Prágai Magyar Hirlap, 1928. december (7. évfolyam, 275-296 / 1902-1923. szám)
1928-12-11 / 282. (1909.) szám
2 1028 december 11, kedd. 0>I^^T'/VV!L0V^-H1RLAI> dcnekelött a francia-angol lefegyverzési szerződésekről akarta meginterpellalui Bri- andt es Chamberlaint, feltehető, hogy ez az interpelláció már tegnap megtörtént. Kezdetben Briand cs Streseinann első látogatását puszta udvariassági aktusnak tekintették. A látogatások elhúzódása azonban bebizonyította, hogy a külügyminiszterek nem halogatják a fontos kérdéseket s azonnal in médiás rés kezdik a tárgyalást. Nemet részről kijelentették, hogy Briand és Stresemann találkozója a lehető legszivélyesebb módon folyt le, de szükségessé tette, hogy a két külügyminiszter ma délután folytassa a ta- ! nácskozást. Miről tanácskoztak! 'Jólinfonrálfc körök értesülése szerint Strese- tnann és Briand tegnapi találkozóján a német külügyminiszter részletesen és behatóan megismételte mindazt, amit a birodalmi gyűlésen az angol-francia fegyverkezési kompromisszumról mondott s újból kijelentette, hogy az angol- francia flotta egyezményt Németországban a lo- earnoi szerződés aláaknázásának tekintik, úgyhogy Németország kénytelen kellő következtetést vonni a pillanatnyi helyzetből. Stresemann arra is figyelmeztette Briandot, hogy a német közvélemény szemében a lefegy-1 vérzés jelenti a népszövetség próbakövét. Lu- gánói francia körökben kijelentették, hogy a párisi kormány e téren szívesen tesz engedményt Németországnak, ha a birodalom az általános lefegyverzési konferencia összehívását mielőbb követelni fogja. Stresemann magától értetődően megmondta Briandnak, hogy Németország türelmetlenül várja a szövetségesek válaszát az október 30. német jegyzékre, amely, mini ismeretes, a Dawes-tervezet revíziójáról és a jóvátétel] bizottság összehivásáról szól. A francia külügyiéin, megígérte, hogy Franciaország a legrövidebb időn belül válaszolni fog a jegyzékre, úgyhogy a szakértők már január közepe fáján összeülhetnek. Sauerwein optimizmusa Paris, december 10. Stresemann és Briand fugán ói találkozása megerősítette a francia sajtó optimizmusát A nagy információs sajtó már ma úgy tesz, mintha az utolsó kis fellegecske is eltűnt volna a politikai horrizonfcról. Sauerwein például így ir a Matinban: —A háború nagy likvidáciőja folyamaiban van és logikusan és konzekvensen be is fog fejeződni. Ka nőm léteznének azok az impon- derabiliák, amelyeket általában közvéleménynek, bizalomnak és bizalmatlanságnak nevez-1 nek, akkor Briand és Stresemann tegnap mél- j tán gratulálhattak volna egymásnak. Tegnap a két államférfiu föltétlenül rájött arra, hogy nincs óira a haragra s igy biztosra Lhet venni, hogy a népszövetség keretén kivül lévő kérdésekben is hamarosan megegyezés jön létre. Fizessen elő a “Üli mr Miül Hé!-re A Petit Párisién szerint Briand és Stresemann első hosszú együttléte a két államférfiu föltétlen komolyságáról és a dolgokba való elmélyüléséről tanúskodik. Stresemann panaszkodott, mint ahogy azt mindenki várta és főleg a locarnoi szerződés következményeinek elmaradását, vagy lassúságát hányta francia kollégájának szemére. Utalt a Németországban egyre komplikáltabbá váló helyzetére is. Briand Stresemann tiltakozásait ismert nyugatvával és kókedvével leszorította igazi méretükre. Utalt arra, hogy három év óta tulajdonképpen sem o!yan nem történt, ami Németország közvéleményének elkeseredését indokolhatná. Sőt ellenkezőleg. A szakértő bizottság összehívásának tárgyalásai a lehető legjobb utón vannak és a befejezés előtt állanak. A rajnai kiürítésről szóló tárgyalások a közeljövőben szintén megkezdődnek és ugyancsak a lehető legbarátságosabb alapon fognak lefolyni. Németország panaszai tehát nem igen érthetők. A Locarnoban született jóakarat és harmónia zavartalanul íolytatódhatik Lugánó- ban is. Briand állítólag már megszerezte Chamberlain támogatását Stresemann rossz kedvének elűzésére, úgyhogy a nagy garral beje'entett német harag és tiltakozás az első napon szétoszlott. A háború likvidálásának munkája zavartalanul és praktikusan azonnal megkezdődhetik. A magyar-román optánspör elnapolása Luganó, december 10. A nészövetségi tanács mai ülésén a napirend második pontjakén! szerepelt az optánsügyre vonatkozó bejelentés. Ebből az alkalomból Gajzágő László magyar meghatalmazott miniszter Magyarország képviseltében szintén helyet foglalt a tanácsasztalnál. Briand utalt arra a határozatra, amelyet ebben a kérdésben a tanács a legutóbbi ülésszak alka’mával elfogadott. A tanács tudvalevőleg azt ajánlotta akkor, hogy a két fél jogi álláspontjának és jogi helyzetének teljes íentarlásával tegye meg a szükséges intézkedéseket acélból, hogy meghatalmazottal lehetőleg minél előbb találkozzanak éa kellő felhatalmazás alapján igyekezzenek a kérdés gyakorlati megoldását biztosítani. Abban a reményben, hogy ezek a tárgyalások sikerre vezetnek, a tanács szeptemberben úgy halározott, hogy az ügyet úgy, amint van. legközelebbi ülésszakára halasztja. Briand indítványozta, hogy ezt a határozatot tartsák fenn ez alkalommal is. Hozzáfűzte, hogy a tanács nevében a legjobb sikert kívánja a tárgyalások számára. Gajzágő magyar meghatalmazott miniszter köszönettel fogadta az elnök jókívánságait és Magyar- ország kormánya nevében hozzájárult ahhoz, hogy- a kérdés tárgyalását a mostani ülésszak napirendjéről levegyék. üaf;ri@!üi!@sÉgti román tiltakozás a fávifételi konferencia tervei ellen Bukarest, december 10. A román kormány ma oly értelmű értesüléseket kapott, hogy a Dawes-berv revíziójára irányuló tárgyalásokhoz a kis államok képviselői nem kapnak meghívást. Az erre vonatkozó határozatot az angol kormány hozta és a francia kormány magáévá tette. Román politikai körök a nagyhatalmak határozatában kísérletet látnak arra, hogy a német jóvátétel! kötelezettségeket a kis államok rovására csökkentsék, illctvo kizárólag a kis államoknak jutó kvótát szállítsák le. Az érdekelt kis államok: Belgium, Jugoszlávia, Lengyelország, Románia és Csehszlovákia. Az érdekelt államok körében a határozat rendkívüli izgalmat váltott ki és már most élénk eszmecsere indult arról, milyen együttes lépéseket tegyenek érdekeik megvédésére. Beavatott körök bizonyosra veszik, hogy Románia képviseletében Titulescu volt külügyminiszter Lugánóban demarsot nyújt át a nagyhatalmaknak és ezt a diplomáciai jegyzéket Romániával együtt a többi érdekelt kis állam is alájegyzi. A demars azt a célt szolgálja, hogy a kis államok képviselőit is meghívják a szakrtőbizott- ságok üléseire. A jugoszláv ellenzék a kormány lemondásával számol A h orvátok bojkottáiják Zágráb katonafőispánját - Éhség- sztrájkba kezdtek a Zágrábban elfogott egyetemi hallgatók Boígrád, december 10. A minisztertanács elhatározta, ho-gy a parasztdémokrata koalíció vezetőire, akik a külföldön is folytatnak agi- tációt, az államvédelmi törvény hatályát kiterjesztik. Davidovics, a demokrata párt vezére a királynál kihallgatáson jelent meg és hir szerint követelte a kormány lemondását. Ellenzéki körökben hétfő estére várják & kormány lemondását. Belgrád, december 10. Pribicsevics pártja, a független demokrata párt nagygyűlést tartott. A képviselők beszédeikben hangsúlyozták, hogy a jelenlegi államforma alapján állanak, de megváltoztatandó a kormányzás jelenlegi módszere. Ezt úgy kell átalakítani, hogy az állam belső szervezete olyan legyen, hogy az állaim minden része megelégedett lehessen. Zágráb, december 10. A zágrábi autonóm kerület választmánya ülést tartott, amelyen elhatározták, hogy tassQsseeKBsasc KB €& m'S’» Ki A Prágai Magyar Hírlap eredeti regénye irta : JARN0 JÓZSEF (31) — Sokat szenvedsz, György? — Az eszméért szenvedni kell! — felelt színpadias hangon a diák. — Ennivalód van? — Itt is esznek az emberit legyintett Alpár, erősen vigyázva, hogy hanghordozásán érezhető legyen a testi szenvedések legyőzése. — Nagyon rossz a rabkoszt? — Sok ezren eszik! Szentessi szájában köpésre futott össze a nyál: a diák nem vallotta be, hogy a sokszáz emberek eledeléből sohasem veszi ki az öt megillető részt, hiszen „burzsoá“ szülei naponta küldik be az étellel telt lábasokat . . . Másfelé nézett: egy erősen kifestett arcú ■ leány, akinek vörös kezei elárulták, hogy mo- sogatóesetédből lett külvárosi kávéházak Jdsasszooy“-ává, meleg szeretettel udvarolta körül a házimunkást. Melletük egy slrásba- fáradt polgárasszony becézgette az egyik írnokot, akit Szentessi a sétákon szokott látni. Egy férfi ölelő szeretettel beszélt barátjával, ki az egyik emeleti folyosón tölti be az irnO’ki tisztet. A szoba egyik sarkában Mé- nessi diskurált egy kifogástalan eleganciával öltözött úrral. Szentessi fáradtan nézte a gomolygő embertömeget Még egyre jöttek látogatók és a kékruhás fogházőrök sorra vezették be a beszél őszabába a szürke épület szomorú lakóit. Féiszemimel látta, mikor az egyik fogoly látogatójától átvett egy doboz cigarettát és ezt siető ügyességgel rejtette el kabátja zsebében, — egy másik cédulát lopott át vendége kezébe: alighanem olyani közlendője volt, mely nehezen állta volna meg a fogházügyész cenzúráját. Ekkor megszólalt az ör, aki beszélőre kisérte: — Szentessi ur, letelt az ötperc, — Szervusz, Gyuri, — nyújtotta kezét Szentessi látogatójának. — Szervusz, Pista. Ne hagyd el magad! — bucsuzkodott Tárnoky. Szentessi megindult az ajtó felé. — Hogy örülhet ez az ember, — jutott eszébe, — hogy ő kimehet! . . . ELmenőben látta, hogy már Friedmannék is bucsuzkodnak, Az asszony szemében könny csillogott. Szentessiben melegség csapott fel: — Meggyanúsítottam szegényt! Pedig sir, hogy itt kell hagynia az urát . . . A zárka felé vezető utón különös gondolatok zavarták meg: — A kinti emberek minden szavában, minden mozdulatában bűnt látok . . . Szinte úgy gondolkozom, mintha a kinti gazemberek világából ide zárnák be a becsületes embereket. A zárkában egyedül ült Darimovics, mikor Szentessi visszaérkezett. A többiek lent voltak a beszélőn. — Mi újság? — érdeklődött Darimovics. —- Semmi! — felolt kurtán Szentessi, de aztáD, hogy hangja élességén enyhítsen, még hozzátette: — egy barátom voltitt. Végighevert az ágyon. Ideges volt; a fogházlevegő, melyet már-már megszokottá tettek az itt töltött napok, most megint ól mos súllyal nehezedett a mellére. — Talán rossz is, — gondolta — hogy időnként megszagoltatják az emberrel a szabadságot . . . hogy másodvasárnaponként beengednek a látogatókkal egy kis kinti levegőt.... Intenziven érezte, hogy milyen különbségek választják el a beszélő szoba két táborát, — az egyik táborba tartozók kim ehetnek a fogház hatalmas vaskapuján . * , — Mi lenne, — jutott eszébe, — ha az ember, mikor olyan őrrel megy beszélőre, aki nem ismeri őt, kimenne a vaskapun és az őrrel hagyná a látogatóját? „ » . Felnevetett a gondolatra: maga elé képzelte Tárnoky arcát, — mekkorát csodálkozna ez az ember, ha bennragadna a látogatóiban . . , Elszégyelte magát a nevetésért: — Olyan vagyok, mint egy egyermek! — majd nekikomorodott: — vagy mint egy bolond! Darimovics felcsodálkozott a nevetésre: — Min mulat Szentessi ur? — Eszembe jutott valami . . . Darimovics nem hagyta abba a beszélgetést. — Látja, hozzám már be se jön senki, pedig, tudja, rengeteg barátom volt nekem, mikor még a minisztériumban dolgoztam! Seregestül jöttek hozzám az előkelő urak: „kérlek Darimovics, intézd ezt el . . . . .„kérlek, neked ez csak egy szavadba kerül . . .*% „kérlek, Viktor, szólj a kegyelmes urnák!" — Én mindent elintéztem . . . Olyat is sokszor, amit nem lett volna szabad ... és most, amikor ártatlanul börtönbe kerültem, senki se törődik velem . . . Senki! Pedig meglátja Szentessi ur: én teljes rehabilitálást fogok kapni! . . , Megint ur leszek! Akkor megint lesznek barátaim! . . . Szentessi rá bólintott: — Bizony, ez igy van. Egy pillanatig szinte szolidárisnak érezte magát ezzel a fecsegővei: talán csakugyan ártatlan . . . Friedmami jött vissza a beszélőről. Hangos lelkesedéssel köszöntött be a zárkába: — Itt volt a feleségem! Szentessi ur látta! Hát mit. szól hozzá: van még egy ilyen asz- szony a világon? . . . Azelőtt soha nem volt semmi dolga: korzóra járt, meg a Gerbaud- ba . . . Most egész nap bent ül az üzletben és dolgozik . . . Csodálatos asszony, ugye? . . . —, Igen, — hagyta rá meggyőződésteleai megakadályozzák azt, hogy Maximovics ezredes, Zágráb uj főispánja résztvegyon a | száber ülésein. A határozat leszegezi, hogy a katonai főispán kinevezése törvénytelen. Az újságkiadók egyesülete szintén elhatározta, hogy Maxim ovicsot bojkottálni fogja. Belgrád, december 10. A zágrábi törvényszék hármas tanácsa elrendel le, hogy b ocsássák szabadon Defcsicset, a Národni Val felelős szerkesztőjét, minthogy a sajtótörvény neon ismeri az előzetes letartóztatás intézményét. Az ügyész a táblához fellebbezett és ezért Defcsicset továbbra is fogva tartják. Zágráb, december 10. A letartóztatott 150 egyetemi hallgató pénteken éhségsztrájkba kezdett. wmmmBmmammmmammmmmammmamamaBmmmBBamim Felhívás J A Csehszlovákiai Magyar Újságírók Szindikátusának elnökség© figyelmezteti a tagokat a következőkre: A vasuti-jegy-kedvezmények föltételei ugyanazok most is, mint voltak tavaly. N Egészévi vasúti jegyre igényjogosultak azok az újságírók, akik valamely politikai napilapnál belsömunkatársi minőségben alkalmazva vannak és már legalább két éve a szerkesztőség kötelékébe tartoznak. Féláru jegyre jogosító igazolványt kaphatnak a politikai hetilapok felelős szerkesztői. A kérvényeket a szerkesztőségek állítják ki és a kiadótulajdonos nyilatkozatot ad arról, hogy az összes vasutügyi kommünikéket, amelyek a közérdekre fontossággal bírnak, ingyen fogja leközölni lapjában. Minden kérvényező köteles az ál- lamrendörségtöl vagy a járási hivataltól újságírói ténykedésének igazolását mellékelni. A í hetilapok felelős szerkesztői azonkívül még lapuknak egy példányát is mellékeljék. Felszólítjuk a szindikátus tagjait, hogy kérvényeiket a mellékelt igazolványokkal együtt a lehető leggyorsabban küldjék be titkárságunknak, hogy az a szlovénekéi kérvenyoket Pozsonyban az országos hivatal sajtófőnöke által is láttamoztassa és még ez év végéig a jegyeket megszerezhesse. A jegyek árai a postaköltséggel együtt, valamint egy fénykép is, a titkárság rimére (Koppét Miksa, Praha II, Pan- ská ül. 12, II) küldendők. A vasutügyi minisztérium átirata értelmében kedvozményoa újságírói vasúti je- , gyeket csakis es év végéig adnak ki s ezt a határidőt semmi körülmények között meg nem hosszabbítják. (Hivatalos. Kérjük laptársainkat a közlemény szives leközléíére.) ____________________" --------------------. Si essen előfizetni a Képes Hétre hangon Szentessi. — És milyen szép! — lelkesedett tovább Friedmann. — Borzalmas ez: nekem itt keü ülnöm és az a szegény asszony halálra dolgozza magát! A diák és Ménessi egyszerre jöttek vissza. A kis zárkairoda csendjét hangos beszélgetés lármája verte fel. A fogházélet nagy szenzációja, a vasárnapi beszélő, uj beszédtémákat hozott. Szentessi fáradt-unottan hallgatta a zagyva szavakat. Aztán megint beszólt egy fogházőr: — Szentessi István! Beszélő! — Másodszori — csodálkozott fel a diák. —Többen is jöhetnek egyhez, csak ugyanaz az ember nem jöhet be kétszer, — magyarázta a fogházszabályzatot Ménessi. Szentessi kiment az őrrel, ©menőben még hallotta Friedmann lelkes hangját: — Látta, Ménessi ur, egy ilyen asszony!... Éjszaka sokáig nem tudott elaludni. Az ágy lepedője átforrósodott a fülledt nyári levegő- bem s valósággal égette a testét. A szomszed- dos ágyban nyugodtan horkolt Ménessi. A zárkaszobában mindenki aludt. Szentessi nem tudott aludni. A teste fáradc volt, de a gondolatok valósággal rajzoltak a fejében. Szabadulni szeretett volna tőlük, de ezek nem hagyták elűzni magukat. — Hetek óta élek gonosztevők között . . . Az első napokban azt hittem, hogy egy idegen világ fog a szemeim elé tárulni és most azt látom, hogy itt ugyanaz az élet folyik, mint* odakint, — csak más keretek között . . Az itteni emberek olyanok, mint a kintiek: kicsinyesek, rosszakaratuak, buták: különbség nincs . . . Felkönyökölt az ágyon. A gondolat, mely már az első napokban is felkisértett néha, megint előtolakodott: Csakugyan nincs különbség? . . . Vagy csak én neon látok különbséget? , , ,
