Prágai Magyar Hirlap, 1928. december (7. évfolyam, 275-296 / 1902-1923. szám)
1928-12-11 / 282. (1909.) szám
9998 <9eeam9>ei» 11, fce<M. A kisebbségi mozgatom fejlődésének nevezetes eseményei a csehszlovákiai magyar népszövetségi liga tisztújító közgyűlése előtt Ftachbarlh Ernő beszámolója a liga egyesztendős munkájáról — Újból megváíaszlolláh a régi elnökséget I9Uí:.v-iISH0(HH Losonc, december 10. (Saját hidósitóniMól.) A Csehszlovákiai Magyar Népszövetségi Liga szombaton tartotta meg tisztáijitó közgyűlését Losoncon a református egyházközség tanácstermében. Novek Béla gyáros, a liga elnöke, meleg szavakkal üdvözölte a liga megjelent tanait, maid hivatkozván árira, hogy a liga egyéves működéséről Fiad!barik Ernő dr. ügyvezető áléinök fog részletesen beszámolni, megnyitó beszédében a következőkéit mondotta: — Ligáink állandó, folytonos működése bár csak lassan, lépésrőHépésre, de mégis előbbre viszi ügyünket. Ligánk megalakulásakor kisebbségi panaszaink még a pusztában elhangzó szó voltak, vele szemben még Meddő Franco brazíliai népszövetségi delegátus is az asszimilációt, a kisebbségek beolvasztását jelölte meg a nemzetiségi politika legfőbb céljának, — az idő azonban halad e ez közelebb hozza a jog és igazság érvényesülését, a békeszerződésekben biztosított kisebbségi jogok elismerését és győzelmét. Ma már az egész világ sajtója foglalkozik a kisebbségek jogviszonyaival, indokolt panaszaival, már mutatkoznak a jelek arra is, hogy a cseh tudományos és társadalmi életnek egyes elío- giulatlan vezetői tisztán akarnak látni ebben a kérdésben s a hivatalos fölfogással szemben meg merik mondani véleményüket, de a legfontosabbnak tartom azt a fejlődést, hogy a csehszlovákiai magyarság helyzetéről, panaszairól és szenvedéséről a. külföld is és a külföldi közvéleménynek az a része is világos képet kezd alkotni magának, mely eddig a csehszlovák kormány hivatalos fölfogásán át látta ezt a kérdést Ez alkalommal csak arra akarnunk rámutatni, hogy még olyan emberek is, akik a csehszlovák köztársaság megalakulását előkészítették és azt a lefolyt tíz esztendő alatt minden erejükkel támogatták, kezdik belátni, hoírv a kisebbségi kérdés ebben az államban megoldva nincsen és hogy a kisebbségek panaszai teljes mértékben jogosultak. Néhány hónappal ezelőtt járt itt nálunk Sértőn Watson, a londoni Ring College tanára, a cseheknek és szlovákoknak egyik leoelforgultabb barátja, de ő is kénytelen volt meggyőződni arról, [ hogy a magyarság helyzete rossz és a köztár- j saság tízéves jubileuma alkalmával közzétett hírlapi cikkében férfiasán el is ismerte, hogy a magyarság panaszai jogosak és sürgős orvoslásra szorulnak. — Az igazság lassú lé etekkel jár, de előbb- utóbb mégis célhoz ér. A mi ligánk azért alakult meg, hogy a magyar kisebbség jogait képviselje a népszövetségi ligák uniója s általában mindazon nemzetközi fórumoik előtt, amelyek e kérdést, Európának ezt a legnehezebb és az egész emberiség békéje érdekében minél előbb megoldandó problémáját állandóan napirenden tartják. A föladat, melyre vállalkozott, nem volt könnyű, mert a magyarságot a gyűlölet és a bizalmatlanság légköre vette körül s a kisebbségeiket békebon- tó elemeknek tekintették. De mentői inkább telt az idő, mentői szélesebbkörüvé vált a mi külföldi működésünk, annál jobban terjed el az. emberek között az a belátás, hogy a dolgok mai állapota nincsen rendjén és hogy a csehszlovákiai magyarságnak meg kell adni mindazt, ami a kisebbségi szerződések és az emberiség meg nem Írott törvényei alapján megilleti. Csövedésre tehát nincsen okunk, hanem működésünket tovább kell folytatnunk és nem szabad megnyugodnunk mindadd1!?, miig ■ na^y. célunkat:v $ csehszlovákiai magyarság jogainak' biztosítását á népszövetség éis a nemzetközi közvélemény segítségével el nem érjük. Az általános helyesléssel fogadott megnyitó után az elnök bejelentette, hogy Szüllő Géza dr. nemzetgyűlési képviselő, a liga diszelnö- ke, nem jelenhetett meg a közgyűlésen, mivel Berlinben van az európai kisebbségi kongresszus elnökségének ülésén, ahol nemcsak a csehszlovákiai, de az erdélyi és vajdasági magyarságot is képviseli. Minthogy a liga működése egészen összeforr Szüllő Géza nevével, indítványozta, hogy a közgyűlés a magyarság kisebbségi jogainak fáradhatatlan elöh&rcosát táviratilag üdvözölje. A közgyűlés egyhangú helyesléssel és leüke- sedéssed fogadta el ezt a javaslatot. Egy esztendő munkája és eredménye Flachbarth Ernő dr., a liga ügyvezető alelnökié, terjesztette azután elő beszámoló je- Jenitósét a ligának az elmúlt évben kifejtett működéséről, amelyben többek között a következőket mondotta: Eötvös József, a nagy magyar társadalomfilozófus, a világirodalomban páratlanul álló müvében, tüzetes elemzés tárgyává tette a XIX. század uralkodó eszméit. Ezeknek az eszméknek igazsága ugyan a XX. században sem enyészett el, de gyújtó hatásuk mintha vesztett volna a régi ■ erejéből. Az emberiség érdeklődése ujább gondolatok félé fordul. A nemzetközi jogrend és a világgazdaság tökéletesebb megszervezése, a fokozatos lefegyverzés és a kisebbségi kérdés megoldása ragadja meg ma a képzeletet és foglalkoztatja az emberiség legjobb koponyáit. Ha a XX századnak is vannak uralkodó eszméi, úgy azokat a most említett területeken kell keresni. A népszövetség és a kisebbségek A mi népszövetségi ligánk is azért alakult meg, hogy korunk uj eszméit a csehszlovákiai magyarság aránylag kicsi, de kétségtelenül fogékony körében elterjeszteni és népszerűsíteni törekedjék. — Egyik legfőbb céljául a népszövetség eszméjének propagálását tűzte ki, ami azonban nem jelenti azt, mitha a népszövetség mai szervezetével és annak működésével meg lennénk elégedve. Mi kívánjuk, hogy a népszövetség minél nagyobb tekintélyre emelkedjék az államok és nemzetek életében, mi szívből óhajtjuk, hogy igazi védője és oltalmazó ja legyen a nemzeti kisebbségeknek, de nem hallgathatjuk el, hogy,ez a nagy nemzetközi intézmény mai formájában nem elégíti ki azokat a várakozásokat, amelyeket a gyöngék és oltalomra szorulók megszületésekor hozzája fűztek. Mint a népszövetség barátainak nekünk nemcsak jogunk, de kötelességünk is kimondani, hogy a népszövetség kisebbségi védelmének mai rendszere nem az az ut, amely a kisebbségek jogainak biztosításához és nemzetiségi tekintetben oly tarka-barka Középearópa nyugodt fejlődéséhez vezet. A kisebbségi kongresszus Az európai kisebbségek augusztus havában Géniben tartott idei kongresszusa, amelyen diszel- nökünkkel, Szüllő Géza, nemzetgyűlési képviselő úrral együtt ligánkat és a csehszlovákiai magyarságot képviselni szerencsém volt, a népszövetség működésével szemben általánosan megnyilvánuló elégedetlenség jegyében zajlott le. Emlékeztetni akarok itt elsősorban Szüllő Gézának a kongresz- szus megnyitása alkalmával elmondott beszédére, amelyben Európa valamennyi kisebbségi sorsban élő népének meggyőződésével egybehangzóan ostorozta azokat a hibákat, amelyek lehetetlenné teszik, hogy a népszövetség teljesítse a minoritások érdekében elvállalt kötelességét. Ily értelemben határozott azután a kongresszus is, amidőn követelte, hogy a népszövetség a jövőben jobban tegyen eleget a kötelességének. Negyven millió ember egyhangú kívánságát negligálni, könnyelműség volna és ezért reméljük, hogy a népszövetség kisebbségi osztályában legutóbb bekövetkezett személyi változás rendszerváltozást is maga után fog vonni. Amig ez be nem következik, nem az intézménynek, hanem csupán egyes emberségesen és amellett okosan gondolkodó államférfiaknak tartozunk köszönettel, akik önzetlenül síkra szállottak igazságunk érdekében. így e helyről is köszönetét kell mondani Balaerte van Blookland holland külügyminiszternek, aki a népszövetség legutóbbi teljes ülésón Brianddal, Osuskyval és Zaleskival szemben védelmezte meg a kisebbségeket. Ha már a kisebbségi kongresszusról van szó, legyen szabad beszámolni arról is, hogy tárgysorozatának második legfontosabb pontja a kisebbségek kulturális szabadságának kérdése volt. Amint a lapokban olvasni méltóztatott, ennél a pontnál Ja- kabffy Elemér, a romániai magyarság kitűnő vezér férfia és csekélységem fejtette ki a magyarság kivánságait. A kongresszus e tárgyban hozott határozatából, amely teljesen visszatükrözteti a mi fölfogásunkat is, csupán egyetlenegy mondatot akarok idézni, amely úgy hangzik, hogy „az ugyanazon nemzetiségű csoportok különös kapcsolatai, továbbá az anyanéphez való kapcsolatok nélkül a kultúra megfelelő fejlődése nem lehetséges." Tiltakozás ez ama rendszer ellen, amely a kisebbségeket kínai fallal szeretné elzárni anyanemzetük kultúrájától, amint az sajnos nálunk is divatban van, ahol tiz (ívvel az állam megalakulása után csak a cenzor által felülvizsgált könyveket és a kormány ízlésének megfelelő újságokat szabad a magyar közönségnek olvasnia, ha azok történetesen Magyarországon jelentek meg és ahol a magyar egyetemeken szerzett oklevelek nosztrifikálá- sát.beszüntették, ellenben magyar főiskolákról, sőt tanszékekről sem gondoskodnak. Mindez történik altkor, amidőn a népszövetség a nemzetek szellemi együttműködésének előmozdítására külön bizottságot szervez, amikor nagy társadalmi mozgalmak egyengetik a különféle nemzetek kulturális közeledésének útját. A csehszlovák külpolitika a külföldön az általános európai érdekek úttörőjének és előharcosának szokta magát feltüntetni, dé semmit sem tesz a célból, hogy az állam nemzetiségi politikáját befelé is igazi európai Bzellem hassa át. A népszövetségi ligák egyik legfontosabb föladata éppen ennek az európai szellemnek meggyökereztetése volna, de sajnálattal kell megállapítanunk, hogy a legnagyobb csehszlovákiai liga: a Státovedecká Spolecnost részéről ezen a téren sem részesülünk megfelelő támogatásban. ,, Örömmel jelentem, hogy a kisebbségi kongresszus elnökségébe, mely egyébként éppen tegnap és tegnapelőtt ülésezett Berlinben, a három magyar kisebbség képviselője gyanánt ez évben is Szüllő Gézát választották be. A kongresszus talán legfontosabb bizottságának: a szervezkedési bizottságnak előadója, mint minden évben, úgy most is én voltam. Ez alkalommal vetettük, meg a kisebbségi újságírók nemzetközi szervezetének alapjait és e szervezet megalakulásától igen sokat várunk egyfelől azért, mert lehetővé fogja tenni, hogy a kisebbségi sajtó egységesen lépjen föl minden bennünket érdeklő kérdésben, másfelől pedig módot fog nyújtani a csehszlovákiai magyar újságíróknak is, hogy értékes nemzetközi kapcsolatokat 8 információkat szerezzenek és ilymódon is gyarapítsák ismereteiket. Kezdeményező lépések történtek abban az irányban is, hogy a kisebbségi jog művelői külön társaságba tömörüljenek, amelynek célja a jogtudomány e legújabb hajtásának elméleti és gyakorlati továbbfejlesztése lesz. A népszövetségi ligák hágai kongresszusa A népszövetségi ligák Hágában tartott kongresz- szusán is ott voltunk. Az idők jele, hogy ennek az előkelő nemzetközi szervezetnek érdeklődése minden más téma rovására leginkább a kisebbségi bizottság munkája és a plónum kisebbségi vitája felé fordul. A Hágában lefolyt tanácskozások eredménye egy nagyjelentőségű határozat volt, amelyben a népszövetségi ligák uniója a kisebbségek jelenlegi helyzetének konkrét megvizsgálását és egy külön kisebbségi bizottság megalakítását követeli a népezövetségtőL A népszövetségi ligák uniója különben igen nagy figyelmet szentelt a hontalanok bonyolult problémájának is és különösen az angol Sir Walter Napier érdeme, hogy ez a kérdés állandóan napirenden van. Sir Napier azt követeli, hogy az utódállamoknak az állampolgárság és illetőség kérdésében elfoglalt helytelen jogi álláspontja a hágai állandó nemzetközi bíróság elé vitessék. Nagyon természetes, hogy az angol politikusnak ezt a javaslatát mi csak helyeselhettük és fölszólalásainkban úgy Hágában, mint pedig később Prágában, ahol október 1.-én az unió kisebbségi bizottsága tartott ülést, ismételten a legnagyobb nyomatékkai hívtuk föl az unió figyelmét a szlovenszkói és ruszinszkói hontalanok tarthatatlan helyzetére. Szüllő Géza a kisebbségi bizottság prágai ülésén fölszólította a kormányt, hogy a jubileumi ünnepségek alkalmával adjon kegyelmet a hontalanoknak és rendezze végre ezt a hosszú idő óta vajúdó kérdést. Kezdeményezésünkre azután négy csehszlovákiai liga: rajtunk kivül a németek és a zsidók ligája, valamint a cseh Chelcicky-társaság néhány nappal az állami jubileum előtt "közös emlékiratot intézett a köztársaság elnökéhez és arra kérte az államfőt, hogy hasson oda, miszerint mindazok a személyek, akik Mécs László, Hemerka Máry. Szakmáry Magda szerepel a kassai magyar főiskolások jótékonytélu hangversenyén vasárnap, december hő 16-án este 8 órakor a Schalkház nagytermében Jegyek elővételben kaphatók Jaschkó Géza könyvkereskedésében Kassán 1918. október 20-án a -csehszlovák" köztársaság területén laktak, az állampolgárságot végre megkapják. Sajnálattal kell bejelentenem, hogy az emlékiratra az elnöki irodától még csak választ sem kaptunk. Világgazdasági konferencia Október elején a népszövetségi ligák Uniójának égisze alatt ugyancsak Prágában világgazdasági konferencia is volt, amelyen a népszövetség által tavaly Genfben összehívott államközi világgazdasági konferencia határozatainak gyakorlati megvalósulása került szóba. E konferencia előkészítő bizottságába bennünket is megnivtak, részt is vettünk annak működésében és kereszüilvittük, hogy a szlovenszkói gazd. testületeket, közöltük azokat is, amelyek hozzánk a legközelebb állanak, a konferenciára meghívják. Ligánk, mint olyan kapott meghívót és részünkről Szüllő Géza dr. és Grosschmid Géza dr. urak, valamint csekélységem jelent meg az üléseken. Miként már tavalyi jelentésemben előre jeleztem, a népszövetségi ligák uniója ez év január 1-e óta „Les minoritás nalionales“ címmel kéthavou- ként megjelenő folyóiratot jelentet meg, amely kizárólag a kisebbségi kérdéssel foglalkozik. A bulletin szerkesztője Bővet genfi egyetemi tanár, aki már a múltban számtalanszor tanujelét adta a kisebbségek iránt érzett rokpnszenvének. Ennek a folyóiratnak eddig csak néhány száma joj-mt meg és főként elméleti szempontból foglalkozott a kisebbségi kérdéssel, de reméljük, hogy hamarosan gyakorlati tekintetben is hasznos szolgálatokat fog tenni a kisebbségi mozgalomnak. A demokratikus békeakció kongresszusa A népszövetség unióján és a kisebbségi kongresszuson kivül más nemzetközi szervezőiekben is alkalmunk volt szóvátenni a csehszlovákiai magyar kisebbség helyzetét. A franciaországi Bier- viíle-ben szeptember havában folyt le a nemzetközi demokratikus bókeakció (Action demoeraú- que pour la Paix) nyolcadik kongresszusa, amelyen miként tavaly, úgy ez idén is Ölvedi László, á jelenleg Párisban élő sziovfenSzkói magyar ;ió képviselte ligánkat, örvendetes eseménye ennek á kongresszusnak, hogy Duíoury francia képviselő ott szóvátette az itteni magyarság helyzetét és bírálat tárgyává tette a csehszlovák kormány nemzetiségi politikáját ölvedi László szép beszédben ismertette panaszainkat Kedves kötelességnek teszek eleget, amidőn neki e helyen is köszönetét mondok azért a fáradhatatlan buzgalomért, amely- lyel különböző megbízatásunkat teljesíteni szokta. Ezzel kapcsolatban meg kell emlékezni arról is, hogy Ölvedi László a népszövetségi közgyűlés elnökéhez, Zahle dán delegátushoz szeptember havában feltűnést keltő táviratot intézett, amelyben fölhívta figyelmét arra, hogy a csehszlovák kormány a saint-germaini kisebbségi szerződés rendelkezéseit a mai napig sem hajtotta végre. Minthogy ölvedi László tőlünk csak arra kapott felhatalmazást, hogy a biervillei kongresszuson képviseljen bennünket, de nem egyúttal arra is, hegy nevünkben a népszövetségi tanács elnökénél hivatalos lépéseket tegyen, kötelességünk volt akkor, amikor a cseh és szlovák kormánysajtó bennünket vont felelősségre az emlitett levélért, megállapítani azt, hogy ölvedi László levele nem a csehszlovákiai magyarság hivatalos megnyilatkozásaként, de mint magánlevél bírálandó el Ezzel ler- mészetesen nem akartunk kritikát gyakorolni Ölvedi fölött és még kevésbé állott szándékunkban, hogy dezavuáljuk eljárását, amint azt egyes rosszhiszemű sajtókommentárok feltüntetni szerették volna. A népszövetségi közgyűlés elnökéhez intézett levélnek sem a tartalma, sem egyes kifejezései nem ütköznek az állam törvényeibe és Dem ellenkeznek a valósággal, úgy, hogy azokkal — mint egyed — minden magyar ember azonosíthatja magát. Főiskolásaink és a nemzetközi diáhszervezkedés Tavalyi közgyűlésünkön annak szükségességét hangoztattam, hogy a csehszlovákiai magyar főiskolai ifjúság valamilyen formában belekapcso’ód- jék a nemzetközi diákszervezetek működésébe. Ez az óhajtás azóta már teljesedésbe is ment. A magyar diákmozgalom támogatására alakult országos intéző bizottság és annak elnöke. Grosschmid Géza dr. szenátor ur, ligánk alelnöke lehetővé tette Cottely István dr. urnák, a Csehszlovákiai Magyar Akadémikusok Szövetsége elnökének, hogy a Conféderation Internationale des Etudinnts párisi kongresszusán részt vegyen és ott felvegye a kapcsolatot a diákságnak ezzé! a nagy nemzetközi szervezetével. Cottely István dr., mint ..membre observateur", mint megfigyelő meg is jelfenhetett a kongresszuson, amelyen több izben szóba került a mi magyar diákszervezetünknek és a csehszlovák diákság központi szövetséginek (Ustredni Svűz Ceskoslovenského Studenístva) egymáshoz való viszonya, valamint a magyar diákságnak a C. L E.-ben vaíó képviselete is, anélkül, hogy a kongresszus ebben a tárgyban végleges határozatot hozott volna. A helyzet végleges tisztázása nem a nemzetközi fórum, de a magyar és cseh diákszervezetek dolga lesz. Be keLl még számolnom arról is, hogy' a Pax Romána oxfordi kongresszusán több szlovenszkói magyar katolikus egyetemi hallgató is részt vett és buzgón képviselte kisebbségünk ügyét Minden alkalmat megragadtunk tehát, hogy képviselőinket kiküldjük a kisebbségi kérdéssel foglalkozó nemzetközi szervezetek kongresszusaira és s: Svátettük az itteni magyarság helyzetét, önmagunk iránti kötelességünk nemzetközi kapcsolataink minél tökéletesebb kiépítése és ezért ilt Losoncon, ahol a, magyar nőmozgalom középpontja
