, ki áll Srobár mögött és 'ki hajszolja bele a harc­ba. Nem kétséges, hoov Hodzsa bizonyos prágai uraknak útjában áll. Srobár dr. nem­csak Hodzsának, hanem valamennyi képvise­lőnek és szenátornak, sőt az egész republiká­nus pártnak fölmondta a szer ©telet ás az együttmükö d ést Az eredeti kézirat ma is birtokomban van. i Hodzsa dr. nagyon jói tudta, hogy a határosa’, j javaslatnak a monarchia megmentése a célja j és ha ennek elfogadásával és támogatásával j csaknem az utolsó pillanatig a monarchia ja­vára dolgozott, ezzel csak azt bizonyította be, I hogy a régi haza kötelékében őszintén meg ; akart maradni.“ Hodzsa Kristóffy ezen átlátásává] szemben j csak annyit jelentett ki, hogy nem volt része a I^ristóffy-féle memorandum kidolgozásában. Srobár ezt a védekezést elégtelennek találja és azt mondja, hogy Hodzsa nyilvánvalóan kerüli, hogy Kristóffy szavait adatszerűén cáfolja meg. Kristóffyt megbízhatatlan tanúnak bélyegezte azzal, hogy Kristóffy könyvében szerinte kü­lönböző fantasztikumok vannak. „Ha én, vagy bármely más szlovák a magyarokkal barátsá­got akartunk volna fentartani, kész bolondok, vagy ignoránsok lettünk volna, ha éppen Kris- tóífyn keresztül törekedtünk volna erre“ — mondotta Hodzsa. Srobár azzal cáfolja Hodzsa eme tételét, hogy Kristóffy tulajdonképpen már a Fej érvár y-kormány bukása után, 1905- ben lett politikai halott. Ezzel szemben Hod­zsa és maga Ferenc Ferdinánd mégis 1912- ben lép kapcsolatban ugynezzel a Kristóffy­val: Sőt Kristóffy Hodzsát abba az állam - csíny-tervbe is beavatta, melyet 1912 júliusá­ban, illetve 1913 januárjában szándékoztak végrehajtani. Kristóffy 1928 tavaszán halt meg. Hodzsa pozsonyi vitabeszéde után Sro­bár megkérdezte Hodzsát, miért nem demen- táita Kristóffy kompromittáló állításait még akkor, amikor Kristóffy élt, mivel Kristóffy • már első könyvében is, amelyet még 1820- ban adott ki, mindazt megírta, amit 1927-ben megjelent második könyvében megismételt. Hodzsa akkor azt válaszolta, hogy Kristóffy nem az az ember, akinek válaszolni kellene. Most pedig Hodzsa már május óta állandóan és ahol csak teheti, polemizál Kristóffy emlékim- taival, holott ez Kristóffy életében sokkal könnyebben és bizosabban mehetett volna. Hodzsa le akarja gyönigiteni — írja Srobár — Kristóffy tanúsítását azzal is, hogy szemére veti különböző nyilvánvaló tévedéseit, melye­ket másokkal szemben elkövetett. Ezeket a tévedéseket ismerem, sőt többet is, mint amenyit Hodzsa felsorol. De meg kell állapí­tani, — Kirstóffy senkiről sem irta: Az eredeti kézirat ma is a birtokomban van. Srobár a továbbiakban Hodzsa budapesti tárgyalásait veszi ismét kritika alá. Hodzsa azzal mentegetőzött, hogy a Foch-féle jegyzék után, amely nem jelölte ki Szlovenszkó hatá­rait, demarkációs vonalat kellett húzni, amely mögé a magyar katonaság egyelőre vissza­vonul. Ezen Hodzs&Barlha féle demarkációs vonal (Le terrilore Slovaque) a szlovák területről Pozsonyt, Bazint, az egész Dunamelléki sík­ságot egészen Érsekújvárig, Lévát, Loson­cot, Rimaszombatot egészen Rőtéig, Rozs­nyót, Kassát, Tőketerebest és Ungvári le­amputálta! — kiált fel Srobár. A csehszlovák kormány Srobár szerint decem­ber elsején megtiltotta a Magyarországgal va­ló tárgyalásokat, Foch jegyzékét december órán nyújtották át a magyar kormánynak ée Hodzsa Barthával december 6-án irta alá az egyezményt. Jászi különben már november 1 eiblea képviselőházi nyilatkozata az aktiiáiis törvényjavaslatokról Buda-pest, január 17. (Budapesti szerkesztő­ségünk 'telefonjelentése.) A képviselőház mai ülésén Györky Imre szociáldemokrata képvi­selő napirendi indítványt tett és javasolta, hogy a képvisielőház tűzze a holnapi ülés na­pirendjére Bethlen István grófnak az egysé­ges párt vacsoráján elmondott beszédét. A beszéd a kormány programját érintette, Beth­len miniszterelnök — Gyárid szerint — azon­ban nem válaszolt Rotihermere lord karácso­nyi üzenetének a matgyar választójogról tett kijelentéseire, nem beszélt a közszabadságok visszaállttá sáról és a kivételes intézkedések megszüntetéséről. Erre vonatkozólag várt Györki kijelentéseket a miniszterei nőktől. Bethlen István miniszterelnök nyomban válaszolt a felszólalásra. Kijelentette, hogy a beszédet baráti körben mondotta el és hogy a saját pártja előtt mit beszél, ahhoz másunk nincs köze. Mikor a házban szólal fel, vagy hivatalos funkciójából kifolyólag, akkor lehet nyilatkozatát mint minisztereinöíki megnyi­latkozást tekinteni. Ez elemi közjogi megkü­lönböztetés, amivel mindenkinek tisztában kell lennie. Majd igy folytatta a miniszterel­nök: Nem tudom, mát várt a képviselő ur at­tól, hogy a választójogra utalt. Kijelentettem már hivatalos minőségemben, hogy Pozsony, január 17. (Pozsonyi szerkesztő­ségünk tel efon jelentése.) A Tukia- ügyben a vizsgálat tovább folyik. Ma délelőtt Sidor Károlyt é« Swtraka Bélát, a Slovák két szerkesztőjét hallgatta ki Linhardt vizs­gálóbíró. A prágai német lapok ama híre, hogy Snaczky Antalt, az Autonómia szer­kesztőjét a vizsgálóbíró szabadlábra he­lyezte, nem felel meg a valóságnak. Snaczky továbbra is vizsgálati fogságban ül, amely ellen föUolyamodást jelentett be a törvényszék váditanácsánál. Holényi Te­réz védője szintén fölfolyamodással élt az ítélőtáblához a vádtanáosnak a letartózta­tást helybenhagyó végzése ellen. Tuka vé­dője Gállá dr.-on kívül Labaj szlovák nép­párti képviselő is, akinek részére Tuka tegnap a fogházban irta alá a meghatalma­zást. A Tuka-iigyből kifolyóig ma harma- dizben ismét elkobozták a pozsonyi Grenz- botse cimü német napilapot. A szlovák néppárt pozsonyi üléséről első órákban «z hir terjedt el, hogy viha­ros lefolyású volt. Mint megbizhátó forrás­ból értesülünk, a klubülésen kezdetben csupán három törvényhozó volt a hivatalos állásfoglalástól eltérő véleményen. A há­rem ttrrénjhosó kezdetben ellenézte a a kormány nem tervezi, hogy ezen az ülés­szakon a választójogi törvénnyel foglal­kozzék. Ehhez az állásponthoz ragaszkodóim. Nem volt óik föltételezni, hogy megváltoztattam volna álláspontomat. A kivételes hatalomra vonat­kozólag is többször kijelentettem már, hogy speciális törvényekkel akarom azt megszün­tetni. Bejelentem azt is, hogy legközedebbre tervezzük a sajtójogi novella tárgyalását, to­vábbá, hogy az egyesülési és gyülekezési jogra vonat­kozólag is készülnek törvénytervezetek, amelyek nemsokára a ház elé kerülnek. Amig ezeket a törvényeket le nem tárgyaltuk, addig a kivételes törvények rendelkezéseit nem is szüntethetem meg, mert helyettük az uj törvényekben olyan intézkedésekről kell gondoskodni, amelyek felfogásunk szerint szükségesek, hogy bekerüljenek a törvény­könyvbe. A törvényhatóságok ujjáailkotásáról szóló törvényjavaslat szintén elkészül és leg­közelebb ez is a ház ©lé kerül. Felesleges lett volna tehát, hogy erről a kérdésről kü­lön nyilatkozzam. Ezután a ház az elnök napirendi inditvá- nyát fogadta öl. Tuka mellé való állás nyílt kifejezését, de a többség egyöntetű állásfoglalására elátták indítványuktól s a klub egyhangú határo- mtot hozott. A néppárt Gazik miniszter le­mondásának kérdésével is foglalkozott s úgy határozott, hogy Gazik miniszter tet­szésére bízza, mely idöpontott tartja a mi­niszter alkalmasnak arra, hogy' lemondási szándékát megvalósítsa és lemondását be­nyújtsa. Gazik utódául újabban Ravasz képviselőt kombinálják. A mai prágai lapok többsége a Tuka- üggyel foglalkozva különösen kihang­súlyozza, hogy a szlovák néppárt tegnapi klubhatározatának meghozatalánál a nép­párt mindkét minisztere is jelen volt és Hlinika egyenes fölszó látására azonosították magukat a konferencia azon állásfoglalásá­val, mellyel a párt Tuka mellé állott. Poli­tikai szempontból az is figyelemre méltó, hogy Labaj dr. fölajánlotta Tukának, hogy szintén elvállalja védelmét Labaj dir.-t ugyanis a néppárt köreiben még mindig Gazik dr. dezignált utódjának emlegetik. A Tuka-ügy mai szenzációja az, hogv a prágai Express értesülése szerint Be- Iánsky losonci polgármester, a Tuka-pör leendő korona-tanúja ellen, aki tartalékos kapitány, a besztercebányai 9-ik hadosztály fegyelmi vizsgálatot rendelt el, meri Re- lánsky vallomásában beismerte bizonyos törvénybe ütköző vétségek elkövetését. KcmbináeiSk Inka és Snszzky sisisiifárés A Tuka-ügy egyre szélesebb hullámokat ver a politikai közvéleményben s legutóbb különösön Snaczky Antalnak, az Autonómia lap volt szerkesztőjének rövid ideig tartott le­tartóztatása szolgáltatott alkalmat egyes sajtó­orgánumoknak arra, hogy az ügy politiki hát­teréről kombinációkat közöl jen ele. A Lidové Noviny Tukávai hozza kapcsolatba Sanczky nevezetes lapalapitásáí és pártalapitási kísér­letét. Snaczky a lap szerint Tuka intésére alapította volna az úgynevezett „radikális aütonémcsták pártját", melynek főkövetelései voltak: népszavazás Szlovenszkén, a turóc- szentmártom deklarációból eredő konzekven­ciák levonása és végül az önrendelkezési jog megvalósítása. E gondolatok propagálására alapította volna Snaczky az „Autonómia" ci­mü radikális lapot s ebben Túlra pénzzel se­gítette. A Sloverisky Dennik erre vonatkozóan már pontos összeggel szolgál: Tuka állítólag 65 ezer koronát utalványozott erre a célra Snaczkynak. Röpirat fukaréi A szlovák néppárt egyik volt tagja, bizonyos Hanzelik József röpiratot adott ki Tukáról. A röpirat tendenciáját elárulja egy mondat, melyben a szerző a következő véleményt kockáztatja Tukáról: „Tulkában a magyar nemzet égjük nagy fiát ismertem meg." Ilan- ■ zeíik szerint „Tuka vaslogiikáju démon, aki kí­méletlen elhatározottsággal és cinikus kitar­tással dolgozott Budapest kezére." Hanzelik régebben lépett ki a Hlinka-pártból. Ui kormány Albániában Tirana, január 17. Az uj albán kabinet teg­nap megalakult. Miniszterelnök ismét Kotta lett, aki egyúttal ideiglenesen a belügymi­nisztérium vezetését is magára vállalta. Pénz­ügyminiszter és külügyminiszter Milto Tutu- lani, kÖTimunkaüigyi miniszter pedig Salib | Vuoitemd. A Gazette du Franc nyomdokán Páris, január 17. A lapok jelentése szerint a francia fővárosban tegnap egy újabb nagy pénzügyi botrány tört ki. A Pacquement-bank- ház beszüntette a fizetést, mivel mexikói ér­tékpapírokkal való spekulációjában egész va­gyonát, természetesen a betevők vagyonát is elvesztette. A bank már hetekkel ezelőtt sú­lyos pénzügyi nehészségekbe került, akkor azonban a Banque Nationale de Credit tízmil­lió frankkal fölsegélyezíe. Ez az összeg sem volt elég a kliensek elhará cselt vagyonának fedezésére. Az utóbbi napokban Paequement újabb harmincmillió frankot vesztett a me­xikói pénzpiacon, mert besszre spekulált ak­kor, amiikoT ezek a papírok 150 frankkal emelkedtek. A bankár felesége és fia megszöktek. A rendőrség véleménye szériáit pillanatnyilag Svájcban tartózkodnak. Madame Pacquemeut magával vitte nagy értékű ékszereit és esuist evőeszközeit. Beiánszky tartalékos kapitány, a Tuka-ügy koronatanúja ellen a katonai hatóság fegyelmi eljárást indított? Na a Slovák két szerkesztőjét hallgatta ki a vizsgálóbíró — Röoirat jelent meg Tukáról —

Next

/
Thumbnails
Contents