Prágai Magyar Hirlap, 1928. november (7. évfolyam, 250-274 / 1877-1901. szám)

1928-11-03 / 251. (1878.) szám

6 1928 november 3, wamKai Az amnesztia-rendelet gyakorlati magyarázata A köztársasági elnöknek a jubileum napján kibocsátott amnesztia-rendeletével kapcsolatban jogásza körökből a következő összefoglalást kaptak: I. Pertöriés. Ax I. cikk értelmében a bűnvádi eljárás nem indítható meg és ha megindittatott volna, beszün­tetendő, az 1928. október 28-ig elkövetett és az 1925. évi 50. számú törvény 11. §-éba (remdtör- vény) ütköző vétségek és kihágások esetében. Ezekben az esetekben tehát teljes pertörlés (abo- lició) következik be. A rendtörvény most idézett 11. §-a a követ­kezőképpen szól: „Aki két vagy több személy előtt a köztár­sasági elnököt vagy annak helyettesét rágalma­zással, szidalmazásokkal vagy megvető kijelenté­sekkel becsületében sérti, vagy őt a közgunynak teszi ki, továbbá, aki őt gyanúsítással illeti, ha­bár hídja, hogy ezáltal becsülete komolyan ve­szélyeztetik, kihágás miatt 8 naptői 6 hónapig ter­jedhető elzárással büntettetik“. Abban az esetben, ha a vádlott az elnöksér­tést nyilvánosan vagy szemtől-szembe az elnök­kel, illetőleg helyettesével, avagy két, vagy több személy előtt különböző alkalmakkor ismételten követte el, vagy ha az elnököt tettlegesen meg­támadta, a cselekmény 11. §. 2. bekezdése értei­tekében vétséggé minősül és 1 hónaptól 1 évig ter­jedhető fogházzal büntettetik. A bűnvádi eljárás megindítását vagy folytatását gátló akadály ter­mészetesen ez esetben is fennáll és az eljárást nem szabad megindítani, illetőleg be kell szün­tetni. V .W n. SzoPasijtbb értelemben vett amnesztia. Itt a kiszabott büntetés nagysága szerint két esetet keÚ megkülönböztetni. .1. Az 1928 október 28-ika előtt elkövetett bűncselekmények miatt 1 hónapnál nem hosszabb időtartamra kiszabott szabadságvesztés, illetőleg hátralevő része nem hajtható végre. Abban hz esetben, ha valakit feltételesen ítéltek el, tehát a büntetés végrehajtását a bíróság felfüggesztet­te, úgy a büntetés jogkövetkezményei meszünnek és az elitélést meg nem történtnek kell tekin­teni, de csak azzal a feltétellel, hogy az elitéit a bűncselekmény által elkövetett kárt erejéhez ké­pest a bíróság által előirt módon, jóváteszi, vagy pedig a sértettnek elégtételt szolgáltat, mégpedig akár önként, akár pedig a bíróság által megálla­pított határidőn belül. Minthogy a törvény itt nem beszél kifejezetten csak a jogerőssé vált büntetésekről, az említett föltételek alatt a bün­tetés akkor is kegyelem alá esik, ha a büntetés jogerőre még nem emelkedett. 2. Az 1928 október 28-ika előtt jogerősen egy hónapnál hoszább, de 4 hónapnál rövidebb tar­tamú szabadságvesztésre elítélt személyeknek büntetésüket nem kell kitölteniük, ha a) a bíró­ság elsőizben büntette meg őket, vagy csak a [rendtörvény III. fejezetébe ütköző vétségről, vagy kihágásról van szó, b)* ha az illető személyeket a kegyelmi rendelet hatályba lépésétől számított két éven belül újabb szabadságvesztés büntetésre Inéin ítélik el. Az elítélésnek e két feltétel mindegyikét (teljesíteni kell, tehát abban az esetben, ha a de­likvenst a rendeletben megállapított két éven ibelül más bűncselekmény miatt szabadságvesztés­sel sújtják, úgy a reá előbb kiszabott büntetést ia kegyelem dacára is végre fogják hajtani. A írendtörvény alapján elítéltek megkegyelmezésé- inek nem akadálya az, hogy akkor már többször megbüntették őket, a másfajta bűncselekmény jmiatt elitéltek a III. cikk szóhangzata szerint azonban csak akkor részesülhetnének kegyelem­ben, ha büntetlen előéletüek. A VI. cikk kifeje­zett rendelkezése értelmében azonban egy előbb kiszabott pénzbüntetés vagy kitöltött, avagy fel­tételes (felfüggesztett) elitélés, amennyire az el­itéit megállotta a helyét, nem akadálya a kegyel­mi rendelet alkalmazásának. Meg kell még je­gyezni, hogy a rendelet III. cikke ugyan kifeje­zetten jogerős büntetésekről beszél, de a VII. pikk értelmében kegyelemnek -helye van akkor (ia, ha az ítélet 1028. október 28. nem emelke­dett ugyan jogerőre, de később annak folytán vá- ílik jogerőssé, hogy a) jogorvoslatot nem vettek igénybe, b) azt viszavonták, c) azt csak a vádlő rvette igénybe és nem járt eredménnyel, vagy pe­dig oly eredménnyel, amely nem zárja ki a ke­gyelmi rendelet alkalmazását. A rendtörvény fent idézett III. fejezete a kő­vetkező bűncselekményekre vonatkozik: tiltott fegyverkezés, a kőznyugalom megzavarása, törvé- hyes kötelezettségek nem teljesítése és cselekmé­nyek elkövetésére való felhívás, bűncselekmé­nyek feldicsérése (laudatio criminís), államelle­nes szövetkezés, hamis hírek terjesztése, a Habsburg-ház tagjainak visszatérése vagy vissza­térésük támogatása, durva illetlenség a köztársa­sággal szemben, katonai bűncselekményekre való /rábírás vagy azok támogatása, katonák tiltott to- íborozása. meg nem engedett tudósítások, a köz­társaság védelmének veszélyeztetése, a közigazga­tás vészéiyezletése valamely közege által és til­tott szobrok el nem távolítása, illetőleg felállí­tása. Amennyiben a fent felsorolt esetekben a bíró­ság a büntetés végrehajtásának felfüggesztését rendelte el, úgy » büntetés jogkövetkezményei megszűnnek és az elítélés úgy tekintetik, mintha he sem következett volna, d.e itt is csak azzal a (feltétellel, hogy az elitéit az okozott kárt erejé­hez képest jóyáteszi, vagy elégtételt szolgáltat. Az általunk a 2. 'és 3. pontban fölsorolt ese­tekben. amennyiben a többi törvény feltétele ftmáorog, nemesedi • 03*a4sé«re8KtéeWlnte*ást, m A berlini amerikai nagykövei a világ legbékésebb nemzetének mondja Németországot Uj adatok a német-amerikai közeledéshez - „A németek dolgoznak és nem esnek kétségbe" — „Lefegyverezve és védtelenül a felfegyverzett államok között" Brockway teherautók, autóbuszok a legtökéletesebbek — Kérjen ajánlatokat MOTOR IMPORT, Bratislava, Royko-u. 2/a1 Newyork, november • 2. Schurman berli­ni amerikai nagykövet, aki pillanatnyilag Newyorkban tartózkodik, a kereskedelmi ka­mara tegnapi bankettjén beszédet mondott a német- amerikai viszonyról s feltűnő módon magasztalta Németország politikáját és föl­lendülését. — A legnagyobb csodálattal tekintek a né­met népre. Mi amerikaiak állandóan szemünk előtt tartjuk, hogy Németországot az Egye­sült Államokhoz rendkívül szoros, szinte vér­szerinti kapcsolatok füzük. Ha igaz, hogy népiünk három hatoda angol ás skót eredetű, akkor az is igaz, hogy leg­alább egy hatod Németországból száinna- zik. A németek épp úgy hozzájárultak az ameri­kai lenit ura kiépítéséhez, mint a hollandok, vagy az írek. Németország állandóan meleg rotkonszenwel figyelte az Egyesült Államok * III. kialakulását és négy legnagyobb emberük az elmúlt százötven év alatt, Nagy Frigyes, Kant, Goethe és Bismarck gyakran csaknem a ra­jongás hangján beszéltek rólunk. A világhá­borút nem szabad másnak tekinteni, mint egy éjszakai lidércnyomásnak, amely szerencsé­sen elmúlt. — Manapság nehéz volna békésebb nemze­tet találni a németnél. Ez az ország pilla- ncdnyüag lefegyverezve és gyámoUalmml él a félfegyverzett ellenségek között, de bi­zonyos, hogy a néemtekben ma nem annyi­ra a háborús erő hiányzik, mint inkább a háború akarása. — Németország még nagy pénzügyi tá­mogatást várhat Amerikától. A német köz­gazdaság gyönyörűen prosperál, mert a biro­dalomban mindenki dolgozik és senki sem esik kétségbe. 1 tusán MrtNM földműves szövetség az őslakosság együttműködését kívánja A gáif nagyjetefltöségB végrehajtóbizottsági ülést tartott — A ruszin nép és az állami jubileum üngvár, november 2. A niszimság legna­gyobb politikai pártja, az Autonóm Földimü- vesszövetség az elmúlt napokban Munkácson a Csillag-szálló termében országos végrehaj- töbizottsági gyűlést tartott, amelyen Ruszin- szfcó és Szlovenszkó területéről 207 ruszin de­legátus vett részt. A gyűlés iránt Ruszinszkó egész politikai közélete nagy érdeklődéssel viseltetett, mert a ruszin nép politikai állás­pontját a jubileumi ünnepségekkel kapcsolat­ban kiváltképpen az autonóm földműves szö­vetség volt hivatott leszögezni. A gyűlésen az elnöki megnyitó után Kár­tyák János, a párt pár lamenti képviselője mondta el 'beszámolóját parlamenti tevékeny­ségéről, valamint informálta a végrehajtóbi- zottságot legutóbbi genfi útjáról. Utána Ka- minszky József dr. a közgazdasági reform tör­vényéről tartott előadást, majd Demkó Mi­hály, a párt országos főtitkára a páirtszerve- zés munkáiról számolt be. Nagy érdeklődést keltett Rródy Antdrej- nek, a párt politikai főtitkárának referátuma a párt 'politikai működéséről, programjáról és célkitűzéséről. Bródy ismertette a ruszinoknak a cseh­szlovák köztársasághoz való csatlakozását, az amerikai 'ruszinok határozatát, amelyet a ru- szánszkóiak előzetes tudta nélkül hoztak meg, azután beszámolt a ruszin ráda szerepéről, amelyet a katonai diktatúra idején Ungvárott néhány jobbára ismeretlen, vállalkozó szelle­mű ember alkotott meg. A ráda embereiről azonban a kárpátorosz nép soha tudomást nem vett. Beszédének további részéiben meg­állapította, hogy a kormány a békeszerződés­nek Ruszinszkóra vonatkozó részét nem telje­sítette. A köztársaság tízéves jubileumi ün­nepsége alkalmából tehát a ruszin nép őszin­te melegséggel üdvözli a felszabadulását ün­neplő cseh népet, de őszinte sajnálatára a kormány szerencsétlen, tízéves politikája miatt nem ünnepelhet együtt vele. A párt politikai célkitűzéseiről beszélve kijelentette, hogy az autonóm szövetség a Ru- szinszkőban élő nemzetek, fajok és felekeze­tiek testvéri ‘megértését és együttműködését kívánja. Az országos végrehajtóbizottság a referá­tumokat egyhangúlag tudomásul vette és ez­zel a nagyjelentőségű ülés véget ért. de a pénzbüntetést sem hajtják végre, legyen az akár fő-, akár pedig mellékbüntetés. Azt, hogy a kegyelmi rendelet alkalmazható-e és ha igen, Jnely határozmánya, az a szábadságvesrt és­büntet ősnek tartama szerint Ítélendő meg, ame­lyet a bíróság behajthatatlanság esetére kisza­bott, ami az ítéletből tűnik ki. A* a szabadság- Vesztésbüntetéfl, amelyet valamely pénzbüntetés behajthatatlanságának esetére mellékbüntetésként szabtak ki, a főbüntetéshez számítható. III. Az 1928. okóber 28-ika előtt 1 hónapnál hosszabb, de 4 hónapnál rövidebb szabadság- vesztésre ítélt személyek, amennyiben büntetlen előéletüek, viszonyaik bizonyos jogok, állások és jogosítványok elnyerésének lehetőségét, valamint választójogukat. A kegyelemnek ez a fajtája te­hát nem föltételezi azt, hogy az elitéltet elsőiz­ben, illetőleg csak a rendtörvény TIl. fejezetébe ütköző vétség vagy kihágás miatt ítélték el légyen, sem pedig azt. hogy két éven belül ne ítéljék el újabb szabadságvesztésre. A VII. feje­set ama rtmdelkeaése, bqgy # pénzbüntetés, va­lamint a kifogástalanul eltöltött szabadságvesz­tés, illetőleg a büntetés felfüggesztése esetén a kifogástalanul eltöltött próbaidő nem akadálya la kegyelmi rendelet alkalmazásának, természete­sen ide is kiterjed. IV. Míg a fent fölsorolt esetekben a kegye­lem m elitéit minden további kérelme nélkül be­következik, addig abban az esetben, ha bármilyen (nagy pénzbüntetésről vagy egy évet meg nem haladó szabadságvesztés! büntetésről van sző, amely már az előbbi jogcímeken nem esik kegye­lem alá, az elítéltnek a büntetés törlését külön kell kérnie. Ez nem tagadható meg tőle, ha a) la bűncselekmény által okozott kárt megtéríti és |b) attól a naptól, amelyen a büntetés kitöltetett, elengedietett. vagy elévült 1928 október 28-áig az 1928. évi 111. számit törvényben megállapí­tott próbaidőnek legalább a fele, de minimálisan három év eltelt. Oly egyéneknél akik a bűncse­lekményt huszadik életévük előtt követték el, a próbaidő egy harmadának, de itt is minimálisan Jugoszlávia az osztrák-német csatlakozás mellett Belgrád, november 2. A Novosti mai szá­mában feltünéstkeltő cikket ir az osztrák csatlakozás problémájáról. A cikk többek kö­zött a következőket mondja: — Mlint ismeretes, a csatlakozást első­sorban Franciaország, Olaszország és Cseh­szlovákia ellenzik. Franciaország hatására a kdsanatant többi állama és Lengyelország is a csatlakozás ellenzőinek táborába szegődött. Franciaország fél Németország megerősödé­sétől és a középeurópai egyensúly eltolódásá­tól s ezéTt ellenzi a csatlakozást. A fascista Olaszország a csatlakozásban Németország­nak az olasz határig való előretörését látja, ami az olasz politika szempontjából föltétle­nül veszedelmet jelent. Csehszlovákia viszont érzi, hogy a csatlakozással a hatalmas német birodalom kínos ölelésébe kerülne. Ezzel szemben Jugoszlávia örömmel üdvö­zölhetné a csatlakozást. Általa Ausztria helyett egy hatalmas szomszédot kapna, amely Jugoszlávia szempontjából teljesen veszélytelen, viszont jelentősen ellensúlyoz­ná az olasz fascizmus túlkapásait. Gazdasági szempontból pedig egyenesen ál­dás volna Jugoszláviára, ha a hatalmas német ipar-birodalom közvetlen közelébe kerülne. Ami Jugoszlávia szempontjából a csatlako­zás ellen szól, az az, hogy a mai status quo eltolódását jelentené, azaz esetleg preceden­sül szolgálna a békeszerződés egyéb rendel­kezéseinek megváltoztatására. Halálra ítélték a gyilkos budapesti cipészsegédet Budapest, november 2. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjeletése.) A büntető tör­vényszék ma hirdette ki az ítéletet Urbán Sándor cipészsegéd gyilkossági bűnügyében. Ez év májusában Urbán Sándor agyonszurta kedvesét, Gazda Juliskát. Gazda Julis Varsa Kálmán műépítész szakácsnője volt. Urbán Sándor, miután a szakácsnőt meggyilkolta, a műépítész szekrényéből ruhákat és fehér­neműt lopott el. A törvényszék Ítéletét nagy érdeklődés mellett hirdette M. A bíróság bű­nösnek mondta ki a cipészsegédet a gyilkos­ság és rablás bűntettében és ezért kötéláltali halálra ítélte. Urbán Sándor egykedvűen, szemrebbenés nélkül fogadta az itéletets an­nak elhangzása után röviden csak annyit mondott, hogy fel ebbe zést jelent be az ítélet ellen. Holnap kezdődik meg Parisban a ülnmenstein-ügy főtárgyalása Páris, november 2. A Bilimenstein-féle k t öv én yha mi si tás ügyében holnap kezdődik meg a főtárgyalás a párisi törvényszék tizen- egyedik büntetőtanácsa előtt. A lapok szerint a főtárgyalás valószínűleg több hétig fog el­tartani. Hetente háromszor lesz tárgyalási nap és a trágyalást Gauthier törvényszéki elnök vezeti. — Ünnepség a komáromi saeminárium alap­kőié tétele alkalmával. 1925-ben indult meg a mozgalom a komáromi magyar szeminárium és in- temátus létesítésére, amely a szlovenszkói ma­gyar papnevelés mostoha ügyén kíván segíteni. Hosszú és fáradságos előkészítő munka után a ma­gyar esperesi kerületek és a katolikus hívek áldozatkészsége révén az ügy annyira előreha­ladt, hogy november 5-én megvalósul a szeminá­rium alapkőletétele nagyfényü 'ünnepség kereté­ben. Az ünnepségen Jantausch püspök, apostoli adminisztrátor Öméltósága betegsége miatt nem vehet részt és helyette Franciscy Lajos dr. szená­tor ur fogja a szertartásokat végezni és az ünnepi beszédet mondani. A/műsor a következő %10 óra­kor önepélyee szentmise, utána fölvonulás a hely­színre, az alapkő ünnepélyes megáldása, ünnepi beszéd és társasebéd. Az ünnepséggel kapcsolat­ban Gregorovits Lipót nemzetgyűlési képviselő a következő fölhívást bocsátotta ki. A katolikus magyarság ezen közkincsét képező ünnepélyére minden katolikus magyar testvérünket tisztelet­tel meghívunk és őrömmel várunk. A szemiiná- rium-internátus bizottság nevében Gregorovits Lipót, a bizottság pénztárosa. A társasebédre a komáromi plébánián kell jelentkezni. Reméljük, hogy a felhívás visszhangra talál a katolikus ma­gyarság körében és nemcsak egyesek, hanem a hitközségek és az iskolaszékek is kiküldöttjeik utján megjelenésűkkel a® ünnepély fényéi emelni tagját.

Next

/
Thumbnails
Contents