Prágai Magyar Hirlap, 1929. január (8. évfolyam, 1-26 / 1924-1949. szám)

1929-01-11 / 9. (1932.) szám

2 1929 január 11, péntek. poiiítilkm vonatkozású kutatási tartthásson att or i e<ate>cp(ro«s2ecL Átkeresztelt pártok Belgrád, január 10- Ab uj rendelkezések értelmében, anlely & faji és felekezeti ala­pokon álló pártokat iöloszlatja, a Spaho volt kereskedelemügyi miniszter vezetése alatt álló bosnyák muzulmán párt jugoszláv nemzeti párt néven, a Korosec vezetése aíaíí álló szlovén klerikális néppárt pedig jugoszláv néppárt néven alakul meg. Zágráb, január 10. PriibicSOvicő tegnap reg­gel Zágrábba érkezett és ujrágiróknaík ki je­lentei! Le, hogy ezentúl semmiféle nyilaitfkíoizartot sem ad. PríbicsevicS (különben hosszason tár­gyalt Macsökkel, majd a parasztpánt vezető­sége, később pedig a paraszt párt voit képvi­selői tartottak ülést. Eírt az ülést a sáborbam akarták megtartani, azonban rendőrök állták útját a kép viselőknek, így az ülést a bon'vél oarasatpárt házában tartatták meg Marséit nyilatkozata Zágráb, január 10. Azok a hírek, aimeliyek szerint Macsok kijelentette volna, hogy a hor­vátok. meg vannak elégedve a ioirdiulaitital, mert ezzel megszűnt a vidovdani alkotmány, alaptalanök. Maesek nem mondott, de neon is mondhatott semmit a nyilván osság számára. A neki (tulajdonított nyilatkozat tehát blöff. Maesek, aki az uj helyzetet a legnagyobb pesszimizmussal figyeli, barátai körében a köven közöket mondotta a neki tutaj donátötit uyiiailkozatról: ­’ — Dőreség, hogy ilyen (kijelentésit íutajdo- n irtanak nekem. Ha én együtt lakom és per­ben állok valakived, mert hozzájárulását köve­déin házam lerombolásához és újraépítésé­hez, akikor nem örülök annak, ha lakótársam a házat önhatalmúlag ledönti, anélkül, hogy garanciám volna annak újraépítésére. Horvátországban az az általános vélemény, hogy a diktatúra Horvátország léte ellen irányul. A Zsii'kovics-kormányban szerb részről radi­kálisok és demokraták foglalnak helyért. Szerb részről nincs a kormánynak egyetlenegy ta^ia sem, aki pártpolitókaiiiag ne volna érdékelve. Uzoaovlcs a radikális pártnak az a tagja, aki eltávolította Ra-dicsot és pártját a kormány­ból. Első lemondása a miniszterelnökségről azért történt, hogy kilökhesse a horvátokart a kormányból, Maxlmovies pronoszározortt radír hálás, a Posics-kormány volt belügyminiszte­re, aki 1925-ben elrendelte Radiics le tartózta- ibását Szirákáes boszniai radikális közásmert horváitellenes és hírhedt radikális párte-mber. A kormány élén Zsiffcovics tábornok áll, aki­nek 'történelmi szerepe ismeretes. Megbeszé­lések folynak a>z irányban, hogy Spaho dts be­ié- a kormányba. Ha ez megtörténik, akkor együtt Lesz a nésryes koalíció. Hogy bekössék a külföld szemét, bevettek a kormányba há­rom horvábot is. Ezek tényleg pártonkivülrtek. Svrtlyuga és Franges eddig egyáltalán nem foglalkoztak potitukával. Franges dr. nagy tu­dású, okos tanárember, aíká mant mándserter jó arra, hogy viselje a felelősséget Svrlyuga ki­nevezését a horvátok kihívásnak tekintik. A horvátok legjobban megalapozott pénzintézete a volt osztrálk-magyafr uralom alatt az Es­Ta^GM-./^\G'fc®/FínrLAi> A magánalkalmazottak nyugdijbiztositását még egyszer tárgyalni íegia a képviselőház A felületes szövegezésű javaslatot a szenátus módosítja s ezért a kép- viselőháznak újból tárgyalnia kell—A halasztás súlyos következményei Prága, január 10. Megírta a P. M. H., hogy a magánalkalmazottak nyit■yiíjlbiztosirtásáról szóló s a képviselőház által már elfogadott törvény­javaslaton a szenátus kénytelen lesz módosítá­sokat eszközölni. A koalíciós sajtó ugyan már előre jelezte, hogy ezek csak stiláris és formai módosítások lesznek, úgyhogy a javaslat nem kerül vissza a képviselőházhoz. Azonban a kép­viselőház által elfogadott törvényjavaslat szö­vegezése legújabb értesülésünk szerint, olyan hiányos, hogy a szenátus gyökeresebb válto­zásokat fog eszközölni rajta é-s e módosítások­kal az egész javaslatot újabb tárgyalás végett visszaküldi a képviselőháznak. A törvénynek január elsejével kellene élet- belépnie, de újabb parlamenti tárgyalása miatt a törvényt legföljebb csak februárban, vagy talán márciusban hirdethetik ki. Ebből a halasztásból óriási károk hárulnak úgy a magánalkamazottakra, mint a munkaadókra, mert hiszen mindaddig, amíg a törvényt ki nem hirdetik, a régi törvény van érvényben, s e régi törvény sokkal alacsonyabb illetékeket ír elő, mint az uj törvény. Ha most már csak március­ban hirdetik ki a törvényt, január elsei vis­szamenő hatállyal, úgy az uj törvény által előirt jóval magasabb il­letékeket is január elsejével visszamenőleg kell fizetni, ami nagyon nagy megterhelést comptma Bánra vallt, amelynek élén Svnlyuga apja áílloítít. Ennek halála után fia lett a vezérigazgató. A pénzintézet ekkor annyira tönkrement, hogy kénytelen volt fuzionálni a horvát jel­zálogbankkal. Ezután atyjának érdemeire való tekintettel Svröypgát megtették a pénzintézeti szövetség titkárává. A szerbek Svr.lyugát azért tették meg pénzügyminiszternek, hogy' horvát le­gyen a pédizügymiimitsizrteir, hogy ezáltal! köny- nyeibb legyen a helyzetük, ha elindulnák kül­földi kölcsönért. A horrátok azonban figyelmeztetik a vilá­got, hogy a diktatúra köJcsöneit nem fogják elismerni és csak azt a kölcsönt ismerik el kötelezőnek, amelyet a horvát szábor meg­szavaz. A hoirvátok ösztönösen érzik, hogy a diktatúra a horvátok önállósága és smabadséigTnozgatma ellen irányul. Náción jól tudják, hogy nehéz és sötét napok következnek, de minden hor­vát tudja, hogy az elnyomók utolsó kísérlete ez, amelyen árt kell menni. Ha ez meghiúsul, nem lesz többé eszköz, amellyel a horvátokat visszatarthatják az SHS-államban. Egyetlen sző. egyetlen hang nem hangzott el horváti részről, amely örült volna a diifctatu- nánaik. Minden erről szóló hír náfogás, hazug­rág. A zágrábi kerületben levél cenzúra van. A horvát ok nem kapnak útleveleket kül­földre. A diktatúra napjától kezdve Horvátország valósággal légmentesen el van zárva a vi­lágtól, a diktatúra ezért terjesztheti híreit a külföldön Horvátország öröméről.' A hárvátok (tudják, h ow a diktatúra nem lesz ideii'otleaes, hanem tartós, célja pedig az, hogy az abszolutizmus segítségévei elérjék aizít, ami más eszközökkel nem ment, vagyis a körvá­ltók elsKerbeisiirtésért. A horvátok elégtételt kö­vetelitek Rádiós mesr^viFkoflásiáért és kaptak diktatúrát, amely a horvátok megísemm isi:lé­sére jött létre. Munkában a diktatúra Belgrád, január 10. Az uj jugoszláv kor­mány teljes erővel munkához látott. Valószí­nű hogy az elintézésre váró kérdések közül a (törvények egységesítése rövidesen bekövet­kezik. Uj törvénnyél jogászi tanácsadótestüle- tet fognák kinevezni, amelyben a legkiválóbb szerb, horvát és szlovén jogászok foglalnak majd helyet. Ennék a testületnek lesz fölada­ta az uj törvények megszövegezése. A legközelebbi napok egyikén a hivatalos lapban öt uj törvény fog megjelenni, ame­lyeknek egyike az ország uj közigazgatási beosztását fogja tartalmazni. Zsiffcovics miniszterelnök utasította az összes főispánokat, hogy a régi köz&étgtanácsok to­vábbra is maradjanak helyükön mindaddig, mig az uj községtan ácsok kinevezése meg­történik. A nagybeteg Marinkovics Belgrád, január 10. Marinkovics külügymi­niszter állapota ismét rosszabbodott, erre való tekintettel] előreláthatólag külföldre fog utaz­ni. Helyettese vagy Sumenkovics, vagy Kuraa- nudá belgrádi. polgármester lesz. Csak a horvát, bosnyák, német és magyar pártokat oszlatták föl? Belgrád, január 10. A Pravda értesülése szerint valamennyi politikai párt az uj ál­lamvédelmi törvény első és harmadik sza­kasza alapján föloszlottnak tekintendő. Kü­lönösen jogászi körökben uralkodik ez a vélemény. Más fölfogás szerint csak a kö­vetkező pártok tekintendők föloszlatottak- nak: a horvát parasztpárt, mint faji jellegű, a bosnyák iirazulmánpárí és a szlovén nép­párt, mint vallási jellegű pártok, végül a magyar és német pártok, mint faji jellegű alakulások. Az államvédelmi törvény tudva­lévőén kimondja, hogy a politikai pártok alakulását a főzsupán engedélyezi. Ebből arra következtetnek, hogy párt csak kerüle- tenkint alakulhat meg. Az államvédelmi törvény kimondja, hogy ha a főzsupán a szervezkedést egy hónapon belül nem en­gedélyezi, ez egyet jelent az elutasítással. Belgrád, január 10. A rezsim változásnak mindenekelőtt két belgrádi, pártpolitikai na­pilap esett áldozatául és pedig a radikális-part szócsöve, a Samopravu és a demokrata párt hivatalos lapja, az Adiek. A két lap szerkesz­tősége ina rep-eel közölte a többi lap utján közönségével!, hogy a mai napon be kellett szüntetni megjelenését. Beszüntetésüket az a körülmény indokolja, hogy a pártpolitikai étet megszűntével pártpolitikai sajtóra sincs szükség. Hz udvar táncai Belgrád, január 10. A tegnapi udvari baka, amelyet Mária királyné születésnapja alkal­mával rendeztek, mintegy 1200-an . kaptak ‘megbúvói Az . udvari báli. fényesen sikerült Sándor király és Mária királyné fél 11 órakor jöttek a bálterembe és az első táncot, a szrb'tankáit, Sándor, küirály járta ed Mária ki­rálynéval. A táncot cercle követte. Sándor ki­rály főleg az oflasz és a francia követtel be­szélgetett föltűnően, hosszú ideig. Elkobzások Zágráb, január 10. A sajtó kénvtelen volt a helyzethez mindenben alkalmazkodni, mert a tegnapi nap folyamán négy lapot koboztak el cs a többit alaposan megcen- zurázták. A zágrábi lapok ma már kom­mentár nélkül közlik a hivatalos jelenté­seket. Belgrád, január 10. A Zsifkovics-kor- mány, amint hírlik, deklarációban fogja programját közzétenni. Nem tudott ellenállni a kivácsúságnak: elő­kereste a kimutatásból Sándor törzslapját. Ez sem mondott sokat: — Sándor Miklós, negyvenhatéves, refor­mátus, nőtlen, volt vármegyei főjegyző, bün­tetlen előéletű, tartalékos főhadnagy, Gyer- gyószentmifclóson született, sikkasztás ... Unottan csapta be a könyvet, mely nem mondott semmit, aztán hóna alá vette b könyvtárjegyzéket és megindult, hogy köny­veiket osszon a foglyoknak, akik várják a könyveket . . . Miikor a fogba^lépcsőkhöz érkezett, megnéz­te a könyvtár jegyzéket. Az első rubrika: Ka­tolikus Szemle, bekötött évfolyam, Gyurira, I. emelet 11. Felment a zárkába: öregedő, iparosküilse- jü embert talált. — Ez se sokat olvashatott odakint, — az unalom kényszeríti rá a betűkre ... — ál- lapdrtotta meg. Gyuinics a szegény-emberek tisztelerttudásá- val állt fel, miikor Szentessi belépett a zár­kába. — A könyvért jöttem, a ik ön yvtá ro sir nők beteg, — kezdte a beszélgetést Szentessi, — edodivasta már, vagy hagyjam még itt? — Hát olvasgattam belőle . . . Még marad­hat ... De jobban szeretnék valami történe­tet olvasni . . . Szentessi átszaladta a könyvek jegyzékét. — Nem valami gazdag könyvtár! — állapí­totta meg önmagában, aztán megszólalt: — felhozom a „Korhadt faikeireszték“-et Gárdo­nyitól . . . — Az jó lesz, — bölcseik edett Gyurira, — biztosan megható történet. Szentessi feljegyezte a kívánságot, aztán elköszönt. Második rubrika: lókai, „Az uj föttdesur", Bernát, J. emelet 16. Töínegzráfca: vagy tizenöt ember üldögélt. beverészett a hatalmas zárkaszobában, mikor belépett. ... — Bernát! — kiáltotta el magát Szentessi. Sovány kamasz kászálódott eléje. — Mi tetszik? — Egy könyv van magánál. Elolvasta már? — Elolvastam. El lehet vinni. — Most én olvasom, — szólalt meg egy jámbornézésü fiatalember a szoba sarkából, — nem maradhatna nálam? — Dehogy nem, — felelt készségesen Saen- tessi és már be is jegyezte a kimutatásba az uj kölcsönző nevét. — Maga nem akar másik könyvet? — fordult ujira Bernát.hoz. — Ha kapnék . . . — Válasszon, — mutatta oda neki a jegy­zéket Szentessi. — Detefctivregényt szeretnék . . — Az ninra. A hiosszuhaju legény szólalt meg: — Nem volt- még elég magának a detek- ti vekből — odakint? Szentessi ránézett a beszélőre: diákgyerek, — nem nehéz felismerni benne a politikai foglyot, a kommunistát. A síi ha ne kelletlen élcelődéssel vál Aszóit: — Azért, hogy valaki nem politikai, de lo- pöttkai, nean kdl mindjárt csúfolódni . . . — Miért van maga itt? — kérdezte Szen­tessi a detektlvregények rajongóját. A legény büszkén mosolyodott el, mint a szakmáját szerető iparos, — látszott rajta, hogy szívesen beszél erről a témáról: — Rajzoltam a villamoson és hazerra men­tem . . ­— Zsebtolvaj! — morogta maga elé Szen­tessi. Nem fűd la megállni, hogy fel ne tegye a kérdést: — Maga erős legény lehet, miért lop?. Nem találhatna munkát? '•* A zárka sötétjéből egy hang kuncogott fe­léje; — Ez jó! A hosszú Jóska miért nem keres munkát? Miért nem megy egeret fogni a tehén? A nyurga suhanc elégedetten mosolygott: jól esett neki az „elismerés”. Magyarázkodó hangon kezdett beszélni: — Eu műidig ezt csináltam ... Az egész Franst altban úgy ismernek, hogy „a hosszú Jóska“ ... Sohase csináltak hazerra . . . Most is csak azért, mert rosszul falazott a Fü­les ... A diákfonna legény bizalmaskodva súgta oda Szenteseinék: — Született zsebtolvaj . . . A „hosszú Jóska** vidáman kacarászott, Szentessi felnézett s látta, hogy négy ember áll körülötte s valamennyi jóizüen röhécsed. A diák arcán is mosolygás játszadozott. Szeu- tessi érezte, hogy rajta nevetnek, de nem ér­tette, hogy miiért. Zavartan nézett körül. A suhanc vigyorogva szólalt meg: — írnok ur, hol van a cigaretta-doboza? Szentessi első pillanatban nem értette a kérdést, de aztán benyúlt a kabátja belső zse­bébe, ahol a cigarettáit tartani szokta: a do­boz nem volt a helyén, pedig a kabát zsebe be is volt gombolva. A hosszú Jóslta nevetve vette ki a dobozt — a saját nadrágja zsebéből: — Ezt tetszik keresni? Szentessi elmosolyodott, önkénytelenül ki­szaladt száján az elismerés:-— Ezt ügyesen csinálta: még vissza is gom­bolta. a zsebet és én észre se vettem! — Így keli azt! — állapította meg büszkén a .suhanc. A hangjában ott volt a méltatlanko­dó kérdés is: „Ilát nem lenne vétek, ha én más „pályára** mennék?*' . . . Egy rosszképü alak odafurakodott Szentes- síhez : • — írnok ur, legalább egy cigarettát tessék adni, — ha már visszakapta a dobozt . . . (Folytatjuk.) fog jelenteni az alkalmazottakra és a vál­lalkozókra. Ezért a mulasztásért a népjóléti minisztérium és a koalíció felelős, mert a törvény szövege­zésének hiányossága csak azt mutatja, hogy nem szakemberek szövegezték hreg a törvényt. Ez már nem az első eset, hogy a szenátus kénytelen törvényjavaslatokat visszaküldeni a képviselőháznak, ugyanezt láttuk a munkások szociális biztosításáról szóló törvény novellá­ja esetében is. A gyorstalpaló munka tehát mindig megbosszulja magát, annak káros ha­tását azonban most nem azok viselik, akik elő­idézték, hanem az alkalmazottak és munka­adók. A magánalkalmazottak nyugdijbiztositásá- val egyidejűleg a parlamentnek tárgyalnia kel­lett volna a magánalkalmazottak betegsegély- biztositásáról szóló törvényjavaslatot is. A nagy sietségre való tekintettel azonban erről a tervről lemondtak. A népjóléti minisztérium megígérte ugyan, hogy a legrövidebb időn be­lül elkészítteti a törvényjavaslatot, de ez a mai napig sem történt még meg. A múltak szomorú tapasztalatain okulva tehát már előre megjó­solhatjuk, hogy a koalíció, föltéve, hogy addig­ra még életben marad, ismét kapkodó sietség­gel az utolsó percben fogja megalkotni a tör­vényt s igy még életbeléptetése előtt, kell majd módosítani. 3££ :ü» WA'W 4% IV A Prágai Kagyar Hírlap eredeti regénye irta: JARNO JÓZSEF (52) — Hallom, feurt volt az öregnél. Mi baja van? — Nem tudom. Láza van, de azt mondja, hogy nem fáj neki semmi. Majd megkérem diéll>en az orvos urat, hogy menjen fel hozzá. — Úgyse hagyja az megvizsgálni maga, — legyintett a kezével Geiger, mikor a fog­lárnak szóltam, hogy küldje fel az orvost, majd megevett... Azt mondta, hagyjam bé­kén aludni, majd holnap felkel. Pedig egész éjjel nem aludt: hánykolódott . . . Biztosan fájdalmai voltak . . . Kérdeztem párszor, hogy mi a baja: nem is felelelt... Reggel fel­kelt, de úgy esett vissza, mint egy darab fa, — komoly baja lehet. — Különös ember . . . — Bogaras. Nem szeret beszólni: mikor a könyveket kiosztja, beszél, de különben ha­rapófogóval se lehet kivenni belőle egy szót. Este sokszor órákig ült az ágyán és nézett ma­ga elé. Egyszer megszólalt tavaszkor . . . Azt modta, hogy „de szép lehet most a hegyek­ben 1“ — aztán megint hallgatott (tovább— Nőm emlékszem, hogy más „privát dolgot'* mondott volna valaha, pedig már hetedik hó­napja vagyunk egy zárkán . . . Ki volt ez odakint? Miért került börtön- be? - kezdett kérdezősködni Szentessi. Soha se benzélt magáról, nem tudok ró­la semmit. Erdélyből való . . . Ur lehetett... Szentessi találgatni kezdett: Mit csinálhatott ez az ember? Cbalt? I/opott V Sikkasztott? '(orrj tartotta valószárhimvk vgyiiík feltevést ráidor, <;/i a JobuszUc: omUr, a maga kií.1 í; ntagospégébón m parancsoló volt , , , (

Next

/
Thumbnails
Contents