Prágai Magyar Hirlap, 1928. november (7. évfolyam, 250-274 / 1877-1901. szám)

1928-11-13 / 259. (1886.) szám

6 ^BR$GSlMA$teSSÖ^® 1928 norsmfoeir 13, kx*M. Délutáni előadás közben tűz tört ki a prágai Lucerna-mozgóban Pillanatok alatt lecsillapították és a szabadbavezették a pánik­ban kavargó közönséget — Rövidzárlat okozta a tüzet — Csak a függönyt és a mozivásznat emésztették el a lángok Búd miniszter ugyszabásn terve a magyar nemzetgaz­daság fellendítésére Budapest, november 12. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefonjelentése.) Búd János közgazda- sági miniszter hir szerint nagyszabású tervet dol­goz ki a magyar nemzetgazdaság fellendítésére. E szerint egy exporthivatal létesülne, amely a gazdasági kivitel, a termelés értékesítése és egyéb kérdéseknek hazai ellátását intézné, mig a külföldi megszervezést az úgynevezett export­diplomácia intézné. Mindkét intézmény támoga­tására exportbank létesülne. A választási agitáció első áldozata Prága, november 12. Szombaton este hét óra­kor a melniki cukorgyár iparvágányának vona­ta elütöt egy személyautót, amelyben Dolezsal cseh agrárpárti képviselő ült Vanek dr. melniki ügyvéd és Riha járási főbiztos társaságában. Az iparvonat mozdonya ötven méternyire magával hurcolta a gépkocsit, amely roncsokra zúzódott, majd lángbaborult és teljesen elégett. Utasai kö­zül Dolezsal képviselő és Vanek dr. életveszé­lyesen megsebesült. Dolezsal képviselő hétfőn délelőtt belehalt se­beibe. rÁ képviselő a szerencsétlenség előtt választási népgyüléseken vett részt Melnik vidékén s autó­jával hazafelé tartott. Dolezsal a melniki kerté­szeti iskola szaktanítója,' volt legionárus 1925- ben nem kapott mandátumot, hanem csak ké­sőbb, amikor Chvalkovsky berlini követté való kinevezése előtt lemondott mandátumáról. A parlamentben a szőlőtermelők érdekeit képvisel­te. A tragikusan elhunyt Dolezsal képviselő utódja Vomela Vencel postamester lesz. Ivlándékot Iiics őzvegye Zágráb, november 10. A tartományi kor­mányzóság Rádiós érdemeinek elismerése melleit özvegyének egyhangúlag évi 54.000 dinár életijáradékot szavazott meg. Beigrád, november 10. Kormánykörök­ből vett értesülés alapján a Vreme azt írja, hogy a törvényt szigorúbban fogják alkal­mazni a parasztdemokrata koalícióval szem­ben. Korosec belügyminiszter már utasítot­ta a zágrábi rendőrséget és ügyészséget, hogy erélyesen járjon el a paraszipárti koa­líció vezérei ellen legutóbb mondott nyilat­kozataik és beszédeik miatt. Alexander dr. zágrábi főügyész belgrádi tartózkodása szán­tén ezzel van összefüggésben. Pribiosevics arra a hírre, hogy eljárást indítanak ellene, kijelentette, hogy ennek nagyon örül. Hozzá­tette még, hogy ha egyáltalán szüksége len­ne reklámra, jobbat nem kívánhat, mint ez az 'intézkedés. A magyar rádió válasza a csehszlovák psstiliil miniszter vádiára Budapest, november 10. Nősek posta­ügyi miniszter a csehszlovák parlamentiben az elmúlt napokban a magyar rádiót irre­denta propagandával vádolta meg. A magyar teffiafonhirmondó- és rádió társaság igazgató­sága ez ügyben a következő nyilatkozatot adta most ki: A magyar rádió programjának semmi néven nevezendő sértő vagy irreden­ta- vonatkozású jellege nincs, hacsak ilyen­nek nem tekintik azt, hogy a magyar rádió, amely a politikát szigorúan kerüli, a magyar múltra és a magyar történelemre vonatkozó előadásokat is közvetít, amelyek kizárólag tudományos vagy ismeretterjesztő jellegűek. A csehszlovákok már korábbam ns érzékeny­kedtek az állítólagos irredenta vonatkozások miatt és a nemzetközi rádiőunió egyik ülé­sén a csehszlovák meghízott ezt az állítóla­gos propagandát fel -is panaszolta. A magyar ráció vezetősége ekkor hivatalosan fordult a rádióunió csehszlovák kiküldöttjéhez és kér­te, hogy konkrét esetek alapján jelölje meg, mibein állott ez az állítólagos irredentizmus. Erre a felszólításra a magyar rádió érdem­leges választ nem kapott. A kifogásolt há­rom-négy közleményt, egy esetet kivéve, nem a magyar állomás adta le. Ez az eset pedig annyiban volt irredenta vonatkozású, hogy emlékbeszéd volt az elesett magyar katonák felett, akik természetesem hősi ha­lált Magyarországért haltaik. A magyar rádió sem előadásai címében, sem tartalmában nem vesz fel olyan anyagot, amely a cseh­szlovák államot jogosan sérthetné. Ezzel szemben megállapítja, hogy a pozsonyi rá d jók; ad óá ül mm ás november 7-iíki program­jában délután 5 óra 30 perckor a következő í-inri ' !üa;lá szerepeli: S. P. Zvonicky: A szlovák nép .-z-nvédései Magyarországon a Tt5. század óta. Prága, december 12. Vasárnap délután Prága egyik legnagyobb és legelőkelőbb mozgójában, a Lucerna-mozgóban tűz tá­madt, amely beláthat atliam következménye­ket vonhatott volna maga után, ha az'idejé­ben történt beavatkozás, a mozgó személy­zetének ébersége és a 'tűzoltók gyors és se- Tény munkája elejét nem vette volna a ka­tasztrófának. A Lucerna-mozgó egyike a leg- tüzbizltasabbam épített mozgóképszínházaik­nak. A többi modern prágai mozgóval ellen­tétben nem a földbe sül vesztre épült, hanem a föld felszíne fölé emelve, széles lépcsők­kel, nagy foyer-yal, folyosókkal és számos vészkijárattal. Most mutatkozott meg, mennyire helyes és célszerű volt az építkezés. A tüzpánik efliső pillanatai után a mozgó személyzete vette át a parancsa oklásft, a rendcsinálás feladatát é6 rövid ké/t-három perc alatt sikerült a zsúfolásig megítélt nézőteret ki­üríteni, anélkül, hogy valakinek a haja- szála is meggörbült volna. Egy perc leforgása alatt a helyszínen ter­mett a tűzoltóság és a vetítővásznon s a plüssföggönyön elharapózó lángokat elfoj­totta. A Lucerna-mozgóban történt tűzvészről és a tüzpánik lefolyásáról az alábbi részletes jelentésünk számol be: Közvetlenül az előadás .megkezdése után, amikor a vásznon a reklámfiümekef perget­ték, az orkészter süly osztott helyiségében, való­színűleg rövidzárlat következtében, tiiz tá­madt s a lángok folkusztafc a plíiisfiiggö- nyön. A közönség riadtan látta a lángok hirtelen fellobbanó fényét. A nők sikoltozni kezdtek, az egész közönség felugrálf helyéről és fejvesztett kétségbeeséssel iparkodott a kijárat felé. Budapest, november 12. Ha egy vígjáték azt hirdeti a címében, hogy a „s-zegény leányt nem lehet elvenni4', akkor holtbiztosra azzal a célzattal Íródott meg a darab, hogy ennek a tételnek pont az ellenkezőjét bizonyítsa be. Mint ahogy boldo­gult Szenes Béla egyik nagysikerű vígját éká- nak szimpátikus hőse azért tűzi ki gomblyu­kába az N. N. (Nem nősülök) momgramot, hogy a harmadik felvonás végén igenis megnősül­jön. Zágon István uj vigjátékának főszerep­lője, Inotay Ákos banktisztviselő, aki család­fáját merészen egész Thököly Imréig vezeti vissza s ez alapon röviden per „fejedelem44 cimezteti magát, ékes szavakban fejti ki, hogy az olyan jóképű, vagyontalan fiatalembernek, mint amilyen 5 is, nem szabad szegény leányt feleségül venni, tehát — a színház örök logi­kája szerint — beleesik a csapdába. De amíg eljut odáig, hogy saját elméletére a valóság­ban alaposain rácáfol, olyan vidám és furcsa dolgok történnek vele, de még inkább körü­lötte, amikről érdemes beszámolná. Inotay Ákos negyedmagával bérel egy három szobás lakást Buda egyik idillikus uc- cájában. Lakótársai: Marci, a miniszteri fogal­mazó, Gazsi, az ősjogász és Misi, a pótéretitsé- gire utasított gimnazista csupa közeid rokon, akik föltétel nélkül alávetik magukat, Ákos A feltorlódott óriási ember tömeg kaotikus kavargása csak pár pillanatig tartott. A mozgó alkalmazottai erélyes parancsszava­ikat kiáltoztak, csendre, nyugalomra intették a tömeget s egyiidejüleg az összes vészkijáratuk ajtó­szárnyait kitárták. Erélyes fellépésűknek meg is volt a kellő fo­ganatja. A pánikban gomolygó tömeg meg­nyugodott és a főlépcsőn, valamint a vészkijáratokon át tömött sorokban kígyózva jutott ki a sza­badiba. A mozgó több alkalmazottja ezalatt műkö­désbe hozta a házi fűzőit ókészliléket, de mire szembeszáilltak a lángokkal, akkorára már megérkezett a tűzoltóság is és a teremben felszerelt hidxánsok segítsé­gével úgyszólván pillanatok alatt eloltotta a tüzet, amely azonban ekkorára már 'elpusztította a mozivásznat, a plüsfüggöny nagy részét és kárt okozott az orkeszterbeu álló orgonában. Az előadást természetesen nem lehetett folytatni. Nyomban a tűz elfojtása után hiva­talos bizottság szállt ki a helyszínre s alapos vizsgálat után megállapította, hogy a tűz rövidzárlat következtében keletkezett és aránylag lényegtelen pusztítást okozott. A termet percek alatt reindbebozták és miután a mozgó igazgatósága fokozott tűzbiztonsági intézkedéseket tett, az esti nyolcórás előadásra megkapták a hatósági engedélyt. A Lucerna-mozgóban támadt 'tűz híre vil­lámgyorsan szétterjedt a városban s nemso­kára hatalmas tömeg lepte el a mozgó kör­nyékét. A kivezényelt, rendőrség sorfalat állt a mozgószinház körül s a rendőri kordon mögött még órákig hullámzott az érdeklődő, és kíváncsiskodó nép. „fejedelem" tekintélyének és parancsainak. A négy fiatalember állandóan „pillanatnyi44 pénzzavarban szenved. Házbérükkel már két hónapja tartoznak. Epstein, a háztulajdonos, aki a mások boldogtalansága árán boldogult, vagyis: házasságközvetitő, megjelenik a négy könnyelmű legény lakásán, hogy bevasalja a iházbént., Ákos, aki legendás rábeszélőképes­ségéről ismeretes, ezúttal is „megfőzi44 a szi­gorú, de befolyásolható háziurat: elhiteti ve­le, hogy fényes parti előtt áll, mire Epstein nemcsak haladékot, hanem kölcsönt is ad ne­ki. Most újabb vendég érkezik: egy letört dzsentriből lett gyáros, aki vezérügynökséget kínál fel Ákosnak. „Thököly ivadéka44 hallani sem akar róla. Egyáltalán abban a régi ideo­lógiában él a négy fiatalember, hogy a polgári munkát nem az ő társadalmuk számára ta­lálták föl és inkább játszák üres zsebbel az előkelő származású, kaszinókópes urat, sem­mint hogy az egyik, az ősjogász, betársuljon egy csemegeüzletbe, ahová régóta invitálják és a legkisebbik, a költői babérokról álmodó, de tehetségtelen bukott diák, egy öreg kertész társául szegődjön, aki a leányát akarja hozzá­adni. Ebbe a környezetbe toppan be Tibor Erzsiké, egy fiatal szép szőke leány, akit csak az imént tett B-listána annak a banknak a vezérigazgatója, ahol Inotay Ákos dolgozik. Szegény leányt nem tehet elvenni! Zágon István vlgfátéha a Belvárosi Színházban Irtai MOLNÁR JENŐ Később tudjuk meg, hogy a vezérigazgató sze­met vetett a leányra, aki a gazdag szerető és az állástalan gépirónő sorsa közül az utóbbit választotta. Erzsi azzal a kifogással, hogy az Epstein-féle házasságközvetitő iroda helyett tévedésből nyitott be a négy fiatalember laká­sába, hármat közülök sikeresen falhoz állít, de Ákos átlát a szitán: sejti, sőt tudja, hogy utána jött a leány, vagy inkább érte jött. Haragosan vonja feleletre három roko­nát, akik az ő távollétében házvezetőnőnek al­kalmazták, de már késő: Erzsi berendezíke-. dett és kellő ügyességgel megkezde a házi munkát. A magával hozott diványpárnákkal és miliőkkel kicsinosítja a rideg legénylakást, a konyhát pedig lábasokkal és tányérokkal szereli föl. Szóval: a lakásból otthont varázsol. Ez történik az első fölvonásban és a néző szinte bosszankodva gondol a fejleményekre. Érzi, hogy házasság lesz a dolog vége, sima és zökken est ellen, yigjátéki technikával ola­jozott föl vonásokra van elkészülve, de a szer­ző nem veszi ilyen félvállról a témát. Mint aki maga is tudja, hogy a publikumon fölül kell kerekednie, olyan fordulatot igbat a cse­lekménybe, amit az állag-fantáziájú közön­ség még csak nem is sejt. A szép leány jelen­léte u^vanis mind a négy ifjúban fölgyujtja a vérit és egészen mulatságos helyzetek támad­nak az egymásra féltékeny rokonok szerelmi vetélkedéséből. Látszólag csak Ákos nem veszti el a hidegvérét, sőt Erzsi vonzó közel­sége sem másítja meg abban a szándékában, hogy a vezérigazgató csúnya és kellemetlen, de nagyhozományu leányának kezét meg­kérje. Véget akar vetni a komédiának és energikusan leinti három rokonát, el is távo­lítja őket, mert négyszemközt kívánja tisz­tázni Erzsivel azt a furcsa helyzetet, amelybe valamennyien nyakig ülnek. Most tör ki a. leányból a szegénység ékesen szóló önérzete, valóságos szociális fejtegetésbe bocsátkozik, amelyben azt az igaz, de sajnos, az élet sa­rába gázolt tételt bizonyítja, hogy különb a dolgos szegény leány feleségnek, mint a he­nyélő gazdag, hogy boldog tűzhelyet csak a szegény leány dolgos keze tud építeni. Ákos, mint aki meg van győzve, a telefonhoz siet és fölhívja a 'gyárost, hogy tud valakit, aki alkal­mas a vezérügynökségre, de a beszélgetést félbeszakítják... A harmadik fölvonás az egész vonalon rendet teremt. Erzsi, aki úgy akadályozta meg Ákosnak a vezérigazgatóéknál való meg­jelenését, hogy telefonon fölkin álkozott a nemrég visszautasított vezérigazgatónak, iz­gatottan készül az első találkára. Ez persze csak ravasz fogás, amellyel Ákosból akarja a vallomást kivenni. Nem kell sok hozzá, hogy a szerelmessé tett fiatalember örökre le­mondjon a gazdag és rut leány kezéről és hogy a vezérügynökség elfogadásával a so­káig megvetett munka és ezzel a polgári bol­dogság útjára lépjen. Miután Gazsi a cseme­geüzletbe, Misi pedig a kertészüzembe tár­sult be, a „fejedelem44 úgyis céltalannak látja az uj idők változott szellemével való dacolást. Kellemes, hangulatos, derűs három órát szerzett ezzel a nem túlságosan uj, nem túl­ságosan izgató játékkal a szerző. Az ilyen té­máknak a banalitás a legnagyobb veszedel­me, a szenzációhiány a megölő betűje. Ruti­nos színpadi író néhány érdekes figurával, raffinálitan fölépített helyzettel és egy tucat ötletes mondással ver hidat azok közt a szik­lák közt, amelyeken a cselekmény könnyen léket kap és megfeneklik. Zágon Istvánban megvan kellő adagolással az a lelemény, mely a fenyegető hínárból olyankor is kivezeti, amikor a színpadi terepet nem ismerő író menthet ellenül elmerül. Kifogást persze le­het találni, a téma megválasztásától kezdve az átlátszó tendencián keresztül egészen az előrelátható kifejtésig. De a homiokráncolő- kat, a gán csókod ókat, a dramaturgia vessző­paripáján lovaglókat nem akarja, nem is tudja leszerelni Zágon István. Viszont a kö­zönség, amely fölszabadult lélekkel moso­lyogni és mulatni akar, az ő pártján van. S ezzel mind a szerző, mind a színház meg le­het elégedve. Az előadás kerek, összevágó és lendületes. Beöthy László a Belvárosi Színházban rövid pár év alatt olyan vígjátéki gárdát nevelt, amely a legartisztiikusabb föladatok megol­dására képes. Egységes stílus, a rendezés és a kivitel művészi gondossága jellemzi ennek a végtelenül vonzó, intim színháznak minden produkcióját. Ez a teljesítmény annál jelen­tősebb, mert a Belvárosi Színház fölváltva ad zenés és prózai darabokat. Az együttes élén Honthy Hanna kiforrott müvészegyénisége tartja varázsában a hallgatóságot. A talpra­esett kis gépirónő bői elbájolóan friss alakot formált. Dolly Ferenc, mint férfias „fejede­lem44, Gőzön Gyula, Sugár Lajos, Biliczi Tiva­dar, Várnai Jenő, Hajnal György, Rónai Géza és Rákosi Pál gazdag hangszerel és ü játékot produkáltak. Turay Ida egy groteszkül sze­relmes kisleány szerepében ismét vérbeli kómikának bizonyult. A'prenri érközönség lel­kesen ünnepelte Zágon Istvánt és a szereplő­ket. A rendezésért Rákosi Pált, a díszletekért Vince Mártont illeti fölt étien elismerés. A Képes Hét előfizetési dija Praha II., Panská 12. sz. III. emelet címre küldendő ip Első szlovák ékszer-, arany- é* ezflstgyár ■ YiaSaidoiiosoRKE FROSTIG TESTVÉREK I Bratislava, Ferenciek tere 1. Telefon: 57. [| ^ Bratislava, Mihály-utca 6. Telefon: 16—02. Elsőrangú készítmények ékszer-, arany- és ezüstárukban — 50% megtakarítás — Eladás eredeti gyári árakon Ó-arany és ezüst, valamint érmék fazon Pb^J] átdolgozását a legolcsóbb árak mellett vállaljuk Brilliáns átdolgozások alkalmával | 'Wjjjll a kő befoglalásánál t. vevőink jelen lehetnek Állami alkalmazottak 5% engedményt kapnak lg I Javításokat azonnal eszközlünk BbBBKI

Next

/
Thumbnails
Contents