Prágai Magyar Hirlap, 1928. november (7. évfolyam, 250-274 / 1877-1901. szám)

1928-11-03 / 251. (1878.) szám

7 Í928 november 3, smmtomL .... ____________________________ nsR£GArMAG$^‘l®rtt^ ^ü iP™1———————*——■Mgp———^—1—M—MM—M—— Az áítamügyész a legsúlyosabb büntetést, a höíéláltali halált kérte a nagybiccsei banditák vezérének fejére, Bognárra összemérte pengéjét a vád és védetem — Bognár az utolsó szó jogán is a háborúi és a társadalmai vádolja és fcegyeltfliensféggel hajtotta végre, agy dol­gozott, mint egy precíz ölőmasina. Amikor a banditáik fegyverhez jutottak, nem azért vették ezeket magúikhoz, hogy játsza­nak velük, hanem öljenek. Már előre tudták, hogy ha valaki meg akarja őket akadályozni Az ügyész halálbüntetést kér 'Ár, ügyész ezután vázolja a nagybiocsei bankrablás lefolyását és Bognár, valamint Marki szerepét. Gajdosikot, a bankba betévedt fatiszt vi­selőt Bognár szarta agyon. Marki vallomása teljesen valószínű, Marki szemébe mondta Bognárnak, hogy ő szúrta le Gajdosikot. Bognár maga is beismerte, hogy ő kezdte meg a szurkálást. Az orvosi szakvéle­mények viszont egyetértenek abban, hogy a halálos szúrások egy kéztől származnak. Gaj­dé sik meggyilkolása nem a véletlen müve volt. Az ügyész ezután emelt hangon arra kér­te az esküdteket, hogy Bognárt két rendbeli gyilkosságban, egy rendbeli gyilkossági kis őr­letben és rablásban mondják ki bűnösnek és vele szemben alkalmazni kell a maximális büntetést, amely a kötéláltali halálra szól. Markit egy rendbeli gyilkosságban bűn segéd! bünrészességgel és a Nirschy-féle gyilkosság­„Az igazi bűnös a szörnyű nyomor“ a rablásban, meg fogják Ölni, tehát előre megfontolt gyilkosságról van szó. A tervet Pozsonyban eszediték ki, annak végrehajtásá­ra ellutaztiak Nagybiccsére. Hogy mennyire tervszerűen dolgozlak, bizonyltja az is, hogy Bognár helyszíni rajzot készített a nagybics- cseá baníkróL bán pedig szándékos emberöléssel vádolja és vele szemben a büntető törvénykönyv teljes szigorát kell alkalmazni. Az ügyész beszéde folyamán érdekes párhuzamot von Bognár és Lecián között. Az ügyész Leciánt degenerált, romantikus em­bernek állítja be, mig vele szemben Bognár intelligens, energikus, raftfinált bűnöző, aki valósággal gyilkológép volt. Még egy gyilkosság? Az ügyésznek beszéde után érdekes tar­talmú levelet kézbesítenek, özv. Matyasov- szky Auxélné liptóselmeci nő, akinek férjét 1926 szeptember 16-án meggyilkolták és a gyilkosság felderítetlen maradt, arra kéri az ügyészt, hogy küldje ki Filsinger detektivfcJügyelőt nyo­mozásra Liptós elme ere, mert az a gya­núja, hogy a férjét is a nagybiccsei ban­diták gyilkolták meg. Pozsony, november 2. (Pozsonyi szer­kesztőségiünk telefonj elöntése.) A nagybiccsei bűn per u tolsó tárgyalási napjának eseményei drámai gyorsasággal peregnek. Ma hangza­nak el a vád- és a védbeszédek, azután az esküdtek meghozzák verdiktjüket. A törvény­szék épületén meglátszik, hogy ma van az utolsó tárgyalási nap. Az érdeklődők százával ostromolják je­gyekért a törvényszék elnöki hivatalát, amely azonban uj jegyet egyáltalán nem adott ki. Ebinek dacára a terem teljesen meg­telt és különösen sok nőt tlátni. Az újságírók padsora mögött ül magáharosikadtan Bognár Lajos édesanyja, aki minden izében reszket­ve lesd a tárgyalás mozzanatait. Le nem veszi könnyes szemet fiáról, akit szerdán kivételes engedély alapján meglátogathatott a fogházban és akivel 10— 15 percág elbeszélgethetett. A teremben sári csend van, mindenki suttogva beszél. Ma kü­lönösen komor képet öltött magára a főtár- gyaMsá 'terem. Az elnök előtt feszület áll két gyertyával. A rádium mellé Pozsony két leg­erősebb detektivjét rendelték ki szolgálatté­telre, akik az emelvény mellett minden eshe­tőségre készen helyezkedtek el. A terem tele van csendőrökkel, rend­őrökkel, fogházőrökkel és detektivekkel. A hallgatóság találgatja, hogy milyen bünte­tést öcapnak a vádlottak. Fogadások is tör­ténnek, majdnem mindenki halálos ítéletet vár. Bognár izgatott, Marki letargikus Marki Mátyás teljes letargiába® M a vádlottak padján. Néha-néha felemeli a fejét és végignéz a hallgatóságon. Ennek az em­bernek valami gyermekes van a szemében, hisz jóformán gyerekember még, 19 éves volt mindössze, amikor elkövette a Nirseby-féle gyilkosságot. Bognár rendkívül izgatott, ami erősen látszik rajta. Arca borostás, sze­mei vörösek, ami elárulja, hogy egész éjszaka le nem hunyta a szemét. A tárgyalás 'megkezdése előtt odafordul ügy­védjéhez és a következőket mondja neki: —Ügyvéd ur, maga tudja, hogy rossz sorsom vitt ebbe a bűnbe. Mindenre el va­gyok készülve, tudom, hogy mi vút reám. Nem félek a haláltól, de azért kövessen el mindent, hogy a halált elkerüljem és legalább életfogytiglani fegyházat kapjak. Borecky védő igyekszik megnyugtatni, ami azonban nem nagyon sikerül neki. Bog­nár maga is érzi, hogy oly súlyos a vád el­lene, hogy nehéz elkerülnie a kötelet. Különös véletlen, hogy ma a bünper né­hány hivatalos szereplője nincs a legkitűnőbb egészségi állapotban. Formanek államügyészt angina 'kínozza, ezért vádbeszédét egészen csöndes hangon tartja. Terebessy elnök sem egészséges, de minden erejét megfeszíti, hogy eí tudja látni feladatát Borecky védő is kínzó bántalmakról panaszkodik. A kérdések A tárgyalás megnyitása után a bíróság visszavonult, hogy felülvizsgálja az esküd­tekhez intézendő kérdéseket HáTomnegyed- ifciz óráig tartott a bíróság tanácskozása, mely után Terebessy elnök felolvasta az esküdtek­hez intézendő kérdéseket Bognárra vonatkozólag 5 csoportban ösz- szesen 17 kérdést tett fel a bíróság, mig Markira vonatkozólag 4 csoportban 21 kérdést, az esküdteknek tehát 38 kér­désre kell felelniük. A kérdések között szereped Bognárra vonat­kozólag a gyilkosság vádja Gajdosik és Kra- tochwiÜ! csendőr esetében, a gyilkosság! kí­sérlet vádja Urban csendőr esetében, vala­mint hatóság elleni erőszak büntette, tiltott fegyverviselés stb. Markira vonatkozólag a nagybiccsei gyilkosságban, és rablásban a tettestársd, illetve bűnsegéd! bűnrészese ég szerepel az esküdtekhez intézendő kérdések között, mig a Nirschy-féle gyilkosságban a szándékos emberölés és rablás vádja szere­pel a főkérdések között. „Vádolom .. “ Formanek álilamügyész fél 11 órakor kezdi meg hatalmas vádibeszédét, amely öt­negyed óráig tartott, önök hivatva vaunak arra — mondja az esküdtek felé fordulva —, hogy ítélkezzenek élet és halál fölött. A bűnösök közül ketten elvették méltó büntetésüket, a másik kettő önök előtt áll, hogy ítéletet mondjanak fölöttük. Bognár, a főlettes, hírhedt bandita, akinek bűncselekményeiről egész Középeurópa be­szél. Bognár büncse4etemónye»t hidegvérről Az elnök most szünetet rendelt el, amely­nek elteltével déli 12 órakor Borecky Kálmán dr., Bognár védője tartja meg védőbeszédét, amely szintén egy órán át tartott Azzal kezdi beszédét, hogy a nagybiccsei bankrablásból tulajdonképpen az újságok csináltak nagy szenzációt. Itt van Pobedéni esete, ahol hét cigányt megöltek és az újságok mégis csak szűkszavú közleményekben adtak róla hirt. Az ügyész bestiális gonosztevőknek állítja be védencét, pedig ime, a gy önge Hacimak fiával együtt le tudta fogni és megkötözni azt a Bognárt, akit egy egész csendórhodsereg üldözött Figyelmezteti az esküdteket, hogy objek- tiven vegyék szemügyre a tárgyaláson történ­teket. Az ügyész úgy állítja be a dolgokat, hogy Bognár volt az egész társaság vezetője. Az a véleménye, hogy sem Andrásinak, aki rovott múltú ember volt, sem Pihodnának, sem Markinak nem volt szüksége vezetőre. A vezető, amely őket ebbe a bűncselek­ménybe hajtotta, a munkanélküliség, a szörnyű nyomor volt Fontos annak eldöntése, hogy ki okozta Gajdosik halálát. Nem hiszi senki, hogy Marki a kritikus időben kártyával játszadozott vol­na. Valószínű, hogy miután Markinál is volt kés, ő is használta kését. KratochmLl csend­őrőrmester halálának körülményei nem nyer­tek tisztázást. A csendőrt minden valószínű­ség szerint Pibodna ölte meg. Máskülönben nem lett volna öngyilkos. A rab­— Tekintetes bíróság, mélyen tisztelt elnök nr! Én nem születtem Rablónak, anyám eng[em nem szült mblónak... (odamutatotl a második pádban ülő édesanyjára.) Harminc esztendős (ko­romig senkit nw|g nem loptam, húszéves koromig odabaafci voltam a békés családi otthonban. Ekkor besoroztak három esztendőre katonának. A ka­tonáskodás nyole évig tartott. Mikolr hazajöttem, szülői otthonom nem volt, tönkrement a szülői otthonom. Azért lettem csavargó s a társadalom söpredékévé. Ki adott Volna nekem meleg szobát és meleg otthont? összejöttem a szenvedőkkel, akikkel metgállap adtunk abban, hogy ha máskép­pen nem megy, erőszakkal szerzünk pénzt, hogy éhen ne haljunk. Szenvedtem a hazámért, iaz oszfirák-mjagyar monarchiáért. Csehszlovákiáért is 6s mikor hazajöttem, nem volt otthonom. Nekem is jogom volt élni. Hol volt az én otthonom, ami­kor hazajöttem. Háromszor folyt a vérem ezért a hazáért és mikor hazakerültem, akkor az apámnak elpusztult a szőlője, adó terhekkel agvon- sujtották az édesapámat, úgyhogy kénytelen volt engem kiűzni a házából. Sokszor kést fogfott rám, lás következményeitől nem félt, hiszen hat évet töltött börtönben rablás miatt, de sokkal inkább tartott a gyilkosság következményeitől és ezért ölte meg magát. Borecky ezután fel­olvassa a magyar királyi kúria egy döntvé­nyét, amely szerint a gyilkosság kritériuma a feltétlen ölési szándék, a vagyleges szándék nem állapit meg gyilkosságot. Kéri az esküd­teket, hogy erre a döntvényre feltétlenül le­gyenek tekintettel és amikor védence, e sze­rencsétlen ember felett ítélkeznek, úgy Ítél­kezzenek, hogy jusztiemord ne történjen, mert egy elvesztett emberéletet többé már nem le­het visszahozni. Az utolsó szó jogán ... Délután egy órakor az elnök a tárgyalás foly­tatását délután három órára tűzte ki. A délutáni tárgyaláson Spiegel Béla dr. Marki Mátyás ki­rendelt védője emelkedik szólásra, aki mintegy félórás védőbeszédet mond. Elbeszéli Marki gye­rekkorát. Már korán rossz társaságba került és Így züllött el. A nsogybiocsjef rablásban védence Bognár szuggesztiv hatífaa áLatt vett részt. Ezután Formanek államügyész reprikázott Bo­recky védő ama kijelentésére, hogy a társadalom a bűnös, azzal válaszol, hogy ha így lenne, ak­kor be kellene csukni a bíróságokat és szanató­riumokat kellene nyitni. Ezután az elnök a vádlottaktól megkérdezi, akarnak-e az utolsó szó jogán fölszólalni. — Igén -— mondja Bognár és ünnepélyes póz­ba vágva magát az esküdtek felé fordulva, drá­mai hangon a következőket mondja" agy fcergtetett el azzal, hogy menj oda, ahol hó­dig voltál, én nem tudlak eltartom. Nem vált ott­honom, a király sem tartott el, az is ehnedakült ai országból. Találkoztam sartsüldözött emberitek­kel és elvettük a feleslegét annak, akinek m nem kellett Az elnök figyelmezteti Bognárt, hogy ne a publikumhoz beszéljen, hanem az elnök felé, mi­re Bognár az elnök felé fordulva igy folytatja beszédét; — Igaz, Hogy nem helyesleim azt, amit tet­tem, de kéregétől sem mehettem, mert akkor a csendőreiig elfogott volna. A gyárakat leépítet­ték, kéf-hárwm ember dóig ázik kétszáz ember helyett. Munkanélküli voltam, tehát nem tudnám mást tenni, mint rabolni. Gyilkosságot nem kö­vettem el, csupán rablást. Bognár ezzel befejezte védőbeszédét Az elnök azután megkérdezi Markit, hogy akar-e fölszólalni, mire Marki halk hangon ezt válaszolja: — Nekem nines semmi mondanivalóm. Az elnök még egyszer felolvasta^ az esküd­tekhez intézendő kérdéseket, majd délután négy BALL PALAIS THEATRE ALHANBRA Pr&ha, Vác la vaké nám. Telefoni 29641. A világhírű FRATELLINIEK vendégfellépte Előkelő magyarok találkozóhelye órakor az esküdtek visszavonultak tanácskozni. ítélet a késő esti órákra várható. Az esküdtek verdiktbe Az esküdtek egyórai tanácskozás otá® este 7 órakor meghozták ‘verdiiktjüket, mely szerint Bognár Lajost bűnösnek mondották ki egyrendboli gyilkosság, egynendbeli rab­lás és hatóság elleni erőszak bűntetté­ben, mig Marki Mátyást mint tettestársat egyrendbeli gyilkosságba®, a Nirschy- féle ügyben pedig szándékos ember­ölésben mondták ki bűnösnek. Az ítélet: Bognár kötél általi hálál, Marki életfogytiglani fegyház Pontba® fél nyolc órakor hirdeti ki a bí­róság ítéletét, amely szerint a törvényszék m esküdtek verdiktje alapján Bognárt kötél általi halálra, mig Marki Mátyást életfogytig- lani fegyházra Ítélte. Az ítéletet a zeniolt te­remben Terebessy elnök halálos csendben hirdette ki. A védők fellebbezést jelentettek be a% Ítélet ellen. rHiREic^. A PRÁGAI MOZIK MŰSORA ADRIA: A vihar. (Camilla Horn.) 2-ik hét FLÓRA: Hány Pici legerősebb fegyvere. HVEZDA: A vihar. (Camilla Horn.) Meghosszab­bítva. JULIS: A koldusdiák. (Észtérházy Ágnes, Harry, Liedtke.) LIDO: Moulin Rouge, vagy a primadonna Málta, LUCERNA: Tamás bátya kunyhója. (Mark Twain utón.) METRÓ: A ssép Heléna. (Korda Mária 6a Rkar­do Cortes.) SVETOZOR: Kweninta Amta. (Grata Garbó,) Utolsó hét. NÉHA Ügy néha, mintha öreg imakönyv volnék. * • Melyből fonnyadt női kél ssedi ki Reszketősen Préselt virágait, Máskor, mintha kertnek rózsabokra tennék, Amely az őszi dérbe hullatja Lágy szirmait: Megfagyott álmait; Néha, mintha heverő hegedű volnék, Melyben várakozón szunnyad óznak A Tegnapok: Elfelejtett nóták, > Máskor, mintha frissen szántott mesgye lennék, Amely mellé a tavaszi ekék A Holnapnak Termő ágyát rőjják; Néha, mintha ódon, bús zongora volnék, Melyen láthatatlan ujjak vernek Nyári estén Régi, szép emléket, Máskor, mintha az a szenvedő szív lesnék* Mely fájdalmas dobogásban várja, Hogy az a dal Mikor ér már réget. Eperjes, 1928. október 9. Petráesi P. Pál — Tisza István halálának tizedik évfor­dulója. Budapesti szerkesztőségünk telefo­nálja: Tisza István gróf halálának tizedik év­fordulója alkalmából a Tisza István társas­körben tegnap este kegyeletes ünnepség volt, Beöthy László megnyitó szavai után Zsitvay Tibor, a képviselöház elnöke, hatalmas be­szédben emlékezett meg Tisza kiváló egyé­niségéről, az országnak tett nemes szolgála­tairól és mártírhaláláról. — Polák Gyula dr. emlékezete. Kassá­ról jelentik: Mindszentek napján az országos keres ztényszooiafeta párt kassai vezetősége Grosschmid Géza dr. szenátor és felesége, Wirtth Gyula pártigazgató, Fledschmann Gyu­la dr. főtitkár és Tost László központi titkár vezetésével kivonult a temetőbe és a párt nagy halottja és a város egy év előtt oly tra­gikus körülmények között elhunyt helyettes polgármestere iránti kegyelete jeléül hatal­mas koszorút helyezett d Polák Gyula dr. sírján, amelyre a város is díszes koszorút küldött. A pá.rítagok és az elhunyt nagyszá­mú barátainak kegyeletes zatándoklásft a ké­ső esti órákig tartott, Bognár lángoló vádbeszéde a háború és a társadalom ellen Siessen előfizetni a Képes Hétire

Next

/
Thumbnails
Contents