Prágai Magyar Hirlap, 1929. január (8. évfolyam, 1-26 / 1924-1949. szám)
1929-01-11 / 9. (1932.) szám
Na: iiámmk 12 oldal | vm. évf.9.(1932)szátn > Péntek 1929 január 11 C7^SyARHIM^ Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, A Szlovenszkói és rUSZÍnSzkÓi ellenzéki pártok Szerkesztőség? Prága Panska uhce negyedévre 76, havonta 26 Ke; külföldre: nnliJileni n/rnrlnnin 12, IL emelet Telefon: 30311 Kiadoévente 450, félévre 226, negyedévre 114, Főszerkesztő: POIIIIKCLI napilapja Felelős szerkesztő: hivatal: Prága II., Panská ul 12/111. — le. havonta 38 Kő. Egyes szám ára 1*20 Ké DZURANY1 LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA Iefon:303l1.—Sürgönyeim: Hírlap, Praha A bontótok elkeseredése napról-napra nő Naoek állítólagos nyilatkozata — A Politika hivatalos cikke, mely elismeri, hogy Jugoszlávia a tönk és a züllés szélén állott — Betiltott lapok és pártok — A Daily Telegrapit sötét színekben Sállá a lövőt — A pénzügyek sincsenek rendben — Az Orienf-expressi zágrábi kalandja — ínhifnAm a nijlknatham p.Miitiiiík . a,mint » hrí Szenvedő magyarok Prága, január 10. Bombaként hatott a világra a jugoszláv államcsíny híre s az elmúlt három nap alatt a sajtó minden lehető szem pontból mérlegelni próbálta a délszláv eseményeket, vagy bírálat tárgyává tette Sándor király meglepő elhatározását Aíkadtak lapok — s ide elsősorban Románia s a „demokratikus“ Franciaország meg a csehszlovák sajtó egyrésze tartozik, — amelyek nemcsak megvédelmezték, hanem egyenesen üdvösnek és a politikai formák magasabb fokának tartották a jugoszláv diktatúrát, s akadtak lapok — elsősorban az angol és a magyar orgánumok — melyek aggódva figyelik a Balkánon keletkező zsarnokságot, mely oly veszedelmesen hasonlít az Obrenoviosok és Karagyorgyevicsok élethalálharcának sötét napjaira. Nem akarunk kárör- vendőfk lenni, de mosolyognunk kell a csehszlovák lapok humoros vergődésén, amint a jugoszláviai eseményeket a kdsanitant tiz éves demokratikus generálszószába -igyekeznek mártaná s az emberi haladás és az emberi szabadság nevében valahogy jóra akarják magyarázná azt, amit semmiképpen sem lehet másnak tekinteni, mint brutális és veszedelmes balkáni rémuralomnak. Annál kevésbé aan kedvűink a kárörömre, mert ismét csak magyar testvéreink azok, akik balkáni elnyomatás miatt elsősorban szenvedni fognak. Eddig a jugoszláv diktatúrából csak a kihirdetése után megjelent magyar lapokat láttuk, de máris elszorult a szivünk, amikor az oldalakról ránk meredő sivárságot végigböngésztük. Ezek a magyar lapok nem is magyar lapok többé. A cenzúra torzszülatted. A fél szöveg idegen nyelvű. Jóformán csak a cim, a hirdetések s egy-két riport magyar, a többi, ami talán fontos és érdekes volna, előttünk ismeretlen nyelven íródott. A történelem nem ismer ehhez hasonló példát, hogy egy lapra oldalszámra más nyelvű szöveget kényszerítsenek. S ebből a kis példából szomorúan következtethetünk a többi bajra, amelyben a jugoszláviai magyaroknak most részük lesz. Tiz éves verejtékes és kemény munkával Jugoszláviában éppúgy, mint a többi utódállamokban, a magyarság minden erejét megfeszítve és gigantikus nehézségekkel megküzdve, úgy ahogy kiépíthette sarokba lódított életének rendszerét és legalább addig eljuthatott, hogy pozitív formában követelni tudja a békeszerződésekben biztosított kisebbségi jogSft. Vajmi kevés volt ez is, de most Jugoszláviában egy tollvonással — ami természetesen inkább hasonlít kardcsapásra, vagy tőrszurásra, mint tollvonásra — ezt a tiz éves eredményt is megsemmisítették. Nem tudjuk, a szerbek, vagy a horvátok huzzák-e a rövidebbet a diktatúrában. Nem tudjuk, hová vezet Sándor királynak és az orgyilkosokat egykor a konakba engedő Zsivko- vics miniszterelnöknek útja, csak annyi bizonyos, hogy a diktatúrának máris vannak áldozata is ezek ismét csak a mi testvéreink, a jugoszláviai magyarok, ők már érzik az abszolutizmus következményeit. Akár jobbra, akár balra dől el a kocka, ők azok, akik a diktatúrát megszenvedik. A legújabb jelentések szerint ,yaz áliamhü“ jugoszláviai pártokat nem oszlatták fel, csupán azokat a politikai szervezeteket és társadalmi egyesületeket, amelyek faji vagy vallási alakon működtek. Nem nehéz kitalálni, hogy ezzel elsősorban a magyar és német szervezeteket sújtották. A Vajdaság felett néma csend honol, egyetlen kósza hi.r sem érkezik a több mint félmilliónyi jugoszláviai magyarságról s elképzelhetjük, hogy ez a halálos hallgatás nem sok jót jelent. Szorongó szívvel, a testvéri szeretet minBclgrád, január 10. A Jugoszláviából érkezett hírek aöiig számolnak be másról, mini uj drákói törvényekről, amelyekkel Zsivkoviics kormánya elárasztja az országot. Túlzás nélkül megállapíthatjuk, hogy az uj jugoszláv törvények a világ legszigorúbb törvényei közé tartoznak és olyan vétségekre, melyeket más európai államokban rövidobb vagy hosszabb szabadságvesztéssel büntetnek, halálbüntetést szabnak. , A másik biztosan megállapítható jeflenség, amely a diktatúra kihirdetése után keletkezett, kétségtelenül az, hogy a horvátok nap- róknapria tokozódó mértékben ábránduinak ki Sándor király áULamosinyjéből és rendelkezéseiből. Jugoszláviában a véleményeza- badeág egyszerűen megszűnt, a kisebbségeknek minden joga eliiJörüilfteteW, az egyórai szabadság korlátozva van s az állam úgy fest, mint valami hatalmas kaszárnyaudvar, ahol minden a rangidős tiszt parancsa szerint igazodik. . „ _ ^ . __77", Közbe n iermiészetósera a belgrádi sajtóiroda hivatalos jelentései nem győzik di- oséraá a helyzetet és biztosítani Európát, hogy a jugoszláv nép százszázalékosan meg van elégedve az átlamfordulaittah A mai hivatalos jelentések például a következőképpen szólnak: ^ A rózsaszínű szemüvegen át néző hivatalos jelentés Relgrád, január 10. Az uj rendszer az egész országban stabilizálódott és a lakosság kedvező hangulata egyre tart Mivel a politikai pártokat föl oszlatták, a pártvezérek és a képviselők nem nyilatkoztak az uj rendről. Egyedül Maosek dr„ a borvát parasztpárt volt vezére fejezte ki megelégedését a vi- diovdani alkotmány megezüntetéiaekor (?). A gazdasági organizációk csaknem kivétel nélkül üdvözlő táviratot intéztek a kiirályhoz. Zsirvikovios tábornok kormányának uj törvényei elsősorban a meglévő törvények megszigorítását jelentik, mert csak kérlelhetetlen szigorral lehet az államot, a közíbizden melegével és rokonszenvével gondolunk a Bácska és a Bánság bő televényén rabságban élő magyar testvéreinkre, akik ma ugyanolyan nehéz napokat élnek, mint éltek 1918 novemberében, decemberében és 1919-ben. Olyanok most ők, mint Nobile volt a sarki hidegség elhagyatottságában, sem híradás, sem tájékoztatás nem érkezik róluk. Még csak a rádió sem jut el hozzájuk s a világ képtelen ellenőrizni a velükvaló bánásmódot. Az Obrenoviosok gyilkosai most azt tehetik velük, amit akarnak. Senki nem tud rólulk, senki nem védheti őket és senki nem kényszerítheti a balkáni abszolutizmust, hogy betartsa a modern világ humanisztikus törvényeit. Fájdalommal gondolunk jugoszláviai maA községi közigazgatást megszigorították, a gyülekezési jogot megszüntették, a sajtótörvényben és a bíráskodásban jelentős változtatásokat léptettek életbe. Mindezeket a rendszabályokat preventív intézkedéseknek kell tekinteni, amelyek Itehe- tetlenmé teszik az ellent mondást és meg- könmyitik a kormány munkáját A legfőbb semimibőszék melilié egy álami bíróságot átitattok, amelynek föladata minden állam- ellenes akciót és maniifeszbációt feiülib iratai s az álilaméllenes vétségekben átéükezm. A kormánynak az a szándéka, hogy az átmeneti időszak után hozzálát a törvények jogi normalizálásához s a kivételes törvényekéit újra rendes és a modern jogi elveknek megfelelő törvényekké! helyettesíti. Ezzel megteremti az uj alkotmány bevezetésének és az uj parlamentarizmusnak szükséges előfeltételeit. Gyorgyevics tanár leleplező cikke A másik hivatalos jelentés szerint a „Samouprava" és az „Odjok“, a radikális, illetve a demokrata párt hivatalos lapjai ma beszüntették megjelenésüket. A Politikában Gyorgyevics Péter egyetemi tanár tudományos fölkószüitséggel irt cikkében fölsorolja a régi parlamentarizmus hibáit ég elsősorban túlzott oportunizmust vet szemére. A professzionista politikusok, akik eddig minden határozott foglalkozás és szakismeret nélkül működtek az országban — úgymond — csoportokba vermivé különböző lukrativ vállalkozásokba fogtak és valóságos verseny indult meg közöttük az állami javak minél rendszeresebb és minél mohóbb kifosztására. A leg- tudatlanabb és a légi olkiism éretlenebb egyénék följutottak a társadalom első sorodba, úgy hogy az állam nemcsak parlamenti, hanem gazdasági krízisbe is került. Az éhség és a szegénység az országban mindenfelé óriási elégedetlenséget szült. Egyes vidékéken a külföldiek hatalmas urakká váltak, úgy hogy a lakosság a fölszabadítás után még inkább elnyomottnak érezte magát. Az állami közigazgatás durva hibái okozták a horvát kérdést i®, mely I' gyár testvéreinkre s szomorodott szívvel vet- I jük fel a kérdést az érzéketlen világ színe előtt: Ezt eredményezte a „demokrácia", ezt jelenti a népek fölszabadításának és önrendelkezésének nagy jelszava? Tényleg a fejlődés magasabb fokát mutatja az, ha Jugoszláviában egy félmilliónyi gúzs bak ötölt és tehetetlen ember, akinek alapjában véve semmi köze sincs ahhoz, ami a horvátok és a szerbeik abszolutizmusra vezető ellentétét okozta, akinek semmi szerepe sincs a jugoszláv állam nehézségeiben, most kénytelen' elszenvedni a háború utáni időik legszörnyűbb diktatúrájának kegyetlenkedéseit' és kénytelen tűrni az indokolatlan ostorcsapásokat a hátán, anélkül, hogy jajszavát Európa sorsának intéződ maghallhatnák ? bókát kiküszöbölték. A lelkiismeretlen professzionista politikusok kérdésessé tették magát az állam és a nép egységét. Mindezek után Sándor király január 6-iM mamii esztuma logikus következménynek látszik, amely egyedül hivatott arra, hogy az országot kivezesse a kátyúból, amelybe a professzionista politikusok taszították. Gyorgyevics tanár végül az államhiva- talnoki kérdés alapos megoldása mellett foglal állást, mert szerinte ennek a kérdésnek a megoldásától függ minden szükséges reform. Komoly angol aggodalmak London, január 10. A Daily Telegraph zágrábi jelentések alapján közli, hogy a horvátok kezdetben! megelégedése máig teljesen eltűnt. Zágráb csalódott és azzal gyanúsítja meg a királyt, hogy meg fogja semmisíteni a horvátok jogait. Az 1921-es alkotmány eltörlése tényleg a horvátok kívánsága volt, de a parasztpárt azt remélte, hogy a régi alkotmány helyébe azonnal az uj szövetségi alkotmány kerül, azaz az autonómia és nem a diktatúra. A! zágrábi sorozatos házkutatások még inkább elmérgesitik a helyzetet. Maosek dr. máris tiltakozott e házkutatások ellen és kijelentette, hogy a horvát nép csalódott az uj rendszerben. A Daily Telegraph a helyzetet rendkívül bizonytalannak tartja és megállapítja, hogy minden a horvát követelések teljesítésétől függ. Az uj rendszer legfontosabb aktívuma a király páratlan népszerűsége. Azt azonban, vájjon a diktatúra a modem világban hosszabb ideig tarthat-e, egyelőre nem lehet tudni s csak a jövő adhatja meg rá a feleletei A zilált anyag; helyzet Belgrád, január 10. Jólinformált körök jelentése szerint az uj kormány az állami pénzügyeket nem találta rendben. Éppen ezért elhatározta, hogy nagyvonalú taka^ rékossági politikába kezd és igyekezni fog a jugoszláv valutát végleg stabilizálni. Állítólag a kormány hamarosan elrendeli azoknak az egyéneknek a letartóztatását, akik a jugoszláv pénzügyeket a lejtőre taszították. Detektívek az Qrieasexpressen Zágráb, január 10. Amikor ma az őriem t- expressz befutott Zágráb pályaudvarára, az utasoknak megtiltották, hogy elhagyják a vonatot Később a kocsikat detektívek kutatták át. Az utasok mindegyikének poggyászát pontosan átvizsgálták, sőt személyi motozást is alkalmaztak. A rendőrség ugyanis megtudta, hogy az éjsz/aka folyamán milliós lopás történt a vonaton. Krutsecky dr. bukaresti lakostól egy millió dinár értékű ékszert loptak a hálókocsiban. A tettest nem sikerült megtalálná. — E hivatalos beálli- táíssail szóm ben az itta sokunk az a meggyőződésük, hogy a lopás meg sem történt s a rendőrség csak ürügynek használta fél, hogy lanságot és a rendet; megvédétmeznii.
