Prágai Magyar Hirlap, 1929. január (8. évfolyam, 1-26 / 1924-1949. szám)

1929-01-16 / 13. (1936.) szám

6

í$29 január 16, szerda.

Adományok a prágai magyar diák- menza javára

Rimaszombat, Január 15. Van sserencsém nyilvánosságra hozni, hogy a Prágai Magyar Menza javára önikéntes adományokat küldtek az 1928. évben rendelkezésemre Rudnyáuszíky Olga, Léva 120 magyar háziasszony nevében szakácskönyvének jövedelméből 5000 korona, özv. Ebeczky Elekné, Ajnácákő 180, Nevek Béla, Losonc 200, Mayer Géza, Kraízahorka Váralja 190, Tornai!yay Zoltán, Tornaija 500, Speczian D., Rimabréző 100, Mariássy Gusztáv, Nyustya 500, Szabó Elemér, Rimaszombat 200, SziMrdy István, Sajólenke 200, His- nyay-Heinzelmann Béla Ldce 500, Sziílárdy Béla, Szentkirály 300, So*ldos Árpád, Runya 250, j Soldos Elemér, Runya 250, Autóny Pál, Kövi 100, Cseh István, Rimaszombat 200, Ambrózy testvérek, Eperjes 100, N. N. 50 koronát. Eperjesiek 720 koronát. Ezenkívül Steinptninc Gyula , Apátipuszta 2 métermázsa búzát, Ri- matamásfalva hözség 75 kgr. búzát, Szilágyi Dezső dr. (Jetnek 175 kgr. almát és körtét, Nevek Dezső, Zlatnó 100 poharat adományozott. Voltak olyan adományozók, akik kifejezettem azt kívánták, hogy a nevük ne hozassák nyilvánosságra. A nagylelkű áldozatkészségért ezúton mondok a nemzeti ügy nevében köszönetét ,

Törkfáy József ár. szenátor,

* Prágai Magyar Menza ügyvezető igazgatója. i

A magyar nemzeti párt kassai kerületének titkárságai

Kassa, január 15, A magyar nemzeti párt | kassai kerületi központja hivatalosan közli: ; Tekintettel arra, hogy a magyar nemzeti párt; kassai kerületéhez tartozó járásokból gyak- i ran fordulnak ügyes-bajos dolgaikkal á párt j hívei a kassai főtitkársághoz felvilágosítás ért, a titkárok pontos címeiért és sokan a párt-j napok beosztása felől is érdeklődnek, ezúton í közöljük az egyes járási titkárokra és veze- j tőkre vonatkozó adatokat:

A kassai pártiroda: Kosioe-Kassa, Fő-ucca 87—89. I. emelet. Telefon száma 819. Hivatalos órái: Délelőtt Mlkilenctől 1-ig, este fél

6-tól fél 8-ig.

A szepsii titkár: örián Árpád, lakása: Mol- dava n/B-Szepsi, Rákőczá-ucca 299. sz. Minden hót csütörtökjén Tornán pártnapot tart a Glück-f'éle vendéglő külön helyiségében.

A bodrogközi titkár: Vitány Ödön, Kral. Chlumec-Királyhelinec.

A nagykaposi körzet titkára: Haraszthy György, lakik: Minaj. Pp. Uzhorod. A nagyka- posi ügyvezető osztályelnök: Papp Mihály községi bíró, Y elfcé -Kapus an y-N agyk a jx> 3. aki pártteendők elvégzésével szintén meg van bizva.

Az eperjesi ügyvezető: Rosenberg Mór

dr. ügyvéd, Presov- Eperjes.

A mezőgazdasági szakosztály igazgatója: Szabó István nyugalmazott gazdasági akadémiai tanár, lakik: Kosice-Kassa, Komenszky- ucca 1.

Adóügyi tanácsadó: Takáts Béla nyugalmazott pénzügyi tanácsos, lakik: Kos ive-Kassa, Srobér-ucoa 55. II.

Befagyott a Balaton

Budapest, január 15. (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelentése.) A napok óta tartó erős fagy és a közel lmszfoko® hideg miatt befagyott a Balaton. A balatoni hajózási részvénytársaság beszüntette kompjáratát Tihany és Siófok között. Több hajó a jég közé fagyott, amiket jégtörők segítségévéi fognak kiszabadítani onnan.

Véres harc egy romániai rablóvezér és négy csendőr között

Temesvár, január 15. Az Oravioa közeliében lévő Cftiíkilován tegnap ás^iaiknas és vérecs harc- folyt te Drincea. hiirhedrt rab ló vezér és né'^v csendőr között. A haramia a csi’kilovad sörgyár közeiében egy erdőőr házában mulatozott, amiről értesül a csendőr őrs és négy csendőr ment ki, hogy a banditát elfogja. Ezek körülvették a falu. végén lévő házat. Mikor Drincea távozni akart,, Jordán Mariin csendőrallszt lövésre <*m(M fegyverrel megadó.srn azóliitoitita föl a rablót, aki azonban viKim^varsán öt golyót röpített a csendőrbe, mrvhogy a szerencsétlen ember boltiam rogyott össze. A bandita még egy csendőrt lőtt agyon, azonban a másik lóét csendőrnek, akik közül az ewik a karján megsebesült, sikerült 7i rabló vezért agyonlőnie, akiit szitává lőttek össze.

A Hesaes Hét

előfizetési díja Praha IL. Panská

U. sz. Ifi. emeleteimre küldendő

MinnichKároly egyetemi tanár szerint Forgács Anna halálát feltétlenül erőszakos beavatkozás okozta

Az orvosi szakvélemény szerint egyeiten adat sincs, amely a természetes halát okát támaszthatná alá

Budapest, január 15. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Az Erdélyi-pör mai tárgyalásán Schindler és Schmiedt klagenfurti orvosszakértők véleményét olvasták fel, akik azt vallották, hogy

Anna gégefőporca sértetlen, a halált azonban kizárólag fojtogató s okozta.

Ezután Pregel, a gráci vegyintézet vezetője írásbeli jelentésében előadja, hogy Anna preparált részeiből, valamint az alkoholból, amelybe ezeket beáztatták, nagy mennyiségű veronait kristályositottak ki, más kábítószert ellenben nem találtak.

Ezután Erdélyi kívánt szólni és a következőket mondotta:

— Már a szombati tárgyaláson szerettem volna észrevételt tenni a felolvasott vallomásokra. Teljesen hozzá nem értő, illetékes személyek azzal vádolnak meg vallomásukban, hogy feleségemet lelöktem a mélységbe, megmérgeztem és megfojtottam. Thin Hilda, akiről a vizsgálóbíró megállapította, hogy hisztérika, szívbajos és kártyave- iő, azt állítja, hogy azért adtam neki az Anna nyakláncát, hogy azt eltüntessem, már pedig ha ez lett volna a célom, akkor nem egy szobaleánynak, egy fecsegő nőnek adom ezt ajándékba.

Nem — kiáltotta hevesen gesztikulálva Erdélyi,

— nem löktem le a feleségemet, nem mérgeztem meg és nem fojtottam meg. Ezt tagadom, tagadom.

Ezután arra tért ki Erdélyi, hogy egyes tanúvallomások azt mondják, hogy közömbös volt felesége halála után, sőt jókedvű.

— Erre az a megjegyzésem, — mondotta Erdélyi, — hogy

soha sem tartoztam azok közé az emberek közé, akik a külvilág ele viszik bánatukat. Az én bánatom, az én szerencsétlenségem teljesen a magam ügye. Szememre hányják azt is, hogy a feleségem sírjára nem állítottam keresztet. Én mindig liithii zsidó voltam és ezért elleneztem ezt.

Végül a felolvasott orvosi szakvéleményekben az a különös, hogy az első megállapítja, hogy a gégefő-porc nincs eltörve, a másik pedig azt mondja, hogy a halált kizárólag fojtogatás okozta. Melyik hót ax igazi, mert mindakét eset nem lehetséges.

Ezeket mondja Erdélyi, ezután a teremben körülnézve diadalmas arccal ül le.

A védő ezután indítványozta, hogy a tárgyalás következő részének fontosságára való tekintettel gyorsírókat alkalmazzanak, azonfelül azt. is indítványozta, hogy a két orvosszak értőt ne egyszerre, egymás jelenlétében hallgassák ki, hanem amig az egyik vallomást tesz, a másik a termen kívül tartózkodjék. Az ügyész mindakét indítványt ellenezte és végül is a bíróság majdnem háromnegyed óráig tartó tanácskozás után a védő mindkét indítványát elutasította. Ezután Kenyeres Balázs dr. és Minnich Károly dr. egyetemi tanárok, törvényszéki orvosszakértők állanak a bíróság elé és együttes szakértői véleményüket terjesztik be.

Mitmich Károly olvasta fel az orvosszakértői véleményt, amely a mai tárgyalás hátralevő részét teljesen kitöltötte. Minnich orvosszakértői véleményében megállapítja, hogy a halált feltétlenül erőszakos beavatkozás okozta, még pedig nem a sállal fojtogatták, hanem spárgával vagy föggönyzsinórral.

A veronálos bódulatban a zsinegelés késleltette a halál beállását Tiz-tizenegy percig is tarthat az ilyen fojtogatás, amíg a halál beáll. A mérgezés nem öngyilkosság, hanem kifejezetten idegen kéz munkája. Véletlen mérgezésről sem lehet sző, mert az egész lakásban nem találtak mérget, sem pedig méreg számára szolgáló üvegcsét. A mill- stadti szakértők Minnich szerint a legnagyobb elismerést érdemlik munkájukért, amikor nem csak azt állapították meg. hogy fojtogatták, hanem bőgj' egyúttal meg is mérgezték Annát. Min- nich megállapítja, hogy

egyetlen adat sincs, a mely a természetes halál okát támaszthatná alá.

Erdélyi az orvosszakértői vélemény felolvasása alatt rendkívül izgatottan viselkedett, állandóan fészkelődön, integetett a védőnek, úgyhogy az elnök több Ízben rendreutasitotta. A tárgyalást csütörtökön folytatják.

A Garammentén középkori cigánytelepeken dolgos cigányok laknak, akik civilizáció alán vágyódnak

Léva, január 15.

(A P. M. H. munkatársától.) A szepsi ember,evő cigányok és a közelmúltban lezajlott podobényi véres tragédia a közvélemény. fii- g veim ót nagymértékben rátieneite a cigány- problémára. Ez a kérdés azonban már évtizedek óta kísért, anélkül, hogy az illetékes tényezők meg tudták volna oldani. Bizonyára nagy része van ebben annak a ténynek is, hogy a Szlovemszkón élő cigányok jelleme itörzsenkiüut változó. A zenészek, a parti cigányok és a nomád életet ólő, úgynevezett oláh cigányok lelkisége, egyéni karaktere erősen elütő.

A nomád cigány ma ás lopásból, rablásból, a legjobb esetben ilócsiszárkodásb ól ól, de itt is csalással billenti maga felé a kereskedelmi esélyeket, mert a leggyakoribb esetben olyan beteg lovakat ad el, melyeknek betegségét ügyesen el tudta leplezni a vevő előírt, vagy rövid időre meg iis állítja, mint pl. a kebelt. A vásár után természetesen gyorsan lovaira műk és hetedhét határon keresztüli, sem tudják megtalálná. A legújabb rendszabályok azonban már megnehezitiík szabad mozgásukat, amennyiben tartózkodási körleteket jelölnek ki számukra s fokozatosan hatósági igazolvánnyal látják el őket. Nomádságuk tehát nem adja meg már teljes mértékben a régi „szabadságot*4 s bizonyos tekintetben „helyhez köti** őket.

A * parti cigány ok már kevésbé veszedelmeseik, de ezek sem szeretik a munkát s legszívesebben lopásból és koldulásból tengettük

életüket.

De van a cigányoknak olyan faja is, amely rendszeres munkát vállal, lakóházakat épít magának s emberi civilizáció után vágyakozik.

Batromegyébetn, a Gara/in partján két középkori cigánytelep ül és van. Nemiesorosziiban és Nagysárón. Midőn Magyar országon a tizenötödik század folyamán megjelentek a cigá- ryok legelső csoportjai, 1417-ben egyes cigánycsalád ok itt, a Garam partján telepedtek le s a vidék földes uralnák gyalogpostásá szolgálatokat végeztek. Nnmroáa'ón . külön cigány bíró igazítja él a telep apró-cseprő bajait. Ez a bíró közülök valló s házán ott lóg •a tábla s rajta a fölirás: cigánybiró.

Ezek a (•igán yők, alkiilk ep"- kelleti színeikben terkáijő iteks’ fiailut átkoknak, újabban határozott jegeit adják az emberi iwtlizáció utáni vá ríyaikozá'/ixkpalk.

. -vaigyisárón jfcért ówtÉbad ejMHt tnéfe aQfnfr ■viszonyok vólrtak, hogy éppen e sorok írója követelte cikkeiben az ott lakó cigányok megfékezésére • csendőrörsnek a fölállítását, ami azután meg ás történt. Az állandó csend őri ellenőrzés a cigányok erkölcseit nagy mértekben megszelídítette.

Ezek a cigányok lényeges pszichológiai és jéltembelii .elváiltozásokart mutatnak már a többi letelepedett cigányoktól. Köztudomású jelenség, ho<rv a cigányok álltalábain nem nagy hajlandóságot mutatnak az embert civilizációba való bekapcsolódásira s erős elkülönülésük tanú jele az is, hogy szétszórtam a nagy világban: megőrizték primitív nyelvüket, anélkül, ho^y irodalmuk, vagy nemzeti öntudatuk volna, mely nyelvszereitetüket élesztené, vagy erősítené. Az azonban igaz, hogy nyelvük az idő folyamán erős elváltozásokat mutat a fölszedett és belekevert más nyelvek hatása alatt, A sárói cigányokban, úgy látszik, hogy

a generációkon keresztül való s csoportos egyhelybenélés friss és korszerű belátásokat ébresztett föl,

mélyek erős áthasonuílási törekvéseket mutatnak.

A cigányok a szomszédos uradalmaikban az egész mező gazdasági idény alatt rendszeres munkát vállaltnak. Legnagyobb részben a Frank-féle uradalom cikóriaültertvényeiijn fog- lafkoztatják. őket. Igazán színes látvány nyáron, amidőn a lévai ócsskatnihalkor osfked őknéíl vásárolt fantasztikus városi selyem- és bár- sanyruháíkbam munkálkodnak a oiigánynők, mórit a keleti eredetből származó rifnálkodást nem vetettek le ma sem.

Akiilk közülök olvasni tudnak, azok a községi könyvtárt is használják s ezek az olvasó cigányok m úttörői a polgárosodásnak s legnagyobb . propagan dacéi n álói a cigányközség c igán y i ékolá j án alk.

K.ivánságuklkaii már a lévai tan felügyelőség is komolyan fogtelíkoztík s amint előttünk Hmz Samu lévai tanfelügyelő lei jelentette, jóakiairatuliag foglalkozik, sőt már előterjesztést is tett az iskola létesítése érdekében az irttelaügyi miniszténiumnaik. A tenfelügyelő azt; mandolin nekünk, hogy

a nagysárói cigányok kijelentették előtte, hogy az iskola építésénél hajlandók teljesen ingyen segédkezni munkájukkal, csak, hogy minél előbb felépüljön. Az iskioilia tanítási nyelve a magyar volna, •— mondotta a lévai tanfelügyelő.

A terv végrehajtását egyelőre csupán az

aija^ályjpp owg, hqgy a* iekoteüfiji mdo^a

térium meg akarja várni az ungvári kis érleli cigányistkola eredményeit Ucrvanis a kormány három óv előtt Ungvárott kiséntetikóppen fölállította a köztársaság első cigányisko- (iáját s most meg akarják várni, hogy a belőle kikerülő növendékek milyen gyakorlati eredményeket fognak tudni fölmutatni az életben.

Mint ősi lelki ataviszrttkus tulajdonságra rá kell mutatná, hogy a sárói cigányok már a tantervié vonatkozó kívánságokat is előadták a itanfeMigyelonek;

szeretnék ugyanis, hogy ha az iskolában a

hegedüoktatást is megkaphatnák.

Hiszen vágyaik netovábbja az, hogy gyermekeik valamikor a fényes városi kávéházaikban elegánsan kiöltözve hajlonghatnának egy-egy banda élén. Ugyan mit tudnak ok itt arról, hogy az uj kor szele alaposan kikezdte már a leghíresebb cigányban d ákot is és az idegenből importált mégermuzsika kiveszi lassan máir a régi prímások kezéből is a hegedűt, meg a kenyeret... A sárói cigánynemzet bizonyára boldog illúziókban ringatja színes álmokra hajlamos keleti lelkét

Jelemző, hogy a sárói cigányok az utóbbi népszámláláskor már nem magyaroknak vallották magukat, mint azelőtt, hanem cigányoknak. Szlovenszkón ugjranis hova-tovább a cigányoik is külön nemzeti kisebbséget fognak alkotni s mit lehet tudni, egy későbbi választás után talán egy napon bevonul a prágai partementbe az első cigányképyiselő k? , nemzetiének külön kívánságait tolmácsölni. Egyelőre azonban politikailag leginkább a kommunista párthoz orientálódnak s a közéért várásatásaiénál döntő súlyúk van jelentékeny számarányuknál fonva.

A sáréi cigányok civilizációs törekvései mindenesetre figyelmet érdemelnek s meg kell adni nekik a tehetőséget, fölemelkedni arra az embert és kulturális szín vonalra, amelyet a meüLettük élő nép körében látnak s megkdvántek, hogy mennél messzebbre távolodjanak el nomád fajtestvéreiktől, akik féktelen ősi szabadságösztön ükben irtóznak minden embert dviiizációtól, mely a víznél és szappannál kezdődik.

Mindenesetre kiváncsiam fteveljük a fejleményeket továbbra is, mert két értized .aláírt egészen szép utat tettek meg már a. sárói cigányok. Koperniczky Kornél.

■nHBMBBHnHBBnnMBBMnBNMMHRIiir

RÁDIÓMŰSOR

CSÜTÖRTÖK

PRÁGA: 11.15 Gramofonzene. 12.30, 16.30, 19.00 Hangversenyek. 17.45 Német küldés.. 20.00 Kon- certakadémia Pilsenből. 22.15 Téli sportok a Tátrában, Sládek dr. előadása. — POZSONY: 14.00 Terménytőzsde jelentések. 16.30 Hangverseny. 18.10 Gramofon. 19.00 Hangverseny Prágából. — KASSA: 12.00 Harangszó a Dómból és hírek. 12.15 A szalonzenekar hangversenye. 17.10 A hangverseny folytatása. 19.00 Harangszó a Dómból. 20.00 Sajtóhírek. 20.10 Oláh Gyula és Hnát- ková énekhangversenye. 20.55 Tánczene. 22.00 Magyar sajtóhírek. — BRÜNN: 12.30 Gramofon.

16.30 Egy óra az asszonyoknak. 17.45 Német előadás. 19.00 Hangverseny Prágából- —BUDAPEST:

9.15 és 9.45 Hangverseny. 9.30 Hírek. 12.00 Déli harangszó és hírek. 12.20 Bura Sándor cigány- zenekara. 13.00 Pontos időjelzés. 14.30 Hírek. 16.00 Földművelésügyi előadás a gazdák adóiról. 16.45 Hirek. 17.15 Rádió Szabad Egyetem: Előad Dubu- vitz Hugó vegyészmérnök, énekel Laurisin Lajos, az Operaház tagja. Mikszáthról emlékezik Janson Vilmos. Zongorázik: Polgár Tibort 22.15 Sajtó- és sporthírek. 22.30 A szalon-trió hangversenye: Weigand Tibor, Sass Oly, Pázmán Ferenc és Polgár Tibor közreműködésével. Műsor: operettrészletek és dalok. — BÉCS: 16.00 és 22.30 Hangverseny. 19.30 Operaelőadás. — ZÜRICH: 21.20 A házizenekar hangversenye. — BERLIN: 20.00 és

22.30 Szórakoztató- és tánczene. 21.30 Zongora- előadás. — STUTTGART: 16.15 Operetfrészletely

20.15 Lelakatolva, Blech komikus operája. 21.00

Szerzői est, utána mandolin-hangverseny. — LEIPZIG és DRESDA: 21.30 Jelenetek „Miss

Sara Sampson“-béb — BRESLAU: 24.30 Éjféli hangverseny. — MÜNCHEN: 19.30 A bohémek. Puocini operája. — HAMBURG: 19.05 Operaelőadás Brémából: A dogé és dogaressa. —

LANGENBERG: 20.00 Róbert Koppe!-est. —

KÖNIGSBERG: 21.35 Schubert - zongoraest. —

FRANKFURT: lásd Stuttgart. — RÓMA: 20.45 Szimfonikus hangverseny. — NÁPOLY: 21.02 A bajadére, Kálmán operettje. — MILÁNÓ: 20.30 Jancsi és Juliska, Humperdíuok operája. — ZÁGRÁB: "7.30 és 19.00 Hangverseny. — KAT- TOWITZ és KRAKÓ: 17.55 Kamarazene. 20.30 Népszerű hangverseny. — 22.30 Tánczene. —■

LONDON: 21.00 Katonazene. 23.35 Tánczene.

—• A berlini hangverseny-botrány következménye — válóper. Berlinből jelentik: Beszámoltunk a P. M. H. hasábjain arról a furcsa botrányról, amely Lisa Mária Mayer bécsi dirigfensnő hangversenyén robbant ki. Mint a rendőrség megálli- pitot’ta, a dirigensnö túlbuzgó férje apróhirdetés segítségével csalt el u hangversenyre kétszáz férfit, akiknek levélben adott találkozót nz „élni- vágyó, gazdag, fiatal és szép berlini özvegyasz- szoiiy". A felesége művészi sikeréért fáradozó férj ilyen módon el is érte célját, mert a hangversenyterem első széksorait kétszáz szerelemre és gazdagságra áhítozó férfi töltötte meg. Számítása azonban még sem vált be, mert n becsapott férfiak botrányt rendeztek, amelynek következménye bűnvádi eljárás és az igazság ki derű lése lett. Lisa Mayer asszony a sajtó képviselői előtt kijelentette, hogy hazautazása után nyomban beadja a vá* Jéejt ftUaAt