Prágai Magyar Hirlap, 1929. január (8. évfolyam, 1-26 / 1924-1949. szám)

1929-01-13 / 11. (1934.) szám

m* frMfc n,

6

■Ml IIIWTITMMMIlffle

CIGÁNYKERÉK

Irta: KAR

A második napom 'törtéül.

A tűzhányóik nagyrésze mér bedugaszolta tulajdon kráterét, — leülepedtek a vizek, kanyargó foiiyék indultak az Óceán feló.

A fortyogó, bugyborékoló morgás és pöíö- gés, lélegző összehúzódása és kitágulása a nagy Gömb felületéneik pihegve esöndesedni kezdett, aztán lassan elszunnyadt. Zugó láva- esaitomáűc, dörgő szélviharok zenéje lehiig- godit, — első csöndes éjszakája volt ez a fáradni kezdő FöHdgolyóhismaík. Az elemek pihentek.

S Okikor a csöndben és halk pihégésben, valahol a tenger fövenyén, egészen halk, egészen csöndes, másfele kis mozgás, motoszká- lás kezdődött. Szél és vihar, hő és fény, hatalmas, harc bánátid, most fegyverszünetet tartó erők észre se vették, ró se h ed elintettek.

Pedig egyik társuk volt az. Csöndes, hallgatag szellem, ki eddig nem vett részt a harcban, félrevonulva figyelt valahol, az Erők hatalmas szellem-tábora alig tudott létezéséről, nem vették komolyan.

Élet, — igy hívta magát, szerényen.

S most, ahogy a tenger fövenyében halkam, pirnyó porszemek közt játszadozni kezdett,

— az erők pihenő, hataiímas szellemei gunyo- vsan vállat vontak s átfordultak, szunyókáilás közben, a másik oldailukra.

S Élet csöndesen, zavantalamul játszadozni kezdett a porban.

Előbb golyócskákat fújt, aprókat, maggal és héjjal. Ahogy a Nagy Golyót alkotó erőktől, Vonzás és Taszítás szellemétől látta. De ezek mások voltak: lihegtek, szétnyíltak, szaporodtak.

Aztán megunta ezt, mást próbált. Építőköveit, a sejtek golyócskáit, összeszedte, egy- másnaraikta. S a porból tapogatózva, kígyózó fejjel kidugta fejét az első páfrány.

Ez már tetszett neki. A fölfélé nyújtózkodó növények erdeje, Jussam elborította a partot,

— zöld foltok jeieutak meg mindenütt.

Mozogni, mozogni! Ezt szerette volna eltanulni hatalmas testvéreitől i

Előbb növényalakbam próbálkozott. Lefeküdt a földre, úgy kúszott előre. Nem messze lehetett jutni, ilye© módom. A liánok, folyondárok ágboga a tengerpartig ért és megállóit. Nem engedte tovább izmos rablánca, a gyökér.

Ekkor támadt az az ötlete, hogy a gyökeret kknámtssa a földből. S a földből kirántott

gyökerek lábakká és uszonyokká és szárnyaikká váltak — s Élet most már hüllők és rovarok és madaraik álarcában játszott tovább a Földön.

És vergődött a föld sarában a toigyó és a béka s gyük futott a sziklafalon, — s Négy- kezű, a fák furcsa bohóca is ott ugrándozott

már, akié huíamozdulatokíkad. utánozva a villámok cálkózásáít

Ez a Négykezü, — ez vonta aztán magára

a figyelmét.

Egy napom ez a Négykezü íöJáiKlott hátsó kezeire. Szembenézett vele és furcsa, mókás grimaszt vágott rá, mintha csúfolni aösaimá. Aztán elfutott.

S Élet szelleme, aki ekkortájt Természetnek nevezte már magái, eltűnődött ezen a

tevvezeü SStdhörüli útjáról

Berlin, január 11. Eckener dr., aki a napokban Berliniben időzött, a Berliner Tagefblaitt munkatársa előtt nyilatkozott az LZ 127 (küszöbön álló nagy útjairól, amelyek már a legközelebbi hetekben megkezdődnek. Először a Rodeni-tó távolabbi környékére rendeznek próbarepüléseket. Február végén rendezik az elő földiközitengeri körrepülést utas okkal A repülőút iránya Európa, Alrika és Ázsia partjai felett fog vezetni és körülbelül bárom és fél vagy négy napig fog tartani. Az utat Marséi! lem át Alexandria, Kairó, Jaffa és Jeruzsálem irányában teszik meg.

Visszafelé Trieszten és Bécsen át tervezik a repülőutat. Palesztinában és Egyiptomban a lehetőséghez kéjneat leszállást terveznek és autók Iránul ást tesznek a szentsirhoz vagy a piramisokhoz. További u tesrepüléseket terveznek márciusra és áprilisra. Ezeket a repül őutakat az óceánnak a partokhoz közeleső része felett tervezik, vagyis részben izland, részben Madeira és a Kanári-szigetek felé. Mind a két irányban az ut negyvennyolc óráig fog tartani. Májusban és juniuntján kerül sor a két nagy amerikai repülőútra.

A Zeppelin utasokat és posta-, valamint csomagküldeményeket visz magával. Ha addig elő lehet teremteni a szükséges mennyiségű gázt, akkor a léghajó Amerikában kiegészíti űzexnanyagkésztetét és elindulhat földkÓrCűt nagy útjára a távoli Kellet felé. Eokener dr. végül kijelentette, bogy a léghajó elég BtabdJ ahhoz hogy minden igényt kielégítsen. Monet- rendszerű óceán járatokra azon tan még alkalmatlan, mert a gyenge gépberendezés mellett lehetetten bhartarri a* érkezési időket

kább kíváncsian, — vájjon mit alkart mondani utolsó játékszere?

Ember pedte. a főieméit fejű négvkeaü, a hegyek felé vette útját, miután otthagyta a Természetet

Lihegve Icapaszkodotit a hegyoldalion. Bosz- saarntotta, hogy nem tudja utolérni a cikázó gyikoft, szaladó szellőt, —- fogait csikorgatta dühében. Haitalmas medve bukkant fel előtte, — futni kezdett, de a medve már-már utolérte.

S ékkor, az utolsó pillanatban, hatalmasabb mennydörg éssel csapott le valami, — egy vállonás — s a medve agyonsujitva buc- kázott le a völgybe.

Hólavina csúszott meg a feje fölött, guruló,

I.

Muszkaháborut jóswKak — Szemere Miklós megszerezte Ferenc József térképét

... Akkoriban (persze még a múlt század nyolcvanas, kilencvenes éveiben), amikor minden tavaszra, burkolt, költői vagy a kalendárium! formában, amelynek nagy mesterei voltak a régebbi magyar hírlapírók, akik a még régebbiektől, a szabadságharc utáni „cenzurás44 szerkesztőktől tanultak Írni: minden tavaszra megjósolták a bekövetkezhető és szinte elkerülhetetlennek látszó orosz háborút. Tavasz első szellőivel többnyire mozgósítási hírek szálldostak Oroszországból, — mintha nem is lehetne kezdeni háborút máskor, mint tavasszal. ..Télen nem háborúzik Oroszország,

— mondták az okoskodók, — már Napóleon is az orosz télnek lett az áldozata/4

Tavaszkor, amikor a dunai gőzhajóállomásokra megérkeznek az első bécsi hajók, amelyeknek mindig több várakozó publikuma volt, mint a vonatoknak, szinte lépten-nyomon hallani lehetett a kérdezősködésekre adott válaszokat:

— Ferenc József a térkép előtt ül

ó, hogy kapták fel az ilyen elejtett szavakat a mindenütt haltgatódzők; hogy szállott a hír a kisterjedelmű, alig néhány vámfertálynyi fővárosban vendéglőről kávébázra! Mire a polgári otthonokba is beköszöntött a tavaszi híradás, mindenütt akadt egy okos ember, aki felkiáltott:

—■ Mindig mondtam, hogy Oroszország nem élhet háború nélkül! Nincs értelme, hogy Ázsia felé mozgósítson, mert ott esetleg az angolokkal találja magát szemközt. Magyarország felé kell neki jönni.

Ámde mindig megszólalt valaki, mintha csak a

vitatkozás kedvéért tenné:

— A Kárpátok ...

— Tgen, a Kárpátok a helyükön vannak, szent igaz! felelt beleegyezőleg az „okos ember44.

— Azt is tudom, hogy Krakótól (mint a katonai térképeken írják „Krakautól44) Przemyslig, Leru- bergig, Stryig, Stanislauig, Csernowitzig ott állanak a hadtesteink; Kassán vagy Kőrösmezőn, át mindig újabb és újabb tartalékokat vethetünk a gránicra. Galíciába, — engedett tovább az „okos

i ember“, hogy annál nagyobb bunkóütést mér- ; hessen az ellentmondóra. — De talán Ferenc Jő- I zsefen kívül senkinek se mondják meg azt a szörnyű titkot, amit kémjeink életveszélyek között megszereznek, hogy odaát Oroszországban, Varsótól Brest-Litowskon, Twangorodon, Rownó®, Zitomiron át Kijewig mily rettenetes orosz haderő fekszik állandóan, hogy mozgósítás esetén huszonnégy óra alatt mindent elsöpörjön. Éppen ez a rengeteg haderő és a nihilizmus az okozója, hogy Oroszországnak muszáj tavaszra háborút csinálni.

... Hányszor hallgattunk ilyenfajta beszélgetéseket a régi Pesten, akár a vérmes, ódon kis belvárosi kocsmákban, ahová erténkint a polgárság politizálni, okoskodni, vitatkozni, felvilágosulni járt a* egyéb kedvderitő szórakozások mellett

Í

oagy golyóbis. Százszor gyorsabb minden oza- ladó fen évadnál.

Ember megáit, utána nézett, — a atomé uapvrameredJt, kitágult. Aztán fejéhez kapott,

— nagyot rikoltott öröméiben.

Egy pillanat alattit megértett vaJamit, amit nehézkes alkotója, a játékos Termésaet sok millió év alatt nem tudott inegösmátai, mikor a gyorsaság játékán töprengett, lábait és kezet és uszonyokat tervezett.

A következő pillanat bán Ember széttárta karját és Lábát, — széttárta négy felé, kiegyenesedett, megfordult, — s a néqv végtag négy küllőjén forogva megindul!;, szédítő gyorsasággal lefelé — megindult, eOáratmiIott az első Giigánykerék... őse és eiiső utódja Termiészeitnek, a Technika első gondolata, mely hivatva volt szembeszállni a Lét erőivel, — s azzal, hogy ehhez egy pillámat keltett, megszületett az első emberi gondolat is, — s lön a hetedik nap, az Emberrel, egy k e- r ékkel több Isten felséges elméjében.

(A farsang vége felé közeledett, a mézédes fánkok, andalító vatcerek, karneváli csapongások után savanyu káposztalevesekre, magábaszállott- ságra, józanodásra, hamvaskodásra vágyódott a test és lélek; A Dunári-keringő ulán okos szóra is kívánkozott az elme.) De ugyanezek a vitatkozások, háborús értesülések, fantazmagóriák el- ju'oltak a szaténokba, a kaszinókba, a klubokba (ahonnan esténkint bizonyos izgatottsággal várták haza a férfiakat, ha háborús hírek szálldostak a levegőben). Mit mondtak az Ujvilág-uccai „zsentri- kaszLnóban44, mily megjegyzést tett Forinyák Gyuláné tábornokáé az Auróra-kör irodalmi estélyén, ahová a világszép asszony néha ellátogatott; mire spekulálnak a tőzsdén a Mária Valéria- uccában, — holott a tőzsde igazi bejárata a Wurm- uccában volt. de mégis csak szebb volt azt Mária Valériáról elnevezett uocába mondani. És mire a hirek, hirlelések a párisi-uecai Kissörházig a korsója mellett szundikáló suszter, koldus, müvirág- készitő asztaláig érkeznek: már javában tart a csetepaté a galíciai határon, a Wolotscbiskban állomásozó 12-ös dragonyosok, valamint a 3-as számú orenburgi kozákezredek már parancsot is kaptak a Tamopol felé való előnyomulásra.

♦

— Ferenc József a térkép előtt ül.

Minden tavaszra volt. valaki. & nyugati pályá- udvarra begördülő bécsi vonat, az úgynevezett „Gavallér-cug“ utasai között, aki a leggyorsabban járó vasútról ezzel a hirret szállott le. (Mintha ezen a vonaton többet tudnának, pedig nem volt drágább a többi vonatoknál. Csak a* tette nevezetessé, hogy lóverseny, delegáció vagy más mozgalmas időkben még az előkelőségeknek is napokkal előbb kellett megrendelni az extra fülkéjüket. Délután öt órakor indult Pestről, Becsből egyardut é« vacsora-időre körülbelül mind a. két fővárosba elérkezett. A Pestről induló vonat körülbelül három perccel érte el hamarább Bécset (amire nagyon büszke volt Ludvigh Gyula, az államvasutak akkori elnöke.)

... De hát milyen is volt az a térkép, amelyet Ferenc József az íróasztalán kitéritett, hogy egy negyvenmilliós monarhia felfigyelt békés, jól megalapozott, az idők végtelenségéig látszó berendezkedéséből. szinte megrendithetetlennek látszó nyugalmából, amikor a bécsi vonatról valaki a nyugati pályaudvaron leszállva, várakozó rokonai, barátai fülébe halkan azt mondta:

— Az az uj3ág Bécsben, hogy Ferenc Jóasef a térkép előtt ül.

Szemere Miklós, az egykori magyar nábob, akinek csodabogarairól, különcségeiről, extraságai- ról már néhányszor beszéltünk ez emlékiratokban: tudomásukra adta ügynökeinek, hogy semmi pénzt nem sajnálna azért, ha Ferenc József speciális térképét megtekinthetné. (Sz. M. ur, mint a régi francia regények kalandorai, Monté Christői valóban „ügynökükkel dolgozott44. Más kifejezést nem igen találhatná az ügynöki szóról

mBTmtrműmmmammmmmmmmmmmmmm

A kiváló

5RENNABOR

automobilok képviselete;

BECKER E, OTTO

BANSKA BYSTRICA

Mielőtt autót vásárolna, forduljon előbb e címhez.

——■—— — minim:

azokra a fantasztikus emberekre, akik általában, a különc gavallért körülvették. Voltak, históriaiágensei, akik az ő szájaize szerint Írtak történelmet. Voltak politikai-ügynökei, akik mindig olyan politikai újdonságokkal kedveskedtek Szemere Miklósnak, amelyek felvidámitotlák az egyébként nagyeszű, flegmatikus gavallért. Volt régiség-ügynöke, lóverseny-ágense, társadalmi pletyka-ügynöke, hogyne akadt volna a Pannónia-szállóbeli „udvartartásban44 egy olyan úriember is aki nyomban magyarázatot ne mondott volna arra- nézve is, hogy miért szeret Ferenc József a térkép előtt üldögélni.)

— A király a karácsonyi ünnepeket szokás szerint a legkedvesebb leányánál, Mária Valériánál és unokái között töltötte WaLlseeben. Ferenc József itt krisztkindlit szokott kapni, akármilyen furcsán hangozzék is arról az úriemberről, akinek egyébként nem lehetett ajándékot adni. Karácsonykor egy tucatnyi skatulyát talált Ferenc József a fenyőfa alatt, a dobozokban ólomkatonák, minden figura egy-egy orosz generálist, gyalogost, tüzért, lövészt, ulánust, krimi lovast, dóni-, te- rehi-, uráli-kozákot ábrázol a megfelelő szinü egyenruhában. Nincsen az orosz cárnak olyan ár- kásza, tábori csendőre, hidásza, aknásza, kozák-, tüzére, távirásza. akinek másolata ne volna feltalálható Mária Terézia ólomkatonái között. A térkép megfelelő pontjain kirakhatők ezek m ólomkatonák és gyakorlott katonatiszt egyetlen, áttekintéssel Oroszország térképe felett: percek

alatt megmondja, hogy az európai muszka-részeken hol, milyen és mennyi csapatteste ven el-- helyezve a cárnak.

Ismétlem, Szemere. ur egyike volt a hidegvéri'? embereknek a maga korában (nagy vagyona mellett többször hasznát vette hidegvérének, mint pénzének), ámde egy ágensi jelentésre mégis csak felállóit helyéről, a nagy utazóládárőL, amelyen üldögélni, aludgatní, ebédelni, gondolkozni szokott: — Boszorkányos! — kiáltott fel, ami kedélyében nagy felindulást jelentett Majd néhányszor végiglépdelt a szállodai szoba szőnyegein (a* igazi perzsaszónyegeit a fogadó padlásán tartogatta, onnan vitték el a kommunisták), csörgette aranyait, amelyeket a „szerencse-nadrág44 zsebében helyezett el, hogy rövid, izmos, nyugtalan kezének mindig legyen játékszere, többször is gondolkozott a dolgon, amire a kellő valószínűségben bontakozott ki előtte az ügynök szenzációé híradása Ferenc József ólomkatonáiról. Az „ágens", — egy elszegényedett cseh arisztokrata, aki „direkt44 a bécsi Jockey-klubban szerezte értesülését és a hírrel nyomban Pestre utazott Szemere Miklóshoz, mert tndta, hogy a Ferenc József-pletykát itt értékesítheti legjobban, az ágens nyugodalmasan ült helyén, nem zavarodott meg Szemere Miklós szokásos bevezető kérdéseire se:

— Nos és ha megcsalnak? és ha megcsalták önt? Ha bolonddá akarnak tenni? Nos? Hm. Nem szeretnék nevetséges lenni ezekkel az ólomkatonákkal.

A bécsi úriember erre megnevezte azt az udvari előkelőséget, akinek alkalma volt olyankor is beléphetni Ferenc József szobájába, amikor az öreg uralkodó Paaron, Bolfrason, Kerzlen kívül senkit m engedett magához. Az udvari „előkelőség*4 mesélt először legbizalmasabb környezetben a Jockey-klubban Ferenc József ólomkatonáiról, megjegyezvén, hogy Kossuth Ferenc megjelenése óta nem volt még ily titkolódzás az udvarnál. Most már mindenki bizonyosra veszi a háborút.

— Lehet, habár az óu szentpétervári barátaim, akikkel a diplomáciai szolgálatom óta állandó levelezésben vagyok: mit sem tudnak a közelgő háborúról. Az utóbbi időben mindössze az történt, hogy Smolenskben, ahol idáig 2., 3., -1-es gyalogezred a 13-as árkász zászlóalj és az l-es tüzérdandár állomásozott az l-es hadosztály parancsnoksága alatt, — újabban felállították a XIII. hadtestparanosnokságot is, természetesen a legközelebb fekvő moszkvai katonai parancsnokság felügyelete alatt, — felett a szokott egykedvűségével Szemere ur, miután az Íróasztalán fekvő levélre pilantott. (Ha egyszer beszélne mai látogatásáról a bécsi ur a Jockey-klubban. ne mondhassa, hogy Pesten nem ismerik az oroszországi viszonyokat.)

És Szemere ur úgy tett, mintha már elfeledte volna a Ferenc József ólomkatonáit és térképéit, miután rendes szokása szerint lehiggadt bármely felindulás hatása alól, amely felindulást jó versenyparipa. szép nö vagy kitűnő hirhallás ébresztene benne. Sőt most már ő tagadta a közelgő háború lehetőségét.

Igaz, hogy még eddig nem sikerül! szám szerint megtudnunk, hogy Ágyában mily hadereje van Oroszországunk; a Volgán túl lapulnak a maszkák. De az európai Oroszországgal mindenki tisztában lehet, aki csak egy kicsit Is ért a térképolvasáshoz. Ezt éppen agy tudja barátom a bécsi Rothsdhild, mint bármely vezérkari tiszt, mert a bankároknak manapság ilyesmihez is kell érteni. Nem maradhatna huszonnégy óráig seut titokban, ha csak egyetlen hadosztály megmozdulna Oroszországban. A világ legtöbb aranyát nőkre és kémekre költik; igaz. hogy mind a kettő Aak

Legnagyobb választék, karácsonyi-és újévi- ajándékokban garantált

legolcsóbb bevásárlási forrás.

Szükségletének beszerzésénél 50 %-ot takarít meg, ha az

//

Első szlovák ékszer-, arany-ás ezüstáragyároál Frnstig Testvérek, Bratisíava

Mihály utca 6. vásárol*

grimaszom: egy teicsoit sértődötten, de még inEckener

A XlX-ik század vizitkártyái

írta: EKrűdy Quula „Ferenc József a térkép előtt ülu

9

/