Prágai Magyar Hirlap, 1928. november (7. évfolyam, 250-274 / 1877-1901. szám)
1928-11-21 / 266. (1893.) szám
„Nos hát elnök ur, adjon alkalmat arra, hogy megkezdődjék a becsületes vita** fi Budapesti Hírlap, a magyar kormány félhivatalos lapja a Masaryk-interjuről sének nyugodt módszerén változtasson és úgy nyilatkozzék a magyarbarát propagandáról, hogy,, azt nem hagyhatjuk szó nélkül." Nyilatkozatának ezzel a részével legközelebb foglalkozunk. A keresztény gazdasági Nemzeti Újság több hasábos cikkben foglalkozik az interjúval. Aligha lesz alkalmas ez az interjú — Írja a lap — arra, hogy kedvezőbb atmoszférát teremtsen Csehszlovákia és Magyarország között, mert nyilvánvaló, hogy sokkal inkább irányul a nemzetközi közvélemény Ítéletének megtévesztésére, mint a Magvarországgal való megbékélés és kiegyenlítődés elérésére. Ezután a cikk reflektál a nyilatkozat ama részére, amely a régi monarchia keretében élő nemzetiségek helyzetéről szólt. Aki a régi monarchia konstituciójára visszaemlékszik, az csak mosolyoghat az elnök ama kijelentésén, hogy a csehek a régi monarchia keretén belül nem tudtak érvényesülni. Erről annak idején úgy a magyarságnak, mint a? osztrák németségnek egészen más volt a vémhiónye. Ezután a lap az elnök interjújának azon kitételére reflektál tagadólag, amelyben Masa- ryk az elszakított területeken az önrendelkezés elvének érvényesítéséről tesz említést. A liberális Újság igy ir: Konstatáljuk, hogy, a csehszlovák nyiiakozat ma már koncilián- sabb, mint voltak a régiek. Mostanában nem a trianoni szerződés megsemmisítéséről van szó, hanem a revízióról. Magyarország mindig meg volt győződve, hogy a mai állapot az utódállamokra is súlyosan nehezedik. Előbb- utóbb megjön az idő, hogy ezt maguk is átlátják és be fogják ismerni, hogy a tartós középeurópai békének épp a mai állapot a veszélyeztetője. A szociáldemokrata Népszava rövid kommentárt fűz az interjúhoz és a következőt írja: Masaryk elnöknek bennünket legközelebbről érintő kijelentéseihez nekünk csak annyi megjegyezni valónk van, hogy a béke- szerződésekben foglalt sérelmek jóvátételét mi sem képzeljük el másképp, mint a megértésnek, a demokrácia követeléseinek minden egyoldalú nacionalista szemponton és elfogultságon való feliükerekedése utján. A két állam egymáshoz való jóviszonya ennek a megértésnek is csak útját egyengetné amellett, hogy megfelel a két fél érdekeinek, tehát kívánságának is. Stresemann tegnapi beszédét áifalénos diplomáciai mozgolódás követte Európában A nyilatkozat kedvező hatása Franciaországban — Anglia a német álláspont melleit — Tanácsülés Berlinben? — Francia minisztertanács — Pertinax: „nem lehet!" Berlin, november 20. Tegnapi számunkban jelentettük, hogy Stresemann német külügyminiszter betegségéből felépülve a birodalmi gyűlés tegnapi ülésén jelentős külpolitikai beszámolót mondott, amelyben mintegy ösz- szefoglalta a német külpolitika féléves eredményeit és törekvéseit. A beszéd tartalmát tegnapi számunkban vázoltuk. Jellemző Stresemann dr. abszolút tekintélyére, hogy nyilatkozatát a birodalmi gyűlés egyetlen képviselője sem zavarta meg közbeszólással vagy ellenkezéssel. Sött a nyilatkozat elhangzása után a parlament többsége percekig tartó ovációban részesítette a betegségéből felépült külügyminiszterit és Loebe, a ház elnöke, meleg szavakkal fejezte ki szerencsekivánatát Strege- mannak felépülése alkalmával. » Stresemann mindenekelőtt kijelentette, hogy felelősséget vállal mindazért, ami a német külpolitikában betegsége óta 'történt. A berlini diplomácia faproblémája ma is az, ami fél évvel ezelőtt volt: tat, amely szükséges ahhoz, hogy egy párt mandátumot kaphasson az országos képviselő- testületben. Minden voks, amely e párt ócskára esik, elveszett a magyarság számára. De miit szóljunk ahhoz, hogy Moháosyéfc a „zsidók választási közösségével" kapcsoltak? Detllliey antiszemitizmusa közismert és " igy érthetetlen, hogy a zsidó pártok választási szövetsége miként szövetkezhetett azzal a párttal, amely Lellley visszatérését szeretné előkészíteni. Ugyanolyan érthetetlen azonban az is, hogy Moháosyék miért kötöttek szövetséget egy kimondottam zsidó nemzeti alapon álló párttal. Minden, félreértés kikerülése végett ki kelll jelentenünk, hogy nekünk természetesen semmiféle kifogásunk nincsen, az ellem, ha valaki a zsidó va3M.su magyarokkal csinál közös politikát. Ellenkezőleg: a mi felfogásunk kezdettől fogva az volt, hogy a zsidóságnak, melynek kultúrája magyar, azokban a pártokban van a helye, amelyek, a magyar kultúráért, a magyarság nemzeti jogaiért és ezzel együtt a zsidó vallást? magyarokért küzdenek. Ugyanakkor a rajnai kiürítés, a lefegyverzés és a jóvátétel. Az egész világ tudatában van annak, hogy a Rajna-vidék megszállása ellentétben áll azzal a békülékeny és paciíikus politikával, melyet az európai hatalmak Locarno óta folytatnak. A német kormánynak elvitathatatlan joga van, hogy a kiürítést azonnali hatállyal követelje. A megszállás és a jóvátétel teljesen különálló problémák, melyeket nem lehet ösz- szekötni, miként azt Coolidge amerikai elnök legújabb beszédében, megái lapította. Senki Mai számunk IS ^ ^ ^ (18^3) szám * $SMrda ® 1928 november 21 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, A Szlovenszkói és mszinszkói ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága II„ Panská ulice negyedévre 76, havonta 26 Ke ; külföldre: nnlifibni nnnilnnin Í2, II. emelet Telefon : 30311 — Kiaaóévente 450, félévre 226, negyedévre 114, Főszerkesztő: ^ poilllKui napilapja Felelős szerkesztő: hivatal: Prága IL* Panská ul 12/111. — Tehavonta 38 Kc. Egyes szám ára 1«20 Ke DZURANYI LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA lefon: 30311.—Sürgönyeim: Hírlap, Praha A malkontensek pártja (fi.) Prága, november 20. Tegnapelőtt járt le a határidő, amikor a választási listák kapcsolását be kellett jelenteni. A listakapcsolás jelentősége abban áll, hogy a kapcsoló pártokat a mandátumok szétosztásánál egy pártnak tekintik és ezért rendszerint azok a párták szokták listáikat kapcsolni, azok szoktak egymással szövetkezni, amelyeknek politikai céljai nagy.jálén azonosak és ennek következtében- arra törekszenek, hogy fölös szavazataik el ne vesszenek, hanem — ha már az illető pártot nem erősitik — legalább a hozzájuk legközelebb álló párt vagy pártok javára essenek. Ezek az okok késztették az országos ke- resZtényszocia'Tista pártot és a magyar nemzeti pártot arra, hogy listáikat úgy az országos, mint a járási választásoknál összekapcsolják. A kiét pánt politikai céljai tökéletesen azonosaik, a taktikájuk között is legfeljebb árayalatbeti különbségek mutatkoznak és igy csak a legnagyobb mértékben helyeselni lehet a 'két párt vezetőségének azt az ethatározását, hogy szövetkeztek egymással és iiyképpen biztosították azt, hogy a szkrn- tániuoiraál * (magyarság és általában az őslakosság egyetlenegy rájuk esett szavazatot sem fog elveszíteni. Ugyanakkor a cseh ag-1 ráTpárt, « cseh iparos és kereskedőpárt, va-1 humánt a cseh nemzeti demokrata párt is kapcsolta listáit, ami tökéletes rendiben van, j hiszen mindhárom csoport a csehszlovák centralizmust szolgálja, mind a három tagja a kormánytöbbségnek és mind a három kimondottan polgári jelleggel búr. Magétól 'értetődő az is, hogy a csehszlovák szociáldemokraták szövetkeztek a csehszlovák szocialistákkal, ment mind a kettő a polgári koalíciót akarja megbuktatni, mind a kettő vissza szeretne kerülni a hatalom húsos fazekaihoz és azonkívül mind a kettő a csehoíil irányzatot képviseli Szlöveaszkón. Csodálkozni csupán ama magyar és német választók rövidL látásán lehet, akik e kapcsolás után akár a legeslegsovinisztább cseh párttal: a Kraimár nemzeti demokrata pártjával szövetkező í cseh iparos- és kereskedőpárttal, akár pedig a kisebbségekkel szemben talán még türel- metlenebb cseh nemzeti szocialista párttal: Benes pártjával egy vizen evező szociál-| demokrata pártra fognak szavazni. Mig a most fölsorolt kapcsolások az adott j politikai helyzetből és a tények logikájából í folynak, addig a Mohácsy János dr. vezetése I alatt álló „magyar kisgazda-, kisiparos- és , földmivespárt" és a „zsidó pártok választási , közösségének" kapcsolása egészen érthetetlen, i Már a Mohácsy János zászlóbontása is na-1 gyón furcsa, nagyon helytelen és nagyon j könnyelmű lépés volt. Furcsa volt, mert Mo- j hácsy János, aki tevékenyen résztvett a ma- j gyár kisgazda-, íöldmives és kisiparos párt-' nak, a magyar nemzeti párt előfutár] ánai j megalapításánál, azért fordított hátat ez i utóbbinak, mivel a pártban személyi ambi-! ciőit kielégiteni nem tudta és most régi el-: lenlábasaLval: Lelleyékkel fogott össze. Tudni, kell ugyanis azt, hogy listájának első jelöltje j Lelleynek egyik régi bizalmi embere, sőt' azonkivül ott szerepel a listáján Szappanos j Lajos is, aki mindig Lelleynek totuimfaktuma • volt. Lelley és Mohácsy tehát összeállott,! szócsövévé „A Napot" választotta és igy a j malkontensek gyűrűje teljessé vált. Ez a párt- alapitás nemcsak furcsa, de könnyelmű vál- j Jalikozás is, mert a vak is látja, hogy már ele- > ve sikertelenségre van kárhoztatva. Mohácsy j Jánosnak „A Napban" közzétett „programja" • egyetlenegy uj gondolatot sem foglal magá-1 bán, sőt még azt, sem mondja meg. hagy mi- \ képjpen képzeli ^a régi hibák" kikűszöbölé-i Budapest, november 20. (Budapesti szer- i kesztőségünk telefonjelentése.) A budapesti i lapok bőven kommentálják Masaryk elnölc- Inek a Sunday Timesben megjelent interjúját. ! A félhivatalos Budapesti Hírlap kiemeli, hogy ; az interjú Csehszlovákia nemzeti kisebbsé- I geiröl egy szóval sem emlékezik meg. ! Ezután részletesen foglalkozik Masaryk elnök és Benes külügyminiszter eddigi politikai pályafutásával. Majd igy folytatja: Hogyha Masaryk elnök egy liberális, lojális nyilatkozatot tesz, szinte percnyi pontossággal következik utána Benes éles nyilatkozata, aki kecses primadonna mozdulattal átdalolja a határon nekünk a mi nótánkat: a nem, nem sokát. Masaryk elnök nyilatkozatai azonban talán mégis alkalmasak lesznek arra, hogy feljegyezzük, hogy eltegyük a Sunday Times- nek azt a számát, amelyben készségét jelentette ki « becsületes vitára. Nos hát elnök ur, adjon alkalmat arra, hogy megkezdődjék a becsületes vita. Eltesszük a Sunday Times híradását azért is, mert Masaryk jónak látta, hogy eddigi érvelését. Már ebből is kitűnik, hogy az uj pártra semmi szüskég nincsen és egyedüli hatása csak az lehet, hogy itt-ott zavart kelt a tájékozatlan közönség soraiban és szétforgácsolja az erőket. Mandátumot az országos képviselő- testületben nem szerezhet, mert a csehszlovákiai választások nyolc éves történetének egyik legfőbb tanulsága az, hogy a dissziden- seknek, a malkontens eknek mindig meg kell bukniuk, hívják bár vezetőjüket akár Vrabec- nek, akár Préseknek, akár Stránskynak, akár pedig Lelleynek. íme Lelley a legutóbbi parlamenti választások alkalmával külön listát nyújtott be, de még húszezer szavazatot sem tudott összeszedni, nem hogy egy mandátumot lett volna képes szerezni. Az a lista pe- i dig, amelyet Mohácsy János egyik bizalmasa tavaly a komáromi községi választások alkalmával benyújtott, összesen 136, mond százharminchat szavazatot kapott, úgyhogy még a. városi képviselőtestületben sem tudott mandátumhoz jutni. Teljesen ki van. zárva tehát, | hogy a Mohácsy-féle pártlista meg tudja sze- 1 rezni azt a harmincöt-negyvenezeT szavazaazoníban mindig állást foglaltunk azok ellen a zsidó va'llájsu polgártársaink ellen, akik a .régi időiében magyaroknak vallották magukat — és ez/t tette az itteni zsidóság túlnyomó része — de most opportunista okokból egyszerre cseriben hagyják a magyarságot és zsidó nemzeti alapra helyezkednek. Az izraelita vallásit magyarok, a Herz Ignácot:, a Halmi Bélák, a Rosenberg Móricok éppen olyan magyarok, mint a katolikus és protestáns magyarok, de azok, akik magukat zsidó nemzetiségüeknefk mondják, önmaguk elismerik, hogy nem 'tagjai többé a magyar nemzetnek, hanem más nemzetiségűek, mint mi: szóval netnegálok. A „zsidó pártok választási közössége" pedig kimondottan zsidó nemzeti alapon áld és ezért nem lett volna szabad velük kapcsolni egy olyan pártnak, amely magát magyarnak mondja. Mohácsy ék végül abban is tévednek, ha azt hiszik, hogy a „zsidó választási szövetség" segítségével mandátumot szerezhetnek, mert ha ez a szövetség valakinek előnyt nyújt, úgy ez ovye- dlüfli „ja zsidó pártok választási szövetsége" JieJz.