Prágai Magyar Hirlap, 1928. november (7. évfolyam, 250-274 / 1877-1901. szám)
1928-11-04 / 252. (1879.) szám
Magyar Szeminárium A kisebbségi magyar tudományos fórumok megteremtése arra az ifjúságra vár, mely mór a ▼flágbáboru után megváltozott szellemi és politikai viszonyok közt töri útját a szakpályák kar- riérje felé. A kisebbségi magyar aore fenyegető veszélye: a tudománytalan vidéki népiséggé való viwzasülyedés ellen a legelső ővóintézkedés tehát az egyetemi hallgatóság tudományos készülődésének elösegitési és magyar szempontú irányítása. Ha ezzel tisztában vagyunk, megérthetjük íannak az elvi határozatnak fontosságát, amelyet ** ifjúság tudományos feladataival kapcsolatban a kassai diákkongresszus hozott. Ez az országos diiákgyülés kimondotta, hogy a kisebbségi magyar tudományos élet megalapozása érdekében fel kell állítani a prágai, brünni és pozsonyi Magyar Szemináriumot, ahol kollektív nemzeti értékű beállítást és kiegészítést találnak az idegen egyetemeken végzett szaktanulmányok. A kassai diákihatározatot az uj generáció azon öntudata idézte elő, mely a modern magyar irodalom igéiből merítette erősen szociális jellegét. Az irodalmi élmények a reális életre készülő diákságban magyar szociális felelősségérzetté érlelődtek e egy, a magyar néptőmegek igényeit kielégi tő kollektív jelentőségű tudományos munka ambícióját fejlesztették ki. Az uj nemzedék szellemi intenciói szerint a tervbevett Magyar Szemináriumok nemcsak egy különleges kisebbségi tudományos követelmény, hanem egy általános magyar szociális szükségesség szempontjai szerint is kell hogy felépüljenek. A három Magyar Szeminárium elsősorban azokba a tudományokba és tudományágakba kivárnia a magyar egyetemi és főiskolai hallgatók megfelelő rétegeit bekapcsolni, amelyeket a hivatalos csehszlovák iskolapilitika töhhé-kevésbé nyíltan mellőz. Ilyen a magyar irodalomtörténet és nyelvészet, a finn-tígor nyelvészet, a magyar történelem, földrajz és néprajz, a magyar jog- és államtudomány. Az a szemfényvesztés, melyet a magyar tanszék kérdésében a csehszlovák politikai körök megengednek maguknak az egy milliónyi magyar kisebbséggel, a nemzetközi közvéleménnyel s főként a tudományok szentségével szemben, eléggé elárulja, hogy a speciálisa" magyar tudományok ápolására csak akkor van kilátásunk, ha saját magunk teremtjük meg tudományos munkánk lehetőségeit. A Magyar Szemináriumok hivatását a kezdeményező diákok elgondolása szerint nem meríti ki a hivatalos részről elhanyagolt magyar szaktudományok ápolása. A szemináriumi munka második alapelv© az, hogy a magyarság jövője érdekében minden magyar diáknak szociális éTzést kell bekapcsolnia szaktanulmányaiba. Készüljenek orvosaink, mérnökeink, jogászaink, kereskedelmi akadémikusaink az egyéni praxison túli kollektív értékű munkára is, karolják fel szaktanulmányaik szociális jelentőségű ágait. A Magyar Szeminárium a nemzetközi szaktárgyak művelőit a magyar viszonyok alapos ismeretéhez akarja elvezetni a magyar társadalomtudomány és statisztika, továbbá a személyes tapasztalatgyűjtés módozatainak ismertetésével és mind énképén alátámasztja a szociális tudományágak ápolását és nemzeti alkalmazását. Orvosok, mérnökök, jogászok és tanítók magyar viszonyokra alkalmazott szaktudásától és szociális felelősségérzetéből vánhafcjuk csak városaink, de különösen elmaradt falvaink és pusztáink hygieniájának, mezőgazdasági és ipari művelődésének, érdekvédelmének, demokratikus szellemének és kulíurielkületének fejlődését. A kereskedelmi középiskolák magyar osztályaira vár a magyarság gazdasági szerveinek felvirágoztatása. Nem lehet elsorolni mindazt a követelményt, mely diákjaink nyugati szakműveltségének a magyar viszonyok közötti szociális érvényesítésére vár. Történeti jelentősegeit nyerhet az a Magyar Szeminárium, mely utat maflát diákjainknak a kbopatÓTiumokból és olvasótermekből a külvárosok és falnvégi zscltérhá^aJk megválíásijia váré tragédiái feíé. A Magyar Szeminárium kérdése sokkal több meggondolást, sokkal több megvitatást, sokkal több tapasztalatot igényel, semhogy sebtiben nekifoghassunk megalapításához mind a három fővárosban. Ebben az évben még csak a pozsonyi szeminárium megszervezéséről lehet szó. — Az egyetemi könyvtár magyar könyvanyaga egyelőre csakis itt teszi lehetővé a komoly magyar tudományos munkát. A pozsonyi Magyar Szeminárium tervezete a kővetkező: A szeminárium három tagozatra oszlik, egyik a bölcsészeké és tanítóké, másik az orvosok^ harmadik a jogászoké. Mindhárom csoportnak külön szakvezetője lenne, mig az egész szemináriumot közös adminisztratív vezető irányítja. Az egyes tagozatokban szeparáltan folyik a nrunka. Minden résztvevő a szeminárium szellemi irányának megfelelő szemeszteri munkát vállal, mely megfelel szemeszterenként egy alapos magyar tárgyú vagy szociális vonatkozású tanulmánynak. A szabályosan ismétlődő szemináriumi órákon a diákok felváltva adják elő tanulmányaikat, melyeket megbeszélés követ. Időnkint a három szemináriumi tagozat közös gyűlést tart, hogy a különböző szakok összefüggéseit kihangsúlyozza a magyar szociális és kulturális haladás egységes szellemében. Az orvostanhallgatók ebben az iskola esztendőben néphygiemiai turnéra készülnek, mely a magyar falvak megfigyelését és az orvostársadalom falusi hivatását szándékozik szolgálni. A bölcsészek szlovenszkói magyar tájtörténehni és néprajzi kérdéseket kapnak és ^itatnak meg. A joghallgatók szemináriuma a magyar társadalomtudomány bibliográfiáját és a modem társadalmi mozgalmak közül magyar viszonylatban is rendkívül tanulságos agTáPdemokrácia kérdéseit tanulmányozza IC. Ha a pozsonyi Magyar Szeminárium működése rendessé válik, az itt szerzett praktikus tapasztalatok igénybevételével már tavasszal sor kerülhet a prágai és brünni szeminárium megalapítására. A három tudományos szerv kifogástalan működése esetén folytatódik a Magyar Szabadegyetemek ismert előadássorozata. A szemináriumi munkát a prágai, brünni és Érsekújvár, november 3. (A Prágai Magyar Hírlap munkatársától.) Két nappal ezelőtt megemlékeztünk arról, hogy egy Tmr- cetr Dezső nevű állítólagos strassburgi mérnök kérvényt nyújtott be Érsekújvár város tanácsához és ásatásokra kért engedélyi A különös a dologiban az, hogy a mérnök fantasztikus dologgal indoíkodja meg kérvényét: ásatásának ugyanis az lenne a eél ja* hogy egy régi kultúrájú városnak, amely talán az Atlantis kultúrköréhez tartozott, feltárja a romjait. Érsekújvár város tanácsa péntek délután foglalkozott a fantasztikus beadvánnyal. A tanácsülésre meghívót kézbesítettek ki Tur- cer Dezsőnek is, mert a tanács tagjai közvetlen tárgyalások utján óhajtották a mérnök terveit megismerni. A titokzatos mérnök azonban nem jelent meg a tanács ülésén, mert még kedden elutazott "Érsekújvárról s hátrahagyott üzenete szerint csak jövő kedden tér vissza. A városi tanács ezek után a mérnök távoli étében foglalkozott az üggyel. Többek felszólalása után úgy határozott a tanács, hogy mindaddig nem foglal állást a különös ügyben, amig a mérnök terveit alaposan nem ismerik meg. A tanács tagjai hangsúlyozták, hogy elvben semmi akadálya sem lehet annak, hogy — amennyiben annak komoly tudományos jelentősége van — valaki Érsekújváron ásatásokat végezzen. Azonban a tanács suilyt helyez arra, hogy az akció komolyságát tudományos szakemberekkel igazolni kell. Éppen ezért elhatározták, hogy amennyiben Turcer mérnök beterjeszti iratait, az állítólagos francia tudományos társaságtól származó megbízó levelét és kifejti teljes programját, ezt a tanács a prágai archeológiái hivatallal felülvizsgáltatja s annak jóváhagyása után teljes készséggel áll a tudományos kutatók rendelkezésére. Az Atlantis-mese tudománytalan fantasztikus bluff Tuiroetr Dezső mintegy két héttől ezelőtt tíz sürü gépéliésü oldalon a Prágai Magyar Hírlap szerkesiztős égébe is beküldte fantasztikus tervét, abból a célból, hogy ezt ismertessük a nyilvánossággal. Első átolvasásra meggyőződtünk arról hogy komolytalan és tudománytalan bluffel állunk szemben, amelyre figyelmet egyáltalán nem érdemes fordítani. Gyakran hoz a posta hozzánk ilyen fantasztikus iratokat Egyszer béketervezetet kaptunk, hogy miképpen lehet az európai békét igazán megoldani és a szerző arra kér meg, hogy a köz érdekében terjesszük programját a népszövetség, vagy legalább is Coolidge elnök elé. Máskor ismét a perpetuum mobile örök feltalálója jelentkezik, egy harmadik eredeti rakéta-repülőgép tervét küldi be és komoly munkánk közben bizony sok derültséget okoznak ezek a naiv, gyermekes hittel, minden rendszer nélkül összeállított tervezetek. Turcer kéziratát is ezek közé az emlékeink közé soroztuk. Mondanunk sem kell, hogy az egész Atlantis-legendának semmi alapja. A kéziratában annyira bőbeszédű strassbur- gi mérnök éppen a lényeges pontokat hallgatja el, vagy említi meg csupán páT szóval. Tudósokról beszól, akiknek tervét bemutatta, de egyet sem nevez meg közülük. Francia tudományos társaságot emleget, amely megbízást és — ami fontosabb — állítólag pénzt is adott volna az ásatások elvégzésére. Olyan tudományos társaság azonban, amely nevét ilyen fantasztikus és tudománytalan dologhoz odaadja, nem képzelhető el. Turcer kiépített magának, egy teóriát, amely valóságos fixa ideája lett. A dologban az az érdekes, hogy 37 Atlantis érselkujvárá kutatójának ponsonyi Magyar Szabadegyetem hivatott betété mai nemzetközi hírnevű magyar tadóaak meghívásával. Magyar egyetemi tanárok csehszlovákiai vendég-előadásai mellett a Magyar Szeminárium messzemenő, jövő iskolaévi programjába tartozik egy tudományos folyóirat lehetőségének megteremtése, valamint megfelelő anyagi eszközök biztosítása esetén külföldi tanulmányutak elősegítése is. A ezéles magyar diákköröket valami tétova I felelőtlenség, úri könnyedséggel takart cinizmus tényleg igen tág ismeretköre van. Egyáltalán nem szakember benyomását kelti sem a geológiában, sem az archeológiában, mindazonáltal látszik írásából, hogy rendíkivül sokat olvasott, ismeri Wegenemek a kontinensek eltolódásáról szóló modem elméletét, továbbá olvasgatta Hörbiger glaciális elméletét, amely óriási jégtömbökre vezeti vissza a világkatasztrófáikat és az égitestek keletkezését. Ezekét a teóriákat egész egyszerűen kisajátítja, mintha ő találta volna fel őket és Atlantis-elméletét igyekszik alátámasztani velük. Igazán nincs arra szükség, hogy Érsekújvár tanácsa sok költséget okozzon magának szakértői vélemények kikérésével és a prágai archeológiái társaságot komoly teendői közepette ilyen tudománytalan kérdéssel lefoglalja. Meggyőződésünk szerint a mérnök egváltalán semmiféle eredeti iratot nem tud bemutatná Érsekújvár tanácsának és ezért az első alkalommal mereven vissza kell utasítani különös kérését. A tudomány szent és komoly dolog, nem válhat fantasztáknak prédájává. Nem tudjuk elképzelni, mi célja lehetett Turcer Dezsőnek az egész akcióval és mit' csinálna akkor, ha véletlenül megkapná az engedélyt az ásatásra? Egészen bizonvos, hogy — harminc méterig leásva — Érsekújvár történelmi talajából egy pár értékes archeológiái emlék kerülne a felszínre, néhány ócska kard, tört sarkantyú, sisak és érem, az Atlantis kultúráját azonban hiába keresi bárki, mert az mindörökre élnyelte az óceán. Csak kapcsolatai, hatásai nyomozhatók ki az egyiptomi és a közép-amerikai őskulturában. Sopomyán már az Atlantist sejtik egy titokzatos dombnyulvány alatt Amint előrelátható volt, az At!antisrál megjelent újságcikkek alapján megmozdult Brihin, november 3. A közeli Blamákéban tegnap délután gyilkos merényletet követett el egy végrehajtást eszközlő ügyvéd ellen a végrehajtott fél, egy Pladhy nevű cukorkagyáros, aki csalárd bukás miatt csak nemrégiben szabadult ki a fogházból. Az Agrárai Banka blanskói fiókjába a minap beállított Plachy Vince cukockagyá- ros, a rájeci bőroserzőgyár volt társtulajdonosa. Pladhy a gyárat csalárd bukásba sodorta és csődbe juttatta, úgy hogy bűnügyi eljárás ás indult' ellene, amelynek befejeztével a bíróság háromhavi fogházra ítélte. Amikor kiszabadult, vegének cukorkagyárába lépett be és nagyobb összegű kölcsön után nézett. Az Agrárai Bankától kapott is 400.000 koronát, közvetlenül a kölcsön megkötése után azonban egész vagyonát feleségére íratta. A kőlosőntnyujtó bankot most az a veszély fenyegette, hogy elveszíti a négyszázezer koronát, ezért megbízta ügyészét, Guünwald dir.-t, hogy a négyszázezer koronát hatjsa be Pladhyn. Grünwald dr. megtette a végreI jellemzi. A magyar megújhodás vágya és öntudata kisebb, inkább szellemiekbe merülő csoportot jellemez csak, mely azonban az egész uj nemzedék hivatásérzetét viseli. Most, amikor a Magyar Szemináriumok révén hamarosan kilátás van arra, hogy minden szaktárgy diákja a magyar regenerálódás és haladás folyamatában reális szerepet talál, véget ér talán a diákság nagy százalékában a vig könnyelműség alá rejtett félelem: mi lesz velünk? A magyar tömegek el fogják tudni tartani azt, aki reálisan értük dolgozik. Balogh Edgár. az emberek fantáziája. Pénteken érsékujvári munkatársunkat fölkereste egy sopomyaá ur, aki közölte, hogy a Vágsellye melletti Sopornyán a közelmúltban olyan különös leletre bukkantak, ami a legnagyobb mértékben foglalkoztatja a lakosság fantáziáját Sopcxmya moll ott, közvetlenül a budapest— zsolnai országút oldalán van egy különös formájú, két-háromholdas dombnyulvány, mély az évszázados néphit szerint egy hatalmas kolostor, vagy várkastély temetője, amelyhez véres, tragikus események fűződnek. Ez a régi legenda már egészen elkopó!t az öreg anyókák régi, misztikus meséi között, amidőn a közelmúltban történt valami, ami újjáélesztette a hitet, hogy rendkívüli dolgokat rejt macában a dombnyulvány. Október közepén Kiss János földműves ennek a dombnak oldalán ásogatott s alig jutott négy-öt méter mélységre, amikor ásója szabályos, téglaszerü falhoz ért, melynek oldalán csakhamar egy sötét, alagutszerü nyíláshoz jutottak. A különös lelet nasrvban izgatta a környék lakéit s most már egyesült erővel ástak tovább. Egyszerre egy csontvázra bukkantak. Ettől annyira megijedtek, hoigy gyorsan betemették a pinceszere mélyedést s abbahagyták a kutatást. Az intelligensebb közönség érdeklődései még fokozta azután, hogy ettől a ponttól mintegy máeféikilométemydre ismételten tapasztalták, hogy a gőzeke szántás közben meg-megakad. Csakhamar megállapították, hogy itt is téglaszerü, kompakt képződmény van a földben. Közöljük ezt az érdekes információi, melynek hitelességét egyelőre még nem áldott módunkban ellenőrizni. hajtáshoz szükséges lépéseiket és tegnap délután Hlavács bírósági végrehajtó kíséretében megjelent Plachyéknál. Midőn a végrehajtott megpillantotta az ügyvédet, hangos szóval nekitámadt. A két férfi között erélyes és izgatott szóváltásra került a sor, amelynek folyamán Pladhy egyszerre csak siető léptekkel elrohant, felszaladt a ház emeletére s kisvártatva revolverrel a kezeiben, dúlt arccal visszatért. Mihelyt az ügyvéd közelébe ért, felemelte fegyverét s rásütötte. Négyszer lőtt rá a szerencsétlen ügyvédre, aki mind a négy golyótól találva vérbe- borultan esett össze. Az egyik golyó a nyakán, a másik a fején, kettő pedig felsőtestét találta. Hlavács végrehajtó, aM az ügyvéd háta mögött állott, csak futás árán tudta az életét megmenteni. A végrehajtó egyenesen a esendőrségre sietett, azután pedig orvosi segítséget hivott. A csendőrök a merénylő gyárost azonnal letartóztatták és a hlanskói járásbÍróságra szállították. Pladhy kihallgatásakor azzal indokolta véres tettét, hogy Grünwald dr. viselkedése a legnagyobb izgalomba hozta. GrünwaM dr.-t autón beszállították a brünni országos kórházba, ahol megállapították, hogy állapod*, ©ulyos, de nem életveszélyei Képszalon Kül- és belföldi mesterek eredeti alkotásai. Kívánságra kSrutamon bemutatás bárhol. Duboviczky, Nyitra. Érsekújvár a prágai archeológiái társaság véleményét kéri ki a fantasztikus Aiíantis-mgyben Terjed az Atlaniis-táz — Sopornyán különös leletre bukkantak A 400.000 koronát végrehajtó ügyvéd ellen gyilkos merényletet követett el egy gyáros A merénylő nemrégiben fogházbüntetést ült le csalárd bukás miatt — A 400.000 koronás végrehajtás mögött is gyanús manipulációk rejtőztek
