Prágai Magyar Hirlap, 1928. november (7. évfolyam, 250-274 / 1877-1901. szám)
1928-11-23 / 268. (1895.) szám
2 1028 november 28, péntek. Románia kérésére december 15-ére halasztották az optánspör tárgyalását ül autonómista mozgalom Elzászban Pária, november 22. Az Oeuvre mai szántában bejelenti, hogy Elzászban az autonomista mozgalom az utóbbi időben ismét óriási léptekkel terjed. Az autono- mista mozgalom terjedésének oka a Rik- lin és Roos mandátumának megsemmisítése után kiirt pótválasztásnál megindult propaganda. Ezenkívül a második autonomista pör szintén tápot ad a mozgalom ujjáébredésének. A „veszedelemére való tekintettel párisi illetékes körök ismét komoly megfontolás tárgyává tették, vájjon nem volna-e célszerűbb, ha Strassburg székhellyel elzászlotharingiai főbiztost neveznének ki. Állítólag francia illetékes körök máris komolyan gondolnak a francia főbiztos kinevezésére s feltűnő jelenség, hogy Millerand örökét Lyautey marsai venné ái Rozsypal megalakította a ruszínszkói Országos Közművelődési Tanácsot r Ungvár, november 22. (Ruszinszkői szerkesztőségünktől.) A prágai 'centralizmus ruszínszkói exponense, Rozsypal országos elnök legsürgősebb feladatai közé Iktatta a közigazgatási reformtörvényben előirt Országos Közművelődési Tanács megalakítását. Az alakulást a szerepek kiosztása előzte meg, úgy hogy , a ruszínszkói magyarság egyetlen független taggal nem szerepel ebben a tanácsban. Hasonlóképpen járt azonban a ruszinság is, ügy hogy' az egész tanács a Rozsypal-rezsimtől ezázegy százalékban függő hivatalnok-, tanitó- és tanáré miberekből tellett ki. Az egyébként jószándéku, köztünk élő tanácstagok ugyanis állásukkal, hivatalukkal és esetleg jövőjükkel játszanak akkor, ha bármilyen ügyben a RozsypaMéle nagyhatalom ellen mernek fellépni. íme a névsor: Elnök Fen ezik István dv., teológiai és gimnáziumi tanár, első aielnök Karéi Hajek iskolaügyi referenshelyettes, második aielnök Szörényi Ferdinánd dr. gimnáziumi tanár, harmadik aielnök Hadzsega Ba- zil dr. kanonok. Ügyvezetők a következők: Pa- vel Fedor tanfelügyelő, Miehael Brascsajiko dr. ügyvéd. Kormos Gerö igazgatótanitó, N. Neígl tanár. Pénztáros Ignáczy István tanár. A felügyelő bizottság tagjai: Iván Medgyessy, H. Curkanovics, J. Racek. Számvevő Maly Hynek. A képviseletet nyert egyesületek a következők: Szokol, Munkás akadémia (kommunista), Matica, Központi munkásiskola. Őrei, a cseh- agrár közművelődési egyesület. Proszvita, Duchnovics egvesület, Skolnaja Pomoscs, Bóján, Irodalmi és Müpártoló Esésűiét, Mozaik, Országos Szinpártoló. Bukarest, november 22. A román kormány kérést intézett a magyar kormányhoz, hogy arra való tekintettel, hogy csak nomrégen alakult meg és hivatalbalépésc óta kevés idő telt el, igy nem tudta még az optánspör részleteit áttanulmányozni, a magyar kormány egyezzék bele abba. hogy halasszák el az opíánspörbcn való közvetlen tárgyalást, amíg azt megfelelően áttanulmányozhatja. A román kormány egyszersmind az ahhoz való hozzájárulást is kéri, hogy ezt a pontot levegyék a népszövetség decemberi ülésszakának napirendjéről. Budapest, november 22. (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelentése.) Félhivatalosan jelentik, hogy a magyar és a román kormány megállapodtak abban, hogy az optánspörben a közvetlen tárgyalásokat december 15-én kezdik meg. OROTVA • P í MQ Ej f Ne ítéljen re»'ám, innabb minőség után. fc ■ Kérjen díjmentesen próbapénzét. Eg kapható szakOeleiekben. Csehszluv»kic.l képviseleti K eln M., Bra Islava, ScbneewcISuvá 4. értők, a német kívánságnak megfelelően, teljes cselekvési szabadsággal indulnak a konferenciára és újra fölgöngyölithetik az 1924- es problémát, amely Németország fizetésképtelenségének megállapítása körül mozog. Ugyanekkor a párisi sajtó közli, hogy minden résztvevő hatalom két-két delegáltat nevez ki a szakértői bizottságba. A francia delegáltakat a mai kabinetülés nevezi ki. Egészen bizonyos, hogy az egyik delegált Morreau, a Francia Bank kormányzója lesz. A második francia megbízott személyében még nem történt megállapodás 9 a kormány egyelőre Sergeant és Allix személyei között ingadozik. Az amerikaiak részivé téléit a konferencián úgy szabályozzák, hogy a német és a szövetséges kormányok kölcsönös megállapodása után két amerikai pénzügyi nagyságot magánemberként meghívnak Berlinbe és ma- gánszakéntökikéní meghallgatják őket, sőt esetleg követik is tanácsaikat. A Rajnavidék kiürítését illetőleg az Excel- slor tudni véli, hogy a második rajnai zónát a szövetségesek a szakértőkonferencia megnyitása után, valószínűleg még ez évben kiürítik. Gtiandi ismét átveszi az indiai nacionalista mozgalom vezetését Páris, november 22. A Newyork Héráid londoni értesülése szerint valószínű, hogy Ma- hatma Ghandi ismét átveszi az indiai nacionalista mozgalom vezetését, hogy ezáltal elháríthassa a küszöbön álló nacionalista forradalom kitörését. Az indiai néphangulat igen elkeseredett és amióta a múlt héten meghalt Lajpat Ray, a mérsékelt irányú nacionalista vezér, Északindiában a forradalom minden pillanatban kitörhet, hacsak Ghandi nem áll a nemzeti mozgalom élére. Ghandit India minden részéből küldöttségek keresik fel, valamint táviratokban kérik a vezetés elvállalására. Ghandi azonban súlyos feltételeket szab működésének megkezdése tekintetében. Csakis úgy lép akcióba, ha erre egész Indiától felszólítást kap és ha megbizonyosodik arról, hogy elegendő számban vannak Indiában azok, akik feltétel nélkül hajlandók az ő erőszak nélküli és passzív ellenálló módszerét, az úgynevezett „Non Cooperation‘‘-t elfogadni. Evég- ből Ghandi a nemzeti kongresszusoknak egész sorozatát szándékszik összehívni és ott a kívánságokat meghallgatni. A kormánytöbbség szabotálja a magánalkalmazottak nyugdijbiztositását — A koalíció mai tárgyalásai is eredménytelenek voltak — Prága, november 22. A reggeli sajtó egyöntetű elégedetlenséggel állapította meg, hegy a kormánykoalíció szándékosan elnyújtja a magánalkalmazottak nyugdijbiztesi- táisáról szóló törvényjavaslat tárgyalását. Az elszabotálás egyik eszköze az, hogy a kormánykoalíció tagjai nem jelennek meg a képviselőház szociális bizottságának ülésein, mely igy nem határozatképes. Tegnap emiatt halasztották el keddre a 17. szakasz fölötti szavazást. Ma a koalíció nyolctagú parlamenti bizottsága a koalíció szociális bizottságával együttesen tárgyalta a javaslatot, hogy a képviselőház szociális bizottságának keddi ülésére prccizirozzák a koalíció álláspontját. A tárgyalás azonban nem vezetett eredményre, úgy hogy a koalíció eme két szerve holnap is összeül. A koalíció halogató eljárásából egész biztosra jósolható, hogy a magán alkalmazottak nyugdíjbiztosításáról szóló törvényjavaslatból karácsonyig nem igen lesz törvény. Még ezidén kiürítik a második rajnai zónát! Tyrell és Briand párisi tanácskozásai - Anglia a francia állásponthoz közeledik - A szakértő konferencia francia delegáltjai London, november 22. A Mormog Post párisi tudósítója Sir William C. Tyrell párisi angol nagykövet és Briand tegnapi hosszú tárgyalásának óriási fontosságot tulajdonit a rajnai kiürítés és a jóvátétel kérdéseinek szempontjából. Stresemann hétfői beszédével kapcsolatban az angol nagykövet biztosította a francia külügyminisztert, hogy a Forreign Office, mint eddig, ezentúl is a legtökéletesebb egyetértésben akar működni Franciaországgal a Németországgal meginduló tárgyalásokon. Páris, november 22. Az angol nagykövet Bniandnád telit tegnapi látogatását a francia lapok egyhangú lelkesedéssel fogadják és a politikai éltest legnagyobb jelentőségű eseményének tartják. A Petit Párisién szerint Tyreli megkoncipiália Brianddal a Németországnak adandó közös német—-francia jóvá- tételi váiaszjegyzékeL Ugyanakkor megállapodtak a szakértői konferenciákra kikülden- dő szakértők személyében is, a konferencia programjában, a bizottságokban és Amerika meghívásának módozataiban. Az Echo de Paris nem leplezi örömét afölött, hogy az angol politikai életben bizonyos eltolódás következett be és a túlzott németbarátságot újabb Franciaország felé való orientálódás váltotta föl. Ugyanekkor a lap azt is közli, hogy a szakA Prágai Magyar Hírlap eredeti regénye Irta: JARNO JÓZSEF (17) Idegesen fűzte tovább most ezt a gondolatsort: — De hogyan van az, hogy ez az ember úgy mozog itt a fogházban, mintha szabad ember lenne? . . . Bemegy a zárkába, diskurál, cigarettázik, — cigarettákból még fölöslege is van, hiszen bizonyos, hogy nemcsak engem lát el szinivalóvaí . . . Hogyan lehet ez, hiszen — ő is fogoly! . . . Kitüntetés lenne ez a fogházszabadság? . . . Nem! Nem lehet kitüntetés, hiszen ö maga mondta, hogy már ötödször van itt, — tehát rovottmultu? . . . Miért élvez 5 több szabadságot, műit a többiek . . . mint én? . . . Ezekre a kérdésekre nem talált magyarázatot. Szuggerálni szerette volna magának, hogy ezeket a kérdéseket csak a kíváncsiság lökte elő belőle, de érezte, hogy gondolatai mögött letagadhatatlan bizonyossággal áll az — irigység . . . Irigykedett. Irigyelte a szabadságot, mely neki nem jutott osztályrészül ... A szabadságot irigyelte: a szabadságot, mely nem jelent többet, mint azt, hogy ez az ember nem egy zárkába, de egy épületbe van bezárva..., önkénytelenül elmosolyodott: — Találkoztam a relativitással! . . . Szabadságnak érzem a rabságot, mely egy fokkal enyhébb, mint az enyém . . . Rájöttem, hogy - át kell értékelni a dolgokat: ami kínt átkozott nyomorúság, az itt áhítozott jólét . . » VIII. Katonás sorban sorakoztak fel a kihallgatásra a rabok. Fogházorök és fogházőrmecste- rek igazgatták egyneere a sort, melynek emberei kedvezményeket korai t vagy fegyeiJ mi büntetéseket tudomásul venni jöttek a ! fogház gondnoka elé. Az egyik fogoly állandóan kiugrált a katonás rendben álló sorból s mókázva derítette nevetésre társait és az őröket. Szentessi, aki a sor közepén állt, csodálkozva nézte s nem tudta megérteni, hogy miért engednek meg mindent a szigorú fog- házőrmesterek ennek a fogolynak, mikor a többi fogoly feszesen vigyázz-állásra van kárhoztatva. A fogoly, aki ilyen kivételesen nagy „szabadságot" élvezett, most egyenesen az őrparancsnok őrmester elé lépett és ellentmondást nem tűrő hangon rendelte el: — Vedd le a sapkád! Az örparancsnok szemén meglátszott, hogy kevés kedve van a viccelődésre. Egy darabig vad, nyársaló tekintettel meredt a fogolyra, s aztán — levette a sapkáját. A foglyok sorából halk kuncogás hallatszott. A fogoly, aki az őrparancsnok előtt állt, figyelmesen nézegette egy darabig a kopaszodó fejet, mely az őrmesteri sapka alól került elő s aztán rosszalólag jegyezte meg: — Milyen nagy marha fejed van! A foglyok torkából nagy robbanással tört elő a mostanáig vi/sszaparancsolt röhögés. Szeutessiben elakadt a lélekzet, — szinte maga előtt látta már a jelenetet, melyet elkerülhetetlenül bekövetkezendőnek tartott: az őrmester ráveti magát a szemtelen fogolyra s kegyetlenül összeveri . . . Csodálkozva látta azonban, hogy korántsem ez történik: az őrmester lehetetlen dühei bámult maga elé, arcát vörösre színezte egy vérhullám, — de a fogoly már egy másik őrrel „beszélgetett**... Az őrmester nem vetette utána magát, de a röhögök csojmrtiához fordulva kezdett üvöl- teni: — Mit röhögne a‘rí Banda! Csend legyen! V igy ázz! Szentesíti - bánísH maga elé: ki ez az ember, hogy ennek mindent szabad? . . . Elgondolta, hogy ez alighanem valami előkelő nagyur, aki párbaj vétségért, vagy hasonlóért került fogházba, — de ennek a feltevésnek határozottan ellentmondott a fogoly piszkos rabruhája, mely sehogyan se engedett titkolt előkelőségre következtetni. — Ki ez az ember? — kérdezte súgva a szomszédjától Szentessi. — Nem ismeri? Ez a Jóska! — hangzott a válasz. — Ennek itt mindent szabad? Egy őr üvöltése szakította félbe a beszélgetést : — Ne diskuráljanak! Jelenteni fogom a gondnok urnák! Ez nem kaszinó! Szentessi kényelmetlen szorongással vette észre, hogy a figyelmeztetés neki szól s igy bele kellett nyugodnia, hogy közelebbit nem tudhat meg a ,Jóská“-ról. — Mindenesetre, — határozta el magában. — előkelő ur aligha lehet, ha a fegyenoek csak per „Jóska" beszélnek róla ... De tó lehet akkor ez az ember, akinek még dorgáló szót sem mernek mondani az őrök? . , , Mert, hogy nem mernek, az kétségtelen . . . A fogházgondnok megérkezése vetett véget töprengéseinek: megkezdődött a kihallgatás. Szentessi figyelmesen nézte meg a gondnokot: jóságos, szakállas arc, — mely sehogy sem illett a gondnok testén feszülő egyenruhához. — Olyan ez az ember, — állapította meg Szentessi, mintha egy orosz regényből lépett volna elő . . . Csak orosz regényekben olvas az ember ilyen Krisztus-tekintetű emberekről .. . Elmosolyodott: eszébe jutott, hogy mióta börtönben van, milyen gyakran jár az eszében Oroszország, — odakint szinte úgy érezte, hogy csak Oroszországban vannak börtönök... So&fe olvasott orosz börtönökről • mindig nagy szánakozással gondolt ezeknek szomorú lakóira . , , Most különösnek érezte, hogy a „börtön" szó mindig jelzővel párosultan jelentkezett agyában: orosz börtön, — mintha csak Oroszországban lennének börtönök . . . Érezte^az elgondolás groteszkségét s most eszébe jutott: sokszor olvasott törvényszéki tudósításokat az újságokban, látta az Ítéleteket: négyhónapi fogházat, ötévi börtön, tízévi fegyház, — de sohasem gondolt a borzalmakra, melyek csendesen húzódnak níeg az egyszerű szavak mögött. A börtönlakók iránt szánalmat, részvétet érzett — ha oroszokról volt szó. A börtönlakók sorsa eszébe se jutott soha . . . Nyugodt megelégedéssel vette tudomásul mindig a bíróságok marasztaló Ítéletét, ha olvasott róluk: igazságszolgáltatás: Figyelni kezdett a kihallgatás menetére. Az örparancsnok őrmester harsány hangon jelentette: — Nagyságos fogházgondnok urnák alázatosan jelentein, a kihallgatás előállott. Negyvenhat ember. Harminckét kérvényező, Ezen- egy fegyelmis és három fogházőr. A gondnok szalutált és a sor elé lépve megszólította az első foglyot. A gondnok mögött egy hivatalnokforma ember állt, aki nagy jegyzőkönyvbe jegyezgetett. — Nagyságos fogházgondnok urnák alázatosan jelentein: szeretnék dolgozni, hallotta az első kérdést Szentessi. — Mi a mestersége? — Szabó. —• Szabómühelybe! — hangzott a g n:hok válasza. A hivatalnok beirt valanvt a jog ző- könyvbe, — ekkor már a második ember előtt állott a gondnok. — Nagyságos fogházgondnok urnák a’áza- tosan jelentem: külön sétál kérnék. Tüdő-bajos vágyóik, napra vau szükségem. — Rendben van. Ufoly tatjuk.)
