Prágai Magyar Hirlap, 1928. december (7. évfolyam, 275-296 / 1902-1923. szám)
1928-12-13 / 284. (1911.) szám
sabb és a választójog föltételei szigorúbbak, uiini a képviselőválasztásoknál. A szenátusi választásoknál ugyan a korhatár magasabb, mint az országos választásoknál, másfelöl azonban a választójog föltételei enyhébbek, mint az országos választásoknál és igy ha a szenátusi választások eredményét vesszük összehasonlítási alapul, megbízhatóbb eredményekre fogunk jutni, mint a képviselőválasztások eredményei alapján. Az 1925. évi szenátusi választásoknál a magyar és nénim pártoknak tekintett frakciók (országos keresztényszocialista párt, magyar nemzeti párt, nyugatszlovenszkói keresztényszocialista párt, Mikle-párt és német nemzeti párt) 207.215 szavazatot kaptak, december 2.-án ellenben az országos keresztényszocialista párt, a magyar nemzeti párt és a Mohácsy-csoport 238.148 szavazatot kapott, vagyis — még a 30.000 szlovák szavazat levonása után is — erősödést mutathat ki a három párt együttvéve. A mi két pártunk minden várakozást felülmúló megerősödése nyilvánvalóan kitűnik akkor, ha az 1925. évi szenátusi választások alkalmával elért 182.744 szavazatukat szembeállítjuk a most elnyert 22-5.473 szavazattal. Az erősödés tehát 42.729 szavazatot tesz ki, tehát pártjaink együttesen nemcsak a szlovák vidéken nyert körülbelül 30.000 szavazattal, hanem a magyarság körében is közel 13.000 szavazattal gyarapodtak. Ez a megerősödés akkor is kimutatható, ha nem a szenátusi választásokat vesszük alapul, hanem egyrészt a szenátusi, másrészt a képviselőházi választásokon pártjaink által elért szavazatok összege közti különbözet felét, amely véleményünk szerint a legbiztosabb összehasonlítási alapot nyújtja. 2. A P- P. a szlovenszkói magyarok és németek számarányának alapulvételével azt állítja, hogy a magyar és német választók száma 346.128 szavazatot (valamennyi szavazat 26.2 százaléka) tesz ki. A külügyminisztérium lapja azonban megfeledkezik arról, hogy a szlovenszkói magyarok és németek igen tekintélyes részét nem ismerik el csehszlovák állampolgároknak. Minthogy pedig a hontalanok száma körülbelül 100.ÍÓJ lélekre becsülhető, nem túlozunk ha azt állítjuk, hogy körülbelül 40.000 magyar és német, aki a törvényes feltételeknek egyébként megfelel, az állampolgárság hiáuya miatt nem gyakorolhatta választójogát, így tehát a szlovenszkói magyar és német választóknak száma nem 346.128 szavazatra, hanem legfeljebb 310.000 szavazatra tehető. A körülbelül 30 000 szlovák szavazat levonása után tehát a hiány nem 170.000, hanem mindössze körülbelül 100.000 szavazatot tesz ki. 3. A P. P. azoknak a zsidóknak a számát, ak'k az 1921. évi népszámlálás alkalmával magyar nemzetlségüeknek vallották magukat, de most a zsidó pártra szavaztak, tízezerre teszi. Az 1921. évi népszámlálás alkalmával Szlovemszkó lakosságának 2.38 százaléka mondotta magát zsidó nemzetiségűnek. Minthogy december 2-án a P. P. adatai szerint 1,321.135 érvényes szavazatot adtak le Sz’ovemszkón, ebből csupán 31.443 szavazat esett volna a zsidó pártra akkor, ha csupán azok szavaztak volna reá, akik a legutolsó népszámlálás alkalmával is zsidó nemzetiségüeknek mondották masnikat. A valóságban azonban jóval több: 45.254 szavazat esett a zsidó pártra, tehát közel 15.000 o’yam izraelita valláeu polgártársunk szavazott erre a listára, aki a népszámlálás alkalmával magyar, illetőleg német nemzetiségűnek vallotta magát. A fé'hivatakxs újság annak hangoztatásával, hogy a szlovenszkói magyarok szociális helyzete jobb, mint a szlovákoké, ami természetesen nem felel mer a tényeknek, elismeri azt, hogy körülbelül 50.000 magyar és német szavazott a kommunistákra, erre a szélsőségéé ellenzéki pártra. Ezt a becslést el is fogadhatjuk és igy a körülbelül 15.000 zsidópárti és körülbelül 50.000 kommunista párti, de magyar és német nemzetiségű választóktól eredő, összesen tehát 65.0C0 szavazatnak a fent kimutatott százezres hiányból való levonása után arra az eredményre jutunk, hogy legfeljebb 35.0001 magyar és német választó szavazott az agrárokra, a szociáldemokratákra és más csehszlovák pártokra. Miképpen állíthatja a P. P., hr.gy a Csánki-huszárok és egyéb renegátok csoportja nagyobb akár a Szül lő, akár a Szent- ívé ny pártjánál Ezekre együttvéve esett a szlovenszkói magyar és német szavazatoknak legfeljebb 12 százaléka, míg a mi pórijainkra — Mohácsi csoportját természetesen leszámítva — a szlovenszkói magyaroknak és németeknek 73 százaléka, tehát közel háromnegyed része szavazott. Ez a számadat egymagában véve is kifejezi a mi pártjaink óriási fölényét. A kormánypártok minden terrorja A levegőben kigyult és felrobbant a Berlin-párisi egyik személyszállító Junkers-gépe A pilóta és hét társa szénnéégett — Csak egy utas meneküli élve — Az olajvezeték eldugulása okozta a katasztrófái Magdeburg, december 12. A Légüliansa D. 1473-as szsmélyazááii'tó repülőgépét, amely a paris-berlini vonalon bonyolítja le> a személyforgalmat, tegnap motor defektus kö- veLfkeaLében végzetes Szerencsétlen&ég érte. A repülőgép útban volt Kölnből Boriin fölé és este hat óra tájban körülbelül ezer méter magasságban repült el Lelzingen felett. A városka lakossága jól ismerte e®t a repülőjáratot és éppen ezért a járókelők neon találták rend'jénvalónak, midőn a gép, ahelyett, hogy útját Berlin irányában folytatta volna, köröket irt a város fölött és láthatólag a leszállásra alkalmas torepet keresett. Feltűnt az is, hogy a gép moterammkája nem volt egyenletes és úgy hangzott, mintha a motor nem kapna olajait. A hatalmas személyszállító repülőgép egyezerre eülyedmi kezdett, mind mélyebbre ereszkedett, le egészen az utmenti iáik közé. A következő percben óriási recsegés-ropogás hallatszott és azon a helyen, ahová a gép leereszkedett, lángoszlop csapott fel. A környék járókelői rémülten rohantak a szerencsétlenül járt repülőgép felé, de mire odaértek, máT a gép egész teste lángokban állt. Az égő roncsok mellett a mez őségen egy tcbolyodotteak látszó ember rohant fel és alá s kétségbeesetten kiáltozott. Ez az ember Georg Henmann kereskedő volt, a gép egyetlen utasa, aki a katasztrófából élve menekült, de a gép benzlmtartatyának felrobbanása alkalmával ő is súlyos égési sebeket szenvedett. A helyszínre siető tűzoltók segítségével nagy nehezen eloltották a tüzet, de a bemszorult embereket már csak holtan találták. A romok közül egymásután vonszoltak^ elő három meg- szenesedett holttestet. A halottak között volt a repülőgép pilótája, mechanikusa és a Légihausa egy harmadik alkalmazottja is. Az egyetlen élve menekült utas előadása szerint még egy negyedik halottnak is lennie kell a gép roncsai között, mert úgy emlékszik, hogy összesen öten ültek a repülőgépben. A szerencsétlenség előidéző okáról véglegeset még nem állapíthattak meg, de minden jel arra mutat, hogy a hiba az olajvezeték eldugulásában kereshető. A motor nem kapott olajat, áttüze&odctt és meggyujtotta a benzolt. Az első, kisebb robbanás valószínűleg még a levegőben történt s a nagyobb robbanás csak akkor következeit be, amikor a pilóta ké'cégbeeeett kísérletek után a földre vezette gépét. Kontárom városnak még mindig nincsen 1928-ra ióváiiagyott költségvetése — A jcíő év előirányzata Komárom, december 12. (Saját tudósítónktól.) Nagy és heves viták után, a kommunista párt technikai obstruk- ciója közben, az utolsó órában sikerült Komárom város jobboldali pártjainak felelősségérzetük tudatában tető alá hozni az 1929. évi költségvetési előirányzatot. A város ez évre szóló költségvetése már egy álló esztendeje járja a különféle fórumokat. A félesztendeig tartó közigazgatási exlex miatt nincsen Komárom városnak 1928. évre jóváhagyott költségvetése! Ez még nem fordult elő a város ezeréves történetében. Az uj járási bizottságnak bizonyára az lesz az első feladata, hogy ezen az állapoton segítsen, ha ugyan segíthet egyáltalán az eső után a köpö- nyeg. A város jövő évi költségvetési előirányzata kiadásban 8,334 518 korona, bevételekben 5 971.522 korona összeget mutat s Így a hiány 2,362 998 korona. A hiány fedezetére szolgál az állami egyenes adók'utján kivethető legmagasabb községi pótadó (200%) 1.062.205 korona, az előző évi követelések 499.619 korona és a 77. számú törvény szerint remélhető állami hozzájá- ru’ás 801.172 korona, összesen 2,362.996 korona. A költségvetés kiadást részének fontosabb tételei a következők: Tőketörlesztés és kamatok 1,166.419, Gazdasági kiadások 328.774, Adók, jogok, utak 315.418, Közigazgatási kiadások 1.251.042, Közegészségügy 296.814, Iskolák kiadásai 507928, Biztonság, katonaügy 273.367, Uccák tisztántartása 210.000, Szociális kiadások 300.859, Egyházi kiadások 128.167 korona. A bevételek főbb elmei: Házbérek 116.137, Gazdasági bevételek 425.815, Állami adójárulék 374.575, Adók, illetékek, jogokból 1 millió 159.100. Egészségügy (fürdők) 128.000 korona. A városi alapok kiadásai: Közkórház fenntartása 1,500.631, Gázmű U 76.805, Vizrnü 462.457, Csatornahálózat 283.637 korona. ügy a közkórház, mint a gáz és a vízmű és a csatomafentartási alap saját bevételeikből fedezik szükségleteiket és a város háztartására terhet nem jelentenek. Ennek ellenére az adózók közterhei rohamosan emelkednek, nemcsak a kivethető maximális pótadó (200 százalék) révén, melyhez járul a 160 százalék megyei, illetve országos póladó, az ismeretlen kulcsu járási pótadő, hanem az időközben bevezetett uj adónemek: vigalmi adó, ingatlan értélenövekedési adó, ebadó, haladó, hus- adó. lakbérek utáni adó, szeméttevarözáei adó, szállodai szállások utáni adó, íénvüzési lakások utáni adó, te’ekkönyvi átírások után kivetett községi adó, mótoros járómüvek adója stb. révén is. Az adó természetű jövedelmei a városnak meghalad ják az évi 2,200 000 korona összeget, melynek oroszlánrészét a háztulajdonosok kénytelenek viselni. Az 1929. évi költségvetés kiadásai némi csökkenést mutatnak (270.000 korona), míg a bevételekben nem mutatkozik változás. Komárom város ezidőszerint nagy beruházásokat végez uccáinak burkolása és a jövő évben bérházak épitéee utján, valamint szükséglakások építésével. Ezek erősen növelni fogják kamat- és tőketörlesztési kiadásait még abban az esetben is, ha az épü’ő házak haszonbérei azok építési költségeit tör’esztik is. Azzal kell tehát számolni, hogy a költségvetés kiadási tételei rohamosan emelkednek, azonban a lakosság teherbíró képessége ezzel nem képes lépést tartani. Az. állami adósodéivalnp terhére vállalt térítések ügye soká húzódik, mint azt az 1928. évi költségvetés példája mutatja, mely még ma sem nyert a különféle fórumokon elintézést. így van ez ma a legtöbb magyar várossal, amelyek éppen, hOigy csak vonszolják magukat évről-évTe tovább és nem képesek sem városfejlesztési terveiket megvalósítani, sem pedig az egészséges, jövőbenéző várospolitika programját megvalósítani gazdasági helyzetük labilitása következtében. áskálódása, vesztegetése, ígérgetése, földosztást komédiája és rágalma ellenére is a szlovenszkói magyaroknak és németeknek túlnyomó többsége rendületlenül kitart két pártunk zászlaja alatt és azok is, akik különböző okokból nem reánk szavaznak, legalább ellenzéki pártokra adják szavazatukat s csupán egy egészen elenyésző töredék támogatja az úgynevezett „államalkotó“ pártokat. 4. De ez a töredék is logtöbbnylre félrevezetés áldozata, hiszen a szociáldemokrácia és a cseh Iparos párt váltig azt hangoztatja (persze csak a választások alkalmával bán- goztatjaj, de később tettekkel nem bizonyítja be), hogy programja tisztán gazdasági és ezért a magyar éppen úgy reá szavazhat, mint a cséh és a szlovák. Az ilyen módon rájuk esett szavazatokat azután a cseh pártok úgy könyvelik el, mintha az illetők nem vállalnának közösséget a kisebbségi jogainkért vívott küzdelmünkkel és meg volnának elégedve a mai helyzettel. Egy okkal több, hogy a jövőben minden magyar és német tartózkodjék a báránybőrbe bujtatott farkasoktól, mert ezek csak azért vadásznak magyar és német szavazatokra, hogy ezekre hivatkozva elgáncsolják kisebbségeink jogos törekvéesitA losonci zsidó nöegylet ötvenéves jubileuma Losonc, december 12. (Saját tudósítónktól.) Losonc város társadalmi életének évtizedek óta egyik legjelentősebb tényezője: a zs.dó nőegyesület, most vasárnap ünnepelte fennállásának ötvenéves jubileumát, a jubileumi ünnepség a városháza dísztermében egy ünnepi közgyűlés keretében zajlott le. A zsúfolásig megtelt teremben helyet foglaltak az összes felekezetek vezető egyéniségei, igy | Szilassy Béla dr. református főgondnok is, valamint a többi nőogyesületek elnöksége és számos vidéki vendég is. A díszközgyűlést Sacher Gusztáváé, a jubiláló nőegyesület elnöknője nyitotta meg és szívélyes szavakkal üdvözöite a kü.önitee felekezetű nőegyesületek kiküldötteit s egyes egyházak lelkészeit. Azután Domber József, a nőegyesület titkára rövid visszapillantást vetett az egyesület ötvenéves történetére, majd beterjesztette az egyesület által a jubileum alkalmából létesített tízezer koronás alapítványról szóló oklevelet. Az alapítvány kamatait minden évben az alapítás napján fogják kiosztani a szegények között. A díszközgyűlés ünnepi szónoka Reschov- szky Arthur dr. abonyi rabbi volt. A losonci neológ zsidó hitközségnek ugyanis már három óv óta nincsen rabbija s ünnepélyese te alkalmakra kénytelenek mindig idegenből kérni papot. Ezúttal Reschovszky dr. rabbit kérték fel az ünnepi beszéd megtartására. A fiatal rabbi biblikus hasonlatokból kiindulva tartalmas, költői szárayalásu diszbeszé- det mondott. Méltatta azt a hatalmas munkát, amelyet a nőegyesület egy félszázadon át ; kifejtett s további buzgó munkára serken- | tette a nőegyesület tagjait, j Végül a zsidó hitközség nevében Fleissig József alekick, a Chevra Kadisa nevében Kőim Ignác, a cionista nőegyesület részéről Sehwartz Arthurné, a cionista szervezet részéről pedig Oppenheimer Ferenc dr. üdvözölték a jubiláló nőegyesületet. Az impozáns lefolyású közgyűlés lefolyása után az ünneplő közönség leikes ovációban részesítette Sacher Gusztávnét, a nőegyesület elnöknŐjét, aki. már évtizedek óta áll az egyesület élén s az ő kitűnő vezetésének tulajdonítható, hogy a losonci zsidó nőegyesü- let olyan tekintélyes testületté fejlődött. Sacher Gusztáváé érdeme, hogy a zsidó nőegyesület évtizedek óta mindig megtudta találni a többi nőegyesületekkel való együttműködés lehetőségeit s elismerésremél tó módon vette ki a részét a losonci társadalom minden kulturális és közjótékonysági mozgalmaiból. Coolidge elnök fia vasúti Írnok lett és házasodik. Jellemző az amerikai demokratikus viszonyokra, hogy Ca’vin Coolidge, az Amerikai Egyesült Áramok elnökének a fia irnoki állást vállalt egy vasúti társaságnál. Úgynevezett kishivatalnok, aki hetenként 52 dollárt keres. Reggeltől estig dolgozik, semmiféle kivételt nem tesznek vele a hivatalban. A newyorki sajtó irja, hogy az elnök fia most házasodni készül. ,.24 éves vagyok —. beszélte a fiatal Colidge, — s itt az ideje, hogy családot aia- i pitsak. A fizetésemből majd csak megélünk valahogy. Remélem, hogy nemsokára többet fogok keresni". John CóOliöge menyasszonya, Miss Floren- ce Trumbull. Miss Florence szintén 24 esztendős s ugyanarra az egyetemre járt, ahová John Coolidge, Megszerettük egymást — folytatta a fiatal Coolidge — s most egymásé leszünk. Nincs ebben semmi különös..." Ez is je’lemzi az amerikai viszonyokat, hogy John Coolidge az egyetemi diploma megszerzése után egy egészen kishivatalt vállalt. A jövendőbeli felesége pedig ugyancsak a diploma megszerzése után hazament az édesanyjához — a konyhába. ..igen, itt dotyozom, — mondotta egy újságírónak Miss Florence, a konyhában, — mert ez is fontos dolog s erre is szükség van. Éppen olyan jó háziasszony akarok lenni mint amilyen az édesanyám". A házasságot újév után fogják megkötni. A Műveltség könyvtára Az ember. Kötve ..................................Kí 260.— A világegyetem. Kötve........................Kő 2(>0.— A Föld. Kötve.......................................Kí 2C0.A művészet könyve. Kötve . . . . Kő 260.— Az ő- és középkor története. Kötve Kő 260.— Az uj- és legujabbkor története*. Kötve Ke 260.— A magyar irodalom története. Kötve Kő 260.— Petőfi Sándor költeményei összes költeményei. 4. népszerű, illusztrált kiadás. Díszes egészváázonkötésben Kő G5.— Endrődá Sándor Bokréta a magyar népköltészet javából. Díszkötésben ...............................................Ke 52.— — BabérerdÖ. Diszkolésben ... Kő 52.— Shakspere összes színmüve; Három albumalaku kötetben. Sajtó alá rendezte Voinóvich Qéza. FélvászonkÖtésben Kő 330.— Megrendelhető a P. M. V. küttyvofhslíjában Pralia II., Piiuská 12. III 4 1029 decCTnW 13. wtlttrtMe.
