Prágai Magyar Hirlap, 1928. november (7. évfolyam, 250-274 / 1877-1901. szám)

1928-11-28 / 272. (1899.) szám

„K idödötl Kám®sersíágl»an § B^gánvawM kisajátítása" A ruhrvidékl bérharc feasasztrófélis kSvetfeesmémrai — A centrumpárt a kapitalisták ellen — A néppárt kormány­krízist akar Berlin, november 27. A Rühr-vidékeo betek óta tart az a nagy bérharc, amely a vasmun­kások kizárásával kezdődött és munkanélkü­livé tette a Rajna-vidéknek több mint három­százezer munkását. Mint ismeretes, a német kormány a munkások és a munkaad ők közötti megállapodást kötelező erejűnek ismerte el, de a munkaadók nem alkalmazkodtak a kor­mány döntéséhez és kizárták munkásaikat. Kezdetben úgy látszott., hogy a kizárás né­hány napnál tovább nem tarthat, a helyzet azonban elmérgesedett és ma, három héttel a kizárás után, még egyetlen lépés sem történt az ellentétek kiegyensúlyozására. A kormány többször közbelépett, de mindig eredményte­lenül* A Rnhr-vidéki bérli arc lassan-la ssan katasz­trófán® méreteket ölt s csaknem az egész német köztársasági életet megbénítja. Né­metország a két-három elmúlt év alatt csodá­latos gazdasági fejlődést mutatott, melynek gyümölcseit most az indokolatlan és vesze­delmes munkaszünet elpusztítással fenye­geti. Ugyanaz a helyzet állt elő, mint évek­kel ezelőtt Angliában a szénsztrájk alatt, amikor a hatványozott erővel dolgozó né­met ipar ki szőri tóttá piacairól a sztrájkoló Angliát. Most a kocka megfordult és Anglia lesz úrrá a régi német piacokon. A berlini gazdasági szaktekintélyek aggodalomanal figyelik a rajnai munkaszünet eseményeit, amelyben eddig semm változás sem történt, sőt a helyzet egyre elmérgesedik. A keresztény fémmunkások szakszervezete azzal a követeléssel fordult pártjához, a kato­likus centrumpárthoz, hogy a párt parlamenti frakciója tegyen indítványt a birodalmi gyű­lésen egy Olyan szükségtörvény meghozatalá­ra, amely, az üzenlek . üjramegnyitását és a munkások visszabbosátását kötelezőnek mond­ja ki. A német néppárt orgánumai a lehető legéle­sebben visszautasítják á keresztény szakszer­vezetek és a centrumpárt követeléseit. Mint ismeretes, gtre90inann néppártja első­sorban a, német nagyipar pártja s mint 'ilyen érthetően a lehető legnagyobb ellen­tétben áll a szociáldemokraták követeléséi­vel, amelyekhez most a centrum is csatla­kozott. A párt hivatalos lapja szerint, ha a keresztény szakszervezetek elég vakmerőek lesznek e törvényjavaslat beterjesztésére, akkor a német néppárt kivonul a kormány­ból és sétmmesetre sem szavaz az indítvány mellett. A német' néppárt nélkül á'kormány kisebb­ségben márad a birodalmi gyűlésen. Ha a centrum mindennek ellenére megteszi indít­ványát, ..szükség törvényben“, a jognak, külö­nösen a magántula jdon jogának, elvetését kell látni. 8 ha a parlament mégis szankcionálná ezt a jogtalanságot, olyan precedenst teremtene, amely egyszersmindenkorra megvetné alap­ját Németországban a magántulajdon szo­cializálásának és bolsevizálásának. A lap egy szociáldemokrata képviselő nyilat­Hí öngfiSkos fejérietek súlyos megbüntetését Imréié!! a bolgár szentszinátíus Belgrád. november 27. Eddig csupán Anglia volt az egyetlen állam, amely a törvény szigorával bün­tette az öngyilkossági kísérletet. A többi állam vezetőinek mindeddig az volt az álláspontjuk, hogy az öngyilkosság végeredményben magánügy és ha valaki mindenáron meg akarja fosztani magát éle­tétől, azt meg kell menteni, ba lehet, de megbün­tetni mégis csak furcsa volna. Viszont a bulgáriai szent szinddus. a bolgár püspökök tanácsa nincs egészen ezen az állásponton. A szinódus azt követeli, hogy az állam hozzon olyan törvényt, amely szigorúan bünteti az ön­gyilkossági kísérletek életbenmaradt alanyait. 'Bulgáriában valóságos öngyilkossági járvány van most és. ezt a püspökök szerint rendőri nt-on kell leküzdeni. A szent szinódus a bolgár kormányhoz emlékiratot, intézett, amelyben a következő tör­vényjavaslat elfogadását sürgeti: 1. A sajtónak nem szabad beható és színes tudó- sitá't közölnie az egyes öngyilkosságokról és azok okairól. A lapok nem közölhetik az ön­gyilkosok képeit és az öngyilkossági esetekről csak rövid híreket írhatnak. 2. Az öngyilkosok végrendelete, ha csak öngyil­kos águkat nem pillanatnyi elmezavartikhan kö­vették el, érvénytelen. 3. Minden öngyilkossági kísérlet két évig ter­jedhető fegyházzal büntetendő. 4. Mindazok, akii; nem segítene'' az öngyilkossá­got meggátolni, bűnrészeseknek tekintendők. Értesülésünk szerint a bolgár kormány el is lóg­ja fogadni a püspökök javaslatát. kozatára utal, amely nyíltan kijelenti, hogy a Rubr-vidéki bérharc a munkásosztály hatalmi küzdelmét jelenti és egyenes célja a munkás­ság üzemi részesedésének elérése. A lap sze­rint köztudomású tény, hogy a német ipar s igy az egész inémet közgazdasági élet külföldi kölcsönökre van utalva. Amennyiben a cen­trum és a szociáldemokrata párt javaslata törvényerőre emelkednék, a leül föld e szocia­lizálás és bolsevizálás láttára elvesztené bi­zalmát Németország iránt s megvonná a köl­csönt, a-nni végzetes katasztrófát jelentene a birodalom közgazdaságára. A német bankok becsukhatnák a baltól: és egyetlen pfennágnyi külföldi magántőke sem jönne az országba. A szocialista hatalmi irányzatoknak kiszolgál­tatott parlament a lehető legrosszabb ajánló­levél Angliában és Amerikában A cikk a kö­vetkező riasztó megállapodással végződik: — Megkezdődött Németországban a magán­vagyon .kisajátítása! A kommunisták harci riadója Berlin, november 27. A Rote Faihne essem jelentése szerint a központi kommunista had­vezetőség hétfőn este felhívást intézett a bi­rodalom munkásaihoz és fölszólítja őket, hogy hatványozott erővel és erőszakosabb eszközökkel folytassák a harcot a Ruíhr-vidékf üzemekben, K őzé pnéme törsz ág brandenburgi határterületein, Szászországban, Antkabban, Hannoverben, Kieliben, a münsteri textilvidé­keken, Lausitzban és Thüringiában. ERDÉLYI Irta : KARINTHY FRIGYES Gúnyosam mosolyog. Mikor leültetik, körülnéz. Figyeli a hatást. Szünetben hallani, ahogy ügyvédjétől, börtön- őreitől kérdezősködik, jói csinálta-e, hogy mozgott, milyennek mutatta magát Egyszóval: volt-e sikere. A közönség ezen, külön-külön, egyeden- kint, szörny ükődik. Micsoda elvetemültség, minő cinizmus! Hiszen ez egy közönséges, komisz, ordenáré figura, a legszokványosabb bűnözöttpus, — hallom, olvasom mindenfelé. Ugyan kérem, legyintenek városszerte, egész Pesten, szóban és írásban, ez egy jelenfékte­len fráter! Lehet. De hát akkor nincs igaza, ha gúnyosan mo­solyog? * Ha jelentéktelen fráter vagyok, akkor miért tömitek meg zsúfolásig, napról-napra a tárgya­lótermet? A vérnek szagára, amit ontottam s a vérnek szagára, amit ti akartok ontani, mi­ért szaladtok össze, ti kritikusok, ti szörnyü- ködők, ti nemjelentéktélen fráterek? Börtönöm mélyén jól tudom, mindenki ró­lam beszél. Ragyogótollu publicisták, láng­eszű írók hasábos cikkeket imák rólam. Min­denütt ott vagyok, lesik minden szavam, mér­legre teszik, felbe neolják, megelemziik. Bánk bán jellemével nem foglalkoztak euy- nyit, mint az enyémmel. Engem mindenki meg akar érteni. E pillanatban a legmegértet- tebb ember vagyok Európában. És akit megértenek, annak megbocsátanak. * A böntönben verseket irt. Többen olvasták el, mint Vörösmarty ..Zalán futásá“-t. Együk versében úgy érzi, hogy Petőfit talán nem tudná megközelíteni, egyelőre, Adyt minden­esetre. Nincs igaza? Képzeljétek el, hogy tudományos kutatással tölti életét, az emberiség javát keresi. Vájjon hány sorban foglalkoznának vele, valamelyik szakrovat jegyzetei közt? Lássuk csak, mégis, talán mégsem egészen rólad van szó. Erdélyi Béla,, nem a te telkedre vagyunk mi ilyen nagyon kiváncsiak. Volt egy pillanat, mikoT ajkadra fagyott a mosoly. A zárt tárgyaláson történt, nem lehet tudni, mit kérdeztek ott tőled — de mikor nfra bejött a közönség, csodálkozva súgott össze — sápadt voltál, reszkettél, veríték ütötte ki a homlo­kod. Olyasvalamit kérdezhettek, amit bármelyi­künktől kérdezni lehetne, négyszemközt, nyil­vánosság kizárásával — s amire, mikor fe­lelni kényszerülünk, mindannyian meg kell, hogy érezzük a szakadékot, amelynek ott tán­colunk borotvaéles szélein, nemcsak te, ha­nem ő is, meg én is, mindenki, aki elmegy a tárgyalásra, aki foglalkozik eseteddel, aki szo­rongó szívvel olvassa, falja, betüről-betüre, minden szavad, hogy megtudja belőle, megta­nulja a te károdon, hol van ez a-szakadék, ez a láthatatlan vonal, ez a vékony jégréteg­gel bevont bodeni tava a balladabeli lovag­nak, amit mindig csak utóbb tudunk meg és látunk meg — miután belezuhantunk, vagy keresztüliéptük, véletlenül. A vonal, ahol megszűnők é n és kezdődik a társadalom. Amelyen innen semmi közötök hozzám, telietek, arait akarok, építhetek olyan világot, amilyen képzeletemből lelik — ame­lyen tol idegen világ kezdődik, másféle naprendszer, aminek központja ismeretlen előttem, csak azt érzem, hogy valamiféle ná­lam hatalmasalb gravitáció ragad magával. Az emberek Törvénynek hívják. Egyénisége, érzése és indulata, bűne és erén­nyé nincs, csak logikája. Hiába, ez a logika eltörpít minden indulatot és bűnt és erényi. Számára egy van csak: puszta létezésed s vi­tázni arról hajlandó csak, hogy ez a létezés, a többiek számára jogosult-e, hasznos-e, helyes­ei vagy sem. Ami e létezésen belül vau, a te külön világocskád, külön törvényeid, nem tar­tozik rá. Erdélyi Béla, mint vádlott, azért élég érde­kes figura, mert a törvény szellemét, a maga durva és primitív, de fiatalos ösztönével mint­ha erősebben erezné, mint más, érzelmes bű­nös, aki összezavarja az önmagunk számára tett vallomást, az úgynevezett bűn bánatot azzal a vallomással, amivel a törvénynek tar­tozunk. b A törvénnyel szemben csak a bőrét védi, puszta létezését. Beszélhetne ágy is: Igen, megöltem a feleségem. Vagyis, mond­juk inkább, megöldösiem. Lassankint. Nem is öltem meg, csak hagytam meghalni, néha egy kicsit segítettem hozzá. Ott, a szakadék szé­lén, egy egész picikét talán meg is löktem, inkább évődve — de miért nagyobb bűn ez, mintha másutt, az asztal mellett, vagy a szo­bában böktem volna egyet rajta, tréfából? Te­hetek róla, hogy ott szakadék volt? A szaka­dék ölte meg, nem én. A szakadék és a kis veronál, amivel főbbet adtam be neki — nem eza többlet ölte meg, hanem az egész adag. A feleségem volt Azt szokták mondani, egy test, egy lélek. Senki nem szokta bűnnek vagy erénynek tartani, ha a tulajdon testemmel azt csinálok, amit akarok. A testem egyik részét elsorvaszthatom, ki is irthatom, hogy a mási­kat megmentsem, erőssé tegyem. Különösen, ha a halálraítélt testrész nem is tiltakozik kü­lönösen — úgy viselkedik, mintha belátná, hogy az egész test érdekében ez okvetlenül szükséges. Az elnök ur azt kérdezi tőlem, hogy lehet az, hogy a feleségem halála után olyan könnyedén és virgoncán viselkedtem. Ez ellenem szól, azt mondja az elnök ur, mert normális körülmények közt az emberek nem szoktak igy viselkedni — aki szerette a fele­ségét, az meg van törve a halála után, nem jut eszébe biztosítás, üzlet, meg olyasmi: — csak olyan ember viselkedik igy, aki képes lelökni a feleségét a szakadékba. Csakhogy ez már lélektan és a lélektan nem a 'törvény szakmája — ezt azonnal bebizonyitbatom. A feleségem nem halt meg, ugy-e, mikor állító­lag a szakadékba löktem. Elevenen került vissza — és én felteszem a kérdést, mintha én volnék a törvény: hogy van az, hogy vissza­jött hozzám? Normális ember, ha észreveszi, hogy meg akarják ölni, hogy éppen az akarja megölni, akiről feltette, hogy életét áldozná fel érte — a normális embert kell, hogy meg­rémítse, 'megrázza ez a szörnyű felfedezés — védelmet keres, menekül, — ha nem is mon­dom, hogy fel kellett volna jelentenie, leg­alábbis otthagyott volna, hazautazik, semmi­képpen nem fekszik le kettesben azzal az em­berrel, akiben felismerte gyilkosát. Ha mégis megtette, ez vagy azt bizonyítja, hogy nem én löktem le — vagy azt, hogy normális em­ber is viselkedhetik belső, kiszámíthatatlan, a törvény számára érthetetlen okokból más­képpen, mint ahogy a helyzetből követke­zik, anélkül, hogy emögött valami titkolt bűn lappangana — hacsak fel nem tesszük, hogy a feleségem is meg akart, engem gyilkolni. Mindkét eset engem igazol. * Beszélhetne igy, de nem beszél. Ez a lom­bik „nagyon szűk és nagyon tág“ a törvény számára és Erdélyi Béla érzi ezt. ő egysze­rűen a tagadás álláspontjára helyezkedik, ta­gad, valószínűen még olyankor és abban is, amiben veszély nélkül ralihatna. A tárgyalás közönsége ilyenformán minden meglepetés és szembesítés és bizonyíték és heves viták iz­galma ellenére is, tulajdonképpen üres kéz­zel megy haza; ebből a tárgyalásból nem fog­juk megtudni a titkot, a nagy tanulságot, a pillanatot, mely ama szakadéktól elválaszt. Nem fog vallani és aki nem vall, annak az éle­téből nem tanulhatunk, akárhány objektív bi­zonyíték töri szét, szakítja ronggyá hazugsá­gait — csak azt. tudjuk meg, mi nincsen a lelkében, azt, hogy mi van, nem mutatja meg. Nem mulatja meg a lelkében lakó szörnye­teget, hogy összehasonlíthassuk .és felisiner- ÉSÁ. Í3Ő ember, aki élni akar még, mindemnek 1928 november 28, acerda. ellenére. Vallani, úgy látszik, az tud csak, aki leszámolt életével — ez az ember pedig nem számolt le, ez még vár valamit, ez ragaszko­dik még valamihez -- valami tartalomhoz, mert hiszen puszta életünkhöz nem szoktunk ragaszkodni, csak a tartalma miatt. De .ni lehet ez a tartalom? E pillanatban, ugylátszik, maga az a tény, az a feltevés, amit a nagy érdeklődés igazol: hogy ő egy érdekes ember, valaki, akinek sorsa és élete milliókat érdekel: több embert, mint holmi szerencsétlen zseni, aki a részvét­lenség és közöny jeges sötétségében, fordul fel vagy öli meg magát a temetőszélen. Vagy nem tudunk jónéhánv hires és neve-’ zete3 embert, akinek, ha nem is szenzációs bünporrel, de még kevésbé valami szenzációs érdemmel kapcsolatban ad tartalmat és kedvet az élethez az a puszta tény, hogy ő egy hires és nevezetes ember? A íEssáialtatazottak nyugdijbiztssitása a szernél- politikai bizottságban Prága, november 27. A képviselőliáz szo­ciálpolitikai bizottsága ma délután Csűrik és Labay elnökletével folytatta a magánalkal­mazottak nyugdíjbiztosításáról szóló törvény- javaslat vitáját. Csűrik a'koalíció nevében be­jelentette, hogy a kormány ragaszkodik ah­hoz, hogy a törvény január elsején életbe­lépjen. Hosszas vita folyt a 134-es paragrafus körül, mely arról szól, hogy Prágában, Erűim­ben és Pozsonyban nyugdíjbiztosítási döntő­bíróság létesitíessék. A Pozsonyban létesí­tendő döntőbíróság kizárólag a saját biztosí­tottjai és munkaadótagjai közül választja hu­szonnégy ülnökét és ugyanannyi póttagját. Ezzel a szlovenszkói kÖTök követelésének akarnak eleget tenni. A 137—159. paragrafu­sokat egyelőre nem tárgyalják, mert a koalí­ció ezekre nézve még nem jutott megállapo­dásra. A következő ülés holnap délelőtt lesz. Ezt megelőzően a koalíció szociálpolitikai bi­zottsága fog összeülni, hogy a még vitás pon­tokat elintézze. Az isjiÉliüiSi választások példája London, november 27. Az ausztráliai válasz­tásokon Bruoe konzervatív kabinetje ugyan sok szavazatot elvesztett, de azért még min­dég elég erős maradt, hogy megtartsa pozíció­ját, Bruce még mindég a kamara mandátu­mainak háromötöde fölött rendelkezik. Az uj- zélaudi választások már nem fejeződtek be oly kedvezően a konzervatív kormányra néz­ve. A konzervatívok annyira meggyöngültek, hogy ma pusztán ugyanannyi mandátum fölött rendelkeznek, mint a liberálisok. Az ujzélan- di parlament 30 konzervatív, 30 liberális és 19 munkáspárti képviselőből áll. Mivel a libe­rálisok nem hajlandók a munkáspárttal közös kabinetiét alakítani, de a konzervatívokká L sem, a kormányalakítás rendkívül megnehe­zült. Coates konzervatív miniszterelnök kény­telen lesz lemondani és valószínűleg liberá­lis kabinet alakul, amelyet a konzervatívok hallgatagon támogatni fognak. Az ujzélandi választások elsősorban a jövő évi angliai vá­lasztások szempontjából bírnak jelentőséggel, mert föltehető, hogy jövőre Angliában ugyan­olyan helyzet áll el, mint most Uj-Zélandbaai és a kormányalakítás épp oly nehézségekkel fog járni, mint most a távoli keleten. A Graf Zeppelin 1929 tawasiáa az Északi Sarkra repül Berlin, november 27. Friltjov Naaise-n és a. német Sarkkutató Légivajótársaság között ma déliben megkezdődtek a tárgyalások az Aero- airkitós léghajó megépítésére és a sarkvidéken tervezett jövő 'évi expedíció megszervezésére vonatkozóan. A tárgyalásokon Eokener Hugó dr. is részt vesz a rriedrichshafeni Zeppelin­müveik képviseltet ében. A kormányt Guerrard birodalmi közlekedésügyi miniszter képvise­li. Joliin formáit körök szerint Nansen és a nemeit társaság máris megegyeztek a Gráf Zeppelin fölhasználásának és legközelebbi utjának kérdésében. A sarki utakat valószí­nűleg 1929 tavaszán kezdik meg. A Spitzber- gáíkra már most megfelelő technikai munka-t sokait küldenek, akik fölépítik a kikötő árbo­cot és tatarozzák az Itatta nagy léghojócsar- nokáit. Vérei karc kslgáncrUía^Btaiág és macedón bandák között Belgrád, november 27. Zlatarevo bolgár ha* tárvároskában a bolgár sorkatonaság és ma­cedón banditák közt véres harc folyt le. X gépfegyvertől á(hallatszik Jugoszláviába. Siessen előfizetni a Képes Hétre 6

Next

/
Thumbnails
Contents