Prágai Magyar Hirlap, 1928. november (7. évfolyam, 250-274 / 1877-1901. szám)
1928-11-13 / 259. (1886.) szám
1328 november 13, fce<J<J. —gMtaSBBHI A fegyverszünet tizedik évfordulójának ünneplése Kellemetlen incidensek Párisban - Hindenburg nyilaíkssata a Daily Cbrenicie* bán — Kellogg beszéde a béke eljöveteléről — Becs népünnepet rendez Párás, november 12. November 11 -ét, a fegyverszünet napjának tizedik évfordulóját ez- idén különös gonddal és pompával ülték meg Páriában. Mindazonáltal a párisi helyőrség és a háborús rokkantak fölvonulásánál a diadalív közelében, az Ismeretlen Katona sirjánál, több incidensre került sor. A sir közelében állt a köztársasági elnök, a miniszterek, a marsaitok és a diplomáciai testület ünnepi tribünje. Amikor a felvonulást, az egy perces hallgatás, majd az ágyudörgcs és a harangzúgás után megkezdték* a rokkantak több osztaga vonakodott a tribün hivatalos személyiségeit üdvözölni. Az osztagok tényleg üdvözlés nélkül vonultak el a köztársasági elnök előtt s csak az Ismeretlen Katona sirjánál vették le kalapjukat. A rokkantak délután a városházán tartott nagy ünnepén is több incidenst provokáltak. A gyűlésen a városháza nagyterme túlzsúfolt volt, mert a legtöbb kűmöltség sokkal nagyobb számban jelent meg, mint eredetileg tervezték. A túlzsúfoltságban veszedelmes tolongás támadt, a rokkantakat állítólag ösze-vissza lökdösték. Amikor a hivatalos személyiségek megjelentek, a rokkantak hangos tiltakozó kiáltásokkal elhagyták a termet és sokáig tüntettek a goromba és nem vendégszerető párisi városi tanács ellen. :A vezetők csak a legnagyobb erőfeszítéssel tudták rábeszélni a rokkantakat, hogy ne rendezzenek uccai tüntetést, ami az egész ünnepet elrontotta volna. Paris, november 12. A fegyverszünet tízéves évfordulójának napján St. Danis külvárosban véres összeütközésre került sor kommunisták és a rendőrség között. A kommunisták a város kommunista tanácsának vezetése alatt a temetőbe vonultak, majd onnan visszatérve, Poinceré-ellenes tüntetést rendeztek. A rendőrség kénytelen volt közbelépni és több kommunistát letartóztatni, öt munkás és két rendőr megsebesült. Angliában London, november 12. A fegyverszünet napjának tizedik évfordulóját Londonban nagy pompával ülték meg. Délelőtt a király, a hercegek, a kormány és >a pártvezérek, valamint a domíniumok kiküldötteinek jelenlétében koszorút helyezett el a háborúban elesett katonák emlékművére. Délelőtt tizenegy órakor ágyulövés jelezte a kétperces „Nagy Hallgatás" kezdetét. A Daily Gronicle Európa legkiválóbb államférfi ainak nyilatkozatát közli. Hindenburg a következőket mondotta: — Keserű és szomorú óra a fegyverszünetre való emlékezés. Németország minden családjában van valaki, aki a háborúban éléséit. A német anyák fájdalmukban nem feledkeznek meg a többi ország anyáiról, akik szintén gyászolnak. Német szivekben nincs keserűség és gyűlölet, csak nagy gond, de egyúttal biztos remény is, hogy a kölcsönös áldozatok végleg előkészítik az utat a nagy békéhez. Reméljük, hogy ezt a békét soha' többé fegyver meg nem fogja zavarni. Vajha ebben az. ünnepi órában minden diszharmóniát összhang váltana föl, s a népek végre testvériesen és megértéssel, kölcsönös becsülósben egymásra találnának. Igyekezzünk arra, hegy a háborút egyszersmin- denkorra lehetetlenné tegyük. Amerikában Newyork, november 12. A fegyverszünet emléknapját ezidén rendkívüli komolysággal ülték meg az Egyesült Államokban. Szombaton megkezdődött a zarándoklás az arlingtörni temetőbe az Ismeretlen Katona sírjához. Vasárnap a hazafias szervezetek hatásos vallásos és katonai ünnepélyt tartottak a sírnál. A békeszervezetek Washingtonban szombaton este nagy tüntetést rendeztek a béke mellett. Néhány kommunista meg akarta zavarni a békés fölvonulást, de a rendőrség visszaszorította őket. A lapok kimentő vezércikkben foglalkoznak a nap jelentőségével. Véleményük szerint az európai problémákat még nem oldották meg, de remény van arra nézve, hogy a világbéke a jövőben biztosítható lesz. A New York World a világbéke zálogának Németország, Anglia és Franciaország, három nagy európai demokráciáját tartja. Palesztinában Jeruzsálem, november 12. A fegyverszünet napjának emlékünnepén egy külön e célra összeüli bizottság elhatározta, hogy a háborúban elesett ismeretlen zsidó katonák emlékére hatalmas emlékművet állíttat Jeruzsálemben. Az emlékmű azt a kegyetlen sorsot fogja swinbolizáliw, amelyben a zsidó katonáknak a háború alatt részük volt, amikor idegen államokban kénytelenek voltak egymás ellen harcolni. A nagy nemzetközi pályázaton csupán zsidó művészek vehetnek részt. Ausztriában Becs, november 12. A bécsiek az osztrák köztársaság tízéves emléknapját nagy népünnepnek fogták föl és lelkesen, a nép minden rétegében ünnepelték. A nap hétfőre esett s igy a teljes munkaszüneten kívül a hangulat ünnepélyességéhez az is hozzájárult, hogy a kettős ünnep második napján még az újságok sem jelentek meg. Hétfőn egyetlen üzletet sem nyitottak ki. Még a pékek és a tejkereskedések sem húzták fel redőnyeiket. Az ünnepet tegnap este nagy fáklyásmenet kezdte. A Szent István templom, a parlament és a városháza illuminációja rendkívül de- korativan hatott és sok százezer bécsi nézte végig. Az uccákat a késő éjjeli órákig süni embertömeg lepte el, akik lelkesen szemlélték a bécsi építészet csodás remekeinek kivilágítását. A szociáldemokrata párt, az osztrák szakszervezetek és munkáskamarák ma délelőtt ünnepélyesen leleplezték a „Köztársaság Emlékművét", amely közvetlenül a parlament mellett, a Schmerling-téren áll. Amig a szociáldemokraták a téren népgyülést tartottak, a Szent István templomban Piffl hercegérsek nagymisét mondott, amelyen többek között megjelent Hainisch köztársasági elnök, Seipel kancellár és a diplomáciai kar. Mise után a bécsi helyőrség elvonult a köztársasági elnök előtt. Le!tg!?e!s:,ss*í§fean Varsó, november 12. A lengyel nemzeti ünnepet a fővárosban tegnap nagy pompával ülték meg. Kellogg beszéde Washington, november 12. A nemzetközi barátság világszövetségének ülésén Kellogg államtitkár tegnap délután nagy beszédet mondott, amely főleg a fegyverszünet napjának tízéves jubileumáról és a világpolitika várható kifejlődéséről értekezett. Kellogg szerint a legalkalmasabb módszer Stampil, €s „félreismert z$em£‘, újabb teveleiben az emberiség ügyévé nyilvánítja Ujjáértékli a bűnözés és bűnösség fogalmái a szélhámos álorvos - „Már lemondtam az emberi jogokról, csak a ben-’ nem születő gondolatokat akarom megmenteni(i Prága, november 12. Vasárnapi számunkban részletesen beszámoltunk Prága legújabb szenzációjáról, a négy reált végzett, tizenhárom hónapot börtönben töltött, de az orvosi tudományok iránt feltűnően fogékony ál orvosról, aki most bujkálva szemléli azt a színjátékot, amely személye és egyénisége körül örvénylik. Különböző álnevek alatt kiUönböző városokban, vádéken és Prágában bolyongott, kórházakba csempészte be magát, kezelt, opreált, vérátömlesztést végzett s szakszerit kórleleteket állított ki kezelt betegei állapotáról. Lehetséges ez? — kérdezik az emberek, — lehetséges, hogy ez megtörténhessék? S már is akadnak baugok a sajtóban, amelyek félénken és bizonytalanul kockáztatják meg azt a kijelentést, hogy az álorvos nem űzött klinikai orvosi prakszist s csupán szélhámosságokat követett el. Legyen szabad azonban magára a szombati rendőrségi jelentésre hivatkozni, amely kifejezetten azt mondta, hogy „jóllehet nem orvos, sikerült csalárd manőverek utján különböző kórházakba becsempésznie magát és ott orvosi gyakorlatot üznie.“ Ismertettük azt a levelet, amelyet Sfampfl János, az álorvos a Poledni List szerkesztőségéhez intézett a botrány kirobbanása után. A rendkívüli intelligenciáról tanúskodó levél, — amennyiben nem misztifikáció egy harmadik személy részéről — újabb szenzációs adatokat árul el Stampfl János múltjáról, terveiről s életviszonyairól. Stampfl ebben a levélben a síimen individuális filozófia álláspontjára helyezkedik s görbe pályafutásának filozófiai s etikai igazolására törekszik. U|cibb hét lepel a társadalomból és az egyénről A szökésben lévő álorvos a tegnapi és mai nap folyamán újabb két levelet intézett a Poledni List szerkesztőségéhez. Az egyik írásban kétségbeesetten csapja össze kezeit mindannak az elolvasása után, ami róla a sajtóban megjelent. „Semmi sem igaz eddigi börtönbüntetéseimről, sem curriculum vitaeinről. Az életem egészen másképp folyt eddig. Profiljk és belseje tisztább, másrészt viszont nyugtalanabb is volt, mint ahogy? ecsetelik. Eddig nem gondolkoztam a dolog fölött, csupán most hirtelené- ben s minden úgy tűnik előttem, hogy az úgynevezett becsületes és erkölcsös emberek bármelyikének el kellene szégyelnie magát mellettem, ha az életértékek zsinórmértékével mérnék fel őket. Eszményeim mind jó embert, de a társadalom a maga törvényeivel hajótöröttet csinálnak belőlem, akinek az egyetlen mentődeszkája már törőfélben van." Brockway teherautók, autóbuszok a legtökéletesebbek — Kérjen ajánlatokat MOTOR IMPORT, Bratislava, Royko-u. 2/a* a háború kiküszöbölésére a döntőbírósági eljárás általános kiterjesztése volna. A háború törvénytelenségét a nemzetközi jog legfontosabb alapelvének kell megtenni. December 10-én Washingtonban a pánamerikai unió valamennyi államának megbízottai konferenciát tartanak, amelyen megvetik az alapját az általános amerikai döntőbírósági szerződésnek. Kellogg beszédének második szakaszában a Kellogg-paktum előzményeinek történetét vázolta. Kijelentette, hogy rendkívül körülményes lett volna valamennyi érdekelt államot meghívni az aláírásra, vagy megvárni, amig a világ hatvan legfontosabb államának érdekei végre megegyeznek. A paktummal sietni kellett s ezért irta alá egyelőre csak néhány hatalom, mig a többi feltétlenül követni fogja az aláírókat. Kellogg bízik abban, hogy a fejlődés idővel teljesen eltünteti a háborúkat, s a nemzetközi torzsalkodásokat puszta döntőbírósági eljárással fogják szabályozni. A Kellogg-paktum nem az Amerikai Egyesült Államok belekeveredését jelenti az európai ügyekbe, hanem puszta iniciativa volt, amelyet az európai nagyhatalmak önként követtek. A világbéke csak úgy érhető el, ha nem csali az államok kormányai, hanem maguk a népek is átérzik fontosságát. Kellogg hisz a népekben, bizik az emberiségben és boldog, hogy részt vett annak a szerződésnek megkötésében, amely, föltétlenül közelebb hozza a béke ideálját. Stampfl azután idézi a Poledni List néhány résztvevő mondatát s hozzáteszi, hogy könnyekig meghatódva mond ezért az ismeretlen cikkírónak köszönetét. „Az idézett mondatok könnyekig meghatnak. Megmutatták előttem emberi gyarlóságomat.. Azelőtt nem volt időm az ilyen és hasonló szentimentalitásokra. A tudomány pihentetés nélkül hajszolta előre. A börtönben is irtani két értekezést, amelyek közül az egyik, kibővítve s kísérleti adatokra támaszkodva, n em régib en m egj e 1 ent. Ma megtorpanok s elgondolkozom. Most, mi lesz? Hová jutok? Az emberi társadalom nem bocsátja meg a bűnt, amelyet elkövettem, sőt számlámra írja azt is, amit mások elkövettek. Az akadémikusok nem felejtik el múltamat s az amnesztia ideije régen elmúlt. Senki sem fogja pártomat. Azt hittem mindig, hogy erős vagyok. De az erőm, az akaratom illuzórius s ultramikroszkópikus ahhoz az erőhöz képest, Stubmrafllrtílö szép raelej gyógyvizfürdö a magas Fátra tövében. Téli szezon. amely büntetni s rendet teremteni akar. Ha volna valami kis zugom könyveim s valamelyes tudományos fölszerelés számára, bármilyen zugocska is, ahol felejteni tudnék s tanulni, mint mások, — bebizonyítanám, hogy mire képes a tudomány iránti rajongás s az aszketikus szorgalom. Ezt az istenes kívánságot nem magamért proklamálom. Én már lemondtam az emberi jogokról. Csak azokat a gondolatokat akarom megmenteni, amelyek agyamban születnek. E a gndolatok nem az enyémek. Nem tudom kiéi, de én csak egyszerit szolgálójuk vagyok. Ha meg merném nevezni tudományos értekezésemet, elég bizonyító anyaggal rendelkezném. De ezt mégsem tehetem meg, mert ezzel Taortáin*, Sacüia egyik legszebb városa, amelyet az előretörő láva elpusztulással fenyeget Fiumeíreddo, amelyet az Etua már elpusztított Tmmn~i iiTiwrrnnr u—rinnii —iiiiniim — •~^“-'***~CTrnfMrTflTV~r*'ÍTIiriTi 7
