Prágai Magyar Hirlap, 1929. január (8. évfolyam, 1-26 / 1924-1949. szám)

1929-01-17 / 14. (1937.) szám

N]>! nAmnnk oldal VM-Évf. 14. (1937) szám - CsOtttrtak • 1929 január 11 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, A SzlovenSzkÖi és ruszinszkói ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága Il„ Panskó ulice negyedévre 76, havonta 26 Ke ; külföldre: / nnlitilrni nrrnilnnin 12, II. emelet Telefon : 30311 — Kiadó* évente 450, félévre 226, negyedévre 114, f&xertesztő: puiuiKUl napilapja felelős sxertesztő: hivatal: Prága II„ Panská ul 12/111. — Te. havonta 38 Ké. Ejfyes szám ára 1*20 Ke DZURANYI LASZLÖ FORGÁC/i GÉZA lefon: 30311.—Sürgönyeim: Hírlap. Praha Bethlen: A revízió kérdésének hivatalos fölvetése még időszerűtlen A magyar miniszterelnök az egységespárt pártvacsoráján nyilatkozott az aktuális magyar kérdésekről Osszchasonlitás (fi.) Prága, január 16. Rágd tapasztalat, hogy a történelmi orszá­gokban élő németek helyzete kedvezőbb, mint a szlovemszkói és ruszinszkói magya­roké és németeké. Nem irigykedjünk szudé- tairuémet sorstársainkra és távol áll tőlünk, hogy jogaik megnyirbálását kívánjuk. Ellen­kezőleg: szívből óhajtjuk, hogy a kormány mentői nagyobb jogokkal ruházza fed őket és minél jobban bánjék velük. Természetes azonban., hogy az egyenlőség és igazság elve alapján a magunk számára is ugyanazt, a helyzetet és bánásmódot követeljük, amely­ben ők részesülnek. Quod uni justum, ad téri aequum. Csehországban, Morvában és Sziléziában háromszorannyi német él, mint amennyi ma­gyar lakik Szlovenszkón és Ruszinszkóban. Ez igaz, de viszont kétségtelen az is, hogy a kisebbségi szerződés, az állam alkotmánya és törvényei a kisebbségek között nem tesz­nek különbséget, tehát mindazok a jogok, amelyek a szudélan érnél éket megilletik, ne­künk is járnak. Mégis azt látjuk, hogy a nyelv törvényt gondosabban tartják be a tör­ténelmi országokban, mint nálunk és hogy amott végrehajtják azt a törvényt, amely előírja, hogy mindenütt, ahol 40 iskolaköte­les kisebbségi gyermek van, a kisebbség ré­szén© elemi iskolát és ahol az utóbbit 400 tanuló látogatja, polgári iskolát kell létesí­teni, míg SzJovenszkóra és Ruszinszkóra vo­natkozólag a törvény végrehajtási rendel ©te a mai napig sem jelent meg. A németeknek a történelmi országokban 66 közép isikólájuk van és ez is kivétel nélkül önálló intézet, nekünk magyaroknak ellenben csak 8 gim­náziumunk és reálgimnáziumunk van, de ezek is többnyire nem önálló intézetek, ha­nem csak tagozatai a csehszlovák közép­iskoláknak. Az iskolaügyi minisztériumnak az 1929. évi kö! teégve léshez mellékelt ki­mutatása szerint az egész köztársaság terü­letén 57 német ipari és kereskedelmi szak­iskola van, ezzel szemben magyarul mind­össze egy kereskedelmi akadémia és egy ipariskola párhuzamos osztályaiban taníta­nak. Tíz német tanítóképző intézettel szem­ben magyarnyelvűt csak egyet tart fönn az állaim. A németeknek egyetemük van Prágá­ban, műszaki főiskolájuk Prágában és Brünübem, míg a magyarok hiába követéi­nek főiskolát, sőt hiába tiltakoznak az ellen is. hogy a magyarországi főiskolákon szer­zett diplomák honos itását végleg beszün­tettél?. Az egyenlőtlen elbánás több kiáltó példáját szolgáltatták az országos képviselőtestületek megalakulásával összefüggő események is. Amíg a pozsonyi s ungvári tartománygyülésbe egyetlenegy magyar és német tagot sesm ne­vezett ki a kormány, addig a prágai országos képviselőtestületbe 11, a brünni tartomány­gyülésbe pedig 5 német darabont került be. A németek ugyan nincsenek megelégedve a soraikból kinevezett tagok számával és teljes joggal hivatkoznak arra, hogy számarányuk alapján nagyobb képviseletre volna igényük, de mit szóljunk mi, akikről a kormány telje­sen megfeledkezett Ha a kinevezéseknél a szlovenszkói magyarságra és németségre leg­alább is annyira tekintettel lettek volna, mint a történelmi országok németjeire, úgy ma a szlovenszkói tartománygyülésben nem 6,. ha­nem legalább 9—10, a ruszinszkói országos képviselőtestületben pedig nem 2, hanem 3—4 képviselőnk ülne és az országos választmány­ban is minimálisan 3, illetőleg 2 mandátu­munk volna. Kubát országos elnök, amikor tegnap meg­Budapest, január 16. (Budapesti szerkesz- j tőségünk telefonjelentése.) Az egységes párt kedden este pártértekezletet tartott, amelyen a képviselőhöz elé benyújtott törvényjavasla­tokkal foglalkoztak. A pártértekezletet párt­vacsora követte, amelyen Bettiik István báró felköszöutötte az újév alkalmából Bethlen 'Ist­ván gróf miniszterelnököt és a kormányt. Bethlen válaszolt a felszólalásra, megköszönte a jókívánságokat és hosszabb beszédet mon­dott, amelyben az aktuális politikai helyzettel foglalkozott. A múltba való visszapillantással kezdte felszólalását. A magyarság négyszáz év óta azono* cé­lokért, a nemzeti egységért küzd. Ennek megvalósítása a monarchiában jelentős nehézségekre talált belpolitikai okok miatt A cél ma is azonos, csupán a nehézség külpoli­tikai termék rtü lett. A magyar probléma külpolitikai probléma és ennek előfeltételei belpolitikai, lélek­tani természetűek — és pedig konszolidált politikai légkör, fejlődő gazdasági élet, a kultúra feritartása, végül készség a közös célért való küzdelemre. A közélettel szemben fontos a kritika, amely lehet termékeny, de lehet romboló is. Az utóbbi időben bedobták a közéletbe jelszóként azt, hogy Magyarország megkuninyászkodó külpolitikát folytat. Ezzel szemben a magyar igazság ügye a külföldön nagyot haladt előre a kormány, valamint barátai jóvoltából. Utal Mussolini kijelentéseire. Magyarország nemzetközi helyzete — úgymond — megja­vult. A lengyel és török szerződések a régi barátságot megpecsételték. Rámutat a Fran­ciaországgal való viszony megjavulósára. Ap- ponyi jelentékeny sikereket ért el Genfben, amelynek légkörét megkönnyítette a magyar kormány munkája. Ezután reflektált azokra a szemrehányásokra, ame­lyek azért érték, mert a revízió kérdését nyitotta Csehország tartománygyülését, köte­lességének tartotta, hogy nemcsak csehül, de németül is beszéljen. Ezt a gesztust, amely mindenképpen korrekt és lojális volt, csak he­lyeselni lehet, mert tanú jele annak, hogy a csehországi közigazgatás főnöke súlyt helyez az országos képviselőtestület kisebbségi tag­jainak együttműködésére és kívánja, hogy meg is értsék azt, ami a képviselőtestületben történik. Drobny országos elnök ur már nem volt olyan lojális, mint csehországi kollegája és nem tartotta szükségesnek, hogy első hiva­talos megnyilatkozását a tartománygyülés ma­gyar képviselői is megértsék. Pedig hát a nemrégen kibocsátott nyelvrendelet értelmé­ben őt is ugyanazok a jogok illetik meg, mint Csehország első tisztviselőjét. Látjuk tehát, hogy a közigazgatási reform életbeléptetése során is más mérték szerint mérnek a szudétanómeteknek, mint a szloven­szkói magyaroknak és németeknek, ami ellen a leghatározottabban tiltakoznunk kell. Miiért különbözteti meg az utállmon lévő rendszer a Morvám innen és a Morván túl nem hozta a világ közvéleménye elé. Hang­súlyozza, hogy a nemzetközi helyzet erre még időszerűtlen és nem hajlandó ennek kapcsán a magyar nemzetet egy nagy bla- mázsnak kitenni. Párhuzamot von a mostani Magyarország és a kétszáz év előtti Olaszország között, amely a hosszú fejlődés során Garibaldin, Fariban, Mazzinán keresztül eljutott az erőskezü és bölcs Cavourig, áld megteremtette az erős Itáliát. Az idő érik és bizonyos államalakulatok­nak átadott népeknél látható a belső meg- hasoníás és nyugtalanság. Nem a parlamentarizmus válságát, hanem Trianon csődjét jelentik ezek a dolgok. A ^mindent, vagy semmit" jelszó hamis. Inteni kell a nemzetet, hogy belpolitikai szemponto­kat sohase vigyen a maga? célok-4' ‘'üdítőit küzdelembe. Bethlen ezután áttért a belpolitikai hely­zetre. Nem igazságos az a vád, hogy Magyar­Páris, január 16. Az Excelsior római je­lentése szerint a Vatikán és a Kvirinál tár­gyalásai, melyekről több ízben beszámol­tunk már, rendkívül kedvező körülmények között haladnak előre. Hétfőn a tárgyaló fe­lek provizórikus szerződést Írtak alá. A tárgyalásokat a Vatikán részéről Borogo- niri Dúca bibornok és Pacclli pápai ügy­véd, a berlini nuncius bátyja vezetik, mig az olasz kormányt Amadio Gianini városi tanácsos, Mussolini egyik közeli híve ve­zeti. Lcdochowszlci jezsuita generális hosszabb idő óta Franciaországban és Spanyolország­ban utazgat, hogy a katolikus társadalom élő nemzetiségüket ? Lesznek, akiik azt fog­ják mondani, hogy ez azért van, mert a né­met pártok egy része helyet foglal a kabi­netiben és érvényt tud szerezni népe kíván­ságainak, mig a magyarok édes ellenzékben vannak és ezért szorítják őket háttérbe. Ez­zel az érveléssel szemben elég rámutatni arra, hogy a szudiétanéimeteknielk már akkor íb aránytaünuiuil kedtvezőbb volt a helyzetük, aránytalanul több iskolával bírtak és airány- tailaintuil több tisztviselőjük maradt állami szolgálatiban, amikor még a mai német kor­mánypártok is ellenzékiben voltak, A ma­gyarázatot tehát másutt kell keresnünk. A csehek évszázadok hosszú sora óta együttél- nek a németekkel és megszokták őket. A két nép viszonya gyakran a kutya és macska barátságára emlékeztet ugyan, de azzal mind a kettő díszfában van, hogy bármiként is ailakuitjom a jövő, időtlen időkig egymás mellett kelt laiknick. A magyarokat a csehek nem ismerik, az elmúlt tíz esztendő alatt sem igyekeztek őket megismerni, sőt talán neon is helyeznek súlyt arra, hogy a lövőiben országon minden stagnál, sőt éppen ellenkező­leg a kormányzat különböző törvényekkel, mint például a rokkantsági és öregségi bizto­sítással, a földreform pénzügyi lebonyolításá­val stb. a nyugati államoknak is példát szol­gáltat. A kirá 1 ykérdésben való álláspontját korábban ismertette. Kén a társadalmat, hogy az egyik tábor a másik tábort tisztelje meg azzal, hogy be­szünteti a tüzet. Ne terjesszenek puccs-hireszteléseket. Az or­szágban nyugalom van, ezek a jelenségek tu­lajdonképpen csak az államhatalommal való zsörtölődések, amik azonban külföldön más­képpen festenek, mint idehaza. Ezek a hírek könnyen terjeszthetik a pol­gárháborúk lehetőségének a gondolatát, ho­lott a nemzet 99 százaléka csak nyugalmat akar. Bethlennek telkes ünnepléssel fogadott beszé­de után Festhy Pál volt igazságügyiminisztert búcsúztatták. vezetőivel, a bibornokokkal és a püspöpök- kel a pápa megbízásában megtárgyalja a várható nj pápai állam megalapításának körülményeit. A római tárgyalások elöha- ladására való tekintettel Ledochowszkit most visszahívják Rómába. A végérvényes szerződést a pápa az olasz állammal csak Ledochowszki visszaérkezése és jelentésé­nek megtétele után köti meg. Jólinformált körök értesülése szerint a pápai állam létesítése bizonyosra vehető. Hogy mekkora és milyen formában lesz ez a pápai állam, arról egyelőre több ellen­tétes hir van forgalomban. A legmegbízha­tóbb források szerint az uj pápai állam tér­jobban megértessék magukat velük. Telje­sen érthetetlen azonban, hogy a hatalmon lévő szlovák és ruszin körök miért nem bír­ják a asehetket jobb belátásra. Nekik eemmi- eeetne sem lehet közömbös az, hogy a ma­gyarok és németek miként érzik magukat az uj viszonyok között. Nekik igenis érdekük­ben áll, hogy a eziovemszkói és ruszinszkói kisebbségek helyzete azonos Legyen a cseh­országi németekével. Hassinger Hugó, a bá­zeli egyetem tudós tanára, helyesem állapí­totta meg a csehszflovák köztársaságról egyik nagy müvében, hogy a történelmi országok­ban a cseheknek a németekkel, Szlovemsz- kóm pedig a szlovák oknak a magyarokkal együtt kel kormámyozniok. Úgy Játszik a hatalom szlovák és ruszin birtokosai ettől félnek és mentői messzebbre szeretnék ki­tolni azt az egyszer feltétlenül bekövetkező időpontot, amikor Scslovenszkó és Rusziimszikó önkormányzati életében a magyaroknak is meg kell adni azt a helyet, amely őket jogo­san megilleti. Előzetes megállapodás a Vatikán és a dumál között 260 négyszögkiiométer lesz az uj pápai állam - Ledochowszki jezsuitagenerális missziója -

Next

/
Thumbnails
Contents