Prágai Magyar Hirlap, 1928. november (7. évfolyam, 250-274 / 1877-1901. szám)
1928-11-23 / 268. (1895.) szám
Anal vádolják a Le Temps-t, hogy a szovjet 520.0(1® frankkal megvesztegette — saJtóMrány Franciaországban — teiháit He'brard szériái a lapoík Le Temps elleni aikció jómik semmi jogosulibsága nincs. Paris, november 22. Az „Aux Écoutes“ oimü hetilap november 13-iki számában rövid cikket közölt, ami egy héten hetiül — eltekiimtve a kormányválság körüli eseményektől — a párisi politikai és újságírói viliág érdeklődésének középpontjába került. A kis cikk röviden csak annyit mondott, hogy a Le Temps, a harmadik köztársaság legnagyobb és legkomolyabb orgánuma, azért olyan elnéző Herrlot közoktatás- ügyi miniszterrel szemben, mert Herriotnak közvetlen tudomása van arról, hogy a Le Temps 1922-ben Kraszin későbbi párisi orosz nagykövet közvetítésével szerződést kötött a szovjetkormánnyal s e szerződés értelmében arra kötelezte magát a lap, hogy nyele hőnapon keresztül kampányt fog folytatná a francia—szovjet kereskedelmi kapcsolatok helyreállítása és népszerűsítése érdekében. Az „Aux Écentes'1 szerint a Le Temps ezért a szolgálatiért 520.000 frankot, kapott volna. A kis cikk meglehetős föltüuést keltett a sajtéban s azt több napilap is átvette és ismertette azt lapszemléjében többek közt az Action Franchise is. 520.900 frank a sz0¥i6!baráfsásért ? Az ügynek: akkor nem lett folytatása, ellenben nyolc nappal a kis cikk megjelenése u-tán Adrién He'brard, a Le Temps igazgatója levelet intézett: több lap között az Action Erancaiise..szerkesztőségéhez is, melyben sorrá megcáfolta az „Aux Écoutes11 állításait, hangoztatva, hogy a Le Temps éppen ellenkezőleg, az orosz .nagykövetség föl állítása és a szovjet de juxe váló elismerése ellen harcolt A Le Temps igazgatójának ere a leveliére azonban az A obion Francaise most már szükségesnek találta az egész ügy részletes ismertetését s a lap főszerkesztőjének tóiéból hosszú cikksorozat jelent meg, amely a köztársaság félhivatalosa igazgatójának cáfolatával szemben a következőket állítja: Az 1922-ben tartott genovai konferencia után különböző francia és orosz kereskedelmi érdekeltségek lépéseket tettek a francia —orosz kereskedelmi kapcsolatok fölujitása érdekében, abból indulva ki, hogy ez különösen a petróleum- és naftaüzlet terén mindkét fél részére csak; előnyöket jelenthet. Ennek elérésiére azonban szükséges volt a francia közvélemény megnyerése s igy gondoltak az érdekeltek a nagy tekintéllyel bíró Le Tempsre, amelynek kedvező véleményadása j csak elősegíthette a különböző kereskedelmi' érdekek terveinek megválósitáisát. Hosszas tárgyalások után 1922 júliusában j azután létrejött egy szerződés egyrészt Kua- szin nagykövet, mint az orosz kormány megbízottja, másrészt pedig Tavemier, a Le | Temps egyik adminisztrátorje között, amely-( nek értelmében a lap 520.000 frankot kap különböző részletekben egy nyolc hónapig taxin kampány tartama alatt, amelynek célja cikkek és tudósítások utján kedvező irányban befolyásolni a francia közvéleményt a szovjettel való kereskedelmi kapcsolatok fölvétele irányában. A cikkeik ezután meg is. jelentek — folytatja a lap —, megtörtént a szovjet elismerése elősz öt kereskedelmi, azután politikai téren, s osodák- esodája, a Henriohkormány 1924-ben éppen azt a Jean Herbettet nevezte ki moszkvai nagykövetté, aki cikkeiben az orosz problémával foglalkozott fi válasz A cikkek megjelenése után 1923. és 1924. év«k folyamán föltűnt ugyanis Parisban e-gy Markot un nevű orosz, az ukrán nemzeti bizottság elnöke Franciaországban’ aki fölkeresett egyes politikusokat és újságírókat, el- panaszaíva, hogy a Le Temps neki szolgálataiért mintegy 60 ezer frankkal tartozik s ö nem tud pénzéhez jutni. Állitásánaik igazolásául fölmutatta a Kraszin—Le Temps szerződés egy eredeti példányát Kraszin bitéles aláírásával s a szerződés eigy fogalmazványát Tavemier aláírásával. Átlátása szerint a szerződést ő közvetítette, azonban ígért jutalékához nem tudott hozzájutni. Markotun . eljárásai nagy föltű n est keltettek akkoriban (1924 december első napjaiban) s mivel éppen ebben az időpontban nevezték ki Herbettet moszkvai nagykövetté, nem akarták az ügyel föl fujrxi s az ukrán nemzeti bizottság elnökét 1924 december 6-án a Quai dlOrsnyre rendelték s ott Herriot akkori kabinetfőnöke, Tsraél, a kompromittáló iratokat 50 ezer frank kész pénz ellenében megvette Markotun tói. 'Azonban m imátok fényképéi még az orem. nál maradtak, aki annyival is inkább haragudott a Le Tempsre, amelynek a genovai konferenciáról annakidején tudósításokat is küldött, szóval a lappal jő viszonyban volt, mert a Le Temps ki akarta már közben egy- izben utasdittaitni francia területről a néki kellem etllenked ő i degen t. Marlkotua tehát a fotográfiák birtokában újból föllépett a lappal szemben s ezúttal meghallgatásra talált, kapott 70 ezer frankot, ezzel szemben kiszolgáltatta a fotográfiákat s levélben kijelentette, hogy a kompromittáló iratok — hamisítványok voltak. Eddig szólít az Action Francaise cikke, amely mindenütt óriási föl tűnést keltett s mindenki izgatottan várta: mit válaszol minderre Hebrard, a Le Temps igazgatója. A válasz nem is* késett sokáig. Már. másnap reggel kijelentette Hebrard, hogy Markotun igenis kapott pénzt „pár la suit“, „bizonyos előzmények következtében14, ellenben elismerte levélben, hogy ő csupán hamisitvá- nyokkal házalt, Ncwyork, november 22. Az ötlet és a hoz- záfüződő történet tipikusan, tőr őt rnet szetten amerikai. Az újvilág fiainak reklám hajhás zó, fiatalos cilánu, némileg profán és az ízlés európai törvényeivel, nem sóikat törődő szelleme minden téren áttöri a kon venciók korlátáit s állandóan uj utakat és módokat keres az érvényesüliéiare. Máshol aligha akadhattak volna rá arra az ideára, amely <;gy brooklyni banktisztviselő, Mr. Gfeylen- hover agyában született meg. Ezt a teljes fegyverzettel kipattanó tervet azonban mellő zb ©teftlenül megelőzte egy másik megvalósításra váró gondolat: a megházasodás. A banktisztviselő elhatározta, hogy megnősül, de egyben az is megfordult fejében, hogy házassága aktusának egyéni veretet ad. A szólás-mondás szerint a házasságok az égben köttetnek, vagy legalább a 'templomban, esetleg az anyakönywezető előttit A három fessem előfizetni a Képes Hétre A nagy ütőkártya — és az elmaradt válasz Hebrard esz ujahb válaszára az Action Franciásé 'elővette nagy ütőkártyáját s közli Goston le Pirovost de Launay képviselő és városi tanácsos nyilatkozatát, amelyben de Launay elmondja, hogy bár nem tartozik sem az Action Francaise hívei, sem a Le Temps ellenfelei közé, mégis tartozik az igazságnak azzál, hogy kijelentse, hogy Markotun annakidején ő hozzá fordult védelemért, amikor a Le Temps ki akarta utaisátitalni s az ő irodájában és az ő jelenlétében tárgyalt később a fotográfiákról Markotun és a Le Temps képviselője, aki ekkor egyáltalában nem vonta kétségbe a fotográfiákon ábrázolt okmányok hitelességét. Az Action Francaise tehát föntartja ámításait, de fontait ja az Aux Écouteis is, amelynek politikai iránya egyáltalában nem azonos az Action Francaise-ai. Az Aux Écoutes főszerkesztője tovább is megy s mai számában fői szólítja a Le Temps igazgatóját: állítsa ©slküdtbíróság elé, hogy olt bizonyítsa állításainak igazságát. Erkölcsi célt kíván ezzel szolgálni, mondja cikkében, mert a francia sajtó niagy része korrupt s ő ezen a szégyenen akar tisztitó akciójával segíteni. A Le Temps eddig még nem válaszolt sem az Action Francaise újabb cikkére, sem pedig az Aux Écoutes főszerkesztőjének fölszó- iltifására — s a beavatottak szerint nem is fog válaszolni ... lehetőség közül Mr. Geylenhover a negyediket választotta. Szerződést kötött Brooklyn egyik nagy mozgószinházának igazgatóságával s busás tantiem fejében kötelezte magát, hogy esküvője ceremóniáját a mozgószinház színpadán tartja meg. * Az alkuit megkötötték és az előre bejelentett j programpont zsúfolt házat vonzott. A szinpa-1 di esküvőnek hallatlan sikere volt. Amint a függöny széthúzódott, ott állt a színpadon az egész lakodalmi társaság, élén a jegyespárral, a tanukkal és a j békebiróval. A fiatal párt, az egész jelenetet a közönség ! harsogó gamdiu.mima:l és frenetikus tapsvihar-j iral üdvözölte, majd a ceremónia lezajlása után számtalanszor lámpák elé szólították a jelenet szereplőit. A közönség az esketési ceremóniát többszörösen meg akarta isjnóteltetni, de a szereplők, szerződésükre hivatkozva, a nagyérdemű közönség elnézését kérték és levonultak a ,színpadról. Egyet azonban meg kellett Ígérni a boldog ifjú férjnek: hogy •amennyiben házassága nem lesz szerencsés, a. válást ás a mozgószinház dobogóján rondo-ábeti inog. ERDÖHÁZY HUGÓ! VÉTÓ ÉS PARANCS*) I. Óriás fenyvesek ózonos ősi illatat ítuifföm a szonactlxa, hogy fenség, hűvösség és keménység sugározzon telkedbe, megtiltom a tavasznak, hogy néked szülessen, mert nagy idők nagy fogadásai állnak előtted. Álom aranyos kis szobád ablakából minden virágot, zöld levelet elrabolok kegyetlenül. hogy kegyetlen lehess a szivedhez, aki engem vár, a múltadhoz, aki én voltam. az emlékekhez, amelyeket tőlem el nem vehetsz és amelyeket én adtam neked alázatos esöndességgel___ _ Ne m szabad éneket hallanod, mert az szeretni tanít, nem szabad nevetned, mert az boldogságot jelent és nem szabad álmodoznod, mert akkor — ó én tudom — az én könnyező nyugalmamat is felkuszálod... Végtelen idők, terek, életek, világok mágneses kupoláját borítom lelkedre (áldva téged) hogy mozdulatlan ércszobor: szent életedből kitörölhesd a* ón nevem és elfeledj... II. Fáradt vagyok, ha éjjelbe szakadtam és örömtelen, mert kesernyés már a bor. Hiába villongnak régi tüzek, hiába vár a kis szobák csókja, haza kell mennem, mert haza küldesz engem. Ugye parancsolod. Az elválásod, a csöudcsséged, szomorúságod, könnyed, hűtlenséged ... Parancs és küld. „Haza legény! S álmodj álmatlanul!T Fáradt leszek az éjszakában. örökre. Fáradt lesz az egyedüllétem, fáradt fájdalommal örökre bennem él parancsod: Csak a tiéd, soha tiéd és mindig — a Messzeséged ... * A szerző napokban megjelenő verskötetéből (Komárom). Esküvőa mozgós — Egy broakiym banktisztviselő tipikusan amerikai ötlete — 1928 november 23, pémfefc. Kémiai laboratóriumban fogjók előállítani az embert! London, november 22. Az angol vegyészeti társaság rendes évi lakomáján, amelyet Birminghamhan. tartottak, a társaság Rhodes nevű főtitkára kijelentette, hogy a kémia mai haladásánál el lehetünk készülve arra, h-ogy az emberi szervezetei mesterséges utón, laboratóriumban lehet majd előállítani. Ehhez azonban szükséges, hogy az anyag összetételét pontosan ismerjük, hogy képesek legyünk azt mesterségesen előállítani. Miután ismerjük a protoplazma összetételét, a jövő vegvészete el fogja lesni a teremtés titkát. Rhodes azt hiszi, hogy a müemberekkel alacsonyabb rendű munkát lehet majd végeztetni, a természetes ember pedig kizárólag tudományos és művészeti tevékenységnek szentelheti magát. Az angol vasutak lsei közlekedésre rendezkednek be London, november 22. A négy legjelentősebb angol vasúti csoport tárgyalásokat folytat az angol légügyi minisztériummal abban az irányban, hogy a vasúttársaságok légi közlekedésre is berendezkedjenek. Az elvi kérdésekben már létre is jött a megegyezés s a minisztérium előreláthatólag rövid időn belül törvényjavaslatot nyújt be a parlamentben, amely a társaságok engedély- okmányát megfelelő módon kiterjeszti. Arra számítanak, hogy a vasúttársaságok a légi közlekedést még ez évben megindíthatják. Minden egyes vasúttársaságnak ködön repülőtere, lesz. Hír szerint ezeket a londoni nagy pályaudvar tetején rendezik be. A társaságnak saját repülőgépeik lesznek, amelyeket jogukban áll tulajdon üzemükben előállítani, bár a társaságok repülőgépgyártással egyelőre még nem szándékoznak foglalkozni. A nagy e Amíg még nem volt bubifej, a nő az estélyi ruhával valóságos uj ént öltött magára. Mindenki, még a legfiatalabb és a legidősebb korosztály is, érezte, hogy ez a reprezentatív ruha nyugodt, könnyed és kicsit méltóságteljes viselkedést követel. Később azonban a bubifej idején, a nappalian öltözött hölgy az estélyi ruhába öltözöttől csak a magán hordott anyag drágább volta által különbözött, na meg a szabás apró részleteiben, amit alig lehet észrevenni. A ruha ingszerü szabású nem adott módot arra, hogy valaki ünnepélyesen nyugodt és vidáman ünnepélyes legyen benne, sőt ezt a gondolatot, ha megszületett, már csecsemőkorában eltemette a jól öltöző asszony lelkében. Ez a divat csak az idei szezónban változott meg. Minden egyes estélyi ruha szabásbeli különlegességeket mutat, sőt specializálódik díszítésben, anyagösszeállitásban is, ami által kifejezetten egyéni izt kap. A nő kénytelen a ruhát önmagához alkalmazni, ha nem akar ő a ruhához alkalmazkodni, kénytelen magatartásával a ruha által megszabott. keretekben megmaradni, azokat viselkedésével aláhúzni, hogy eleganciája tökéletes legyen. A vonalak arra számítanak, hogy nyugodt állapotban előkelőnek, önuralommal • végrehajtott mozdulatok közben tetszésnek és vonzónak hassanak. Az estélyi ruhába öltözött nő ismét — hölgy, a sző legjobb értelmében, mert egészében elegáns, reprezerffhtiv, kellően uralkodik magán és mozdulatain. Mindez az uj nagyestélyi ruha hatása. A nagy estélyi ruha! Nemcsak azért hívják így, mert a divatkreálók arra törekedtek, hogy részletek eredetiségével és drága voltával, az anyag luxiorózus megválasztásával, csillogó dísszé tegyék. Olyan modelleket is látni, amelyek szinte megdöbbentő részletekkel több csodálkozást, mint csodálatot keltenek, az Ízléses asszony azonban jól tudja, hogy van az egyszerűségnek olyan formája, amely nagyon raffináltan hat. A színes sifónse- lyemből készült estélyi ruha a fények játékával véteti észre magát, tehát annál jobb, minél egyszerűbb a vonala. Csak egyetlenegy egyéniséget jelző momentumnak kell rajta lenni és a siker teljes. A ruhaderék teljesen dísztelen és kedvességét, vonzóerejét csak a keskeny, hegyes kivágás adja meg. A szoknya köröskörül egyforma hosszú, díszítése minimális. Tény azonban, hogy a vonalvezetésben csak ritkán ilyen egyszerűek a divatkreálók. A csillogó, fekete krepszatén valósággal csábit arra. hogy hatásokat érjenek el vele. A divat irányzata e pillanatban az, hogy a női figurát a hát hosszú vonalaival nyújtsa és hátul eléggé mély, hegyes kivágást alkalmazzon. Ehhez a szoknyának is alkalmazkodni kell, amely igy harangalaku lesz, természetesen szimetrikus megoldásban, hogy a mozgás irányát követhesse. Szinte természetes, hogy a gyöngydiszitések nagyszerű fényhatásait sem mellőzi az uj divat. Hosszan futó széles selyemszalagot hímeznek (ele e gyöngyökkel, s azt hatalmas kapocs fogja össze a ruhával. Maga a ruha anyaga krepzsorzselt, kivágása mély, az előbb említett gyöngyökkel hímzett szalag azonban részben eltakarja. A hímzés csillogó gyöngyeivel olyan hatást tesz. mintha a hölgy mellényt hordana, amelynek baloldali fele hiányzik. Ennek következtében a szoknya kőröskörül dús ráncokban omlik !o. Természetes, hogy a tarka divat hívőinek az idén is rendelkezésére állanak a szinesnyomásu kiríni krepruhák. Ez az anyag legjobban a prin- cessz-derékkal és a vállról könnyedén lelógó sállal egy bekül v« érvényesül. 6
