Prágai Magyar Hirlap, 1929. január (8. évfolyam, 1-26 / 1924-1949. szám)

1929-01-11 / 9. (1932.) szám

1929 január 11, péntek.

'P&XGM'J v \AÍj^MtHÍUhAí?

xx Dr. Berger Alfréd fogorvos, Praha, Premyslovská 26., Bio Flóra mellett. A legmodernebb fogtechnikára berendezett rendelőben fogad egész nap. Szlovenszkóiaknak kedvezmény.

— Lunacsarszkjjt kifütyülték. Moszkvából jelentik: Kellemetlen kalandja volt a múlt héten Lunacsarskijnak, az orosz szovjet közoktatás- ügyi népbiztosának. Szibériai kőrútján Omskba

érkezett és miközben vonatja csatlakozásra várt, nagy tömeg munkás fogta körül, azt követelve, hogy tartson beszédet a kulaki, magyarul a jómódú parasztok ellen. A népbiztos nem akarta a kívánságot teljesíteni, mire a tömeg követelőzni kezdett és azzal fenyegette meg Lunacsarszkijt, hogy lekapcsolja kocsiját az irkutzki gyorsvonatról. A fenyegetés hatása alatt aztán szónoklatba fogott a népbiztos, a beszédet azonban nem követte az otthon megszokott siker. A hallgatóság ismételten tiltakozó kiáltásokkal szakította félbe, majd fütyülni kezdett és súlyosan sértő szavakkal illette a szovjetkormányt és a szónokló népbiztost. Majd szidalmakkal halmozta el, némelyek pedig mintha arra készültek volna, hogy megtámadják és elverik. Nagy fáradsággal sikerült csak az inzultusoktól megmenteni, mire gyorsan befejezte beszédét. Mondanunk sem kell talán, hogy a szovjetsajtó nem egészen igy adja elő a dolgot, sőt az Izvesztija annyira megy, hogy a népbiztos csúfos kudarcát egyenesen diadalnak tünteti fel. Azt Írja, hogy a pályaudvaron összegyülekezett tömeg csupa lelkesedésből tartotta vissza a népbiztos vonatát és semmiképpen sem akart belenyugodni abba, hogy Luna- csarszkij szónoklat nélkül utazzon át Omskon.

XX SZÉKELY HENRIK MÜBUTORGYÁ- RA, POZSONY, GRÖSSLING U. 50.

xx Bécsi világfésülésen két aranyéremmel kitüntetett speciális tartósondoláló és hajfestő fodrászszalon. Deutsch József, Bratislava, Kecske-ucca 7. Telefon 26—62.

— Halálos munkásbaleset a handlovai bányában. Nyitrai tudósítónk jelenti: A handlovai szénbányában az utóbbi időben egyre gyakrabban történnek kisebb-nagyobb munkásbalesetek. Tegnap ismét jelentés érkezett arról, hogy egy munkás két bányakutya közé került, melyek halálra nyomták a szerencsétlent. Vizsgálat indult meg annak megállapitására kit terhel a felelősség.

xx Vagyont takarít meg, ha a Jednota adó- füzetei alapján szerkeszti meg adóvallomását, melyek a vonatkozó törvényeket kimerítő magyarázattal ismertetik. A mindenkit érdeklő rész, „A jövedelmi adó“ ára 12 korona, a kereskedőket, iparosokat és szabadfogial- kozásuakat érdeklő rész, „Az általános kereseti adó“ ára 8 korona, a részvénytársaságokat, szövetkezeteket és betéti társaságokat érdeklő rész, „A különleges kereseti adó‘r ára 10 korona. A három füzet együttesen megrendelve 25 korona. Ajánlott kézbesítés dija külön 2 korona. Megrendelhető lapunk kiadóhivatala utján és bármely könyvkeres- ked önéi.

— A gyémántcsiszolás titka 445 évvel ezelőtt.

Amsterdam a gyémáutcsiszolás régi hazája. Amint Amsterdamból árjáik, 445 éves most az amsterdami gyémántipar. 1470 táján egy gazdag ékszerésznél szolgált egy flandersi származású fiatalember, Louis de Berquem. Az inas szerelmes lett gazdájának leányába, de nem merte elárulni szerelmét. Az inas egy éjszaka, amikor sokáig dolgoztak az üzletben, mégis félrehivta gazdáját és megvallotta neki, hogy szereti a leányát. Az ékszerész dühösen megszidta az inast, majd azt a lehetetlen feltételt szabta neki, hogy találjon módot a gyémánt vágására és formálására akkor hozzáadja a leányát. Ez a feltétel úgy hangzott, mintha valaki ma azt mondaná, hogy szervezzen expedíciót a holdba, vagy ha egy mai ékszerész azzal bizná meg inasát, hogy csináljon ólomból platinát. Berquem mégis éjszakákon át töprengett, hogyan lehetne a gyémántot elvágni. A leányra gondolt és közben öntudatlanul morzsolgatott és dőrzsöl- getett két gyémántot az ujjai között. Közben észrevette, hogy a gyémánt egészen elhomályosult és az asztalon fehér por van: a gyémántokról lemorzsolt por. Ijedten kezdte fényesíteni a gyémántokat. Egy acéldarabkára gyémántport hintett és azzal csiüzolgatta a gyémántokat. Néhány perc múlva örömmel látta, hogy a gyémánt nemcsak fényesedik, hanem alakja is formálódik a kezei között. Másnap jelentkezett gazdájánál egy gyönyörűen csiszolt gyémánttal. Az ékszerész csodálkozott. Azt hitte, hogy az inas kitalálta a gyémánt vágásának titkát, hiszen a csiszolással is ugyanazt a csodálatos eredményt érte el, amit az ékszerészek olyan régóta kerestek. Az ékszerész rögtön társul fogadta inasát s leányát hozzáadta feleségül. A napsugarak s a tavaszi szellő kiszivják a bőrben lévő festőanyagokat, a szeplőket és a májfoltokat. Ezen arcot csúfító foltocskák sokszor ellepik az egész arcot. A fol- tosarcuak eddig hiába kerestek arctisztitót, a legújabb a világhírű MARY CRÉM eltávolít minden Használat előtt — foltot, pattanást, kiütést, használat, után

gyorsan, nagyon gyorsan és biztosan. Az arc tiszta alabástrom fehér és sima lesz, az arcbőr visszanyeri üdeségét, frisseségét. Kapható gyógyszertárban, drogériában és parfümériában. Készíti: Dr. Pollik gyógyszertára, Piestany. Naponta postai szétküldés. Garnitúra 22.50 Kő., nappali krém 10 Ke., éjjeli (szeplőirtó) 10 Kő. Vigyázat! Csak valódit fogadjon el!

Géppuskával lövik a gyémántásókat, mégse hagyják abba a kincskeresést

— Vad harc az afrikai drágakövekért —

London, január 10. Dél-Afrikában kitört a háború. Egészen példátlanul álló háború. A harc Nomaqua földjén folyik és okot az adott rá, hogy a

gyémántásók erőszakosan megszállták a gyémántmezőket.

A rendőrség nagy tömegekben összesereglett vad gyémá'tásók ellen tehetetlen és katonaságnak kell ellenük felvonulni.

A gyómántásók Nollo kikötő körül gyülekeztek. A világ összes kalandorai néhány hónap óta ide gyűltek arra a hírre, hogy gazdag gyémántmezőket fedeztek fel.

A világ minden részéből s a legkülönbözőbb társadalmi osztályokból jött boldog-boldogtalan az uj Eldorádóba, Nyugat-Amerika fármjai- ról, Anglia füstös gyáraiból, India és Kina tropikus vidékeiről — családapák, akik elhagyták feleségüket és gyermekeiket, munkások, a tik biztos megélhetést hagytak hátra a jobb jövő reményében és desperádók, kiknek már mindegy minden.

Amikor a sokezer ember a gyémántföldek felé hömpölygőit, nagy megdöbbenéssel tapasztalta, hogy azokat a rendőrség elzárta.

Egyideíg a rendőri vonalon kívül maradtak,

de az egész vidéket terrorizálták, raboltak, fosztogattak, gyilkoltak és a környékbeli falvakat tönkretették.

Karácsonykor ultimátumot küldtek a kormányhoz, hogy vagy beengedi őket a gyémántföldekre, vagy rohammal foglalják el azokat. *

A választ meg sem várták, rávetették magukat a rendőrkordonra és elfoglalták a gyémántmezőket.

Most éjjel-nappal tartó lázas munka kezdődött, hogy minél előbb összeszedjék a drágaköveket. A kormány Pretoriából katonaságot küldött ellenük,

de amíg az odaér, a sivatagon keresztül vezető 400 mérföldnyi utón, addig több hét telik el. A gyémántásók vadul túrják a földet és nem törődnek a délafrikai kormány repülőgépeivel, melyek felettük keringenek és géppuskákkal lövik őket.

Aki elesik közülök, azt nyomban elássák, a sebesültek azonban orvosi ápolás nélkül vannak. A katonaság előreláthatóan végezni fog a csőcselékkel. A gyémántásók között fantasztikusan kalandos viszonyok uralkodnak, még vadabbak, mint annak idején a klondikei aranyásók között.

SzmHÁiKöiiyW-KimasA,

A régi Bées Reinkardt színpadán

hía: Egri Viktor

Becs, január eleje.

Reiiinbairdt zsemiijéire iePjiamző, hogy tiaaxiltvá- nyai az önálló föiiaitatolkiart az ő szellemében oildjéik meg ugyan, de emellett tökéletesen megőrzik egyéniségűiket és oilyan csodálatos összhatást produkál injaik, amibeá csak az oroszok tudnak vetekedni véliik. A százszázalékos színház az, amit Reiinihiardt színészei és rendeződ hoznak a néző élé, Olyan tökéletes színház, melLynéíl a legkritikusabb figyelő is el tudja felejteni, hogy voltaképpen színházban van. Ez a látszólagos paradox kijelentés Reinhajrdt, illetve Paul Kalbeck uj sikerének titka: annyira a mindennapi életünk hangjaira és tagkejtéiseire emlékezteit minden szó és minden tagtlejtés, mintha néző nélkül folyna a színpadi munka, mintha titkos és vétettem figyelői volnánk idegen emberek élete epizód jainaík.

Mig Becsnek minden más színházában, még az előkelő Afkademie-Theaiberben is fölszisz- szen a kritikus figyelő egy-egy hamis hangra és zavartam állapítja meg a különféle játékstílusok keveréséit, a játékmenet zökkenőit, addig Rednhardit színházaiban ellentmondás nélkül átengedhetjük maigunkat a játék varázsának, az életteljes alakítások spontán meg- nyiivtánuilásaiinak, a főszereplőktől kezdve az utolsó epizódisitáig. Mert Reinhardtnál az is fontos, hogy az epizódszerepet oly művész alakítja, aki másutt vezetőszerephez jutna; — a szíántalan szánház vezető egyéniségeinek csillogó, sokoldalú tudását nem is említve.

\ *

A darab szerzője, Stefan Kamare, előttünk teljesen ismeretlen, uj név. Maholnap Európa valamennyi nagy színpadán játszani fogják, annak ellenére, hogy miilieudarabot hozott és a legtisztább irodalmi eszközökkel — persze Reinhiardt segítségé vei — oldotta m eg föladatát. Stefan Kamare a régi monarchia Beam- tere volit, izág-vérág osztrák és bécsi. Ez a tény adja darabja óriási sikerének kulcsát. Kamare a régi osztrák BeamterviMigOt pairó- rizálja a „Leinen aus Irland“ című vigjáitié- ikában. Frappáns technikai készséggel, nagy adag petrszifMló tehetséggel és humor, szadira iránti érzékkel!, ötleteiktől szikrázó dialógusokkal és meleg költőd Miiekkel álfllitja elénk ezt a letűnt -régi Bécset, a régi hiivaitalncfcvi- lágoit és annak különös konfliktusait. A paródia Roda Roda és Kari Rössler pompás vig- jálókéra, a Csákó és kalapra (FeldherrthügeiL) emlékezteit, annak antiimilitarista alaptónusát sikerrel gazdasági területre átmentve. Ebben a pontban aztán a régi monarchia kedélyes Beamterszeíllamiét és ártalmatlan slendriánsiágát föölidóző Kamare, mintha örökérvényű és igy a mai Bécsire vonatkozó szatírát is irt volna. A darabnak nem egy jelenete nagyon a mai idők szelleméit leheli, noha se háborúról, se forradalomról, összeomlásról és gazdasági nyavalyáról nem esik sző benne. Marit se háború, se forradalom, se összeomlás nem változtathatta meg a hivatalnokéin bor beszédét, bécsies Ikedélyeisségélt, taglejtéseit és talán árihatmaftlian siendriánságát sem. És megmaradtak Ugyanúgy a pártok érdekellentétei, az élvek képviselőinek apró összeütközései, melyeik Kamare vigjábéfcában a legimu- Ja.tságosabb módon, kabinéitfigurakka! kerülnek elénk. Az apizódkstálk között például fiúéit pompás cseh Beamtier szerepel, egv udvari tanácsos és maiga a kereskedelmi miniszter, [ akitől az egész „lenváseomlkiéírdés‘‘ eldöntése

függ. Nélkülük annyira elképzelhetetlen a darab, mint amennyire elképzelhetetlen lett volna egy k. k. minisztérium ilyen Beamtecr- figunák nélkül.

*

A darab témája írországi len vámmentes behozatalának kérdése körül forog. Egy prágai ipari érdekeltség exportjának emelése érdekében írországi lent akar behozni és miután a kész árut a tengeren túl helyezi el, vámmentességért folyamodik a kereskedelmi minisztériumhoz. A nagyipar szempontjából a vámmentesség nem eshetne kifogás alá, viszont a belföldi! lentermedők azzal érvelnek, hogy külföldi len behozása esetén elveszítik a gyárakat, tehát a beMöldi termelés kárára történnék a vámmentesség engedélyezése. A két párt megmozgat minden követ, ügyvédet meneszt, deputaciót, képviselőit, — az egész minisztérium feje ég a len vámmentességének eldöntése dolgában, — mig végül az iparnak és a termelőknek fúziós kompromisszuma jórészben minisztérium- és akbaszaporitás nélkül meghozza a megoldást.

Nem volna azonban a darab épkézláb darab, ha ezzel az anyagias, illetve gazdasági érdelkfconfiliiMiissal párhuzamosan nem haladna egy finom kézzel vezetett szerelmi konfliktus. Történetesen a vámmentesség aktája egy olyan miniszteri titkárnak kezébe kerül elintézésire, aki a termelők igazáról van meggyőződve és a vámmentesség elvetését h.ozza javaslatba. Igen ám, de a kérvényező véletlenül annak a leánynak az apja, akibe ez a miniszteri titkár a talpig egyenes emberek mély érzésével beleszeret. A két fiatal -között a házasság elintézett dolog. Az apának sem volna különösebb kifogása teendő veje ellen, hacsak az nem, hogy a férfi nem rendelkezik kereskedői eiasztieáitással, ahogy például a vámmentesség esetében egyenesen érdekei eöllien dolgozik. Az apa tehát ahhoz a föltételhez köti beleegyezéséit, hogy a fiatalember revi- diállja álllásfoigliailásiált, áruljon el kereskedői szellemért és viselkedjék egyáltalában úgy, mintha már a veje volna. Á leány vállalja, hogy ezt a titkárnak meg fogja mondani. A darabnak egyik legfinomabb jelenete az, amikor a leány szó habozza apja kérését, föltételét a férfi előtt, aki nyomban távozik azzal a kijelentéssel, hogy az aktát újból tanulmányozni fogja. Ez aiz uj tanulmányozás azonban mé? jobbam meggyőzi igazáról a fiatalembert és dilemmába hozza: ha teljesíti a leány kívánságát, jellemével összeférhertetlemi cselekszik, Ina pedig megmarad addigi elhatározása midiiéit, elveszíti a leányt. Közben merően más dolgok miatt az egész ienkórdés megoldást nyer, azonban ügyi a leány, mint az apja egy ideig abban a hitben élnék, hogy a férfi javasolta a vámmentességért. A leány vőlegényének jellemében csalatkozva, a szemébe vágja, hogy megveti. Vígjátékiról lévén szó, magától értetődő, hogy a félreértés az utolsó fölvomásban kimagyarázódik és a leány boldogan indul kákorrigáílni tévedésiért.

*

Két színész játéka viszi diadalra a diarabot. Nem a két szerelmes színészé, hanem a darabban előforduló két liegeílllemíétesebb típusnak megszemélyesítői. Az egyik Falitz báró, a másik egy Schfesimger nevű zsidó kereskedő, aki, merít Albániából jön, Effe-ndinek itituláfaitjia magát. Két eilllieinfiétes világ ez a két ember: a legtisztullitabb österreichertum,---7-rr 'u m ,t,rr

GR

AND HOTEL

ji IMPERIAL

NAGYSZÁLLODA i BUDAPEST VII.,

Rákóczi út 90.

■

| Egy perc a Keleti pályaudvartól.

Elsőrangú családi szálloda,

150 szoba.

Központi íütés, hideg, meleg folyóvíz, interurban telefon a szobákban.

Gyönyörű társalgó helyiségek, i éttermek, irószobák.

Az étteremben mérsékelt áru étlap szerinti és menü rendszer.

Kívánatra teljes pensio.

Törzsvendégeknek kedvezmény.

a teteje a szépleilkü és •tulfinomodott Beam- térnék és a legmozgékonyabb, a minden ajtót megnyitni tudó, mindent meglátó és kihasználó üzletember.

Bécs legkedveltebb színésze, Gustav Wail- dau, játsza a bárót és külön élmény, ahogy egy miniszteri szobából valóságos ott bort tud teremteni,, ahogy az embereket finoman ironizáló modorával és főleg kifóip'vhartatkun jóakarattal és megértéssel kezeli. Irónia, ahogy a hivatalt elintézi, amilyen jelent éktelennek tartja magát és egyáltalában az életnek dolgait. Waildau egy pillanatig sem érezteti, hogy színpadon ágál, annyira valódi minden gesztusa, néha a nőies szégyen]őségig.

Kunt Bois, egy berlini kómikussatár adja Schlesing.ert. Bo-i-s már komédiás, de a legjavából, pailllenbergi nívóval. Nyugtalan temperamentumával és komédiás mivoltának csillogó külsőségeivel, kifogyhatatlan apró tréfáival és trükkjeivel a leghatásosabban appeMil a néző nevertőizmaiihoz, anélkül, hogy Reinhardt színpadának előkelőségét egy pillanatra i-s veszélyeztetné. Komikum és tragikum tükrözik ennek a berlini fiatal színésznek arcáról és bizonyos, hogy Moliiére, vagy Shakespeare komikus figuráit u^ranolyan hatással tudná megjátszani, ahogy ezt a Schle- singent 'kihozta. Bécs sokat nyert, hogy ezt a •színészt megismerhette.

*

Mindent összegezve, a Theater in dér Jo- seístadt színészed a szezon kimagasló sikerét köny vetheti ék el, ami Bécs kissé maradias, de gyakran nagy nívójú teljesítményei mellett sokait jelent.

Az uj kor embere

A gépek sebességére! mozog. Az agya és a teste teljes harmóniában vannak. Sohasem előzi meg magát és mégis mindig elől van. Terveit

évtizedekre konstruálja, de intézkedései csak a pillanatoknak szólnak.

Tudja azt, hogy teljesen sohasem ismerheti meg magát. így közelebb kerül önmagához, mint bármely eddigi kor embere.

Tudása a napi szükségletekhez alkalmazkodik. Ideálja a célszerűség. A kilométer jelzőket figyeli, a gépek munkabírását vizsgálja. Senki még annyira nem küzdötte le magában a halálfélelmet, mint a gépidők embere. Ő ismeri a matematikai formulák megbízhatatlanságát. Az elem szeszélyes, a formula hajszálig pontos, a gáz mégis robban és robbant.

A gépek szerelmese feláldozza a legtitkosabb és legemberibb félelmet, a halálfélelmet is. Minden pillanatban várja a halált. Megváltozott a szépségideál is. Tegnap még nőis gyögódség és nőiesen erőtlen asszonyok képe volt ez az ideál. Ma az autó volánja mellé csak energikus, ruganyos, izmoshátu sportlady ülhet. A karcsú asszonyi test a ma kifejezője.

Rekordot javítani: ez az állandó jelszó. Mindenütt és mindenben. Az üzletember úgy számol he megnagyobbodot forgalmáról, mint sporteredményekről. A politikus agya a tudat és a tudatafatt, az őszinteség és a leleményesség, az igazságszereteí és a tények meghamisításának ezernyi részletei között ugy igazodik el, mint a modern gépmester az ezercsavarzaíu gép organizmusában.

Az iró sem kutatja a dolgok rejtett és titkos mélységeit, ő is a felülethez alkalmazkodik és gyűjti hangyaszorgalommal és zseniális invencióval az adatokat egy későbbi kor gyermekei számára, akik majd mélyebb és erősebb magyarázatát adják a gépi időknek. A ma Írója a szó legnemesebb értelmében veit publicista, összefoglalja az eddigi eredményeket és példákban igazolja őket. Vitatkozik önmagával és az igazsággal: >z a relativizmus. Ez a vita azonban nem keserű és nem fanyar. Tudatossá vilit a dolgok relativitása és ezzel megszűnt a pesszimizmus felé bajiás veszedelme. Ismerem, tehát nem félek tőle.

Wells, Harris, Shaw, Dreiscr, Jojce, Sinclair és Lewis és a modern franciák és németek mindezt igazolják müveikben. A festő, a szobrász teljesen ebben az uj szellemben rekonstruálódott. Ezen a földön, ahol marhák által vont ekeszarva helyett