Prágai Magyar Hirlap, 1928. december (7. évfolyam, 275-296 / 1902-1923. szám)
1928-12-23 / 293. (1920.) szám
1928 december 2B. vasárnap. 'T>R\<xAI-A\a.GVAR-H1RLAI> 21 Irta: GRATZ GUSZTÁV dr. v. b. t. t„ volt magyar királyi külügymirtiszter Búd a p o> í , K iprácsó u y. Masalyk dr.-uák, a e^h-sz-io-vált köztár&k ©ág elnökének a Sun-day T teles- .részér© te.a- vefoi bedben■ adott, nyilaikozáta. ^ynénjely olyétt nTegijegyzést taflalmaz, amely fölött magyar ré-szröl sem lehet anélkül mt-plr-e-nd- r© térni, hogy az ém'b-e:’. bizonyos' felelősséget. fte vállaljon arraaiiézve, hogy valamit ©1- mniaazto#, ami alkalmas lehotné a háborúi és a 'békesz©rződesek által okozott sebek gyógyítására. Kétség beken, hogy a jelépfegi állapot'.és az abból folyó kozépeurópai fér eaáltség valamennyi állam számátá hátrányos. Egy étién körükméhyt sem szabad figyelmen kívül hagyni, amely ez-ah a térén válioxást okozhatna; még akkor sem. ha a várható eredmény negatív is lenne, mert egyszer ©1 fog jönni az idő, amely alkalmas lesz a nézetek’ asszhanigjának .a megállapítására... . Másárvk -elnök az. emkifett ííyllntkozittábaa ezt mondelta: — Sohasem tulájdéhiitéfihink a ,l>éke;szebiödtéséknek tökéléfesség.e-t, ment egyetlen .©n:nberi .alkotás sémi lehet tökéletes. — Ez a nyilatkozat rendkívül óváltósán van in-egfogalmazva. . Talán úgy kell éftel- mezni, hogy Másary'k elnök, aki kiéteéjlkkdil lojiiidankihiél jogosultabb a cseh nép gond'o- la fáit és érzelmei t kifejezni, azon az állás- pontion van. hogy e szerződtétek helyébe, spielyeilfet tőkédet leoefonek. fairt, olyan megá.l- lapodásokat kell létesíteni, • melyek a .töké-. letlen'SBg jellegéi kevésbé viselik magukon. .Masaryík elnök hasonló nyilatkozatot már máskor ás tett. E nyi 1 átkozaiaíban mi, magyarok eddig, többnyir© nélkülöztük a határozottságot és a világos érteimet és — sajnos — ugyanez a hibája a csehszlovák köztársaság igen tisztelt elnök©' legújabb nyilatkozatának is. A nyilatkozat ama része, mely arra vonatkozik, hgoy minden emberi mű tökéletlen; úgy is értelmezhető, .hogy Maisa- ryk ezt akarta mondani: Igen, a békeszerződések tökéletlenek, azonban minden eimberi alkotná tőkéiét fen. ezért nem érdemes tökéletes szerződések megkötésén fáradozni. Talán nem kell ilyen hajszálPvooni iráemagyará- zatot alkalmazni, de a — sajnos — fennálló aímeszfer újában a kölcsönös bizalmatlanságnak mindkét oldalon azon fáradoznak, hogy megállapítsak, vájjon nem tartalmaznak-© a nyilatkozatok olyan hátsó-ajtókat, melyeken az egyik fél, miután bizonyos reményt 'keltett s az ezzel kapcsolatos célját elérte, a remények realizálása nélkül távozhat? Masaryk elnök továbbá ezt mondta: — Egy pillanatra sem jöhet tekintetbe más indítvány, mint az, amely valamennyi, érdekelt beleegyezésén alapul. — Ha ezt a negatív mond a tót pozitívre fordítjuk, akkor úgy szólhat, hogy valamennyi érdékelt beleegyezésével. a jelenlegi állapotokat meg lehet változtatni. Fentartás nélkül elismerem, hogy e megállapitásrjak bizonyos értéke van; , azonban túlságosan általános jellegű ahhoz, hogy erre egy komoly7 megértést célzó akciót lehetne építeni. Csehszlovák részről kik a-zok az lérdekeltek, akik tekintetbe jönnék? A csehszlovák nemzetgyűlés? -Csehszlovákia szövetségesei? A Népszövetség? Avagy valamennyi faktor értendő alatta? S ha már tudjuk, kik azok az érdekeltek, akik csehszlovák részről teintetb© jönnek, mit tartamaZbat. az a módosító indítvány, amely a beleegyezésükre számíthat? Lehet-© egy raód-ospitó indítvány tárgyalására eléggé 'teherbíró alapot találni? E kérdések megválaszolása ©lőtt nem lehet az elnök szavainak jelentőségéről és tulaijdonképpeni hordeie,férői fogalmat alkotni. Igen nagy jelentőségük lehet, de az is lehet, hoigy egy gesztusnál többet nem jelentenek. Mas-aryk dr. borfméezetesen ismét negatív formában fűzte az előbbiekhez a következőket: —7 Én, a magam részéről nem lennék ellene annak, hogy becsületesen rámutassunk a fennálló nehézségekre és megkíséreljük azoknak közös tárgyalások útiján való elhárítását. — Talán jó lesz, ezt a mondatot Is pozitívre fo’rditani s akikór az lenne az értelme, hogy Mas-aryk dr. — térin és z©te«©j;i csak aftni a saját személyét, illeti - - kivánatosuak tartaná, hogy az érdekeltek, tehát Magyarország és Csehszlovákia kormányai között tárgyalások induljanak még. aziiáiit, hogy miként - lekét a tökéletlen bék'eszérzödésekei. fe'kéletésehb meggáüápp- dáé-ckkal pótolni, fia' áz elnök kzávaíuák. szabad fezt az érteimét tulajdoni tani,, akkor azoknak ér-féke lónyágés-eu . rnsguagyobbó- é;k P-8 abifeh az ©serben is epékményes• tá-iv gyalásók csak- az élőbb ejniiieit.- előzetes kéla dések tisztázása után képzelhetők el. Nemcsak, hogy értelmetlen, hanem egyenesen káros lenn© olyan tárgyalásokat kezdeni, ••melyekről eleve .valőszi-nü, hogy a felek át- hid-aLhai'aí!anul ellentétes; álláspontjai követe teexi éhein nem 'vezelhe-tuék éíeáményré. Mste saryk elnök szavai a csehszlovák kormány tárgyalás i hajtod óságát látszó na k jéfezh f. És feltételez ni kell, hogy a megértés szándéka iá fennáll. Lenéi-e azonban © sorok hol áz olyan megegyezés. akaratát kiolvasni, -amilyennek a. magyar kormány tagjai a béke- szerződés roviziójának, szükségéről tett .nyilai koz aiaikhain k-dí'ah kMejeáésit Ha igém, akkor a magám részéről; azon lennék, hogy magyar részről ne zárkózzanak él á tárgyalások elől. . Az én nézetem azonban 'lényegesén kiééibb síilíyai' esik a latba, mint Masaryk elnöké, mert / nekem némcsák, hogy nincs befő ly ásóim a magyar kophányra, hanem nem táríozom sanijrtiiléle- párt kötéléMÉCS LÁSZLÓ: kébe sem, mélynek uevébén beszélhetnék. Mégis azt hisze-m, hogy Magyarorfizágun nem ál lírák egyedül e- -nézetemmel. Már légen szóíszólója vagyok- arrnák a politikai iránynak, meijuek : célja a csehszlovák köztársaság és Magyuror^zág közötti fesmilfeég enyhítésé, mert ez enyhülés utján bizonyos' megnyugvás kelé tkezitíe, ami- a. •kasébbségii kér- dóspete kevésbé súrlódásra alkalmas tárgyalását tenné lehetővé és közvetve talán a bé- keázet-zőuiésiek -rendelkeíaései által tenné/- s/éétesen egyoldalú. de éppen ezért a béke s#-e mp ont iáb ól kétszeresen meggondolandó fegyiverkezes csökkentését eredményezhetné és tmagváí : alkothatná a közös veszéllyel szembeni bizonyos szoiidaritásnaík. Azo-uban be; kell vallanom, hogy a magyar nyilvánosságnak az a része, amely e n'éK©tek©t a ima- fáévá teszi, {©kinlettel az ©üdített nynlafko- zat Iriányoö hia’láriozoiiságára "és. ©gyértéliiiTÜ- ségiéT© — . noha. e .nyilatkozat csehszlovák részrők jiiegérfési sz-ándékot látszik jelent eni — •és fekíutettei arra, hogy cseihszlwák p-oM- íikiisok az utóbbi években i® ismételten igen ibárátságtaláu niágnlartást fánnsiiíciitífeak Ma- gyarországgáL szeriben,' néan 'képes magának világos képet alkotni az ilyen politikának a jelenlegi időben, .való lehetőségéről. SZEGÉNY EMBEREK Kiszáradt a jóság-folyam: a párton ök a vízimalmok. Bennük nem lel szépségeket jó házból való úri dalnok. Őket lenézi bármelyik ici-picurka hivatalnok. Külön-külön elbán velük minden bitang, pénz-, hir-akamok. Küiön-külőn idétlenek, hiányosak és gyáva-bávák, ök fizetik legjobban itt Ádám bűnének szörnyű áfát Külön-külön nehézkesek az órmótfán rossz lábbelikben. Hogy télen mivel fütenek, nem tudja senki más, csak Isten. Ki tudja, hogy hol laknak ők? Talán az Öperencián túl: az Öröm nem talál oda, ha néha oda is kirándul. Hozzájuk nem jár senkisem, csak voksókért az agitátor, és Krisztus testével a pap, mikor búcsúznak a világtól, (a papoknak is édesebb a szalonok szagos derűje.) Hozzájuk nem jár senkisem. De Istenments hogy elkerülje rossz vackukat a Kolera, midőn diadalutját rója, Tüdővész, Tífusz ugyanúgy s a gyermekek hozója: Gólya. Penészes pincék mélyeid csak szaporodnak millió-szám nyomor-barlangok mélyein, csak nőnek össze-vissza kószán, az éhség hajtja fölfelé, a fény is hívja: odahagyják barlangjukat és ellepik az utakat akár a hangyák, a földgolyóbist belepik PeikingtŐl minden szegletig, a földeket, a gyárakat, a bányákat mind ellepik, az egyszerű kapától a gigászi vad gép-szörnyekig a gépeket mind ellepik és zugatják és zengetik a földi munka ritmusát és áldást zúg, de nem nekik: szénából tej lesz, nem nekik, rozsból kenyér lesz, nem nekik, a bánya aranyat okád, a gópszöfhy bankókat tojik, a tenger gyöngyöt álmodik, de nem nékik, de nem nekik. Mj vólna, ha robotot csák egy hónapra abbahagynák á földgolyón egyszerre mind, a kis idétlen munka-hangyák?? — És mégis ők az éhesek és mégis ők a rongyosok és dőzsölpek az ügyesek, a megszervezett okosok, legyen fehér Paris, Peking a lakhelyük, vagy vörös Moszkva, a szegények lézengenék egész a gyomrukig kifosztva. Külön-külön elbán velük minden bitang, hir-, pénz-akarnök, Átgázol rajtuk a nyomor: éhség-gebéjü sanda zsarnok. Hiányosak, idétlenek, gyávák, gyöngék és félszegek. De nézd meg őket nagy tömegben, midőn Istentől részegek, az Eszme szent harangja, kongat éa megremegnek az egek, hogy mennek a processzióbau szárnyaktól szinte felemelve, a láthatatlan Isten trónját viszik dalolva, menetelve, úgy mennek, mint egy színes, zengő, elszabadult vihar-darab, amely a mennyet ostromolja s itt is, ott is beléharap, szakadjon ki a kék selyem csodákat rejtő égi tömlő és áradjon a kegyelem, a boldogság vizével ömlő! Külön-külön a türelem kunyhóiban tanyáznak, de nézd meg őket, amikor a sok alázat-házat felgyújtja a forradalom és tengerré verődnek s már njnes hatalma ágyúnak, kaszárnyának, erődnek, a tenger zug és menetel és zeng az uj ribillió, egyszerre száz szív, százezer és millió és millió, egyszerre száz láb menetel és millió és millió, egyszerre millió torok nagy harsogása árad és remegnek a házsorok, a parlamentek, gyárak, a tenger zug és menetéi, uj vágyak, célok mentlék, uj medret vág a földiékén a vén történelemnek. Külön-külön szürkék, akár a semmitmondó földgöröngy, mely nem kérüj arany-keretbe, miként a gyémánt és a gyöngy,. Mégis a földgöröngyből nőnek a kenyér-tornyok, asz tagok, a földgöröngybe dugta Isten a tüz-magot s a vas-magot Belőlük nőtték a hidak, az egyetemek, gályák. ök szültek á világnak a Királyok Királyát, ők szülték Jézus Krisztust! JÉZUS E5 M8Rin Irta: HEGEDŰS LOftáNT Karácsony, estéjén így olvasom az írást, kedvenc evangélistámnak, a rajongó Jánosnak szávai szerint, amint ő azokat evangéliuma XIX. részének 25—27 verseiben megírta: „Jézus keresztje alatt pedig ott állott vala az ő anyja és az ő anyjának nőtestvére; Mária, a Kleopás felesége és Mária Magdaléna. Jézus azért, mikor látja vaJa, hogy ott ál az ő anyja és a? a tanítvány, akit szeret vala, monda az ö anyjának: Asszony, imhol a te fiad! Azután monda a tanítványnak: Imhol a te anyád! És ettől az órától magához fogadá azt az a tanit- vány.“ A bibliának ezek a nagyszerű igéi arra birnak engem, hogy a kereszténység nagy belső válságáról gondolkozzam: Kereszt, Jézus és Mária. Olvasóim emlékeznek arra az indítványomra, hogy a magyar reformált egyház templomaira a betlehemi csillag mellett a keresztet kívántam feltétetru. A magyarországi reformált egyház legfőbb törvényhozó testületé, a zsinat, elrendelte egyházmegyénként ez indítványra a sza.vázáét és azt tudtommal minden egyházmegye elvétette. Mint alkotmányos érzésű ember, meghajtok a döntés előtt, de mert nem szeretném, ha helytelen színben tűnnék fel e mozgalom. megvizsgáltam a döntés alapokait és azt láttam, hogy egy helyütt sem vallási szempont vitte a gyülekezetét; a magyar kálvinista-ág még most is a bécsi szabadságüldözések ellen akár tiltakozni akkor, amidőn nem akarja jelvényeit megváltoztatni. Annyira bele van iktatva különösen az Alföld népébe a századokon át tartó bécsi politikai fenyegetésnek az érzése, hogy magyar kérdést csinál szimbólumaiból. Ezért nehéz hozzányúlni addig, mig hé nem látják, hogy a magyar történet mai tragédiája a szimbolumváltoztatást igazolná. A tiltakozó egyházakra, senki sem foghatja rá azt, hogy Jézus-ellenesek, hanem a magyarság jogait akarják védeni szimbólumaikban is. Ezen csak akkor tudunk változtatni, ha mostani tragédiánk nagyságának, átérzése közelebb hozza, egymáshoz a keresztény lelkeket. Nem látok válaszfalat a keresztény féléké- zetek közt abban sem, amiben a legtöbb papi ember lát. hogy mig a katolikusság templomainak nagy része Máriának van szentelve, a Má- ria-kultusz a pro testén tizmwsból hiányzik. Ez szó szerint igaz, de lélek szerint- nem, mert ha más nem, az eíeveelrendeltetós tana megtanította' a protestantizmust arra. hogy nagy -/ív ezen a világon csak nagyszivü anyától szülőt- hetik; Jézus világmegváltó szivéhez kellett Máriának nagy szíve. Ha most én az evangéliumot forgatva a kereszténység kettészakadását nézem, oly 'eredményre jutok, mely csak az első pillanatban merész, de azt-hiszem, végső kifejezésében megnyugtató. Arra jutottam tudniillik, hogy a protestantizmus nem született volna meg. ba a nyugati műveltség megmarad a. Középtengeren és annak környékén úgy, amint azt Hellász és Róma uralma jelentette. Á protestantizmus akkor született meg, mikor a nyugati műveltség megindult, hogy haladjon Észak és Nyugat télé. Az északi és nyugati országok klimatikus viszonyai máskép tükröztetik nemcsak a napsugarat, hanem a bibliai érzéseket is. mint a délieké. A dél ámbrás levegője megkívánj : a katolicizmus színes, művészi formáit. A zord északi klíma, amely az igazság kérlelhetetlen keresésére paskolja az emberiséget, nem tűri meg az ábrándot, hanem a predesztináció sz m- szögéböl nézi Jézus alakját. Ebből az következik, hogy a kereszténységnek nagyobb katolikus és kisebb protestáns részét- nem belső sziv- béíi gyökerek, hanem a klimatikus tükrözés választja el és mindig elválasztva fog maradni, inig valamely csillagászati esemény által a föld- tengely merőlegessé nem válik pályájára és egyforma klima rendeltetik el számunkra. Ázt a mély lelki megnyugvást merítem ebből, hogy azokban az országokban, ahol észak és dél, nyugat és kelet találkoznak, mig főidőnk máskép nem forog, mindig meglesz mind a két keresztény egyház és a nagy térítéseknek az ideje lejárt. Ha ez a gondolat át tudná hatni a kereszténységet, akkor a felekezeti harcok elülnének annál is inkább, mert nem attól kell félni a föld lakóinak, hogy a vas elfogy, a szén nem lesz elég, vagy — mint most olvassuk — hogy tizenöt év múlva már nem tudnak uj drágakövet kibányászni. Mindez pótolható, vagy nem érdemes a pótlásra, De a nagy ijedelem az, hogy az emberiség szive hül ki, változik keménnyé és akkor egyik felekezet sem érti meg azt, amin mind gyökerezünk, Jézusnak nagy szivét. Harc itt csak egyben lehet, abban, hogy melyik felekezet, tud több szeretetet venni a másik elé, mert az fog győzedelmeskedni. Lányi E. Nyílra, Nostná ullca 8. szám. tőrv. bejegyezve — Közvetít ingatlanokat vételeket, eladásokat, úgyszintén birto’ok bé.rbeadását A magyar ínteliifien- cié nélfeöiözhctelleii barátja a Képes Pét Masaryk elnök és a csehszlovák-magyar
