Prágai Magyar Hirlap, 1928. december (7. évfolyam, 275-296 / 1902-1923. szám)

1928-12-21 / 291. (1918.) szám

4 1928 december 2t, péntek. A tüdőgyulladás Az angol királynak az egész világ részvétét föl- le el í ő súlyos vívódása ismét a közérdeklődés elő­terébe áiírtja a tüdőgyulladás betegségét, amely a háborút követő első két évben, mint ahogy Erich Leschke dr., a berlini egyetem tanára megállapí­totta, egymagában buszmi'lió tehát háromszor annyi áldozatot szedett, mint maga a világháború. A háború után kövei kezd első évben Európában három, az Egyesült Államokban egy fél. Indiában pedig ha'millió ember halt meg spanyolnáthával együtt járó tüdőgyulladásban. A háború után kö­vetkező második év még ennél is több embert pusztított el; igy áll elő aztán a ber’mi tanár ál­tal megállapított húszmilliós szám Bár az utóbbi években a halandóság rendkívüli módon csökkent, a '.udőffvulladás még ma is a leggyakoribb és Ieg- sulyosnbb megbetegedések egyike. . A betegség különböző kórképeiből és lefo’yási formáiból két főlipus emelkedik ki: a torokgyikos és a gócforma tüdőgyulladás. Mig az első nyom­ban egy egész tüdő'ebenyen terjed el meglehetős egyen'elesem addig a második fajtájánál egy vagy több tüdőlebeny küKinböző területei vannak gócszeröen megtámadva. .Az utóbbi esetben rend­szerint bronehitisből fajul el a betegség, amelyet is ezért bronehopneumoniának neveznek. Mig a torokgyikos tüdőgyulladás gyakran úgy csap le az emberre, mint derült égből a villám és nem kö- velkezménye feltétlenül kívülről jött infekciónak, add:g a gócformáju tüdőgyul’adások leggyakrab­ban meghűlések és járványos bajok, különösen a spanyolnátha, de kanyaró, hörghurut- skarlát, diflerüisz. tífusz, sőt gázmérgezés, narkózis és megsebesülések kíséretében is lépnek föl. Az angol király a fegyverszünet ünnepén sza­kadó esőben, hajadonfővel állott az fsmere'Ien Katona sírjánál és meghűlt. A meghűlés folytán katarrhalis pneumonia állott be gyulladási gócok­kal a tüdőben, amelyek átterjedtek a mel’hártyá- ra is. Komp'iká.Ua a bajt a vérkeringésben beál­lott gyengeség is. A torokgyikos tüdőgyu1 faágénak mindenkori, a bron^hepneurron iának pedig leggyakoribb ker- okrzójál. a pneukek'^ust már 1884 ben fölfedezték. Ez a brci’lus normális lakója szájpadlásunknak és torkunknak. Egészséges időben békében élünk ve’e együtt de ez az el’enségünk csak addig Lap­pang, amíg festünk el’enlllókénessége valami­lyen okból le nem csökken. Erős meghűlés, ka- tarrhus v~gy járványos baj által va’ő elgyengülés megnyitják neki az utat a védő nyakhártyán ké­rész'ül a test belsejébe és a finom tüdőhó'yagocs- kákba. Ugyanez áll a többi baciüusra nézve is, ame­lyek különösen a gócformáju tüdőgyulladásoknak a kórokozói. Legfonfosabbjai, a strep'ókokkusok, színién a szájpadlásban ianpanganak; bizonyos vi­szony közt— különösen a spnnyolnálha idejében — olyan rosszindu'atuakká válnak, hogy nyomban be tudnak hatolni a tüdőbe, sőt inficiá'ják az egész szervezetet is. A torokgyikos tüdőgyulladás az eseteknek több mint a felében a jobb alig egyhnrmadában a bal és az esetek egyhaiodában mind a két tüdőszárnvat lepi et. Leggyakrabban éri a baj a jobbalsó lebenyt. Férfiak gyakrabban kapják meg. nvnt a nők, mert foglalkozásuk in­kább predesztinálja rája. Leggyakrabban a be­tegség 20—30 éves korában éri az embert. A belegség többnyire hidegrázással kezdődik, amely után a láz negyven fokon felüliig is eme’ke- d!k .ennek megfe’e'ően az érverés is. A különben is súlyos belegségérzefet rrel’szurások. köhögés é.s légzési nehézségek fokozzák A megbe'egedeü tűdő'ebeny meglelik vérrel. A láz állandóan ma­gas marad és reggel is csak keveset csökken. Több napi? e’‘art mig a be'eg gyér. a vérmérgezés ál­tal rózsaszínűre festett váladékot tud kiköhögni. Egy hétre rá, vagy még később is áll be a krízis, arr.e’yet nem ritkán álkrizis e’őz meg, amelynek csa’őka reménységeit a láz újabb emelkedése osz!atja el. A Iegsu'yosabb befegségérzet közben a belegség valamennyi jelensége kumulá’ődik. az­után pedig a beteg, ha kibírta, sürü verejtékezés közben mély. tídi'ő á'omba tér át amelyből már normális temneraturával ébred föl. A betegség bata’ma megtört, megindult a gyógyulás folya­mata. A modern kemofheráp’a vívmányai lehetővé tették, hogy sok esetben enyhébb és rövi,d»bb ’e- folvásuvá tétessék a tüdőgyu’ladás. A kininvegyü- lékű orvosságok sokszor beválnak. Legnagyobb je­lentősége van a szivgvöngeség ellen való küzde­lemnek ame’ynek újabb időben olyan fegyvereire akadt az orvosi tudomány, amelyek hatásában még a régi bevált szereken is túltesznek. Kevésbé viharos, de azért szintén súlyos a bronhopneumonia lefolyása. Ez főképp n gyerekek és aggastyánok közt szedi áldozatait. Mindkét faj­tája a tüdőgyulladásnak nem ri'kán átterjed a me’lhártyára is. amely eseíekban vagy száraz, vagy vizenvös. vagy gennyes melLhártyagyulLadás- ra kerülhet a sor. A ludőyvulladást csak higiénikus életmóddal lehet megelőzni. Lehető'eg ritkán kell a szájon át A Nagy Főnök beszél.. . „A sá padi arcnak mossák te arcukról a harci festékei és legyen békéi" - Minden élő indiánok legfőbb főnöke, a 107 éves Rig-Chief, a Fehér Sasparipa eljölt Európába békét hirdetni és elmondja Párisban, miért jött és mit akar Párls, december. Az osagak törzséből szárma/.i< az indiánusok legnagyobb és legtisztelteLb főnöke: Wkite Llo.se Eagle. Százhatéves már, ezt bizonyítja az utle\e le, mely szerint a Fehér Saspa. ipa (vagy Szár nyasló) még 1822 január 1-én látta meg a nap.i lágot. Whitc Horse Eagle nagy kora dacára is át jött Európába, fittyet hányva a viharos te g>r nők. a nagy ut ezernyi fáradalmának, mert a Ke hér Sasparipa szive nem öregedett meg és nagy tettekért minden veszélyt bátran kiáll ina is. Ve t nagy a célja a Feliér Sasparipának. Békét jött hirdetni az örökké vérszomjas sápadtarcuakr.ak, akik nem elégedtek meg avval, hogy kiirtották a vörösbőrfloket. egymást gyilko'ják szál ad ti inni. White Horse Eagle felolvasásokat tart Európa nagy városaiban a békéről. Londonból most át jött Párisba. innen p^dig Bérli be utazik. Mert a Fehér Saspaiipa szeieti a sápadtarcu;;kat és javu­kat akarja. Főnök! tMIdisz és ­cujjoscspő A párisi hotelben teljes főnöki díszben fogad a nagy főnök, illetve csak majdnem telj' s dw.ben, mert a főnöki tolldisz gondosan öeszfch:jtoga va az Íróasztalon hever és lábát sem díszíti kígyó- bőrből készült puha mocasin. hanem csupán egy egyszerű eugoseipő. L>e a ruhája valódi főnöki kosztüm, csupa színes gyöngy díszíti, nyakál an pedig az amulettek tömegei mellett egy zöld és c-gy piros gyöngysor, meg egy fagyöké bő> ké­szült furcsa gyöngysor, ezeréves indiánirás ’ój. — Tollak helyett szélesperemü szüikéslarna somtre- ro fedi fejét, mely aló] kirágj ogott a sokszínű poróollángyöngyükkel hímzett hajplnt. öiiisi tér mete alig görnyedt meg az évek súlya a'a.t nem­hogy 107, de még 70 évesnek sem látszik, bár az arcán mély barádákat szántott az idő. A szájá­ban egy pillanatra sem alszik ki a ,.calumet‘ na­ivan, jóságos szemeivel jóindulatúan vizsgált vé­gig és büszke mosoly lopódzott széle aroára, ami­kor igy üdvözöltem: Isten hozott, nagy főnök, a sápadtnrcurk földjén. Mesélj nekünk az életedről, a kalandja­idról. a csatáidról és arról, hogy miért hagytad el őseid országát? Mesélj nekünk, mert mi szeretjük vörösbőrü testvéreinket, csodáljuk őket gyermek­korunk óta. ismerjük hősi harcaikat a tv tolako dó idegenekkel, Íróink sokat meséltek nekünk va dászataikról a végtelen praric-ken. meg a magas hegyek között, életükről, wigwamjaikról gpnaw jaik szépségéről, harcosaik bátorságá éi, fő iök-ik eszéről és mi lelkesen, szeretettel, sőt rajongás sál hallgattuk őket. Beszélj, tiszteletreméltó fő nők, hogy tudbathnssam szavaid érte’mét sápadt- arcu testvéreimmel. £n beszéltem, howgh. Fehér Sasparipa A Fehér Sasparipa figyelmesen hallgatta beszé­demet, hatalmas tenyerét váltamra tette, méyen a szemembe nézett és igy felelt kissé id'.geubze- rüen hangsúlyozott angol nj'olven: — Helyesen mondtad. Nagy főnök vagyok én. a legfőbb az összes főnökök között. Valame. nvi in- diánusnak a főnöke vagyok. Láthatni ezt jelvé­nyeimről, melyekhez hasonló egyetlen törzs főnö­kének sincs. Tizennyolc jelvényem van, köztük ez a nagy aranyjelvény. (Súlyos aranjlemezt vesz elő a zsebéből, a Lyon-club jelvényét.) Ilyen aranyjelvényt nem adnak mindenkinek, csak az egészen nagy főnököknek. De nekem még sok ha­sonló jelvényem van, hisz én vagyok az összes in­diánok főnöke és életem százhét esztendeje alaít végigcsináltam népünk összes harcait, végigél­tem minden keservét és ismertem az Egyesült Ál­lamok minden főnökét, Lincoln Ábrahámtól kozd ve, aki pedig igen derék ember volt. De én m m szeretek beszélni, csak felolvasni szeretek. De he lyettem elmond mindent a squaw-om. Quren (ki­rályné) — kiálltja be a szomszéd szobába, honnan lélekzeni és óvakodni kell a hirtelen lehűléstől vagy megázástól. Főképpen arra kell ügyelni, hogy hazaérve esős időben nyomban cipőt és ha­risnyát váltsunk. A tüdőre való szívása a dohány­füstnek csökkenti a nyákhártya ellenlállóképessé- gét, az alkohol túlságos élvezete pedig a szivet. Hideg ledörzsölés. légfünlő. sport és nyitott ab­laknál való alvás a legjobb edző- éa egyúttal óvó­szerek. hamarosan egy ugyancsak indiánruhába öltözött de fehérbőrű és fólreismerhetetlenül yankce szár­mazású öreg hölgy siet hozzánk. — Beszéld el ennek a derék fiatalembernek, mi lyen nagy főnök YVhite Horse Eagle., A Nagy Főnök feleségbe Bemutatkoztam a főnök feleségének, aki beszél­ni kezdett: —• Bizony nagy főnök White norse Eag’e. na gvon nagy főnök! Coloradóbnn ezü'eiett a Lnok- out Mountain tetején. Már gyermekkorában kiváló harcos volt. kitűnő vadász, aki jobban futott min­denkinél és vágtató lova hátáról leugorva puszta kézzel fogta el a mustangokat. Húszéves korában már kiállotta a nagy próbát, meg se szisszent, amikor a karján felvágták az ereket n-1 ila ponto­san eltalálta i célt és a sz^erénv vadá'la'ok. me­lyek leikétől minden igaz indián bocsánatot kér. ha élelem cél tára le kell terítenie őket sohasem szenvedtek sokáig, mert WHte Horse Ea^le riyi'a mindig az állat szivébe fúródott. A sávadtarcnak persze nevetnek ezen. ők nem azért öWk mert szükségük van rá. hanem mert a gyilkolás örö­met okoz nekik. De a2 indián csak akkor vadá szik. ha éhes és fái a szive, ha öl'ie kel1. White Horse Eagle a főnöki tüznröbát úgy á’lotta ki mint még senki előtte. Tüzes parazsakkal tö'tőtt árkokon kell átszaladnia, de ami1 or már-már cél­hoz ért, atv'á rákiá'tottz Légy férfi és állí mer. És a nagy főnök, mórokkal az arr-án. mez-állt a tüzes parazsakon. A lábát nem fedte mocasin ép a nara-'sak rekedtes sebeket ég~tfek nita. De White Horse Ea.e’o kigyógyult a sebeiből wrrt ereiben nemes indián vé'- fo’yik és az indiánok' vére tiszta, nem olyan, mint a sápadtarcuaké. A sápadtarcuab A Queen végtelen megvetéssel hangjában sá- padtarcunak- nevezett mi..den ame.i..ait, eg szen elfeledkezve arról, hogy ő is ehez a megvetett fajtához tartozik. — A Fehér Szárnyasló nagy főnök — folvta'ta a főnök squaw-ja és jó ember. Amikor először jelentek meg sápadtarcuak a törzse vadászterüle­tén, először gördültek sátoros kocsik (covered wa- gon) Colorado földjén, White Horse Eagle kitárt karokkal ment elébük. Tegezében hagjta nyilait, arcát nem festette be harci festékekkel és szivé­ben békesség honolt. Az első sápadtarcu cso o t derék emberekből állott és vezetőjük i ás né|i-ül is megtartotta minden Ígéretét. De újabbak jöt­tek, gonoszok, tüzes vízzel és puskával, hogy elvegyék a vörös embeitől a vadat meg a földet. — Az indián lelke egyenes. Aki barátja az örökre barátja marad, de aki ellenbége, az resz­kessen. White Horse Eagle helyeslőén Wlingatott ki­rálynője szavaira. — Végigcsináltam az indiánusok minden harcát. — szólt közbe — de ott voltam minden békekö­tésnél is. Nagy harcos voltam, de szivemben béke után sóvárogtam. Védtem az indiánok jogait nem­csak a csatákban, de Washingtonban is a béke tárgyalásokon. Én voltam az összes indiánusok megbízottja. Az utolsó nagy főnök vagyok én. mert 1890 óta nem avatnak többé főnököt az Indi­án UiS törzsek. Tiltják az Egyesült Államok törvé­nyei, nagyon kegyetlenek a főnöki próbák. A Szárnyasló a szószéken Megint a Queen vette át a szót. — Negyedszer van Európában a Fehér Szár­nyasló. November 29-én, a Tlianksgivi g Day ün­nepén itt Fárisban, a Madelaine templomban, az istentisztelet után a szószékről beszélt az eg\ be­gyült közönségnek. Én ott ásottam az első sor­ban, az amerikai legionárusok sorfala között és néztem a nagy főnököt. TeljeR díszben voltunk mind a ketten. White Horse Eagle, fején az összes indián törzsek főnöki tolldiszével. gyönyörüeu bő­széit a szószékről. Amikor befejezte a beszédét, olyan dolog történt, mint még soha a vi ágon. A pap felemelte a kezét és a közönség felé fordulva intett. Az emberek óriási hurráz.isban törteK ki és tapsoltak, ünnepelték a nagy főnököt. — Én nem szeretek magamról beszélni, — mon­dotta bucsuzás közben a Fehér Szárnyaidé — de én nagy főnök vagyok, egv kihalófélben lévő n p legöregebb élő tagja. Már csak hatvanezer indán él Amerika földjén és sok, sok híres törzsből, mint az apacsok, komaucsak, irokézek és fekete lát>ualt, már mindenki, férfiak, és nők az örök vadászterü­letekre költöztek. — A világhábaruban is sok indián esett el. —- szólt közbe ismét a főnök felesége — a Fehér Szárnyasló tizenhat unokaöccse halt meg ezen a földön. Az indiánok már nem igen vadásznak t b- bé, hanem a rezerváeiókon gazdálkodnak. f<jjd< t müveinek, iskolába járnak, egyetemekre is és ci­vilizált életet élnek. — De azért mindegyiknek én vagyok a főneke, — folytatta ismét a nagy főnök büszke méitós-g- gal — és én bókét akarok. Béke legyen sápa- tar- cuak, ezt hirdetem minden előadásomon, minde­nütt. ahol csak megfordulok. Pedig én már b- ár- tam az egész világot és Európa valamennyi váro­sában jártam már. Azt hirdetem, hogy valamint mi indiánusok, örökre elástuk a harcibárdoi mos­sátok le ti is sápadtarcu testvérek a harci !■ síé­ket az arcotokról, költözzön béke a sziveikbe, szívjátok el a békepipát. mert elég volt mái a harcból, túlsók testvér költözött a végtelen pusz­tákról a magas hegyekből az örök vadászt' rn'.ctre. Elég volt már a vérből. Ezért, ezt hirdetni ke lem át még utoljára a nagy vizen. Béke legyen. A L. I külügyi bizottság ülése Prága, december 20. A képvise’.őház külügyi bi­zottsága ma délelőtt Tomasek képviselő elnök e’.e alatt ülést tartott Az ülés megnyitása után Slern kommunista képviselő szólásra jelentkezett, de az elnök nem adta meg neki a szót. Ez ellen Stern tiltakozót, amiért az elnök rendreulasitutla. Ez­után a bizottság letárgyalta a Norvégiával kötött szerződést, majd Necas képvise ő referált a Cseh­szlovákia és Németország közötti határrendészeti egyezménjTŐl. A bizofság azonban még nem dön­tött. mert még e szerződéssel kapcsolatban vannak egyes tisztázatlan kérdések. A napirend elintézése után Stern újból felszó'a't és azt indítványozta, ! hogy a mai ülésre hívják meg a külügyminisztert 1 és a min'sz'erelnökhelyeítest akik tegyenek e- ! leütést a Vederben megjelent cikkel kaocsolatban. A legnagyobb kormánypárt lapja, a Veéer, ugyan­is a napokban cikket közölt Szovjetcrcszcrszág tr.aí helyzetéről, amely cikkben a lap oly tényeket á'Ianit meg amelyeket eddig a kormánykörök mindig tagadtak. A cikk elsősorban a szcvjete'le- nes blokk meg-rifiki'ására utal Tomasek e'n-ök Sternt több Ízben rendreutasiíoíta. Cech német szociáldemokrata is kérte, hogy a külügyminisz­ter vagy a p'énumban, vagy pedig a bizottságban fejtse ki áFáspontjá’, e cikkre vonalkozólag. To­masek elnök beje’entette, hogy Cech kívánságát továbbítani fogja Benes külügyminiszternek. Ez­után a bizottság eluíasitot'a Stern indítványát, azon egyszerű indokolással, hogy a külügyminisz­ter külföldön tartózkodik. Stern másik javaslatát, hogy a minisz!erelnőkhetyefte« adjon a bizottság­nak fölvilágositást. szintén laszavazták. Ezután Czech dr. szo'alt tel é« a legújabb bé­csi fegyvercsempészéssel kapcsolatban javasolja, hogy tekinleltel arra, hogy ez nem tisz'án Ausz­tria és Magyarország ügye, a külügyminiszter visszatérése után a piéntimban legyen róla je'en- tést. Visszautasítja azt a váda'. minlha a szociál­demokraták támogatnák a Szovjetoroszország e'le- ni katonai készülődéseket, sőt a szociáldemokrá­cia mindig védelmébe fogja venni a szovjetek Leg'öbbet ár'anak azonban Szovjetoroszországnak a külföldi kommunista pártok, tehát az itteni is. Siern újabb fe’szóla'ásában hangoztatja, hogy a szovjetellones b’okk megalakítása a II. interna- cionálé Intenciójára készült. A bizottság Czech dr.- nak a fegyverszempeszessel kapcsolatos indítvá­nyát ehpftsitotta, ePenben elfogadta Hrusovsky nemzeti szocialista képviselőnek amaz iditványát, hogy a külügyminiszter a külügyi bizottság legkö- ze'ebbi ülésén tegyen erről a fegyvercsempészed ügyről jelentést. Most felent meg a legújabb ERDŐS REGÉNY Erdős Renée: Pándy György ifj íisága Ára Ké S9.— Portó 5—7 Kó Megrendelhető lapunk könyvosztályában B ■■ B rriri | eyyírl éV« | ■■ | ■ ■ 0 Minden vásárló ingyen kap # kölnivizet vasárnaptól december 16-tól december 24-ig tekintet nélkül arra, hogy milyen összegben vásárol a D. ENSEL, Pozsony, SÍ" alatti lllatszerdruházdban

Next

/
Thumbnails
Contents