Prágai Magyar Hirlap, 1928. december (7. évfolyam, 275-296 / 1902-1923. szám)

1928-12-21 / 291. (1918.) szám

Mai számunk 12 oldal évf. 291. (1918) szám * Pántok * 1928 december 21 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ke ; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 33 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő: DZURANY1 LÁSZLÓ FORGÁC/i GÉZA Szerkesztőség: Prága IU Panská uiice 12, II. emelet Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská ul 12/111. — Te­lefon: 30311.—Sürgönyeim: Hírlap. Praha Briand is kompromittálva van a Gazette du Franc ügyében 1 Csehszlovák-magyar tárgyalások előtt (fi.) Prága, december 20. Walíkó Lajos magyar külügyminiszternek a budapesti képviselőház külügyi bizottságá­nak egyik mu'Kheti ülécén elhangzott ama kijeteutese, hogy Magyarország és OsahSzlo­vákia között a közeljövőben tárgy állások in­da Imik meg a békeszerződésből származó (kérdések szabályozása végeit, bizonyos fel­tűnést keltetlek a csehszlovákiai magyarság körében is, améy már hosszú esztendők óta sürgeti a prágai kormányt, hogy Magyaror­szággal a függő kérdéseket rendezze. A valószínűleg január havában meginduló tárgyalások anyagát körülbelül a kővé,kezei­képpen foglalják össze", állampolgársági és 'illetőségi kérdés; a nyugdíjasok hely Zeitének 'rendezése; a kettős adóztatás elkerülésére kötött megállapodás kiterjesztése; a kölcsö­nös jogsegély szabályozása, különösein a bün­tető ügyekben; a közalapítványok problémá­ja és a közigazgatási természetű technikai kérdések egész sora. Látjuk tehát, hogy a csehszlovák-magyar tárgyalások azokra az ügyekre korlátozód­nék, amelyek szabályozásának szüksége a szomszédi viszony puszta lényéiből fakad. Elvi jelentőségű kérdések a tárgyalások anyaga között nem szerepelnek és így azok-} nak túlságosan nagy politikai jelentőséget tulajdonítani nem szabad. Csehszlovákia már 1920-ban megkötötte Ausztriával a brünni szerződést, amely főleg az állampol­gársági kérdést szabályozta. Két évvel rá a prágai szerződésben Németországgal is meg­állapodott az állampolgárságra vonatkozó­lag. Ezeket az egyezményeket később más szerződések is követték az említett államok i között függőben levő egyéb kérdésekről. Ma- i gyarország is kötött már hasonló megállapo­dásokat Jugoszláviával és ha most Csehszlo- J vákiával is leül a tárgyalóasztalhoz, úgy ez; azt jelenti, hogy végre e két állam között is, mevo’dásra kerülnek azok a problémák, me- j lye'ket a szomszédság és a két állam polgá­rainak gyakori érintkezése szükségképpen fölvet Magyarország már .ismételten kifejezésre juttatta abbeli készségét, hogy az említett függő kérdéseket északi szomszédijával is rendezni hajlandó és nem rajta múlt, hogy ez mindezideig nem következett be. De most végre a csehszlovák koraiány is belátta, hogy valamit lenni kell 'és ennek mi, cseh­szlovákiai magyarok csak a legnagyobb mér­tékben örülhetünk, örülünk neki, hogy Csehszlovákia és Magyarország között, ha részletkérdésekről is, de megindulnak a tár­gya’é^ok. mert erősen bízunk bennem hogy ennek barnát fogja látni sok, közöttünk éN5 magyar testvérünk is, akit az államjogi vál­tozás önhibáján kívül nehéz helyzetibe taszí­tott. Bennünket elsősorban természetesen a hontalanok és a nyugdíjasok helyzetében várható változás érdekel. Esztendők óta sür­getjük minden fórumon: a parlamentben, a sajtóban, a néTxszövetsétmél, a különhözü nemzetközi testületek előtt az államuoleár-'u«^ sági és illető'ségi kérdés terén uralkodó zűr-' mindazok a hontalanok, akik a forradalom zavar meesziü-ntetését, valamint szerencsét- napján a köztársaság területén laktak ég úgy len nyugdíjasaink és özvegyeik s árváik sor-, tudjuk, hogy a legközelebbi napokban a eának errvhi^ését. Törvényű,07.ó!n,k esetlen- nyugdijasok érdekében is javaslatot készül egy térést sem mulasztottak el. amely elő- benyújtani, amely bizonyos átmeneti idő mozdíthatná a kedvező megoldást. Gros- után valamennyi nyugdíjasra kívánja kiter- sobmid Géza szenátorunk nemrég törvényi a- jeszleni az 1926. évi 103. sz. törvény áldá- vaehtot nvuüott be> az állam polgárság ren- sait. d^zése érdeklőben, amelynek e’fozadása ese-j A mi követeléseink ismeretesek. Nem tón csehszlovák állampolgárokká válnának A szerényLelőnék és neon megvalósílhatatlajrok. latban a Quai d’Orsay hivatalosan kijeién-! tette, hogy nincs tudomása azs Audibertnek adott kedvező információról. A külügyi hi­vatal már azért sem tájékoztathatta hivata­losan Audibertet, mert a sajtó ellenőrzése nem tartozik hatáskörébe és egyáltalán nem rendelkezik e téren pontos informá­ciókról. Amit Hanau asszonyról Audibert­nek mondottak, legföljebb udvariassági ak­tus volt, mert egy olyan újságról, amelynek közelebbi körülményeit nem ismerik, ele­ve nem mondhatnak rosszat. Ugyanez áll Briandra is. Dumay, a Quotidicn lemondott igazgató­ja, akit tegnap egész nap hiába keresett a rendőrség, mint ma reggel kitűnt, a Lute- tia-szállodában lakik. A vizsgálóbíró ma értesítette Dumayt, hogy álljon ti igazság­szolgáltatás rendelkezésére és ne hagyja el a szállodát, ha nem akarja, hogy letartóz­tassák. A jólértesült Áction Franciásé köz­lése szerint Poincaré tegnap három óráig tárgyalt Hencssy földművelésügyi minisz-’ térrel, a súlyosan kompromittált Quotidienj főrészvényesével. A királypárti orgánum í valószínűnek veszi, hogy a ,tolvaj Eenessy44 j kénytelen lesz lemondani. A király rikkan- j csai tegnap újra tüntetést rendeztek a föld-! müvelésügyi minisztérium ellen, ez alka- j lommal azonban a rendőrség kellő időben értesült a készülő tüntetésről és csirájában j elfojtotta a nyugtalanságot Jólinformált körök véleménye szerint egyáltalán nem valószínűtlen, hogy a Ga-. zette du Franc botránya kormányválságot okoz Franciaországban. Ha az összkormány nem is dcjnisszionál, egy két miniszter föl­tétlenül ki fog válni a kormányból. Ezen-' kívül a francia közélet számos vezető egyé­nisége is kénytelen lesz visszavonulni. Mustár óhaj Irta: KQ£Z0R GYULA cemzetgy. képviseld A tartományi választások megrázták a koalíció alapjait A leadott szavazatok alap­ján a köztársaság többsége nem áll már a kormány mögött. E választások alkotmányos következménye tehát az volna, hogy a kotr- jmány lemond, átengedi helyét egy olyan j kormánynak, mely többséggel rendelkezik, í vagy pedig feloszlat}.alja a parlamentet, hogy uj választásokkal igyekezzem többséget sze* ! rezni. Ez lenne az alkotmányos gyakorlat. Srá- •mek miniszterelnökihelyettes azonban rövid, pársoros expozéjában ki jelem tette, hogy tu­lajdonképp semmi változás mem történt, .a tartományi választások mem politikai jelle­gűek, igy tehát politikai változást sem idéz­hetnek elő. Ezzel azután az egész kérdés —• legalább pillanatnyilag — el vám intézve. A koalíciós pártok ezt helyeslő íejbólintássaíl tudomásul vették. A dolog azonban ennek dacára valahogy mégsincs rendben. A választási eredmények­kel számolnak összevissza, mindegyik fél a maga javára igyekszik azokat beállítani és magyarázni. Ezen számvetések alapján egyes koalíciós pártok lapjai megállapítják, hogy a polgáriakéi szavazatok többsége s ezt úgy igyekszenek feltüntetni, mintha ez bármikor a kormánytöbbség rendelkezésén© állana. ’ Ebből a töíbibeégkereaési óhajból indulnak J ki a csehszlovák és német kormánylapok fazon közleményei is, melyek a magyar nem- izet'i párt két óv előtti követeléseit idézik s 'úgy tüntetik fel ezt a híradást, mintha a | kormányban most hajlandóság lenne e kö- I vetélések teljesítésére, aminek el len szolgál- 1 tatása természetesen a többséghez való csat- , lakozás lenne. j E híradások nagyon alkalmasak arra — és ezzel a célzattal is iratnak —, hogy azt a tévhitet keltsék a közvéleményben, mintha ' a többség és a magyar nemzeti párt között ilyen irányú tárgyalások folynának és • a párt hajlandó is lenne a kormánytöbbség tá­mogatására. | Az egészből egy sző sem igaz. A magyar j nemzeti párt sem ilyen, eem más kérdésről !nem tárgyalt a kormánytöbbséggel és még az a szándék is távol áll tőle, hogy bármí­I lyen tárgyalásokat felvegyen. A változó kormányok tízéves politikája, melynek a mai többség letéteményese és végrehajtója, mindenkit meggyőzhetett már arról, hogy ettől a kormánypolitikái rend- , szertől a magyarság helyzetének javulását | nem várhatja. Ezt a rendszert képviselő kor- | m á n vtöbbséggel még csak tárgyalni valónk ! sincs. J A mer^ér‘ésről való beszéd a kormánypár­tok részéről csak ámítás kifélé és befelé. Más médiumokat keressen a kormánytöbb­ség. Rossz helyen kopogtat. Sem ezt a szol­gálatot, sem pedig azt, hogy egy tekiottélves magyar párt támogatása fogytán azt hirdeí- jhesse a külföVőn, hogy a magyarság itt a {hatalomnak részese és jogai téliességét éfl- ■ vezá, becsületes magyar embertől ne várrjá ez a koalíciós többség. Kabulban minden csendes Moszkva, december 20. Leonid Stark, a szovjeliköztársaság afganisztáni követe, teg­nap közölte kormányával, hogy a kabala rá* dióálilomás ma reggel óta isméit működük. A fölkelők támadását viszaverték. Kabulban a 1 király csapatai az urak. A külföldietkuek nem 1 esett bántódásuk. Audiben szenzációs leleplezései - A Qnal d’Orsay cáfol — Kormányválság előtt! — Paris, december 20. Audibert, a Gazette] du Franc főszerkesztője, akit — mint isme­retes — a pénzügyi botránnyal kapcsolat­ban letartóztattak s akit eddig nem hall­gathattak ki, mert megviselt idegzete a le­tartóztatás után összeroppant, most végre abba a helyzetbe került, hogy nyilatkozha­tott. Audibert érdekes leleplezésekkel kezdte vallomását. Elmondotta, hogy Hanau asszonyt Liliében, a népszövetségi liga egyik nyilvános ünnepélyén ismerte meg. Hanau asszony akkoriban rendkívül inten­ziven és szinte könyörögve kérte öt, hogy vállalja a Gazette du Franc szerkesztését, mely akkoriban igen rossz kezekben volt. Audibert meggondolási időt kért s a követ­kező napokat fölhasználta, hogy érdeklőd­jék az ttjsé'j iránt. A külügyi hivatalban a lap magatartását rendkívül korrektnek is­merték s mindenki, akit megkérdezett, kedvező választ adott. Briand külügymi­niszter például az Audibert szerkesztésé­ben megjelenő Gazette du Franc első szá­mába kéziratot Ígért, amit kellő időben el is küldött. Másnap Audibert másfélórás ki­hallgatáson volt Poincaré miniszterelnök­nél. A volt képviselő annakidején megígér­te Poincarének, hogy senkinek nem mond­ja el az audiencia lefolyásának történetét s igy most som követhet el indiszkréciót. De azt megmondhatja, hogy Poincaré is rokon­szenvesen nyilatkozott a Gazette du Franc­ról és ugyancsak kéziratot Ígért. Audibert tehát, amikor a lap szerkesztését elvállal­ta, jóhiszeműen járt el. A lap gazdasági ré­szére amúgy sem volt befolyással, ezt tel­jesen Hanau asszony és társnői szerkesz­tették. Audibert különben sem ért a pénz­ügyekhez. Az cxképvisclö nyilatkozatával kapcso­A korvét sajtó leleplezése ; ! Beügrád zágrábi katonahelytarf óláról Maximovicsot 1906-ban a dinasztia elleni összeesküvés miatt tízévi börtönre ítélték szeew.íuvesD'en. cjsoíutiKuza-ssaji a on» da­tálják a lapok, hogy m az ember, aki akikor Kragujevácban tüzérségi kapitány volt és akit akkoriban tízévi szabadság- vesztésre és lefokozásra ítéltek, a tábor­noki rangig vitte és ily fontos politikai megbízatást kapott. ZágTáb, december 20. A h orvát pa-1 rasztpárt hivatalos lapja, a Národni VaJ, és a horvát föderalista Ilijeos nagyobb cikkekben foglalkoznak Zágráb város főispáni teendőivel megbízott Maximo- ries tábornok előéletével. Megái lap itjáik azt, hogy Maximovios 1906-ban rászívott a Karagyorgyevios-dinasztia elleni ösz­Reméljük, hogy a küszöbön álló csehszlovák­on agyar tárgyalások eredménye összhangban lesz kívánságainkkal. Reméljük, hogy a cseh- szin/vák kormány saját jól felfogott érdekében nem fog akadályokat gördíteni megvalósulá­■ suk elé és reméljük azt is, hogy a magyar delegátusok a tárgyalások folyamién cseh­szlovákiai magyar fajtestvéreik óhajtásait nem fogják esem elől téveszteni » ^ ~ i

Next

/
Thumbnails
Contents