Prágai Magyar Hirlap, 1929. január (8. évfolyam, 1-26 / 1924-1949. szám)

1929-01-13 / 11. (1934.) szám

m* frMfc n, 6 ■Ml IIIWTITMMMIlffle CIGÁNYKERÉK Irta: KAR A második napom 'törtéül. A tűzhányóik nagyrésze mér bedugaszolta tulajdon kráterét, — leülepedtek a vizek, ka­nyargó foiiyék indultak az Óceán feló. A fortyogó, bugyborékoló morgás és pöíö- gés, lélegző összehúzódása és kitágulása a nagy Gömb felületéneik pihegve esöndesedni kezdett, aztán lassan elszunnyadt. Zugó láva- esaitomáűc, dörgő szélviharok zenéje lehiig- godit, — első csöndes éjszakája volt ez a fá­radni kezdő FöHdgolyóhismaík. Az elemek pi­hentek. S Okikor a csöndben és halk pihégésben, valahol a tenger fövenyén, egészen halk, egé­szen csöndes, másfele kis mozgás, motoszká- lás kezdődött. Szél és vihar, hő és fény, ha­talmas, harc bánátid, most fegyverszünetet tartó erők észre se vették, ró se h ed elintettek. Pedig egyik társuk volt az. Csöndes, hall­gatag szellem, ki eddig nem vett részt a harc­ban, félrevonulva figyelt valahol, az Erők ha­talmas szellem-tábora alig tudott létezéséről, nem vették komolyan. Élet, — igy hívta magát, szerényen. S most, ahogy a tenger fövenyében halkam, pirnyó porszemek közt játszadozni kezdett, — az erők pihenő, hataiímas szellemei gunyo- vsan vállat vontak s átfordultak, szunyókáilás közben, a másik oldailukra. S Élet csöndesen, zavantalamul játszadozni kezdett a porban. Előbb golyócskákat fújt, aprókat, maggal és héjjal. Ahogy a Nagy Golyót alkotó erők­től, Vonzás és Taszítás szellemétől látta. De ezek mások voltak: lihegtek, szétnyíltak, sza­porodtak. Aztán megunta ezt, mást próbált. Építő­köveit, a sejtek golyócskáit, összeszedte, egy- másnaraikta. S a porból tapogatózva, kígyózó fejjel kidugta fejét az első páfrány. Ez már tetszett neki. A fölfélé nyújtózkodó növények erdeje, Jussam elborította a partot, — zöld foltok jeieutak meg mindenütt. Mozogni, mozogni! Ezt szerette volna elta­nulni hatalmas testvéreitől i Előbb növényalakbam próbálkozott. Lefe­küdt a földre, úgy kúszott előre. Nem messze lehetett jutni, ilye© módom. A liánok, folyon­dárok ágboga a tengerpartig ért és megál­lóit. Nem engedte tovább izmos rablánca, a gyökér. Ekkor támadt az az ötlete, hogy a gyöke­ret kknámtssa a földből. S a földből kirántott gyökerek lábakká és uszonyokká és szár­nyaikká váltak — s Élet most már hüllők és rovarok és madaraik álarcában játszott tovább a Földön. És vergődött a föld sarában a toigyó és a béka s gyük futott a sziklafalon, — s Négy- kezű, a fák furcsa bohóca is ott ugrándozott már, akié huíamozdulatokíkad. utánozva a vil­lámok cálkózásáít Ez a Négykezü, — ez vonta aztán magára a figyelmét. Egy napom ez a Négykezü íöJáiKlott hátsó kezeire. Szembenézett vele és furcsa, mókás grimaszt vágott rá, mintha csúfolni aösaimá. Aztán elfutott. S Élet szelleme, aki ekkortájt Természet­nek nevezte már magái, eltűnődött ezen a tevvezeü SStdhörüli útjáról Berlin, január 11. Eckener dr., aki a napok­ban Berliniben időzött, a Berliner Tagefblaitt munkatársa előtt nyilatkozott az LZ 127 (kü­szöbön álló nagy útjairól, amelyek már a leg­közelebbi hetekben megkezdődnek. Először a Rodeni-tó távolabbi környékére rendeznek próbarepüléseket. Február végén rendezik az elő földiközitengeri körrepülést utas okkal A repülőút iránya Európa, Alrika és Ázsia part­jai felett fog vezetni és körülbelül bárom és fél vagy négy napig fog tartani. Az utat Mar­séi! lem át Alexandria, Kairó, Jaffa és Jeru­zsálem irányában teszik meg. Visszafelé Trieszten és Bécsen át tervezik a repülőutat. Palesztinában és Egyiptomban a lehetőséghez kéjneat leszállást terveznek és autók Iránul ást tesznek a szentsirhoz vagy a piramisokhoz. További u tesrepüléseket ter­veznek márciusra és áprilisra. Ezeket a re­pül őutakat az óceánnak a partokhoz közeleső része felett tervezik, vagyis részben izland, részben Madeira és a Kanári-szigetek felé. Mind a két irányban az ut negyvennyolc óráig fog tartani. Májusban és juniuntján ke­rül sor a két nagy amerikai repülőútra. A Zeppelin utasokat és posta-, valamint cso­magküldeményeket visz magával. Ha addig elő lehet teremteni a szükséges mennyiségű gázt, akkor a léghajó Amerikában kiegészíti űzexnanyagkésztetét és elindulhat földkÓrCűt nagy útjára a távoli Kellet felé. Eokener dr. végül kijelentette, bogy a léghajó elég BtabdJ ahhoz hogy minden igényt kielégítsen. Monet- rendszerű óceán járatokra azon tan még alkal­matlan, mert a gyenge gépberendezés mellett lehetetten bhartarri a* érkezési időket kább kíváncsian, — vájjon mit alkart mon­dani utolsó játékszere? Ember pedte. a főieméit fejű négvkeaü, a hegyek felé vette útját, miután otthagyta a Természetet Lihegve Icapaszkodotit a hegyoldalion. Bosz- saarntotta, hogy nem tudja utolérni a cikázó gyikoft, szaladó szellőt, —- fogait csikorgatta dühében. Haitalmas medve bukkant fel előtte, — futni kezdett, de a medve már-már utol­érte. S ékkor, az utolsó pillanatban, hatalma­sabb mennydörg éssel csapott le valami, — egy vállonás — s a medve agyonsujitva buc- kázott le a völgybe. Hólavina csúszott meg a feje fölött, guruló, I. Muszkaháborut jóswKak — Szemere Miklós meg­szerezte Ferenc József térképét ... Akkoriban (persze még a múlt század nyolc­vanas, kilencvenes éveiben), amikor minden ta­vaszra, burkolt, költői vagy a kalendárium! for­mában, amelynek nagy mesterei voltak a régebbi magyar hírlapírók, akik a még régebbiektől, a szabadságharc utáni „cenzurás44 szerkesztőktől tanultak Írni: minden tavaszra megjósolták a be­következhető és szinte elkerülhetetlennek látszó orosz háborút. Tavasz első szellőivel többnyire mozgósítási hírek szálldostak Oroszországból, — mintha nem is lehetne kezdeni háborút máskor, mint tavasszal. ..Télen nem háborúzik Oroszország, — mondták az okoskodók, — már Napóleon is az orosz télnek lett az áldozata/4 Tavaszkor, amikor a dunai gőzhajóállomásokra megérkeznek az első bécsi hajók, amelyeknek mindig több várakozó publikuma volt, mint a vonatoknak, szinte lépten-nyomon hallani lehetett a kérdezősködésekre adott válaszokat: — Ferenc József a térkép előtt ül ó, hogy kapták fel az ilyen elejtett szavakat a mindenütt haltgatódzők; hogy szállott a hír a kis­terjedelmű, alig néhány vámfertálynyi fővárosban vendéglőről kávébázra! Mire a polgári otthonokba is beköszöntött a tavaszi híradás, mindenütt akadt egy okos ember, aki felkiáltott: —■ Mindig mondtam, hogy Oroszország nem él­het háború nélkül! Nincs értelme, hogy Ázsia felé mozgósítson, mert ott esetleg az angolokkal találja magát szemközt. Magyarország felé kell neki jönni. Ámde mindig megszólalt valaki, mintha csak a vitatkozás kedvéért tenné: — A Kárpátok ... — Tgen, a Kárpátok a helyükön vannak, szent igaz! felelt beleegyezőleg az „okos ember44. — Azt is tudom, hogy Krakótól (mint a katonai térképeken írják „Krakautól44) Przemyslig, Leru- bergig, Stryig, Stanislauig, Csernowitzig ott álla­nak a hadtesteink; Kassán vagy Kőrösmezőn, át mindig újabb és újabb tartalékokat vethetünk a gránicra. Galíciába, — engedett tovább az „okos i ember“, hogy annál nagyobb bunkóütést mér- ; hessen az ellentmondóra. — De talán Ferenc Jő- I zsefen kívül senkinek se mondják meg azt a szörnyű titkot, amit kémjeink életveszélyek kö­zött megszereznek, hogy odaát Oroszországban, Varsótól Brest-Litowskon, Twangorodon, Rownó®, Zitomiron át Kijewig mily rettenetes orosz haderő fekszik állandóan, hogy mozgósítás esetén huszon­négy óra alatt mindent elsöpörjön. Éppen ez a rengeteg haderő és a nihilizmus az okozója, hogy Oroszországnak muszáj tavaszra háborút csinálni. ... Hányszor hallgattunk ilyenfajta beszélgeté­seket a régi Pesten, akár a vérmes, ódon kis bel­városi kocsmákban, ahová erténkint a polgárság politizálni, okoskodni, vitatkozni, felvilágosulni járt a* egyéb kedvderitő szórakozások mellett Í oagy golyóbis. Százszor gyorsabb minden oza- ladó fen évadnál. Ember megáit, utána nézett, — a atomé uapvrameredJt, kitágult. Aztán fejéhez kapott, — nagyot rikoltott öröméiben. Egy pillanat alattit megértett vaJamit, amit nehézkes alkotója, a játékos Termésaet sok millió év alatt nem tudott inegösmátai, mi­kor a gyorsaság játékán töprengett, lábait és kezet és uszonyokat tervezett. A következő pillanat bán Ember széttárta karját és Lábát, — széttárta négy felé, kiegye­nesedett, megfordult, — s a néqv végtag négy küllőjén forogva megindul!;, szédítő gyorsasággal lefelé — megindult, eOáratmiIott az első Giigánykerék... őse és eiiső utódja Termiészeitnek, a Technika első gondolata, mely hivatva volt szembeszállni a Lét erői­vel, — s azzal, hogy ehhez egy pillámat kel­tett, megszületett az első emberi gondolat is, — s lön a hetedik nap, az Emberrel, egy k e- r ékkel több Isten felséges elméjében. (A farsang vége felé közeledett, a mézédes fánkok, andalító vatcerek, karneváli csapongások után savanyu káposztalevesekre, magábaszállott- ságra, józanodásra, hamvaskodásra vágyódott a test és lélek; A Dunári-keringő ulán okos szóra is kívánkozott az elme.) De ugyanezek a vitat­kozások, háborús értesülések, fantazmagóriák el- ju'oltak a szaténokba, a kaszinókba, a klubokba (ahonnan esténkint bizonyos izgatottsággal várták haza a férfiakat, ha háborús hírek szálldostak a levegőben). Mit mondtak az Ujvilág-uccai „zsentri- kaszLnóban44, mily megjegyzést tett Forinyák Gyuláné tábornokáé az Auróra-kör irodalmi esté­lyén, ahová a világszép asszony néha ellátogatott; mire spekulálnak a tőzsdén a Mária Valéria- uccában, — holott a tőzsde igazi bejárata a Wurm- uccában volt. de mégis csak szebb volt azt Mária Valériáról elnevezett uocába mondani. És mire a hirek, hirlelések a párisi-uecai Kissörházig a kor­sója mellett szundikáló suszter, koldus, müvirág- készitő asztaláig érkeznek: már javában tart a csetepaté a galíciai határon, a Wolotscbiskban állomásozó 12-ös dragonyosok, valamint a 3-as számú orenburgi kozákezredek már parancsot is kaptak a Tamopol felé való előnyomulásra. ♦ — Ferenc József a térkép előtt ül. Minden tavaszra volt. valaki. & nyugati pályá- udvarra begördülő bécsi vonat, az úgynevezett „Gavallér-cug“ utasai között, aki a leggyorsabban járó vasútról ezzel a hirret szállott le. (Mintha ezen a vonaton többet tudnának, pedig nem volt drágább a többi vonatoknál. Csak a* tette neve­zetessé, hogy lóverseny, delegáció vagy más moz­galmas időkben még az előkelőségeknek is na­pokkal előbb kellett megrendelni az extra fülké­jüket. Délután öt órakor indult Pestről, Becsből egyardut é« vacsora-időre körülbelül mind a. két fővárosba elérkezett. A Pestről induló vonat körülbelül három perccel érte el hamarább Bécset (amire nagyon büszke volt Ludvigh Gyula, az államvasutak akkori elnöke.) ... De hát milyen is volt az a térkép, amelyet Ferenc József az íróasztalán kitéritett, hogy egy negyvenmilliós monarhia felfigyelt békés, jól megalapozott, az idők végtelenségéig látszó be­rendezkedéséből. szinte megrendithetetlennek látszó nyugalmából, amikor a bécsi vonatról vala­ki a nyugati pályaudvaron leszállva, várakozó rokonai, barátai fülébe halkan azt mondta: — Az az uj3ág Bécsben, hogy Ferenc Jóasef a térkép előtt ül. Szemere Miklós, az egykori magyar nábob, aki­nek csodabogarairól, különcségeiről, extraságai- ról már néhányszor beszéltünk ez emlékiratok­ban: tudomásukra adta ügynökeinek, hogy sem­mi pénzt nem sajnálna azért, ha Ferenc József speciális térképét megtekinthetné. (Sz. M. ur, mint a régi francia regények kalandorai, Monté Christői valóban „ügynökükkel dolgozott44. Más kifejezést nem igen találhatná az ügynöki szóról mBTmtrműmmmammmmmmmmmmmmmm A kiváló 5RENNABOR automobilok képviselete; BECKER E, OTTO BANSKA BYSTRICA Mielőtt autót vásárolna, forduljon előbb e címhez. ——■—— — minim: azokra a fantasztikus emberekre, akik általában, a különc gavallért körülvették. Voltak, históriai­ágensei, akik az ő szájaize szerint Írtak történel­met. Voltak politikai-ügynökei, akik mindig olyan politikai újdonságokkal kedveskedtek Szemere Miklósnak, amelyek felvidámitotlák az egyébként nagyeszű, flegmatikus gavallért. Volt régiség-ügy­nöke, lóverseny-ágense, társadalmi pletyka-ügy­nöke, hogyne akadt volna a Pannónia-szállóbeli „udvartartásban44 egy olyan úriember is aki nyomban magyarázatot ne mondott volna arra- nézve is, hogy miért szeret Ferenc József a tér­kép előtt üldögélni.) — A király a karácsonyi ünnepeket szokás sze­rint a legkedvesebb leányánál, Mária Valériánál és unokái között töltötte WaLlseeben. Ferenc Jó­zsef itt krisztkindlit szokott kapni, akármilyen furcsán hangozzék is arról az úriemberről, aki­nek egyébként nem lehetett ajándékot adni. Karácsonykor egy tucatnyi skatulyát talált Ferenc József a fenyőfa alatt, a dobozokban ólomkatonák, minden figura egy-egy orosz generálist, gyalogost, tüzért, lövészt, ulánust, krimi lovast, dóni-, te- rehi-, uráli-kozákot ábrázol a megfelelő szinü egyenruhában. Nincsen az orosz cárnak olyan ár- kásza, tábori csendőre, hidásza, aknásza, kozák-, tüzére, távirásza. akinek másolata ne volna fel­található Mária Terézia ólomkatonái között. A térkép megfelelő pontjain kirakhatők ezek m ólomkatonák és gyakorlott katonatiszt egyetlen, áttekintéssel Oroszország térképe felett: percek alatt megmondja, hogy az európai muszka-része­ken hol, milyen és mennyi csapatteste ven el-- helyezve a cárnak. Ismétlem, Szemere. ur egyike volt a hidegvéri'? embereknek a maga korában (nagy vagyona mel­lett többször hasznát vette hidegvérének, mint pénzének), ámde egy ágensi jelentésre mégis csak felállóit helyéről, a nagy utazóládárőL, amelyen üldögélni, aludgatní, ebédelni, gondolkozni szo­kott: — Boszorkányos! — kiáltott fel, ami kedé­lyében nagy felindulást jelentett Majd néhány­szor végiglépdelt a szállodai szoba szőnyegein (a* igazi perzsaszónyegeit a fogadó padlásán tar­togatta, onnan vitték el a kommunisták), csörgette aranyait, amelyeket a „szerencse-nadrág44 zsebé­ben helyezett el, hogy rövid, izmos, nyugtalan kezének mindig legyen játékszere, többször is gondolkozott a dolgon, amire a kellő valószínű­ségben bontakozott ki előtte az ügynök szenzációé híradása Ferenc József ólomkatonáiról. Az „ágens", — egy elszegényedett cseh arisztokrata, aki „direkt44 a bécsi Jockey-klubban szerezte értesülését és a hírrel nyomban Pestre utazott Szemere Miklóshoz, mert tndta, hogy a Ferenc József-pletykát itt értékesítheti legjobban, az ágens nyugodalmasan ült helyén, nem zavarodott meg Szemere Miklós szokásos bevezető kérdései­re se: — Nos és ha megcsalnak? és ha megcsalták önt? Ha bolonddá akarnak tenni? Nos? Hm. Nem szeretnék nevetséges lenni ezekkel az ólom­katonákkal. A bécsi úriember erre megnevezte azt az udvari előkelőséget, akinek alkalma volt olyankor is beléphetni Ferenc József szobájába, amikor az öreg uralkodó Paaron, Bolfrason, Kerzlen kívül senkit m engedett magához. Az udvari „előkelő­ség*4 mesélt először legbizalmasabb környezet­ben a Jockey-klubban Ferenc József ólomkatonái­ról, megjegyezvén, hogy Kossuth Ferenc meg­jelenése óta nem volt még ily titkolódzás az ud­varnál. Most már mindenki bizonyosra veszi a háborút. — Lehet, habár az óu szentpétervári barátaim, akikkel a diplomáciai szolgálatom óta állandó levelezésben vagyok: mit sem tudnak a közelgő háborúról. Az utóbbi időben mindössze az tör­tént, hogy Smolenskben, ahol idáig 2., 3., -1-es gyalogezred a 13-as árkász zászlóalj és az l-es tüzérdandár állomásozott az l-es hadosztály pa­rancsnoksága alatt, — újabban felállították a XIII. hadtestparanosnokságot is, természetesen a leg­közelebb fekvő moszkvai katonai parancsnokság felügyelete alatt, — felett a szokott egykedvűsé­gével Szemere ur, miután az Íróasztalán fekvő levélre pilantott. (Ha egyszer beszélne mai láto­gatásáról a bécsi ur a Jockey-klubban. ne mond­hassa, hogy Pesten nem ismerik az oroszországi viszonyokat.) És Szemere ur úgy tett, mintha már elfeledte volna a Ferenc József ólomkatonáit és térképéit, miután rendes szokása szerint lehiggadt bármely felindulás hatása alól, amely felindulást jó ver­senyparipa. szép nö vagy kitűnő hirhallás ébresz­tene benne. Sőt most már ő tagadta a közelgő háború lehetőségét. Igaz, hogy még eddig nem sikerül! szám szerint megtudnunk, hogy Ágyában mily hadere­je van Oroszországunk; a Volgán túl lapulnak a maszkák. De az európai Oroszországgal mindenki tisztában lehet, aki csak egy kicsit Is ért a tér­képolvasáshoz. Ezt éppen agy tudja barátom a bécsi Rothsdhild, mint bármely vezérkari tiszt, mert a bankároknak manapság ilyesmihez is kell érteni. Nem maradhatna huszonnégy óráig seut titokban, ha csak egyetlen hadosztály megmozdul­na Oroszországban. A világ legtöbb aranyát nőkre és kémekre költik; igaz. hogy mind a kettő Aak Legnagyobb választék, karácsonyi-és újévi- ajándékokban garantált legolcsóbb bevásárlási forrás. Szükségletének beszerzésénél 50 %-ot takarít meg, ha az // Első szlovák ékszer-, arany-ás ezüstáragyároál Frnstig Testvérek, Bratisíava Mihály utca 6. vásárol* grimaszom: egy teicsoit sértődötten, de még in­Eckener A XlX-ik század vizitkártyái írta: EKrűdy Quula „Ferenc József a térkép előtt ülu 9 /

Next

/
Thumbnails
Contents