Prágai Magyar Hirlap, 1928. november (7. évfolyam, 250-274 / 1877-1901. szám)

1928-11-16 / 262. (1889.) szám

v tAtjítAU’H 1 R1íAí> iWáö november ib, pontok. biMnyoi késiilő kolossrári Kavargások el­fojtására. Hir szerint diákzavargásokat készítenek elő a decemberi választásokra. Maniu kijelentette, hogy a legenergikusabban elfojt minden ilyen zavargást A Cuvantul azt írja, hogy ezeket a zavargásokat Goga és Dúca volt belügymi­niszter készítik elő egy uj diákmozgalom kapcsán. Ni lesz Tltulesceval! Bukarest, november 15. Illetékes körök vé­leménye szerint a kormány felkérte Titules- cut, hogy vállalja el Románia állandó népszö­vetségi megbízottjának a tisztét. Titulescu egyelőre nem válaszolt Más jelentéseik sze­rint a volt külügyminiszter visszatér London­ba követi állásába s újra fölveszi a kölcsön- tárgya fásokat. ' • : A jugoszláv-olasz szerződések ratifikálása Milánó, november 15. Rakic jugoszláv kö­vet és Mussolini a Palazzo Chigi-ben tegnap kicserélték az Olaszország és Jugoszlávia kö­zött. kötött szerződések ratifikációs okiratait. A nettunoi szerződés szintén ratifikálva van s igy az 1925 julius 20-án kötött megállapo­dás ma törvényerőre emelkedett. Anglia a védővámok mellett London, november 15. Az alsóházban teg­nap szavaztak a munkáspárt bizalmatlansági indítványa felett, amelyet az ellenzék a kor­mány védvámpolitikája miatt terjesztett be. A bizalmatlansági indítványt a ház 309 sza­vazattal 158-caI szemben elvetette. A vita be­fejezése előtt Baldwin még egyszer utalt ar­ra, hogy a kormány a szükséget szenvedő ipar iöísegéiyezésével nem hozza ’ kapcsolatba a védvám rendszert Baldwin a maga részéről a legszívesebben a világ minden országábau leépítené a védvámokat, de addig, amig a szomszédos államok ezzel a módszerrel vé­dekeznek az angol ipar ellen, Anglia kény­telen ugyanezekhez az eszközökhöz nyúlni. A kormány soha nem állt a nemzetközi szerző­dések megkötésének útjában, sőt a legszíve­sebben önmaga veszi át az iniciativát a kül­földdel kötendő kereskedelmi szerződések te­rén. A Vestris hajótöröttjei Newyorkban .Newyorfe, november 15. A legújabb jelenté­sek szerint a Vestris utasai közül még mindig 59 utas és 45 matróz hiányzik, összesen 220 embert mentettek meg. köztük a legénység­nek 150 emberét. A jelentések azt is közük, hogy a hajó legénysége a lőhető legügyetle- nobbül járt el a mentőcsónakok lebocsáíásá- nál. A kapitánynak szemére vetik, hogy túl későn kért scgitséget a közeli hajóktól. New­yorkban ma kezdték meg a hivatalos vizsgá­latot a hajótörés körülményeiről. A Vestris hajótöröttéinek egy része ma Newyorkba ér­kezett. Poincaré ffőlolvasta uj kormánynyilatkozatát A vita még ma véget ér? — 320 340 szavazat Poincaré mellett - A legfontosabb ügy: a jóvátétel Paris, november 15. Poinoaré ma délben rendkívül rövid kormánynyilatkozat kísé­retében íímfcatóa be kabinetijét a kamará­ban. A vita minden valószínűség szerint már ma megindul s lehetséges, hogy még az éjjeli ülésen befejeződik. A kormány- nyilatkozat összevissza három gépírásos oldal terjedelmű. Kifejezi, hogy a kor­mány egyetlen gondja a köztársasági rend helyreállítására irányul. A pénzügyi sza­nálás törvényeit szintén tető alá kell hoz­ná. A kormánynyilatkozat továbbá a „párt­különbség nélküli jóakarat u köztársasá­giakhoz* folyamodik és a nép szuverén akaratára támaszkodva feladatát minden körülmények között teljesíteni fogja. A költségvetést föltétlenül még az év vége előtt meg kell szavazni. Elismeri, hogy a régi kabinet és a pénzügyi bizottság kö­zött némi ellentétek merültek fel s ezek ! az ellentétek sokkal jelentéktelenebbek, mint a kamara gondolná. Az uj kormány mindent el fog követni, hogy a kamara pénzügyi bizottságával kiegy ezzék. Éppen ezért a kis adófizetőknél enyhíteni akarja az adóterheket. Félő azonban, hogy az in­tenzív adóengedmények m égd öntik a költ­ségvetés egyensúlyát. A költségvetés 70. és 71. pontját Franciaország nemzeti ex- anzíója érdekében minél előbb meg kell iiíhi mi miiii ii "iriiiiiiiii]iiiiiiriirmB]inr~ni i i " uram ninmi i szavazni s a kamara döntsön arról, vájjon ezek a cikkelyek az 1929-es költségvetés­ben vagy az 1928-asban foglaljanak helyet A kormánynyilatkozat leglényegesebb ré­sze a jóvátétel! kérdéssel foglalkozik. Ün­nepélyesen megígéri, hogy & kormány a kilátásban levő tárgyalásokon teljes akti­vitással rósztvesz. Maga Poincaré veszd át az iniciativát és a szövetséges államfér­fiakkal, valamint Németország párisi köve­tével mindent elkövet már most, hogy a végérvényes megoldás útját előkészítse. A kormány kívánatosnak mondja a londoni és a washingtoni adósságrendezo szerző­dések ratifikálását. A kormánynyilatkozat után megkezdő­dik az ellenzék rohama Poincaré ellen. A baloldali republikánusok (Taráién) cso­portjának egy tagja megteszi a bizalmi in­dítványt, mire a szocialisták a bizalmat­lansági indítvány fölvetésével felelnek. Az eddigi számítások szerint Poincaré 320— 840 biztos szavazatra számíthat a kamará­ban. A radikálisok egyelőre még nem egyeztek meg az uj kabinettel szemben el­foglalandó álláspontról. A radikális párt harminc év óta most szoruÜ először hatá­rozottan ellenzékbe s valószínűleg tartóz­kodni fog a szavazástól. Lektorátussá zsugorodott o Pozsonyi msün magyar tanszéle! Egy prágai kűnyomatos szerint az iskolaiigvi minisztérium tegnap nevezte ki lektornak Bújnák Pál dr.-t Prága, noveanber 15. A pozsonyi egye­tem magyar nyelvészeti és irodalmi tanszé­kének kérdésében váratlan fordulat követ­kezett be. . ( . Mint * űftmeretes, néhány héttel ezelőtt Hodasa iekolaügyi miniszter bejelentése kap­csán a konménysajíó elterjesztette a bírt, hogy a kormány a K omensky-egyetem böl­csészeti fakultásán ren dszerezi tette a ma­gyar tanszéket, melyre Bújnák Pál dr.-t, a prágai cseh egyetem magyar lektorát, sze­melte ki. Nemsokára ezután Bújnák dr. •egyetemi tanárrá való kinevezéséről is be­széltek. A magyar tudományos körök rögtön tiltakoztak a. magyar egyetemi tanszék oUy- nernü betöltése ellen, hogy a kinevezés poli­tikai, sőt pártpolitikai szempontok tekintet­be vételével történjen meg, miivel Bújnák s«in * magyar nyelvnek nincs oly tökéletes birtokában, sem irodalmi mun­kássága nem kvalifikálja arra, hogy a kö­zépiskolai magyar tanárok képzésének ügyét rá lehessen bízni. A nagy „engedménynek* feltüntetett egyet­len egyetemi tanszékiből azonban, mint mai érteswcíoüaikből kiviláglik, semmi sem lesz annak dacára, hogy jubiláns cikkében még ■TOMMOUaaWBMBWMMMBg——1 ms m r v <m xw A Prágat Magyar Hírlap eredeti regénye Irta: JARH0 JÓZSEF (li) Fellélegzett, mikor bejött a. fogházőr és kizavarta á házimúnkásf. — Az őrmester ur záráskor odaadja majd a &piritusztaríási meg a gyufaengedélyt, — bucsuzkodoti az őr, mielőtt behúzta a vas- ajtóí­#-Szentesei megint egyedülmaradi, de most. örült az egyedüllétnek. A nadrágbajtóká jóból elővett egy cigarettát, rágyújtott 6 lehevere- dett az ágyra. Boldogan állapította meg, hogy úgy fekszik, hogy az őr észre se veheti a cigarettáját a figyelőnyiláson keresztül. Nagyokat lélegezve szívta tüdejére a füstöt. . K — Micsoda szemét, lehet együtt ebben .az öpiiletben; — állapította meg visszaemlé­kezve az iménti beszélgetésre, de már eszé­be se jutott, hogy a cigarettát, melyet ajkai között tart, egy zsebtolvajból kapta... A házimunkás szavai jutottak eszébe: — Idebent nem dolgozunk, — igy mond­ta .... Persze, ő, amikor munkáról ‘beszél, a kint. „mesterségére* gondol, a lopásra... A hangjából ki kell érezni, hogy nem is tartja bűnnek a lopást... Ez biztosan igy is van .. De ha igy van, akkor miért nem lop idebent, hiszen — alkalma lenne elég!... Igaz: zsi- ványbecsület... Itt csupa tovaj van s ők — egymásból neon lopnak... Érdekesnek érezte, hogy néhány pillanat előtt szem tői -szembe találkozott ezzel a „zsiványromantikával* s sajnálni kezdte, hogy nem beszélgetett tovább a házimunkásisal, a „másik világ* melléje tévedt képviselőjével... ~~ De csakugyan ..másik világ**© ez, — ötlött eszélje, — hiszen ez a legény azt mondta, hogy — tőlem se fog lopni!.... De .persze: másik világ, csak — már én is tagja vagyok ennek... ennek a zsiványtáreadaloan- uak!... Közéjük tartozom! Dühösen korbácsolta életre magában a kintről hozott polgári öntudatot: — Asszimilálód ás... Az ember s a ter- | méezeti mimikri... hozzáidomulás a környe­zethez ... De szabad-e asszimilálódni — ne­kem ... Én becsületes ember vagyok s ez ki is fog derülni... Ki fogok szabadulni! Nem szabad, hogy magammal vigyem innen ezt a bőrtönlevegőt... A nagyon komolyan elgondolt elhatáro­zás. nem nyugtatta meg, mert úgy érezte, hogy már be is piszkolódott, hogy már meg is történt az asszimilálódás. ügy érezte, hogy a gondolatokkal, melyek itt ébredtek benne, nem lenne szabad többé kimenni a kinti emberek közzé, nem lenne szabad többé át­lépnie a szülői' ház tiszta küszöbét'... Vitustáncot jártak fejében a gondolatok s teste, mely eddig ki nyújtózva hevert az ágyon, nem bírta tovább a kontrasztikus tét­lenséget Felugrott s elhajította a kezében levő cigarettacsutkát. Izgatott lépésekkel szaladt végig nehány- sr a* zárkán. Lépéseiben a megbolygatott erkölcsi vigágrend lázadozott, aztán — ész­revette a füstölgő cigarettacsutkát, mely a zárka padlóján feküdt és feltétlenül szemébe ötlött volna az őrnek, ha az történetesen be­néz a kémlelőlyukon. — Meg fogok őrülni! — .gondolta még el dühösen, aztán lehajolt, felemelte a földről a cigaretta véget 'és gon'd-os - aiprólékossággal porra morzsolva a dohányt, — hogy senki ee vehesse észre a tiltott' gyönyörűség nyomait, — elszórta a zárkában a 'széfmorzsolt hulla­dékot.. Ezzel a ténykedésével nagyon meg volt elégedve s a kínzó gondolatokról teljesen el- fekxikeaett,. > Laesu,, ráérő lépésekkel ment a doboznyi szekrénykéhez, kenyeret, vajat vett elő s tempós mozdulatokkal kezdett hozzá az uzsonnához. VI. — Zárási — zúgott végig a (kiáltás a fog­ház folyósóján. Szentesei izgatottan készülődött neki az őrmesterrel való beszélgetésnek. Még csak két napot, töltött a szürke épületben, de az őrmester látogatását már a nap szenzációjá­nak érezte. Nem merte bevallani magának, de már minden izében érezte, hogy az őr­mesterben felsőbb lényt tisztel, ki hivatva van dönteni minden emberi dolgok fölött Most félve várta az ősmester jövetelét: úgy érezte, hogy ez valami megmagyarázha­tatlan, titokzatos érzékkel rá fog jönni arra, hogy ő, Szentessi István, a (kettőszázötven- hatos zárka lakója, cigarettát rejteget a szal­mazsákjában ... Cseppet se lett volna meg­lepve, ha az őrmester biztos, határozott lép­tekkel odament volna a szalmazsákhoz, hogy kivegye az újságpapírba csomagolt ciga­rettákat Izgalmas feszültségben teltek ©1 a vára­kozás (percei. Hallotta, hogy a folyósón gyors egymásutánban nyílnak meg a zárkaajtók, hallotta a pattogó őrmester-kérdéseket és a gyámoltalan fogoly-feleleteket. Végre az ő a jta jában ás megcsörrent a (kulcs. Bejött, az őrmester. Maga az a Szentessi István ? — Igenis, őrmester ur! — felelt katoná­san Szentessi,, akinek hangjában már ott re­megett ö félelem: .,©z biztosan a dohányért jön l*... — A fogházgondnok ur megengedte, hogy spirituszfőzőt és gyufát használjon. Könyveket Is fog kapni. —- (Papírt és ceruzát is? — ugrott elő a kíváncsiság Szenteseiből. — Azt is kaphat, de külön keld kérni ki­Sootus Viador is beismerte, hogy a magyar­ságnak joga van főiskolára, illetve főiskolai (tanszékié. A PTTA kőnyomatos mai száma a pozso- zsonyi magyar tanszék ügyéről a következő­ket jelenti: „Az iskolaügyi és nemzete eredési minis* tórium jóváhagyta a pozsonyi Komensky- egyetomen szervez ondó magyar nyelvi és irodalmi lektorátus létesítésének tervét. Lektornak Bújnák Pál dr.-t, a prágai egye- fcem lektorát, nevezték ki, aki a legköze­lebbi napokban megkezdi pozsonyi elő­adásait.* Már az első hírekkel kapcsolatban kifejez­tük, hogy a kormány azon eljárása, mellyel az ágért magyar tanszék élére egy fiatal csehszlovák tudóst akar állítani, politikai szemlényvesztés. A szemfényvesztés azonban a maga teljességéiben most tűnik ki végleg, amikor bizonyossá vált, hogy a magyar tan­szék közönségéé lektorátussá zsugorodott. Paul Boncour lemond Páris, november 15. A francia szocialisták föltétien ellenzékisége miatt Paul Boncour, Franciaország népszövetségi megbízottja, aki — mint'ismeretes — a szocialista párt tagja, kénytelen lesz levonni a konzekvenciákat és lemondani genfi állásáról. Illetékes tényezők véleménye szerint Paul Boncour a közeli na­pokban visszatér Parisba és fölajánlja Poin- carénak lemondását. Döntőbíróság elé kerül a sopron-kószegi vasul ügye Géni, november 15. A népszövetségi tanács szeptemberi ülésszakán megállapította, hogy az érdekelt felek nem tudtak megegyezni a trianoni békeszerződés által kettészakított sopron-kőszegi vasút igazgatási és műszaki újjászervezése tekintetében. Ehhez képest a tanács elhatározta, hogy döntőbirákra bízza a kérdés elintézését. A döntőbírói testület nemrégiben ült össze Genfben és megkezdte az ügy vizsgálatát Magyarországot ez ügyben Hevessy Pál, a népszövetség mellé rendelt magyar mmiszterrezidens képviseli. Előzetes megegyezés a Jóvátétel revíziójának ügyében Páris, november 15. Poincaré és a páriá német nagykövet tegnapi tárgyalásán végre tisztázódott a jóvátételi konferencia ügye. A két államférfin megállapodott a jóvátételi konferencia szakértőbizottságának összeállítá­sában s mint a Matin közli, ma az egész világ megegyezett már abban, hogy a jóvátételt csak független és a kormányok utasítása nél- , kül dolgozó szakértők vizsgálhatják felül. hallgatáson a gondnok úrtól. Felírjam ki­hallgatásra? — Kérném, őrmester ur... S fürödni is szerelnék. — Holnap délután fürödhet, — jegyzett valamit á noteszébe az őrmester, — milyen vallásu maga? — Katolikus. — Holnap vasárnap van. Akar templom­ba menni? Szentessi egy pillanatig habozott: diák­korában volt utoljára templomban s semmi szükségét sem érezte az ájtatoskodásnak. — Igen! — válaszolta mégi6 rövid gon­dolkodás után, mert megörült a gondolatnak, hogy — egy-két órára elhagyhatja a fogház épületét. — No, jő éjszakát! — vetett véget a be­szélgetésnek az őrmester, de elmenőben még egyszer visszafordult: — Hanem a gyufa csak a esjűrituszfőző- höz van s nem arra, hogy pipára gyújtson vele!.,. — Igen, — mosolyodon el Szentessi. aki boldogan állapította meg magában, hogy az őrmester még sem lát keresztül a szalmazsá­kon 6 igy észre se vette, hogy hová van el­rejtve a dohány. Az őrmester már ki akart lépni az ajtón, mikor Szentesidnek még eszébe jutott valami: őrmester ur!.. * — Mit akar? — Tessék mondani.... hogyan .... ho­gyan megyünk a templomba?... — Hogyan? Hát: hogy mennénk? — Láncrafüzve? Szuronyok között?.... Nekem sok ismerősöm van Pesten s akkor.... inkább nem mennék---- Mégis szuronyoR őrök kö zt az uocán ... Az őrmester hangos, jóízű pnrn^/.f-neve- féssel kacagott fel: (Folytatjuk.) í

Next

/
Thumbnails
Contents