Prágai Magyar Hirlap, 1928. november (7. évfolyam, 250-274 / 1877-1901. szám)

1928-11-16 / 262. (1889.) szám

62lkai légi támadást, hiszen azok * szomszédai, akikhez nem fűzi őt szövetséges vagy legalább jóbaráti viszony, tehát első sorban Németország és Magyarország, még nappali re­pülőtámadás ellen sem igen tudnának védekezni, mert sem tüzérségi berendezésük nem alkalmas ar­ra, sem pedig repülőgépeik, abhál az egyszerű okból, mert a békekonferencia katonai repülőgépe­ket egyáltalában nem engedélyezett nekik. Vagy azt a célt szolgálja ez a feneveszett fegyverkezés hogy a francia patronus megelégedését vívja ki a csehszlovák kormány, vagy talán egyenesen kon­kurálni akar Csehszlovákia Franciaországgal? —- Jdevonatkozólag nem minden dicsekvés nélkül mondja a katonai költségvetés indokolása, hogy a cseh repülőknek a franciák előtt sem kellett szé­gyenkezniük, miután a kisántánfc és Lengyelország előtt kitünően megállották a helyüket. Szinte azt mondhatnék, hogy a csehszlovák kor­mány fegyverkezésének monomaniakusává lett, hogy Tart pour lart fejleszti hadseregét. Az öncé- luság azonban, ha katonai dolgokról van szó, fö­lötte veszedelmes dolog, mert a fegyvernek tud­valevőleg az a rossz tulajdonsága van, hogy éles töltés nélkül berozsdásodik, éles töltéssel pelig' gyilkol. Annak a féktelen fegyverkezésnek tehát, mely köztársaságunkban folyik, végeredményben vagy az íesz a következménye, hogy az államház­tartás a súlyos katonai kiadások miatt összerop­pan, vagy pedig az adóprés felmondja a szolgád latot, vagy pedig, hogy a Kellog-féle békepuktum gyakorlati értékét Közópeurópában Csehszlovákia katonai repülőgépei, bomba vetői és egyéb modern hadieszközei fogják demonstrálni. Leszerelés vagy fegyverkezés Azt mondhatná valaki, hogy ezek rémlátomások és hogy végeredményben még sem a holt techni­kai eszközök, hanem az élő katonai anyag ráter­mettsége, odaadása és önfeláldozása a fontos, ar­ra az ellenvetésre is el vagyok készülve, hogy Be- nes esztendők óta buzgó és vezető tagja a nem­zetközi leszerelési mozgalomnak. Fegyverkezés és leszerelés két fogalom, mely séhögysem fér össze. Kifelé a leszerelésről szónokolni, befelé fegyverkezni nem lehet, mert 1. vagy komoly a leszerelési szándék és akkor halá­los vétek az állam gazdasági prospeiítása, meg­bocsáthatatlan bűn az amúgy is agyonsanyargatott adófizető ellen évenként újabb és újabb milliár- dokat ölni bele a köztársaság katonai felszerelésé­ibe, csak azért, hogy egy szép napon a valószí­nűleg Prágában felállítandó leszerelési múzeumban minél több milliárd nemzeti vagyon, holt tőke le­gyen, vagy pedig 2. komoly okai és céljai vannak a fegyverke zésnek és akkor komolytalan a lesze­relési mozgalom, komolytalan a kormánynak fo­gadkozása, hogy békés szándékai vannak, nyilván­valóvá válik akkor az, hogy Csehszlovákja kato­nai imperiáli8ta célokra köti le költségvetésének közel egyötödét. Minden csehszlovák állampolgárnak, aki komo­lyan foglalkozik a köztársaság financiális helyze­tével, aki előtt nem közömbös, hogy adófizető pol­gároktól kipréselt milliárdoknak katonai célokra fordításával előbb-utóbb felborul az államháztartás, a leghatározotabban tiltakozni kel] a fegyverkezés egyre fokozódó mértéke ellen. Ennek vagy nincs célja, vagy olyanok a céljai, melyek nem férnek össze a békét hirdető demokráciával. Udrzal hadügyminiszter a költségvetési vi­ta folyamán azt panaszolta fel, hogy a cseh­szlovák katonai költségvetés Francia- és Len­gyelországokéval szemben, ahol az összkiadá­sok 20.9 százalékát, illetőleg 31 százalékát képviseli, igen csekély, miután itt az összki­adásoknak csalt a 14.08 százalékát teszi ki. 14*68 vagy 30 százalék? A hadügyminiszter ur itt tudatosan valót­lanságot állít, mert szerénységében megfeled­kezik a reszortjának rendes költségvetésein kívül álló fegyverkezési alapról, amely tisztá­ra katonai célokra fordittatik s az adópénzek­ből alakul. Ezt eredetileg 11 éven át évi 315 millióval kellett volna dotálni. 1926-tól kezd­ve az alaphoz való hozzájárulás 400 millió koronát tesz ki, miután az alap tartamát 11 évről 7 évre rövidítették. Ezen alap felhasz­nálásáért és hovaforditásáért a nemzetvédel­mi minisztérium senkinek sem tartozik fele­lősséggel s azt a saját belátása szerint hasz­nálhatja fel. Egy másik, ugyancsak tisztára katonai kiadási tétel a. népjóléti minisztérium költségvetésében, a katonai nyugdijak elme alatt 210 millió. Ugyancsak a minisztérium­nak a költségvetésében található egy további tisztára katonai jellegű tétel s ez: a hadi rok­kantakra fordított kiadások 482 millió koro­nával. A katonai célokat szolgáló tényleges kiadá­sok az 1929 évi állami költségvetésben tehát 3 következők: A hadügyminisztérium rendes költségveté­se 1400 millió; külön fegyverkezési alap 400 millió; katonai nyugdijak 210 millió; ka­tonai rokkantak 482 millió; összesen tehát 2492 millió, ami az előirányzott állami költségvetésnek nem a 14.68 százaléka, hanem teljes 26 száza­léka! Hogy a nemzetvédelem és hadifelkészültség érdekében a vezérkar iniciativáiira milyen összegek fordít tatnak stratégiai vasúti és köz­úti vonalak kiépítésére, mennyi pénz fordit­tatik a valóságban katonai célokra, az ponto­san nein állapítható meg, mindenesetre 'KW(MMaG^ARH!RLAE» 1928novemberl6, péntek. Míg a katonai kiadások Összege megközelíti a két milliárdot, a kulturális kiadásoké még egy miiliárdöt sem tesz ki. Az igazságügyi tárca, bírálatánál a szónok leszögezte, hogy amint Scotus Viator is leszögezte, az 56—926. számú kormányrendelet a bírósági járások területét úgy osztotta be, hogy négy húszszázalékos bírósági járás elvesz­tette & magyar nyelv használatára a jogát és követeli, hogy nyelvünk használatát hala­déktalanul adja vissza. Pártjának 1926-ban a bírósági szervezetről beterjesztett javaslatát a jogi bizottságban a hidegre tették és követeli e javaslat sürgős érdemi tárgyalását. Lehetetlen állapotnak tartja, hogy a bírói függetlenség ma nincs biztosítva és hogy a bírák bármikor áthelyezíietők. A bírák anyagi függetlensége hiányzik, mert a rendes megélhetést biztositó fizetést az állam nem akarja megadni. Csehszlovákia e tekin­tetben az utolsók között van. Soukup és Witt szenátorok tavasszal benyújtott módosító ja­vaslatát a kormány a mai napig sem engedte tárgyalásra. A magyar nemzeti pártot ez a ja­vaslat nem elégíti ki s azt csak mint átmeneti intézkedést fogadná el akkor, ha a napokban benyújtandó önálló javaslatát el nem fogad­nák. Külön bírói státust és a külföldi Lírákkal egyenlő fizetési kíván a bírák részére, Szlovenszkó® annyi bírói állás betöltetlen, hogy lassanként az igazságszolgáltatás csőd­je következik be. Nem igaz, hogy nincs pályázó, ellenben igaz az, hogy magyar pályázót nem igen neveznek ki. Az igazságügyi miniszter soviniszta mi­nisztériumi előadóknak (például ^Krepinsky) úgy megengedte nőni a szarvukat, hogy a mi­niszteri jószándókot egyszerűen keresztülhúz­zák. Tessék a soviniszta hivatalnokokat a gaz­dasági hivatalba rakni, liol gyűlöletükkel nem árthatnak és ne tessék tűrni a soviniszták tul- tengését. A biróképzés is jól néz ki! Kétéves joguyakorlat már bírói vizsgára képesít. Mi­vel a fizetés nyomorult, csak a gyenge jogá­szok mennek erre a pályára. Ha azt akarják, hogy legyen elég jő bíró, haladéktalanul újra kell rendezni a bírák fizetését. Az egyesbirói intézmény tulterjedése szintén ellensége a jő igazságszolgáltatásnak. Az ügyvédség kérdése is igazolja, hogy itt nincs demokrácia, nincs szabadság, nincs önkormányzat. Az ügyvédi kamara bármikor elmozdítható kinevezett vá­lasztmányával, a jognélküli teherviselő ügyvé­dekkel, a kamarai gyűlés teljes kizárásával nem illik bele a -szabad és demokratikus ügy­védi kamarák közé! Sőt az uj kamarai javas­lattervezet. még súlyosbítani akarja a helyze­tet. A magyar ügyvédeket harmadrendű ál­lampolgárokká akarja tenni és ki akarja mon­dani, hogy a magyar ügyvédség többsége da­cára elnök, kamarai tisztviselő magyar ügyvéd nem lehet Tiltakozik ez ellen és tudomására adja az igazságügyminiszternekj hogy e hallatlan nemzetie.tlenitő és jögfosztó törekvés ellen az összes külföldi szabad ügyvédi kamaráknak a magyar ügyvédséggel való szolidaritását kihívjuk, hogy lássák, hogy miként fest. Szlo- venszkón a demokrácia! A magyar mezőgazdaság mostoha sorsa A földművelésügyi tárca költségvetésére nézve megjegyzi, hogy a magyar mezőgazdák alapos kisemmizését bizonyítja. Scotus Viator is meglátta azt a nagy hibát, hogy 500.000 magyar mezőgazdának nincs csak egy ötven tanulót befogadó mezőgazda- sági szakiskolája. Hált ha még belenézett volna a költségvetésbe és látta volna, hogy Szlovén szkon hogyan ha­nyagolják e!l különösen a magyar mezőgaz­dasági fejlődést a« egyenlő elbánás elvének ró vására s ha hallotta volna a jubileum ün­nepén a magyarság ócsárlását és a féktelen gyűlölet kitörését, amely nyíltan kijelentet­te, hogy a magyarokat, koldussá kell tenni, akkor bizonnyal még erősebb tanús ágtét élt tett volna mellettünk! Az 1928- évi költségvetés tárgyalásánál! a szónok részletesen fölsorolta és indokolta a magy ar mezőgazdák jogos panaszait. Al ii f á­sai "a tény és jog szempontjából megtámad- hatatlanok voltak. Egy rendelettervezetet is kidolgozott a salovenszikói mezőgazdasági ta­nácsnak a magyarság mezőgazdasági érde­keit figyelembevevő szabályozása érdekében s átadta a földművelésügyi miniszternek. Minden konlkludens faktummal a cseh állam­férfiak azt bizonyítják, hogy a magyarságot anyagi megsemmisülésre ítélték az asszimi­láció érdekében. Ellenben az orosz emigrán­soknak tiltakozásunk dacára ez évben is 4 milliót; adnak a földművelésügyi, 7.5 milliót a kultusz- és 19.5 milliót a külügyi tárca költségvetéséből, összesen tehát 31 milliót. Ezt írja meg Scotus Viator s akkor az euró­pai közvélemény még inkább be fogja látni, hogy a magyarságnak igenis jogos oka van a panaszra.. A lő külpolitika föltételei Ezután szóvá tette a költségvetés külügyi fejezetét és ezeket mondta: A külügyi kiadá­sok egy nagy része propagandacélokat szol­gál. ÉzeD a címen két létedre osztva több, mint 24 millMó szerepel a költségvetésben. Régi és sokat hangoztatott igazság az, hogy a -legjobb külpolitika a jó belpolitika. A kor­mány (külügyi propágiandafciadásadra és ki­sebbségi politikájára alkalmazva ezt a tételt, joggal azt mondhatjuk, hogy az igazságos és méltányos kisebbségi poli­tika a legjobb külföldi propaganda egy oly állam számára, amelyben, mint Cseh­szlovákiában, a lakosságnak túlnyomó ré­szét kisebbségek teszik. Miiként a horribilis hadügyi kiadásokat egy teljesen elhibázott, kormányzati politika bélle­ges tüneteként keíli ni ee-Ítélnünk és elítél­nünk, úgy a túlhajtott és aránytalan anyagi áldozatokkal járó külföldi propaganda elten is a !liegha!tározot:tabb«.« állásit kell j^labi-uník.. a terméssel csodás ea-efií gyógyeszfeöze rberama, kösivény. iscMas etea. M uden gyógyszertárban haphaló Pl. Qa. kocka (iszap- paklcolásra) és GAMMA-kampressz (kész iszap­borogatás). Legolcsóbb házié ura., mert 30-szor használható. Facérakat: Fr. Kunerle, Prága. Siaromestské aámésíí 22. _____________________________________k ~~ Semmiképpen sem tartjuk jogosultnak az olyan külföldi propagandát, amely megté­veszti — az adófizető polgárokból kipréselt milliók, segítségével — a külföldet a köziár-, saság belső helyzete felöl' és nevezetesen Po- temkiu-falvakat rest eléje a kisebbségi kér­désben. Ezt a. kérdést nem külföldi propa­gandával, hanem jó belső kisebbségi politi­kával kell elintézni. — Az 1929. évi költségvetés néhány tételé­nek futólagos bírálata elegendő ahhoz, hogy niegáilapif.suk a költségvetés irreális voltát. Irreális ez a költségvetés azért, mert olyan erőtényezo, a nyers katonai erő viszi benne a vezetőszerepet, mely nem lehet tartós ösz- szefogó kapcsa egy államalakulatnak, ahol a lakosság többségének létérdekei, legprimití­vebb jogai, gazdasági boldogulásának legele­mibb föltételei figyelmen kívül hagyatnak. Csehszlovákia ma egy állig, sőt fejebubja fö­lött hatalmas légi flottával is föl fegyverkezett könyörtelen adóbeszedö, aki kifelé a de­mokrácia és béke bajnokának szerepében tetszeleg, befelé pedig a nemzeti állam fan­tomja kedvéért a kisebbségeknek nemzet­közi védelem alá helyezett jogait nyirbálhatja és azok nemzeti létének megsemmisítésére törekszik.. Beszéde végén Törköly szenátor bejelen­tette, hogy a költségvetést nem fogadja el. A vita folytatása Törköly dr. után Paveika cseh néppárti szenátor a vasul ügyi minisztérium költségve­tésével foglalkozott. Bár a vasúti forgalom erősen emelkedett a forradalom óta, minda­mellett még most is vannak hiányok. Egyes nagyobb állomási épületek nagyon elhanya­golt állapotban vannak- Kívánja, hogy ezeket rendbehozzák és újakat is építsenek. Hampl kommunista szenátor után Franciscy Lajos dr. országos keresztény­szocialistapárti szenátor szólalt föl, akinek nagyjelentőségű beszédét technikai Okokból lapunk holnapi számában ismer­tetjük. Ezután Nemec nemzeti demokrata, Polaeh német szociáldemokrata, Sestr cseh agrárius és Plaminková cseh nemzeti szocialista kép­viselők beszéltek. Az ülés tart Vasúti kedvezmények kereskedelmi utazók résiére az 1S2!Mk évre A vasutügyi minisztérium 1929 január l-jei ér­vénnyel a következő kedvezményeket nyújtja a kereskedelmi utazók és vásárosok azon szerve­zeteinek, amelyeknek eddig is igényük volt har­madosztályú olcsóbb félévi bérletjegyekre: Az évi bérletjegy árának 65 százalékáért vásárolt félévi bérletjegy vételénél a jegyet külön nyug­tat vány fel ragasztásával adják ki, amely a megvett bérletjegy legfontosabb adatait tartalmazza. 4z ol­csóbb harmadosztályú bérletjegynek a második félévre való vásárlásánál a jövőben már nem lesz szükséges az első félévre érvéítves volt jajcyet lp- adni, hanem csak ezen jegyről leszakítani az em­lített nyugíatványt, azután pedig átadni a szerve­seinek, amely a közös megrendelés alkalmával előterjeszti a vasúti bérletjegy helyett. Mivel az eddigi félévi bérleteken nem volt ilyen nyugtai- vány, már 1928 december 25-én is érvényesnek ismerik el a 35 százalékos kedvezményű félévi bérletjegyet. Ez a rendelkezés azonban a jövőben elesik. A kassa—oderbergi vasút vonalát 1929 január 1-től mint igazgatósági körzetet a legalacsonyabb illetékü körzetnek ismerik el. Félévi vasúti bérletjegynek a vásárlásánál, amely a második félévre egy igazgatósági körzetre érvényes, árukat az évijegy eddigi 40 százalékról 35 százalékra szállítják le. Félévi vasúti bérlet­jegyeknek több mint három igazgatósági körzetié való vásárlásánál a következő rendrlkezéscK ér­vényesek: A negyedik és ötödik összefüggő igaz­gatósági körzetre szóló jegy vételénél 25 száza ék­kai csökkentik a jegy árát a hozzávásárolt köre­tek mindegyikénél. A hatodik minden to uibhi összefüggő körzetre szóló vásárlásnál a normális ár 50 százalékára csökkentik az újonnan hozzává­sárolt körzetekre. Engedményt mindig a legdrá­gább igazgatósági körzet árából nyújtanak, a mel­lékvonalak nem részesülhetnek ebben n kedve./' ményben. A kassa—oderbergi vonal teljes ijazgm tósági körzetnek számit. Ezek a rendelkezések nem vonatkoznak a másodosztályú félévi bérlefje' gyek?**. (MP-V 4 I bírósági Járások i»@sszti$a is a bírák függetlensége j kérdéseket megtárgyalta és hogy Csehszlová- I kia, amennyire ez tőle függ, minden időben, sőt azonnal kész a leszerelésre vonatkozó tár­gyalásra. 4 így beszélt egy és ugyanazon kormány két minisztere. Benes és Udrzal tavasszal megbe­széli a leszerelést s ősszel ugyanez a kormány költségvetést terjeszt elő, amelynek hadügyi kiadásai 30 százalékkal tündökölnek.. Udrzal ültette fel liát Bencst, vagy Benes szédíti a közvéleményt otthon és Géniben? Az mdirekt katonai kiadásokhoz számítandók a csendörség és határőrségre fordított kiadá­sok is, miután mindkét alakulat a csehszlovák hadsereg szolgálati szabályzata szerinti ki­képzésben részesült s háború esetén a hadse- regparancsmokságnak van alávetve. A csendőrség szükséglete 1929-ben 12.299 csendőrálkmiány mellett 282, 250.000 korona, mely állományba nincs befoglalva a külön­böző kurzusokat végző próbacsendőröknek a száma. A csendörség tisztikara összehasonlít­hatatlanul nagyobb, mint >a volt osztrák-ma­gyar monarchiáé. Ma bét generális vau, (a monarchiában egy volt), 11 ezredes, 17 alez­redes, 18 őrnagy, 79 vezérkari százados, 173 százados, 261 főhadnagy, 539 hadnagy és al­hadnagy van. Az állam militarista és rendővállam jellege az állam rendőrségre fordított kiadáSok tanul­mányozásánál is kifejezésre jut. Az "állam- rendőrségi személyzet létállománya 7610 em­ber s ezekre 92,500.000 korona fordittatik. Ezen számokban nem foglaltatik a spiclik és rendőrkónfidenseknek légiója, amelyet külön­féle alapokból tartanak el. A katonai kiadá­sok túlzott volta még inkább kidomborodik, ha egybevetjük azokat a kulturális célokra fordított összegeknek a nagyságával. Kereken kétszerannyit fordít a kormány — bevallottan _ fegyverkezésre (18, 98 száza­lék), mint amennyi kulturális célokra jut. (9.69 százalék.) vábbi 500 millióra becsülhető. Hiszen csupán a Haudlova--stubnyai stratégiai vasútvonal kiépítésére már 1019-ben 92 milliót fordítot­tak. Ha tehát e elmen csak ezt a szerényen becsült 500 milliót számítjuk a katonai kiadá­sokhoz, ugyancsak elérik a költségvetés kia­dásainak 30 százalékát, Kém hagyhatom említés nélkül ezenkívül azt sem, hogy a nemzetvédelmi minisztérium 1927-ben az 1370 millióra előirányzott kiadá­sokat 93 millióval lépt© túl s a valóságban 1463 millió koronát emésztett fel, sőt 1928 ja­nuár 1-én még további 46 millió koronával ínaradt effektív adósságban s így a költségve­tési előirányzaton felül az effektiv kiadási többlet 139 millió koronát tett ki. Mindezeken felül a hadügyminisztérium még a központi Szociális Biztositónak is tartozik 32 millió ko­ronával. Mig a miiitarizunussal vádolt volt osztrák­magyar monarchia a bécsi hadügyminiszté­riumában 400 személyt foglalkoztatott, ez­zel szemben a csehszlovák köztársaság nemzetvédelmi minisztériumának a szemé­lyi létszáma. 1092. A régi monarchiának 56 millió lakosa volt, mig Csehszlovákiának nem egész 14 milliója van. A Kellogg-paktumnak Benes részéről tör­tént aláírása után alig néhány nappal Udrzal hadügyminiszter ezeket mondotta: „A védel­mi fegyvereinket egy pillanattal előbb sem tehetjük le, mint a többi Európa. Mindaddig az ideig a mi elsőrendű hadseregünk a bá- boruellenes paktumnak a legértékesebb ki­egészítője marad." S a költségvetési vita folyamán Benes mi­niszter hivatalosan jelentette ki, hogy az ille­tékes minisztériumok a lefegyverzés előké­születeit már a folyó év kora tavaszán meg­tették és hogy ő maga, mint a lefegyverzési bizottság elnöke a nemzetvédelmi miniszter­rel mint szakminiszterrel az erre vonatkozó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents