Prágai Magyar Hirlap, 1928. november (7. évfolyam, 250-274 / 1877-1901. szám)

1928-11-03 / 251. (1878.) szám

Ukránia, ai elsikkasztott ország Prágában október hónap utolsó napján egy revolvert5vés dördült el a lengyel konzulátus épülete előtt. Lubaczewski Tádé lengyel fő­konzul, akinek a golyó szánva volt, szerencsé­re sértetlen maradt és a merénylő, Aziuk Tá­dé Miklós fiatal ukrán diák a fogházban ül és a bíróság előtt fog számot adni vétkéről. A revolvéresőiből kilobbanó fény azonban örvénylő mélységeket világit meg és Európa figyelme újból ráterelődik a merénylet hatá­sára a „kritikus zónára", ahol ma is, a ször­nyű háború befejezését követő tizedik esz­tendőben hatalmas konfliktusok halmozód­nak. Az európai stabilitás a Visztula partja- tél és a Kárpátok gerincétől keletre megszű­nik. Minden forrong és erjedőben van. A nép- szövetség tevékenysége sem / érezhető itten. Egyszerűen tudomásul veszi a befejezett té­nyeket, mint ahogy az Zeligowsky tábornok Vilnai puccsa alkalmával történt, hatékonyan azonban még nem járult hozzá, hogy Európa ! keleti felében tiszta helyzet teremtődjék. Pe- j dig a Dnyeper mellett állig fegyverben ott van most is az orosz szfinksz, amelynek cél­ja nyilvánvalóan az, hogy minél zavarosabb helyzetet teremtsen a kritikus zónában. Az ukrán kérdés sokkal nagyobb jelen­tőségű és sokkal nagyobb terjedelmű, mint a Balkánnak nagy problémája, Macedónia. Mégis mennyi nyugtalanságot okoz már az egy macedón kérdés is Európának. Hány vé­res merénylet történt Európa szemeláttára, bizonyságául annak, hogy ez a tűzfészek nem aludt ki, hanem a hamu alatt izzó parázs rej­tőzik. Mennyivel nagyobb nyugtalanságot fog okozni Európának az a hir, hogy az ukránok is megalkották a magiík forradalmi komitéját, amely hasonló eszközökkel fog dolgozni, mint a macedón komit é. Surma cimü lapjuk nyíl­tan hangoztatja, hogy az ukrán katonai szer­vezet a lengyel kormány és közhatalom kép­viselői ellen egyéni terrorral fog válaszolni. A terrorcselekedetek sorozata két nappal ez­előtt megkezdődött. Az ukrán kérdés mindig örök rákfenéje volt Európának. Egy harminc milliós nemze­tet, amely a kilencedik századtól a tizenhete­dik század derekáig önálló állami életet élt, szomszédjainak imperializmusa megfosztott szabadságától. Az andrusszovi szerződésben Lengyelország és Oroszország osztozott Uk­ránián, majd Lengyelország felosztásakor az ukrán örökség Oroszországra és a monar­chiára jutott. Oroszország hallatlan brutali­tással igyekezett az ukránságot eltűntetni a föld színéről, az egész nemzetet eloroszosita- ni és ez jó részben sikerült is neki. Európa lelkiismeretéből egyszerűen elsikkasztották az ukrán nemzet ügyét, amelyet két állaimha­talom között osztottak meg. Az ukránok nem­zeti érzése azonban sohasem halt ki és mert Galíciában mégis szabadabban fejlődhettek, Galiciának keleti, része valóságos ukrán Piá­mon ttá alakult. Innen indult ki az ukránok szabadságmozgalma, amelynek célja abban állott, hogy az összes ukránok lakta területet elszakítsa a cári Oroszországtól és független államnak szervezze meg, talán a monarchiá­val perszonális unióban. Ha nem is lett volna szerb kérdés, az ukrán probléma, mint azt Kramár a háború előtt kifejtette, olyan sú­lyos konfliktusanyag volt a monarchia és Oroszország között, amelynek előbb-utóbb há­borúra kellett vezetnie. Oroszország háborús [ célja Keletgaliciának megszerzése és az uk-1 rán mazeppizmusnak megsemmisítése volt. Ha elbukik, az ausztriai ukrán Piemont, ak-; kor az ukránokat véglegesen elnyeli az orosz] Ukrán forradalom Lembergben Három-négy súlyos Összecsapás egyetlen nap alatt — Nyolcvan súlyos sebesült — Felrobbantották a lengyel szabadságszobrot — Gépfegyveres rendőrük harca a revolveres ukrán diákok ellen — A lengyel nép ellenakciói — Telles mértékben fellángolt az ukrán irredenta — Varsó, november 2. Az Európaszerte föllángolt ukrán irredenta tegnap Lem- bergbem is utcai tüntetést rendezett, amely szinte kis forr a dal ómnak is beillik. Lem- berg lengyel lakossága tegnap ünnepelte az ukrán iöuhatóság álól való fölszabadu­lás tízéves fordulóját. Mint ismeretes, a világháború végén osztrák, magyar és né­met fenhatóság alatt független Ukránia ke­letkezett, amelybe 1918 október közepe táján Galícia és Bukovina egy részét is be­olvasztották. A háború végén Ukránia volt a központi hatalmak éléstársa s egyúttal az a hatalom, amely a központi államok ellen fordult lengyeleket, valamint a ve­szedelmes ’ al evista katonai és szellemi előretörést ellensúlyozta. Az ukránok al­kották a háború vége felé a monarchia leghübb és lcgod&adébb nemzeti kisebbsé­gét, amely mindenképpen azonosította ma­gát a központi hatalmak céljaival és tervei­vel. A monarchia hálábél Galícia egy ré­szét odaajándékozta az ukrán államnak, de amikor a lengyelek antantsegitséggel 1918 őszén kikiáltották a lengyel köztársa­ságot és önkéntes csapataikkal megtisztí­tották területeiket a német, osztrák-ma­gyar és orosz seregektől, a keletgaliciai ukránokkal is ellentétbe kerültek s hosszú tusák után elfoglalták tőlük Galícia ukrán­lakta vidékeit. \ " A Keletgalicia elfoglalásának tizedik év­fordulóját ülték meg tegnap Lembergben, de a városban rendkívül nagy számban élő ukrán kisebbség nem engedte, hogy a nap zavartalanul múljék el. Ukrán diákok már a hajnali órákban megkísérelték, hogy a lengyel szabadságszobrot fölrobbantsáik. A rendőrség nagy apparátussal közbelé­pett és sikerült a lázongókat a szobor kör­nyékéről elkergetni. Az utcák megtisztítá­sa közben a rendőrség kénytelen volt több ízben fegyverét használni s különben sem járt el keztyüs kézzel a gyűlölt ellenséggel szemben. A fiatal ukránok revolverekkel voltak fölfegyverezve g erélyesen válaszol­tak a rendőrök tüzelésére. Ennél a reggeli összecsapásnál több ember megsebesült s egy ukrán diák és egy rendőr meghalt. Délután kétezer ukrán diák Ceievicz ukrán kisebbségi képviselő vezetésével ukrán nemzeti lobogók alatt kivonult a te­metőbe, ahol istentiszteletet tartott a lem- bergi ukrán szabadságharcban elesett uk­ránok lelkiüdvéért. A temető környékén három rendőrbrigád állta, útjukat. A rend­őrség gépfegyverekkel, páncélautókkal és acélsisfakkal volt fölszerelve. Csakhamar véres küzdelem keletkezett az ugyancsak foiiegyverzetí ukránok és a rendőrök kö­zött. A késő esti órákig a mentők húsz sú­lyosan sebesült ukránt ég tizennyolc súlyo­san sebesült rendőrt szállítottak a kórhá­zakba ebből a temetői csatából. A város lengyel lakosságát az ukrán diákok magatartása annyira felháborította, hogy a késő esti órákban csoportokba ve­rődve megtámadták az egyik ukrán inter- nátust, ahol több száz ukrán diák él. A diá­kok az intézet ajtait eltorlaszolták s az ab­lakokból revolverekkel védekeztek. Hosz- szu küzdelem után a rendőrségnek sike­rült az utcákat megtisztítani. Eddigi jelen­tések szerint a tegnapi véres összeütközés alkalmával három ember meghalt, nyolc súlyosan megsebesült. Ugyancsak az e9ti órákban a lengyel csőcselék megtámadta a lembergá ukrán lapok és egyesületek épületeit és szerkesz­tőségeit. A szerkesztőségeket és a nyomdá­kat teljesen elpusztították, a gépeket ég a berendezés tárgyait az utcára szórták és Fölgynjtották. A rendőrség az éjszaka fo­lyamán egy külvárosi barban tizenkét uk­rán vezért tartóztatott le, akik állítólag uj összeesküvést szítottak a lengyelek ellen. Nyugtalan éjszaka Lesnberg november 2. Megbízható hírek szerint a tegnapi zavargásokat egy ukrán franMirörtáimadás vezette be. Amikor a bé­késen felvonuló lengyelek a város ukrán­lakta utcáin vonultak végig, az egyik ukrán egyesület, székházinak erkélyéről töibb lö­vést adtak le a lengyelek ellen. A lövések néhány lengyel diákot megsebesítettek. A fölizgatott tömeg erre hozzálátott, hogy az ukránokat megbüntesse. A* esti órákban a Dilo nevű ukrán lap szerkesztőségének berendezését teljesen elpusztították, A Maslosojus ukrán fo­gyasztási szövetkezet házában szintén je­lentős károkat okoztak. A hajnali órák­ban az ukrán diákok megismételték a. lengyel szabadságszohor elleni merény­letüket s ámbár a rendőrség gondosan őrizte a szobrot, mégis sikerült talapza­tába dinamitot elhelyezni g a szobrot fölrobbantani, A szobor súlyosan meg­rongálódott. A rendőrség az éjszaka folyamán mindent elkövetett, hegy a városban helyreállítsa a rendet és a nyugalmat. Többszáz ukrán diá­kot és politikust letartóztattak. A tegnapi lembergi ukrán forradalom­mal kapcsolatban jólinformált körökben az a fölfogás, hogy a szerdai prágai merénylet és a lembergi események között feltétlenül ösz- ezefüggés van. Az ukránok fölhasználták a lengyel-ukrán háború . döntő küzdelmeinek emléknapját, hogy számos terror-cselekedet­tel zavarják a lengyel. állam konszolidálódá­sát és fölhívják magukra a figyelmet. A teg­napi lembergi események a prágai rendőr­ség nyomozásának egészen más irányt adnak. A magyar ifjúsági aagybizatt- ság a rend megóvására hívja fel az ifjúságot Budapest, november 2. (Budapesti szer­kesztőségünk tedefonjelentése.) Az ifjúsági nagybizottság etgnap délelőtt összeült, hogy megbeszélje a teendőket és azokat az intéz­kedéseket, amelyek révén biztosítani véli az egyetemi előadások zavartalan folytatását. Az ülésen a következő határozatot hozták: A nagybizottság tudomásul veszi az ifjúsági egyesületek indítványát, miszerint álláspont­okat é ssérelmeiket memorandumban fejtik ki, amit a kormány, országgyűlés és a nyil­vánosság elé terjesztenek. A bizottság egy­ben nyomatékosan felhívja az ifjúságot min­den rendbontás elkerülésére és megköveteli az ifjúság vezetőitől, hogy tartsák be a főis­kolai szabályokat és rendeleteket. tenger. A monarchia és Németország hadicél­ja Ukránia irányában a bresztlitovszki béké­ben fejeződött ki, amely elismerte a független Ukrániát és ezt az államot a középhatalmak szövetségi rendszerébe kívánta bevonni, Amikor azután az ántánt diktálta a bé­két és a győztes hatalmak megadták a sza­badságot és a független állami életet Orosz­ország russzifikált peremtartományainak, Lengyelországnak, Finnországnak,. Észtor­szágnak, Lettországnak és Litvániának, Ukrá' niának is megígérték a függetlenséget. De a régi kievi ukrán állam bolsevista iga alatt nyö­gött, Keletgaliciát pedig a bolsevizmus elleni biztosítás céljából megszállták a lengyel csa­patok. Peti jura ellenforradalma megkisérel- te Ukránia felszabadítását a bolsevizmus alól, de az ő mozgalma elbukott és ekkor a lengye­lek 1918 októberének végén állandósították Keletgalicia megszállását és ezt a területet Lengyelországhoz csatolták. Finis Ukrarriae! A harmincmillióé „országot újból elsikkasz­tották. Ugyanaz a történet ismétlődött itt meg, mint amikor Lengyelország örökségén oszto­zott meg az orosz, a porosz és az osztrák. így lett 1918 október 31-ike, az elszaki- tás napja az ukrán nemzet nagy gyászünne­pe és ennek tiz éves fordulóján, az európai nagy öröm jubileumok alkalmával egy euró­pai gyásznap is jubilált. Jubilált a maga mód­ja szerint terrorral és revolverlövéssel. En­nek a merényletnek hullámai fel kell hogy rázzák Európa lelkiismeretét. Egy harminc milliós nemzettel történt igazságtalanság és ha Leugyelország felosztását Európa nagy szellemei másfélsaázadon át az európaiasság és az emberiesség ellen elkövetett bűnnek tartották, annak kell tartaniuk Ukránia meg­semmisítését is. Ha Lengyelország felosztását olyan ténynek minősitették, amelynek az is­teni igazságszolgáltatás értelmében meg kell magát bosszulnia, úgyhogy Mária Terézia könnyek között irta alá a feloszlatást kimon­dó szerződést, ilyen ténynek kell tartamok Ukránia elsákkasztását is. Az európai kisebbségek idei genfi kong­resszusán elsőizben jelentek meg az ukrán (ki­sebbség képviselői és megdöbbentő szavak­kal adtak hangot annak az elkeseredésnek, amely az egész ukrán nemzet lelkében él az őt ért súlyos igazságtalanság hatása alatt. Az ukrán probléma ma is él, ma is súlyos je­lentőségű és éppen ezért kiél égi tő megoldás­ra vér. í Mai számunk 12 oldal % vn. évf. 251. (1878) szám t Szombat 11928 november 3 Előfizetés! ár: évente 300, félévre 130, A SzlovenSzkÓÍ és rOSzinSzkŐi ellenzéki pártok Vj^ínn- 30311,n-kKiad^ "e9yfdf- 26 Ki S külföldre: politikai napilapja Fe!elSs hhratálTprága í^anská^ul 12/111. _ Te­havonta38Kc! ETye.s^^^fvaOKé BURÁNYI LÁSZLÓ FOR3ÁCH GÉZA lefon:30311—Sürgönyeim: Hírlap,Praha

Next

/
Thumbnails
Contents