Prágai Magyar Hirlap, 1928. november (7. évfolyam, 250-274 / 1877-1901. szám)
1928-11-23 / 268. (1895.) szám
A berlini konferencia előtt Prága, november 22. A francia sajtó „bismarcki magatartásnak' ‘ nevezete Stresemann bétfői szokatlanul im- pulziv és határozott beszédét, amelyről máig ferutartás nélkül meg lehet állapítani, hogy a nemzetközi politika szempontjából az elmúlt hat hónap legjelentősebb eseménye volt. Tíz évi szakadatlan és verejtékes munka kellett ahhoz, hogy a német birodalom külügyminisztere ily nyers őszinteséggel és bátorsággal merjen beszélni. Gyakran rámutattunk arra, hogy a világtörténelem legcsodálatosabb sziu- játékai közé tartozik a leigázott és megalázott német nép tiz éves újjáépítő munkája, a melyről valóban mindenki példát vehet. Amikor 1871-ben & frankfurti békekötés után a legyőzött franciák összeszoritott fogakkal és szabályos pontossággal fizették ki az akkori fogalmak szerint szörnyű hadisarcot a győzőknek, a gloire nemzete becsületes és pontos magatartásával hamarosan visszaszerezte azt a rokonszenvet, amelyet a háború előtt, III. Napóleon ledér és könnyelmű korszakában régen játszott a felfelé törő puritán germán népék között Á nemes gesztus, a kétségbe- nemeeós és ax elvállalt kötelességek teljesítése mindig rokon szövés a világ előtt Ma ugyanennek a színjátéknak lehetünk tanúi. A német nép ugyanolyan nagynak bizonyult, mint annak idején a francia, s ámbár a kocka megfordult, ugyanolyan nemes akaratról és becsületes munkáról tesz tanúságot, mint 1871 után a legyőzött köztársasági Franciaország. Sőt, munkája talán intenzivebb és sikeresebb. Mig Franciaországnak évtizedekre voűJt szüksége, amig a vesztett háború rettenetességeit belsőleg és külsőleg kiheverte, a vasszorgaimu német nép józansága már néhány év alatt kiköszörülte a kapott csorbát. Németország ma hatalmasabb és főként morális súlyban jelentősebb, mint Vilmos császár korában volt. Pedig ma nem csap kardjára, nem küld hadihajókat Marokkóba s ha sikert ér el a világban, háromnak köszönheti: egyrészt kiváló államférfiainak, akikhez hasonlók Bismarck ideje ót nem intézték az ország sorsát, másrészt munkaerejének és kitartásának, harmadrészt annak a józan és egészséges gondolkodásmódnak, amely a vilmosi idők után csodálatos módon és rohamos léptekkel polgárjogot nyert Németországban. A versaillesi békeszerződés aláírásakor, vagy amikor a német föld a diadalmas francia katonák lovainak lábdobogásától volt hangos és Berlinben a Spartakus-xém fenyegette halállal a tökéletesen kiépített polgári Németországot, senki sem hitte volna, hogy egy évtized múlva a restaurált birodalom külügyminisztere oly tónusban beszélhet, mint a napokban Stresemann beszélt. Munka, lojalitás, engedékenység és jóakarat után az erély, az önérzet és a jól felfogott kollektív érdek hangja volt ez. Nem a leigázott népé, vagy a kegyelemkenyérre utalt gyenge nemzeté, hanem egy olyan nagyhatalomé, amelynek elhatározásától jóformán az egész viliág sorsa függ. A beszéd Franciaországban megdöbbenést váltott ki. A jobboldali lapok érzik, hogy » birodalom végérvényesen kicsúszott kezükből s ezentúl Németországgal csak mint egyenrangú féllel tárgyalhatnak, aki azt fogadja el, ami tetszik neki és érdekeinek megfelel. Stresemann a politikai morál nevében követelte a rajnai kiürítési Hogy a nemzetközi fórumok előtt mily hatalmas ereje van a politikai morál fogalmának, az abból az egy tényből is kitűnik, hogy a békeszerződések is a politikai morálra, azaz a szövetségesek ^erkölcsi igazára" hivatkoznak. Nos, a morális alap, « erfcöksi m alkalommal Németkoríz agrárpárt! szenátor türelmetlen refleksziöi a magyar szenátorok beszédeké — Szerinte a hadsereg céljaira fordított pénz a „legproduktivabb" kiadás — igaztalan támadás a szlovák néppárt részéről a Prágai Magyar Hírlap ellen I | Prága, november 22. A szenátus tegnapi ülé- 1 són a költségvetés tárgyalása során még nem került a sor a szavazásra, mivel a vita tulhosszura | nyúlt. A tegnap esti ülés utolsóelőtti szónoka. | Janik, szlovák néppárti szenátor éles támadást intézett a magyarok ellen és kifogásolta azt, hogy amig a Prágai Magyar Hírlapnak, j amely állandóan uszitó cikkeket ir(?), semmi i baja nem történik, addig a Slovákot rendsze- | résén elkobozzák. A szenátus ma délelőtt folytatta ülését. A tárgy- sorozat első pontja a forgalmi, közlekedési és fényüzési adóknak az exportiparral kapcsolatos visszafizetéséről szóló törvényjavaslat volt. Előadó Havelka dr., mig a tárgyhoz hozzászóltak Heller német szociáldemokrata, Planikova cseh nemzeti szocialista, Modracsek cseh szociáldemokrata szenátorok. A javaslatot első olvasásban elfogadták, majd letárgyalták az építkezési törvény meghosszabbításáról és módosításáról szóló törvényjavaslatot. A vita folyamán felszólalt Macku cseh nemzeti szocialista, Löw német szociáldemokrata és Modracsek cseh szociáldemokrata. A javaslatot a többség elfogadta, a javaslat mellett szavaztak a cseh nemzeti szocialisták és a csehszlovák szociáldemokraták is. Ezután az elnök a jövő évi költségvetés vitáját befejezettnek nyilvánította, mire Stodola Kornél agrárpárti szenátor — mint főelőadó megtartotta záróbeszédét. Kijelentette többek között, hogy a köztársaság a washingtoni deklaráció szellemében dolgozik és örömének adott kifejezést afölött, hogy most már a németek is résztvesznek a kormányzásban, sőt a magyar »földművesek (a „Hodzsa-huszároka-ra gondol a szenátor ur? Szerk.) is kezdenek már észhez térni. Kívánatosnak tartja, hogy a magyarok a köztársaság keretén belül megtarthassák nyelvüket és kultúrájukat, de hagyjanak fel a konstruktív munka elleni(?) negációjukkal. A külföldi irredenta mozgalom meghiúsult, a nép földhöz jutott, meg van a munka lehetősége és elégedett. Beszéde folyamán igen részletesen foglalkozott a költségvetési vita folyamán szág oldalán van, — milyen szédületes fejlődés ez attól az időtől fogva, amikor tiz év előtt a fél világ kórusban üvöltötte miég a birodalom felé, hogy kudarcát immórai itásának és rosszakaratúnak köszönheti! Ma Stresemann bízvást az erkölcshöz appelálbat Európában s aki objektív, kénytelen megállapítani, hogy a politikai erkölcs a birodalom álláspontját ismeri el helyesebbnek. Franciaországot, Belgiumot, Anglia közvéleményének egy részét kivéve egyetlen kormány j és egyetlen közvélemény sincs, amely kétség- i bevonná.Stresemann. igazát. Egyszerű problémákról van szó. A rajnai kiürítés Locamó ■ után politikai szükségszerűség s erkölcsi követelmény. Aki ezt nem ismeri el, Európa békéjének ellensége. Németország minden kötelezettségnek eleget tett, jogában áll tehát követelni, hogy minden fölösleges megaláztatástól. megkímél tessék. A jóvátétel kérdéséiben többet senki nem követelhet Németországtól, mint amennyit a német közgazdasági élet az objektív szakértők véleménye szerint torleszelhangzott magyar felszólalásokkal, elsősorban reflektált az országos keresztényszocialista párt szónokainak beszédeire és kijelentette, hogy az ő kritikájuk telve van gyűlölettel és ellenségeskedéssel, amivel nem használnak a magyar nemzetnek, amely őket a szenátusba küldte. A magyar nép munkaszerető nép, — mondotta Stodola — minden lojális polgártársat örömmel üdvözölünk, de nincs szükségünk provokátorokra és hívatlan prókátorokra sem. Minden nemzet legfőbb alapja a kultúra és szerinte kulturális téren a magyarok?* ik megadtak mindent, sőt például a polgári iskolák terén a magyarok jobb helyzetben vannak, mint a sriovákok(?)! , A magyar kisebbség kulturális helyzete teljesen biztosítva van és kérdezi, hogy ezzel szemben milyen jogokat élveznek a kisebbségek kulturális téren Magyarországon. Állítása szerint a hivatalos statisztikai adatok alapján a magyar kisebbség száma 630.780. (Miért nem hozzák nyilvánosságra ezt a statisztikát? Szerk.) Nem akarjuk a kisebbségeket elnyomni, mondotta, épen ezért igaza van Bemard Shawnak, aki azt mondotta, hogy inkább volna magyar Masaryk kormányzata alatt, mint csehszlovák a Horthy- uralom alatt. Visszautasítja azt a vádat is, hogy Szlovenszkó gazdaságilag el van nyomva és kijelenti, hogy a magyar mezőgazdák kezében van a legjobb föld. Élénk tiltakozással éltek az ellenzéki szónokok a hadügyi költségvetéssel szemben. Azt állították a magyar szónokok, hogy állandóan túllépik a hadügyi költségvetést. Ezzel szemben kijelenti, hogy azt a pénzt, amit a hadsereg céljaira fordítanak, az állam szuverenitásának legmagasabb álláspontjából tekintve a legproduktivabb(?) elhelyezése a tőkének. Abban a pillanatban, mihely a déli szomszéd beszünteti a titkos fegyverkezést, nálunk is le fogják számtani a hadsereg kiadási tételeit. Ha ellenben ezen a téren szemmisem fog történni, úgy kénytelen lesz Csehszlovákia a népszövetséget arra kérni, hogy újból helyezze katonai ellenőrzés alá Magyar- országot. A legnagyobb provokációt jelenti a keresztényszocialista párt egyik szenátorának az a kijelentése, hogyha a magyar intelligenciának Csehszlovákiában annyi joga volna, mint amennyi joguk volt a szlovákoknak a háború előtt Magyar- országon, akkor elégedettebbek volnának, mint voltak a szlovákok a magyarok alatt. Ha a csehszlovák állam ezt a kívánságot teljesíteni akarná, akkor kénytelen volna az összes magyar középiskolákat bezárni és megtiltani azt, hogy a nemzetgyűlés szószokén magyarul beszélhessenek. Azonban ezt nem fogják megtenni, mert egy nagy nemzet sohasem bosszúálló. Ezután részletesen foglalkozott a vitában elhangzott többi beszéddel és kérte a költségvetés elfogadását. A szavazás alkalmával első olvasásban elfor gadták a jövő évi költségvetést, a módosító javaslatokat kivétel nélkül elutasították, majd a házszabályok 55. szakasza alapján elismerték a mai ülés tárgysorozatán szereplő három javaslat sürgősségét és azokat gyorsított eljárásban második olvasásban is elfogadták. A költségvetéshez benyújtott határozati javaslatokat a főelőadó javaslatára az ellenzék minden tiltakozása ellenére a többség a költségvetési bizottság elé utalta. Hruban elnök ezután bejelentette, hogy a szenátus legközelebbi ütését írásban fogják egybehívni. Az eddigi diszpozíciók szerint a legközelebbi ülés december 10—25. körül lesz. Bányászsztrájk Pécsett Pécs, november 22. A pécsi szénbánya Ferenc Józ&ef-aknájának 300 bányásza' sztrájkba 'lépett. A bányamunikás ok néhány nap ellőtt béremelést követel tek a munkaadóktól, azonban a bér emelési tárgyalások meghiúsultaik. A sztrájk átterjedt más aknákra is. Jelenleg Pécsen 2000, .Salgótarjánban pedig 2500 bányamunkás sztrájkol. Újabb tárgyalások kezdődték a sztrájk megszüntetése céljából. térni tud saját fönmaradásának veszélyeztetése nélkül. Aki többet követel, a német nép életlehetős égéit veszi el s dz olyan rosszakaratra vall, amelyihez hasonló párját ritkítja a világtörténelemben. A harmadik tétel, a le- fegyverzés, annyira egyszerű és világos, hogy még az antant államok sem merik kikezdem. Németország lef egy vérzett a varsaillesi béke- szerződés idevonatkozó pontjai alapján és a népszövetség alapelveinek megfelelően, itt az ideje, hogy a többi állam is leszereljen és megteremtse a hőn óhajtott európai béke- egyensúlyt. Stresemann oly határozottan és biztosan l e- szélt s nyilatkozatának európai és amerikai sajtókommentárjai oly jóakaratuak, vagy bizonytalanok, hogy meggyőződésünk szerint a közel jövőben összeülő berlini jővátételi konferencián a német álláspont ismét túlsúlyba kerül, mint ahogy győzött az első londoni konferencián és Locamóbam. Az eljövendő napok újra mindennél fontosabb poililikai eseményeiket hoznak. A második berinü konfe'tncia legalább oly jelentőségű lesz, mint volt Európa békéjének szempontjából az 1878-i berlini kongresszus, vagy a háború utáni időkben a londoni konferencia és a loeamői nagy találkozás. Németország először ül egyenrangú félként, hatalmasan és felkészülve, a tárgyalóasztalhoz olyan helyzetben, amikor talár már az asztalra is csaphat, ha érdeke megkívánja. Már most a legnagyobb figyelemmel kell kis érni a konferenciának előkészületeit, mert az összejöveteltől kétségtelenül! világraszóló horderejű eseményék várhatók. Ha sikerrel végződik és Németország Stresemann energiájával érvényre juttatja álláspontját, a feszült európai közgazdasági atmoszféra nyomban megenyhül s a legutolsó szlovensakói kisváros kiskereskedője is érezni fogja a nagy pénzügyi és gazdasági kimagyarázkodás üdvös következményeit, mert végre eltűnik az az általános nagy gazdasági „m ara lse”, amely mindeddig Eurőpa-szerte lehetetlenné tette a tisztességes, a nyugodt és az egyenrangú gazdasági életei A Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, A SzlovenSzkÓi és mszinszkói ellenzéki pártok Szerkesztőségj Prága IU, Panská ulice negyedévre 76, havonta 26 Ké; külföldre: nnm'lnnn í2t n# eme,et* Te,efoní 30311 ~ Kiad<> évente 450, félévre 226, negyedévre 114, Főszerkesztő: poilllKai napuap/a Felelős szerkesztő: hivatal:Prágall.,Panskául12/IIl. — Tehavonta 38 Kő. Egyes szám ára 1-20 Ke DZURÁNYI LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA lefon:30311.—Sürgönyeim: Hírlap, Praha Mai számunk 12 oldal Stodola Kornél Magyarországot újabb katonai ellenőrzés alá kivánná helyeztetni
