Prágai Magyar Hirlap, 1928. december (7. évfolyam, 275-296 / 1902-1923. szám)

1928-12-13 / 284. (1911.) szám

1928 december 13, csütörtök. Wiiiiimi Imin ,3E.jbbbi 'innni tfaagjgamfawi Waíko a lesigyel-magyar szerződésről és a közei jövőbe: megindoM csehszlovák-magyar iáravalásokröl Budapest, december 12. (Budapesti szer- kesziéségiünk telefon jelen tése.) A képviselő­ház külügyi bizottságában Walko külügymi­niszter beszámolt a legutóbb Varsóban aláirt magyar—lengyel szerződésről. Megemlékezett arról, hogy ez a szerződés nem tekinthető olyan szer­ződésnek, amelyhez hasonlót más államok is kötnek. E szerződés jelentőségét az adja meg, hogy mindkét állam részéről őszinte barátság és az évszázadokra visszavezethető testvéri viszony képezi a szerződés alapját. 'Az a meleg fogadtatás, amelyben a külügymi­niszter Varsóban részesült, reményt nyújt arra, hogy a jövőben is a két állam útja a régi tradíciókon fog tovább épülni. Ezután be­jelentette a külügyminiszter, hogy rövidesen aláírásra kerül a döntőbírósági szerződés Finnországgal és Törökországgal is. A román—magyar opta nstángy alánokba, ame­lyek december 15-én kezdődnek, a magyar kormány abból az elvből indulva egyezett bele, hogy az uj román kormány készséges magatartást fog tanúsítani a megegyezés* irá­nyában. Walko külügyminiszter végül megemléke­zett arról, hogy Csehszlovákiában a közeljö­vőben uj tárgyalások indulnak meg a béke­szerződésből származó kérdések szabályo­zására. A féMwiiü!@s és a Magyar Népszövetségi Liga Prága, december 12. A félhivatalos Cesko- slovenská Repüblika vezető helyen foglalko­zik a Csehszlovákiai Magyar Népszövetségi Liga közgyűlésével és megragadja az alkal­mat, hogy a liga működésén egyet üssön. Vé­leménye szerint a liga nem a népszövetség ligája, hanem a népek békés együttélésének gondolata elleni támadásokat gyűjtő és meg­szervező központ. A C. R.*nek nem tetszik Novek Béla elnöknek az a kijelentése, hogy ligánk kisebbségi jogainknak a népszövetségi ligák uniója előtt leendő képviseletére ala­kult és rossznéven veszi tőle, hogy a béke- szerződések és az emberiesség meg nem Írott törvényeinek nevében követeli a magyarság jogait. A félhivatalos lap ehhez azt a szélle- meskedő megjegyzést fűzi, hogy nagyon soká tartott, amig a magyarok az emberiesség meg nem irott.törvényeinek jelentőségét felismerték' és aziután megismétli azt a frázis hogy a csehszlovákiai magyarság mindent megka­pott, ami a békeszerződések alapján megilleti. Flaehbarth Ernő dr., ügyvezető áléinak jelen­tésének főként az a része nem tetszik neki, amelyben fel panaszolta, hogy kínai fallal akarnak elzárni anyanemzetüink kultúrájától és szóvá tette a magyar könyvek és újságok behozatalának tilalmát. A C. R. ezt a panaszt teljesen indokolatlannak találja és a cseh­szlovák kormány eljárását azzal igyekszik iga­zolná, hogy a budapesti rádió állítólag az ir­redentizmust terjeszti, a Magyarországból SzlovenszkÓTa küldött könyvekbe pedig ir- redentista nyilatkozatokat tesznek. Meg van győződve, hogy a magyar könyvek és újságok behozatalát akadályozó tilalomba vonatkozó panaszunk egyetlenegy nemzetközi fórumnál sem fog meghallgatásra találná. Végül kifogá­solja a Hradzsin szócsöve Fladhbaríh Ernőnek azt a kijelentését is, mely szerint a csehszlo­vák külpolitika semmit sem tesz abból a cél­ból, hogy a csehszlovák állam belpolitikáját igazi európai szellem hassa át s úgy véli, hogy a cseheknek nem kell európai szellemet tanulniok a magyaroktól. akik a háború után frankokat hamisítottak, régebben pedig a szlovákokat nem tekintették embereknek és el nemző ti enitették őket. Azoknak, akik a C. R. vezércikkét sugal­mazták, egész röviden ezt válaszoljuk: A Csehszlovákiai Magyar Népszövetségi Liga a népszövetségi eszme propagálására a fiaik utó. meg, ami természetesen nem jeleaiti azt, mintha a mai népszövetséget hibátlan intéz­ménynek tartaná és annak fogyat ék osságait megszüntetni nem akarná. Az emberiesség nem irott törvényeit mindig követtük és igy joggal követelhetjük, hogy mások is betart­sák azokat. Cinikus gúnynál egyébnek nem tekinthetjük a C. R. ama (kijelentését, hogy mi mindent megkaptunk, ami a békeszerző­dések alapján megillet bennünket. A köny­vek és újságok behozatalának tilalmát nem­csak mi érezzük áigaizságtalLansáignák, hanem annak értzdk a velünk szblidáffás ■ kise;bb«égeík s a félhivatalos lapnak ás tudnia kellene, hogy több nemzetközi szervezet, mint például a Peu-Ciub is állást foglaltó már az utódálla­mokban uralkodó eme rendszer* ellen. Ha {le­dig a kormány félhivatalosa „a szlovák nem emberi* tréfás szólásmódjával még mindig a magyarság rovására él vissza és a frankha­misításért, amelynek elkövetői már súlyosan, megbünhődtelk könnyelműségükért, az egész magyar nemzetet teszi feleli őssé, úgy ezzel új­ból csak azt bizony ltja be, hogy a komoly megértést és megegyezést sem Magyarország­gal, som pedig az itteni magyarsággal nem akarja. l Kioiz expénz&gymMszter Izéiméi — fii a jóvátétel! klrötta Németországra: esett és vállát hamisítóit — Passr-g&iMOur #$ a Sazette úu Franc üsse Páris, december 12. A Petit Párisién értesülése szerint a Gazette dn Francé klienseitől körülbelül 600 millió frankot csalt ki. A rendőri kutatás egye­lőre nem állapította meg, hogy hová került ez a rengeteg összeg. , A Coty-sajtó ma reggel azt a szencációs hírt lan- szirozta, hogy a Gazette Paul Boncour ajánlatára a népszövetségtől is kétmillió frankos támoga­tást kapott. Paul Boncour azonnal megcáfolta ezt a hírt. wiveKB* Egy szómon; «ége A váratlanul megindult páris botránylavina ma újabb szenzációs esettel gazdagodott. Klotz volt pénzügyminiszter s a háborús Clemönceau-kor- mánynak egyik legfanatikusabb tagja, aki né­met-lengyelországi számazása ellenére a legna­gyobb gyűlölettel viseltetett a németek ellen, rendkívül sötét pénzügyi botrány középpontjába került. A hetvenegyéves öregnr annakidején a ver- saillesi szerződés aláírói közé tartozott s ő volt azoknak egyike, akik a német jovátételi tervet kidolgozták. Clemenceau kabinetijének bukása óta nem volt tagja egyetlen kormánynak sem. Politikai visszavonultságában rendkívül nagy­lábon élt egyike volt Páris legnagyobb viveur- jeinek. Minden lóversenyen, minden premieren, minden vernissageon ott szerepelt, egyszóval minden olyan társadalmi eseményen, amelyről Párisban j és az erópai mondén világban beszéltek. Költeke-j zéseivel jelentős magánvagyonának hamarosan j nyakára hágott. Az utóbbi hónapok alatt nagy ! nyomorba került és jószívű barátai többször kény- j telenek voltak kisegíteni. Két hét előtt több sötét | hir terjedt, el Klotz szabálytalan pénzügyi mani- . pulációjáról, bizonyos fedezetlen csekkekről és J hamis váltókról. A kormány természetesen mindent elkövetett, hogy a kínos botrány kitörését meggátolja. A Populaire értesülése szerint Loucheur ajánla­tára gyűjtést rendeztek a gazdagabb parlamen- tairok között Klotz adósságainak megfizetésére. Az egyik kabinéttanácsban állítólag szó volt ró­la, hogy a kormány titkos alapjait is fölhasznál­ják Klotz ügyeinek rendezésére. Poincaró mi­niszterelnök, aki puritánságán kivid Cleraen- ceaunak és igy Klotznak is legádázabb ellensé­gei közé tartozik, kereken megtagadta ennek a kérésnek teljesítését. Painlevé indítványára vég­re Klotzot egy gentlemanszanatóriumban he­lyezték el. Aa agg és javíthatatlan miniszter ennek ellenére a legutóbbi vasárnap megjelent az égjük lóversenytéren. Közben a botrány kiszivárgott és óriási szenzációt okozott Párisban, ahol a baloldali elemek termé­szetesen a saját politikai előnyükre akarják ki­használni Klotz obskúrus pénzügyi machinációi­nak leleplezését. Gottdien er ii mi iMiiwia iii ■r«»nirii-ii -n i - í 1 ■ 1 1 —i- -*&•- w.f.v-a.v*—rr •< jg m Stemheim-ímgédia­Az íréi megbomlott idegzettel szátíifotíáh szmn^íérmmhm A válópered férj dráíhájtt-­Berlin, december 12. A német irodalmi kö­rök tegnap óta nagy izgálammal tárgyalják az uj német irodalom és drámaköltászet egyik legkimagaslóbb és legmarkánsabb kép­viselőjének, Kari Steraheimnak tragikus lelki és fizikai Összeroppanását. A külföldöm főleg színmüvei tették ismertté Sternheim nevét, amely most egy kínos és kényes .hát­terű j családi botránnyal kapcsolatban került a' közvélemény elé. Az első rövid híradások szerint az ötven éves Kari Sternheim ot folyamatban levő válóperének izgalmai és feleségének anyagi természetű követelései annyira fel­dúlták és megviselték, hagy idegrendszere felmondta ia szolgálatai s az írót aggasztó állap atban szállították be a Bódeni-tó men­tén fekvő Kreuzingen idegszamatóriwmban. Drámai összeomlásának lemérhető külső kö­rülményei és egész lefolyása igazolják azt a tételt, amely az alkotóművészek életében már számtalanszor igazolódott: hogy a művész nem tud elhelyezkedni a társadalmi konven­ciók és etika merev formáiban, hanem áttöri a korlátokat s a maga egyéniségének megfe­lelő individuális életformát keres. $ternheim egy nem túlságosan szerencsés­nek mondható házasságból kiszabadulva is­mét megházasadott. Nőül vette egy müncheni ügyvéd elvált fe­leségét, akivel azonban a harmónifcus és ki­egyensúlyozott családi/ élet feltételeit nem tudta, megteremteni. Egy esztendővel ezelőtt intim baráti kapcsoltat támadt Sternhekm és Wedekind Paula, Frank Wedekindnek, az elhunyt nagy német Írónak leánya között. Síemheim úgy érezte, hogy most végre meg­találta azt a nőt, akit két szerencsétlen há­zasságán át hasztalan keresett. A leány követte őt uUícili birtokára és Sternheim beadta a válópert felesége el­len. Minden anyagi áldozat meghozatalára késznek nyilatkozott, csakhogy kiszabaduljon második házassága kötöttségeiből. Még mi­előtt az asszony követeléseit ismerte volna, rTeww^r;.;. óísis*r43*M.\#ü2&vawt \»snRi" aac*V -ó>xv. végkielégilésül kétszázezer márkái ajánlott fel, tehát olyan összeget, amely a költő rende­zettnek mondható anyagi viszonyai között jelentékenynek számit. Az asszony azonbüi^- nem volt megelégedve a végkielégítés össze­gével és ő is összeállított egy jegyzéket, amelyek szerint magának követelte Sternheim képgyűjte­ményének öt legértékesebb festményét. A pénzkérdésben és a festmények körül áthi- dalha tál annak tűnő ellentétek keletkeztek a válófélben levő házastársak között s az asz- szonv méltánytalan makacssága forrásává lett Sternheim állandó izgalmainak és mindin­kább súlyosbodó idegzavarának. Hozzájrul( az egymást követő rázkódtatásokhoz, hogy Slernheimnak személyesen kellett volna válópere Berlinben kitűzött fötárgyalásán megjelennie, amire megrongált egészségi állapotára való tekintettel nem volt hajlandó. A civódások s az asszony konok ellenállá­sa az idegbetegségre amugyis hajlamos költőt olyan lelkiválságba döntötték, amely végze­tes, összeroppanásra vezetett. Wedekind Paula egy berlini lap szerkesztőségének az alábbi táviratot küldte: „Sternheimot idegösszeroppanás miatt or­vosa tanácsára szanatóriumba vitték. Komoly aggodalomra nincsen ok. Egész egyéniségem, legjobb tudásom és minden képességem lat- bavetésével álltam emellett az ember mellett, akit. édesapám után az egész világon. a leg­jobban szeretek és tisztelek. Úgy cseleked­tem, ahogy ő kívánta s ahogy ez kötelessé-, gém volt.** Német irodalmi körökben a Sternheim be- tegágya mellől érkező jelentéseket feszült és rokonszenvező érdeklődéssel lesik. ftmanaliah is az alfái lázadók kltéiJMi London, december 12. A Morning Post je­lentései szerint az afganisztáni lázongó hegyi törzsek fegyverszünetet kötöttek a kor­mánnyal.. A forradalmi vezérek egyike ki­jelentette, hogy Amanullah királyt nem te­kinti „kafinnaík**, azaz bűnösnek. A királyt tanácsadói félrevezették, de közben vissza­tért eredeti egészséges álláspontjához. A kormány protektorátusa alatt pillanatnyilag fontos konferencia folyik a forradalmárok és a király csapatai között. A két hadsereg Sa- laibad, Ninia és Delika körül beásta magát és a béketárgyalá'Sok kimenetelétől függ, vájjon újra fölveszi-e a háborúskodást, vagy pedig békésen hazatér. 1 szcdalisták fslflaflil űlmmMliicilif Prága, december. 12. A cseh szocialista párt végrehajtó bizottsága tegnap tartotta első ülését a december 2 .'-aki választások óta. A végrehajtó bizottság, a választási eredmények alapján megállapítottá,. hogy a kormány a la­kosság kisebbsége nevében kormányoz. Te­kintettel a szocialista, pártok megerősödésére, ’a párt folytatni fogja a harcot, a mai koalí­ciós rezsim ellen. A pár elsősorban az ál­lam kereskedelmi politikáját tartja szem előtt. Követeli az uj vámtarifát,- elsősorban az ipari vámok eltörlését. Felhatalmazza a 'párt törvényhozóit, hogy sürgessék M a kar­tel törvény letárgyalását, védjék a lakók vé­delméről szóló törvényt, harcoljanak tovább­ra is az önkormányzatok megcsonkítása el­len stb. Tiltakozik az országos képviselőtestü­leteik ügyviteli szabályzata ellen, annak vis is­sza vonását és a választott képviselőtestületi tagok belevonásával uj ügyviteli szabályzat kidolgozását követeli. Figyelmezteti végűi a párt szakszervezeteit és tagjait, hogy a de­cemberi választásokkal á harc még nem feje­ződött be s a választások utáni bizonytalan helyzet igén Mkmyen az uj nemzetgyűlési választások kiirásával nyerhet megoldási. előfizetési dija Praha II., Panská 12. sz. III. emelet címre küldendő London polgársága a huekinghami-palota előtt íü mogesen lesi György király állapotáról kiadott j gnlentéseket 1

Next

/
Thumbnails
Contents