Prágai Magyar Hirlap, 1928. november (7. évfolyam, 250-274 / 1877-1901. szám)

1928-11-16 / 262. (1889.) szám

3

HB8 aorember 16, péntek.

TOWCT-MAáiS&ffl

nTirci

A hadügyi költségvetés alapos kritikája Törköly József szenátor költségvetési beszédében

Hogy fest Benes „leszerelése"* idehaza? — Masaryk jubileumi üzenete és a magyarság — A szenátus mai ülése

Prága, november 15. A szenátus nnaá ülésén folytatta .a költségvetés vitáját. Az első szónok Jokl német szociáldemokrata képviselő ■volt, aki kritizálta az elmúlt tíz év parlamenti munkáját. A szociáldemokratáknak nincs helyűik a mai kormányban és minden erővel arra törekszenek, hogy népkormány vegye át az állam vezetését. Ezután igen élesen kritizálta a nemzetvédelmi minisztérium költség- vetését és megállapítja, hogy minél több esztendő telik el a köztársaság megalakulása óta,

annál nagyobb lesz itt a miliitarizmus.

Friedrich német nemzeti párti képviselő a vasúti költségvetéssel kapcsolatban rámutat a vasút hiányosságaira, ami főleg arra vezethető vissza, hogy 24.000 német vasutast elbocsátottak.

Ezután felszólalt Törköly József dr. magyar nemzeti párti szenátor, akinek egyórás nagyszabású beszédének fontosabb részeit alább közöljük:

Törköly József beszéde

A jubiláns költségvetést a szenátus kétségtelenül meg fogja szavazni. A csehszlovák parlamentet ngy csinálták meg, hogy az ne a népakarat kifejezője legyen, hanem a végrehajtó hatalom vak

eszköze. Ez a parlamentarizmus különleges patent- je a csehszlovák államnak, éppúgy, mint az ön- kormányzat is. Mindkét intézmény

ngy van beállítva, hogy a népakarat érvényesülésének leküzdhetetlen akadályai legyenek és a végrehajtó hatalom mindenhatóságának ne álljanak aa ntjába.

rAz oszmieska, a bizottságok összeállítása, a végrehajtó hatalom parancsoló szerepe, a kezdeményezési jog mesterséges hatálytalanítása éppúgy lehetetlenné teszik a népakarat érvényesülését a törvényhozásban, mint ahogy kizárják az országos képviselőtestületben a kinevezett tagok, a tisztviselői szavazatok, amelyek a kormánypárti megválasztott tagokkal, ha azok száma csak hét is, a mesterséges többséget adják. Ugyanezt a célt szolgálja a községi önkormányzati jog teljes tönkretétele azzal, hogy a községi költségvetéseket a politikai hatóságok minden korlátozás nélkül megváltoztathatják, egész aj tételeket iktathatnak azokba és tételeket törölhetnek minden indokolás nélkül. De a korlátlan feloszlatást jog. is azt igazolja, hogy az alkotmánynak az a kijelentése, hogy minden hatalom forrása a nép, a valóságban meg van cáfolva.

Az elnök jubileumi nyilatkozata és a valóság

A köztársasági elnök ar jubileumi nyilatkozatában a parlamentarizmus és a demokrácia kríziséről beszélve leszögezi azt, hogy az abszolutizmusból a demokratiznnsba való átmenet meg'örtént Ez a beállítás nem állja ki a jogos kritikát Csehszlovákiában a parlamentarizmus és a demokrácia nincs krízisben egyszerűen azért, mert itt egyáltalában nincs parlamentarizmus és nincs demokrácia! Itt az abszolutizmus se szűnt meg. Amely államnak kötelékébe az önrendelkezési jog megsértésével, hatalmi szóval soroznak be a szabadság, a nemzeti öntudat és nemzeti élet teljes élvezetében volt népeket, amely állam megteremti e népek részére a büu nélküli büntetés

fogalmát, amely állam ezeknek a szenvedő nemzeteknek a nemzetközi szerződésekben biztosított jogát nem respektálja, amely állam mesterséges intézkedésekkel játsza ki a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogát, amely államban a végrehajtó hatalom a parlament utasításainak egyszerűen nem engedelmeskedik, mint azt az állam- polgárság kérdésében tette a csehszlovák minisztérium, amely államban a végrehajtó hatalom szabadságára van bízva, hogy valamely cselekedetet büntetendő cselekménynek minősíthessen, amely államban a pénzügyi közigazgatás éjnek idején is bemehet a polgár házába és kutathat adótárgyak után, nappal pedig még egy végrehajtó is végezhet szabadon szemólymotozást az adóalanyokkal szemben, amely államban csak látszatparlament és látszatönkormányzat van, birői függetlenség pedig nincs: ott a legnagyobb abszolutizmus uralkodik.

A köztársasági elnök ur mondja jnbilenmi nyilatkozatában, hogy „az összesek hatalma az összesek felett, az hogy bármelyik polgár öntudatosan ismételheti a francia despota. szavait: „az állam én vagyok": ,ez a demokrácia problémája". — Ez a definíció elméleti szempontból igen 6zép, de tessék a való világában megnézni é* a „bármelyik polgárnak" egy magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgárt megtenni és akkor igazolva lesz az, hogy

Csehszlovákiában a demokrácia problémájának a megoldását még csak meg se kísérelték!

Borzasztó groteszk kép volna, ha kiállna egy állampolgársági tekintetben kifogás alá nem eső magyar ember és azt mondaná, hogy az állam én vagyok! Mi magyarok csak a hatalmat szenvedő összeségben vagyunk bent, de nem vagyunk a hatalmat gyakorló összesek között.

„Az alkotmány revíziójára szükség van“

Az ülnök ur az angol állam titkári és parlamenti titkári intézmény behozatalát ajánlja. Kérdés azonban, hogy ezek a teljes szabadság levegőjéhez szokott intézmények bevált*

nának-e itt, ahol a szabadság nem mindenki számára virul? Nem-e jobb volna a szenátusit szakemberekből választani! Mindenesetre el fcejl fogadná az ülnök ur azon beáLiitásiált, hogy

az alkotmány revíziójára szükség van!

A magyar nemzeti párt ezt magáévá is teszi s az aűkotmányreviziót célzó indítványt a nemzetgyűlés elé már be is terjesztette! Remélem, hogy a kormány nem fog úgy eljárni, mint a többi törvényjavaslatainkkal és indit- ványainkkal és nem fogja azok érdemleges tárgyalását ad graecas kaiéndas kitolni! Reméljük, hogy ezt már az állam iránit való tiszteletből sem teszi.

A revíziót mi úgy képzeljük efl, hogy az a nemzeti, gazdasági és kulturális szabadságot minden nép számára biztosítja és megtalálja az utat arra is, hogy

a népek önrendelkezési joga ne csak mint elv díszelegjék a bevezető részben, hanem bizonyos előirt törvényes föltételek mellett érvényesülést is találhasson!

Hiszen az elnök ur mondja, hogy a világháború bebizonyította, hogy az összes nemzeteknek hamnónikus egészet kel ailtkotnioík. Hogy lehessen ott harmónia, ahol egyes nemzetektől az önrendelkezési jogot — amely nélkül nincs nemzeti szabadság — elvonják, ahol az egyik nemzet elnyomja a másikat és a kulturális fejlődés és a gazdasági boldogulás lehetőségét elzárja egyes népek, mint például a magyar elől! De a revíziónak a törvényhozó, a végrehajtó és bíród hatalom között a szükséges egyensúlyt helyre keli áMitani, a minisztérium hatáskörét a legprecízebben megállapítania és a polgári jogok védelmét a közigazgatási visszaélésekkel szemben akként kel biztosítania, hogy a független bírósághoz fordulhasson minden polgár a rajta esett jogsérelem megtorlása végett, úgy azonban, hogy a felsőbb parancs ne legyen büntetést kizáró ok, még csak enyhítő körülmény se, a vádat ne a közvádló képviselje, de a sértett jogi képviselője s pertörlésnek, vagy kegyelemnek szabályként ne legyen helye.

A revíziónak igazi parlamentarizmust kell teremtenie, biztosítania keld a nemzeti és helyi önkormányzatokat és ki keld terjednie a házszabályokra s a nyelvtörvényre is.

A békeszerződés és a magyar kisebbség

De az elnök ur azt is mondotta: „Nem várható, hogy a békeszerződés intézkedései mindenütt és mindenki álltai ellenvetések és tiltakozások nélkül fogadtassanak ed. Magam is habozás nélkül megengedem, hogy a békeszerződések bizonyos megvilágításokat, tisztázásokat igényelnek,

azonban ennek nyíltan, becsületesen és lojálisán kel megtörténnie. Lojálisán törekednünk kedd szomszédainkkal a békés megegyezésre, általános békére, nemcsak Közópeuró- pa, de az egész Európa békés konszolidációjára."

Mi magyarok a békeszerződés intézkedését nem is fogadtuk ed tiltakozás és ellenvetés nélkül. Tanunk erre a képviselőházi napló. Csak

amikor Trianon bevégzett tények elé állított minket, anélkül, hogy önrendelkezési jogunkról lemondtunk volna, alávetettük magánkat a köztársaság törvényeinek

és becsületesen teljesítettük állam polgári kötelességünket még akkor is, amikor az áldam- podgárséggail járó jogokat részünkre nem a legteljesebb mértékben szolgáltatták ki. Jól fölfigyeltünk azonban arra az egyrészt Tusar volt miniszterelnök szájából, másrészt az államfő környezetéből elhangzott megítélésre, amely antidemokratikusnak, igazságtalannak és a köztársaságra nézve veszélyesnek minősítette az összefüggő területen lakó magvar- ságnak a köztársasághoz való csatolását. S ez alapon, de az adkotmánybam is biztosított jog alapján, a győztes részére is szükséges béke érdekében nem szűntünk meg és nem fogunk megszűnni békés és törvényes utón megkísérelni a csehszlovák hivatalos akaratot arra róbámij hogy i trianood békeszerződésnek

szükséges, nyiffit, lojális és becsületes megvilágítása, illetve tisatázásáa miélőbb megtörténjék s adjon módot arra, hogy a magyarság önrendelkezési jogát gyakorolja.

Mi igyekszünk a mi népünket, bár a saját gyönge erőnkre vagyunk hagyatva, a művelődés, az anyagi boldogulás utján előbbrevinni, hogy képes Jegyen a népek megértéséért, az emberiség békéjéért öntöláldozással dolgozni és (küzdeni. Megértjük azt, amit a köztársaság elnöke mond, hogy a pacifizmus a háború után nemcsak erény, hanem szükségesség is. Es mindent elkövetünk a háború ellen, amelynek nyidt és határozott ellenségei vagyunk. De éppen ezért kívánjuk a nemzeti önrendelkezési jogunk megsértésének békés utón való reparációját, mert megengedhetetlennek tartjuk, hogy azért, ment minket, magyarokat minden bűn nélkül való büntetés címén hatalmi szóval idesorazbak, ezen igazságtalanság háborúra kényszerítse az egymás mellett élő népeket és a csehszlovák, német és magyar anyák elveszítsék a gyermekeiket, férjüket, hogy nyomorékká váljék a munkaképes ember, koldussá legyen egész generáció és a háború rémes következményeit újból végigszenvedje az emberiség. Hát nem egyszerűbb ut-e az igazságtalanság békés utón való megszüntetése?! A pacifizmus követeli a háború elkerülése végett a revíziót. Nem szabad elfelejteni, hogy

a magyar kérdés is világkérdés és az okosság parancsolja, hogy ezzel, mint ilyennel foglalkozzunk.

Igen érdekes az elnöki jubileumi nyilatkozatban az, hogy a magyar kisebbségi kérdésről nem szól. ügy lehet-e ezt a hallgatást fölfogni, mint annak a nagyon jelentős cseh államférfi kijelentésének a megerősítését, hogy Isten tudja, meddig tart az együttes a magyar nemzeti kisebbséggel? Avagy a magyar nemzeti kisebbségnek a teljes negligálását akarja-e ez jelenteni? Aligha! Hiszen később mondja az elnök ur általánosságban, hogy a németeken kívül a többi kisebb nemzeti minoritásoknak is a demokratikus jog- egyenlőség élvezetében lesz részük. Ez egyrészt úgy hangzik, mint beismerés a múltra vonatkozólag és mint Ígéret a jövóre. Csak a® a baj, hogy már a magyarság nem igen hisz az Ígéretekben, mert azt elhiszi, hogy s fenn- költ gondolkodású elnök komolyan veszi az igérebét, de azt is látja, hogy

az elnök urnák hiába vannak igazságai, célkitűzései, azok a végső végrehajtás stádiumába nem juthatnak,

Figyelem!

Duzzadi nitabut és gotyvát

legkönnyebben agy akadályozhat és gyógyíthat meg, ha naponta egy kis szelet

öcfic-/éfc

Jód~csa fioládét

fogyaszt el A Gehe -féle fód~csokoldde használata elővigyázatossági szempontból egészségeseknek is ajánlható a duzzadt nyak és gotyvaképzödés elkerülésére. A készítmény a legújabb és legideálisabb gyógyszere a golyvakezelésnek és vele jódmérgezés nem állhat elő. A csokoládénak semmiféle mellékize nincsen, úgyhogy annak használata beteg gyermekek kezelésére is kiválóan alkalmas. Kapható minden gyógyszertárban, vagy pedig közvetlenül:

GEHE-WERKE A.-G., AUSSIG.

mert a nemzeti állam érdekében a végrehajtó hatalom azok érvényesülését lehetetlenné teszi.

Az elmondottak már elégséges indokot adnak arra, hogy a jelenlegi kormánynak ne adjunk szavazatainkkal eszközt a kormányzáshoz!

Ezután a költségvetés egyes ágazataival foglalkozott a szenátor.

Az 1929. évi költségvetés kiadási és bevételi végösszegei — mondotta a többi között — egy jól kiegyensúlyozott állami háztartás benyomását keltik — első látszatra. A kiadási oldalon kereken két millióval kisebb összeg szerepel, mint az 1928. évi költségvetésben. Tehát az első látszatra, ha szerény keretek között is, a takarékossági hajlam némi jele is mutatkozik. Az 1929 évre előirányzott bevételek több mint 7 és fél millióval haladják meg az 1928 évre beállított bevételek összegét:

Kiadások Bevételek

1928 9,536.073.544 9,562.270.422

1929 9,534.373.114 9,569.907.596

A költségvetés külső kiegyensúlyozottságának tetszetős kártyavára összedől abban a pillanatban, amint & költségvetés huszonhárom fejezetén —. akárcsak futólagosán is — végig megyünk.

A legnagyobb kiadási tételt az általános kincstári kiadásokról szóló 22. fejezet foglalja le kereken 2 és fél miliiárddal (2,564,791.869). A legnagyobb kiadási tétel az államadóssági szolgálatra esik, amely 1800 millió koronát igényel. Köztudomású dolog, hogy az államadóssági szolgálatnak nem csekély része a köztársaság keletkezését megelőző és azzal összefüggő katonai kiadások fedezésére, illetőleg törlesztésére felvett külföldi kölcsönökből ered.

A hadügyi költségvetés

Az általános kincstári igazgatás fejezetében még egy másik, igen jelentékeny tételt találunk, amely arra utal, hogy a béke olajágával díszített repub- lika legfőbb tartó pillére szuronyokból, ágyukból és katonai repülőgépekből van felépítve. A 22. fejezet 4. címe alatt a katonai fegyverkezés dologi kiadásaira 315 millió van felvéve.

A költségvetésnek a kiadások nagyságára tekintve, sorrendben második legnagyobb fejezete a nemzetvédelmi minisztériumról szóló 5. fejezet, amelynek kiadásai kereken 1 milliárd 400 milliót tesznek ki.

Katonai kiadásokra tehát összesen 1716 milliót kíván a kormány forditani,

annak a költségvetésnek a keretében, amelyet a kormány ugyanabban az esztendőben terjeszt elő, midőn Benes Csehszlovákia részéről is aláírta a híres Kellog-féle paktumot, amely hadat üzen — ünnepélyes és komoly fonnák között — a háborúnak és amelynek Briand szerint, az a feladata, hogy az erőszakos megoldások helyébe a jogi megoldást léptesse. A párisi békepaktum szellemének csakis a fokozatos lefegyverzés felelhet meg, de semmi esetre sem a fokozott, az egyre fokozódó fegyverkezés.

A költségvetés 5. fejezete szerint a csehszlovák hadsereg katonai havidíjasainak a száma összesen 18.165, ezek közül 9516 tiszt. A legénységi állomány 111.500. Ez más szóval azt jelenti, hogy Csehszlovákiában minden száz lakosra egy katona esik.

Ha összehasonlítjuk azt az arányszámot azzal, amely a Köztársaság legnépesebb északi szomszédjának, a német birodalomnak fegyveres erejére vonatkozik, akkor arra az eredményre jutunk, hogy Csehszlovákia hatszor annyi katonát tart állandóan fegyverben, mint a 60 milliónyi német birodalom,

ahol csak minden 600 emberre esik egy katona, tekintettel arra, hogy a verseillesi béke 100.000 főnyi legénységben és 4000 tisztben maximálta haderejét. Talán nem érdektelen az sem, hogy 1926. évi adatok szerint Csehszlovákia nagyobb száraz földi haderőt tartott fegyverben, mint az Amerikai Egyesült Államok, amelynek területe (7997000Km2) ötvenhétszer, a lakossága (114 millió) kilencszer akkora, mint Csehszlovákia területe, illetve népesség*

Koncedálom, hogy a létszámnak nyers összehasonlításából nem lehet komoly következtetéseket levonni, mert technikai felszerelésen múlik a dolog. Katonai szakértők szerint a jövő háborújának a színhelye a levegő lesz, a döntő szót a bombák alakjában és gyilkoló gázokban foglalva a repülőgép fogja kimondani. A csehszlovák kormány „békés" hajlandóságainak ékes bizonysága, hogy elismerésre méltó buzgalommal elkövet mindent, hogy az adófizető polgárok filléreiből minnél tökéletesebben kiépítse és a modern gyilkoló technika minden katonai vívmányával felszerelje légi flottáját. Ha a katonai repülőgépek száma szerint kellene eldönteni azt a kérdést, hogy a kisantant államai közül, melyik a legméltóbb arra, hogy ebben az állítólag a békét szolgáló államközi alakulatban a vezetőszerepet betöltse, habozás nélkül azt kell mondanunk, hogy Csehszlovákiát illeti meg az elsőbbség. Annak ellenére, hogy a lakosság számát tekintve, tehát az adóalanyok aránya szerint is Csehszlovákia korántsem legnagyobb a kisántánt államok közül, mégis neki van a legnagyobb légi flottája, sőt

Csehszlovákiának egyedül már 1926-ban ugyanannyi katonai repülőgépe volt, mint Jugoszláviának és Romániának együttvéve.

1926 évi adatok szerint Lengyelország 510, Csehszlovákia 500, Románia 250, Jugoszlávia 270 katonai repülőgéppel rendelkezett. Azokat az aggódó cseh hazafiakat, akik esetleg attól tarthatnának, hogy a csehszlovák kormány beleunt már a légi flotta további fejlesztésébe és megelégszik azzal, hogy a kisántánt levegőtengerében övé a hegemónia, sietve megnyugtatja a költségvetés katonai fejezetének indokolása, amely élénk színekben ecseteli légi flottánk kiválóságát, elsőrendű technikai állapotát. Megtudjuk az indokolásból, hogy az 1929 év folyamán modern otthonhoz jutott a 4. repülőezred Hradci Královéban. Megnyugtatásul közli az indokolás azt is, hogy a repülőgépeket uj, még az eddigieknél is modernebb motorokkal fogják felszerelni, hogy az éjszakai repülőtámadások és bombavetések minél eredményesebb voltának technikai előfeltételeiről is gondoskodás fog történni.

őszintén szólva nem egészen értjük a dolgot, hog£ ki ellen intézzen a csehszlovák légi flotta éj-