Prágai Magyar Hirlap, 1928. október (7. évfolyam, 225-249 / 1852-1876. szám)

1928-10-31 / 249. (1876.) szám

Mai aáiRHiih 12 oldal Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, A SzlovenSzkÓi és rUSZÍnSzkÓi ellenzéki pártok frí^efet ^Telefon:"o3n "^Kiadót negyedévre 76, havonta 26 KéjkDiföldre: FőaakesHŐ- politikai napilapja Felelős tterteatO: hivatal: Prága II.. Panská ul 12/111. — Te­> WSK Németország örömmámorban várja Eekenert i Í60 kilométeres sebességgel Európa leié A Grál Zeppelin megtette utjának egy harmadát — Kedvező hátszél — Ellentétes hírek az újfundlandi viharos éjszakéról — Az amerikai haditengerészei háborús megfigyelésekre használja föl a Zeppelin útját — Magántáviratok az összes rádiőhivaíalhoz —• Huckleberry Finn a fedélzeten — fiz ©Sütik szózata j (fi.) Prága, október 30. j A köztársaság elnökének a jubileum al- J katonáival a nemzetgyűlés mindkét házának j elnöksége és a kormány utján az állam vala- ] mennyi lakosához intézett üzenete több cmint j egy ünneipélyee politikai megnyilatkozás. í Azok a szavak, amelyek vasárnap délelőtt aj Hradzsinban elhangzottak, nemcsak az ál-j lamféríiu, de a filozófus és a pedagógus sza-j vai is voltak, egy hosszú élet gazdag tapasz- j fala tálnak iskolájában bölccsé vált öreg em­ber intelmei, aki tisztán és világosan látja az élet nagy összefüggéseit s annak a kornak fejlődési irányát, amelyben élünk. Masaryk elnök ur üzenetében sorra vet­te az állam és a társadalom valamennyi fon­tos problémáját. Beszélt a békeszerződések­ről és az ellenük indított propagandáról; érintette a demokráciának és a parlamenta­rizmusnak napjainkban annyiszor hangozta­tott válságát; behatóan foglalkozott a tör­Newyorfc, október 30. A Gráf Zeppelin hazafelé való útja ugyanolyan szenzációs ér­temrí, ami a nagy sebesség ellenére, is meg­hosszabbítja a repülés időtartamát. Mindazonáltal ma reggel tiz óráiig (közép- európai időszámítás szerint) a Gráf Zep­pelin utjának több mint egyharmadát meg­tette már. Áttört a veszedelmesnek mutatkozó ujtfuad- lapdi és lavranoe-vidéki depresszíőzőnán s kedvező hátszéllel száll Írország felé. Ma reggel Newyorkban csaknem pánikot okozott a léghajó sorsáról elterjedt sok el­lentétes hir. Egyes újságok szerint a lake- hursti tatarozómunka nem tudta teljesen ki­küszöbölni az első ut alkalmával szenvedett kárt s Eckener dr. kénytelen volt meglehe­tősen tökéletlen navigációs lehetőségekkel utrakelni. A léghajó kiegyensúlyozatlansága okozta a középamerikai propagandaut elmaradását s a parancsnok azért szánta el magát oly hirtelen a hazautazásra, mert az időjelen- tósek váratlanul kedvezőre fordultak s föl akarta használni a biztos jó időt az uta­zásra. Reményében azonban csalatkozott, Ujfund- land fölött kellemetlen viharokba került, melyek sokat ártottak a léghajónak. Egy-két újfundlandi városból érkezett jelentés sze­rint a léghajót látó lakosság észrevette, hogy kissé inog, néha egy helyben forog s navigá­ciója egyáltalán nem biztos. Mivel a'z elmúlt év tranzóceáni repülőufjai alkalmával bebizonyosodott, hogy az új­fundlandi városkák lakosságának szava­hihetősége nem éppen nagy, Newyorkban e híreket iöntartással fogadták, különösen amikor olyan északi városkákból érkeztek, amelyekig a Zeppelin, bármily nagy kerü­lőt tett is, még el sem érkezhetett. Ma reggel azután bebizonyosodott, hogy a vihar korántsem volt veszélyes, sőt ellenke­zőleg, meggyorsította a gép tempóját. A léghajóról többnyire magánjellegű táv­iratok érkeznek, mert a főgondola gazdag utasai semmi pénzt sem kiméinek, hogy táv­iratozhassanak. Eckener dr. viszont minden alkalmat megragad, hogy a Zeppelin-alap ja­vára uj jövedelmi forrásokat nyisson s igy inkább lemond pozíciójának megtáviratozá- sárói, csak hogy jó pénzeket vehessen be a távirati dijakból. Ennek természetesen megvan az a hátrá­nya, hogy a világ nem tájék ozódhatik pon­tosan a Zeppelin helyzetéről; annyi azon­ban biztos, hogy a fedélzeten minden rendben van s az utasok kényelmesebben repülnek, mint odautazásukkor. Az élelmez^ is jobb, a fűtés is megfelelőbb, úgy hogy ez alkalommal a Zeppelin-ut való­ban kényelmessé és gyorssá vált. Potyautas, akiből huszonnégy óra alatt amerikai íimdeál leit Ennek a második Zeppelin-utnak szen­zációja különben az, hogy a léghajóra potya­utas lopózott be, ami az amerikaiaknak rend­kívül tetszik. Clarence Terhune tizenkilenc- éves golfgyerek máról holnapra óriási nép­szerűségre tett szert Amerikában. A rendki­vényhozás és a hivatalnoki szervezet harmo­nikus együttműködésének kérdésével és nyiltan kijelentette, hogy ellene van a hiva­talnokkormányoknak; óva intett a törvények kapkodó megalkotásától; hangoztatta a terü­leti autonómia jelentőségét a demokratikus állam szempontjából; kitért a kisebbségi kérdésre; kívánta közgazdaságunk szorosabb ■bekapcsolását a világgazdaság nagy áramá­ba; állást foglalt a közoktatás reformja mel-1 lett; megemlékezett a hadseregről; szót emelt a nőknek a közhivatalokban való érvé-. nyesütése érdekében; nem hallgatta el a la- j kosság bizonyos köreiben megnyilvánuló elégedő tlenséget és végül célzott az állam és az egyház elválasztására irányuló törekvé­sekre. Masaryk ünnepi szózatának ez a gaz­dag és változatos tartalma csábító alkalmat nyújtana arra, hogy a túlnyomó részükben elméleti fejtegetésekhez gyakorlati meg-: jegyzéseket fűzzünk és megvizsgáljuk, hogy; az államfő tételeit a törvényhozás, a kor-j mányzat és közigazgatás miképpen a lkai-! mázzá az életben. De a rendelkezésünkre' álló hely korlátoltsága és sok más körül­mény nem engedi meg, hogy e csábító alkal-. mát megragadjuk és meg kell elégednünk. azzal, hogy a köztársaság elnökének csupán ama nyilatkozataira reflektáljunk, amelyek1 aktualitásuk miatt bennünket legközelebb­ről érdekelnek. í „Habozás nélkül elismerem — jelentette ki az államfő —, hogy a békeszerződések bi­zonyos tisztázást követelnek, azonban ennek lojális, nyílt és becsületes módon kell meg­deklődést váltott ki a newyorkiakból, mint az első amerikai repülőút. Newyork polgár­sága egy-két napra szinte megfeledkezett a soha nem tapasztalt hévvel tomboló elnök- választási kampányról és kizárólag a Zeppe­lin útja iránt .érdeklődik. A két elnökjelölt, Smith is, Hoover is igyekszik választási agi- tációjába illeszteni a német léghajót e ha nem fűz politikai kommentárt hozzá, leg­alább programja magasröptüségére, bizton­ságára és modernségére talál benne hason­latot. A léghajó tegnap reggel hat óra óta kedvező körülmények között száll Európa felé. Ma reggel ugyan olyan hírek terjedtek el, hogy Ujíundland fölött ismét katasztrofá­lis viharokba került, de a meteorológiai in­tézetek megcáfolják a viharos éjszakáról el­terjedt híreket. Tagadhatatlan, hogy a lég­hajó ismét depressziós vidékeken haladt át, de az első úttal ellentétben most hátszele van, ami nem hogy gátolná röptét, sőt ellen­kezőleg, tetemesen meggyorsítja. A rádió- állomások a léghajó p o zici óváltoztatásaiból kimérték, hogy néha óránkint 160—170 kilo­méteres sebességgel halad, ami mindenkép­pen számottevő teljesítmény. Eckener dr. föltétlenül negyven-negyvenötórás rekordidő alatt érkeznék Európába, ha a szél iránya tartana s ha nem kellene a helyiérdekű de­pressziókat folytonosan cikk-cakk-vonalban kikerülgetni. így többször ismét kerülőt kénytelen történnie.” Minden fentartás nélkül el kell: ismernünk, hogy Masaryk G. Tamás ebben a j nagyon kényes kérdésben is több ízben tanú-' jelét adta jóakaratának s éleslátásának. Ép­pen ezért sajnálnunk kell, hogy az állam j feje nem mondotta meg, hogy az ő nézete szerint a békeszerződéseknek mely rendel­kezései szorulnak tisztázásra és miképpen képzeli el a tisztázandó kérdések lojális, nyílt 'és becsületes, tehát szemtől szemben való meg vűtatását. Teljesen igaza van a köz­társaság elnökének abban is, hogy a hazug­ságokkal való küzdelem nem hozhatja meg az orvoslást. Nem tudjuk ugyan biztosan, csupán sejtjük, hogy ezek a szavak kire cé­loznak, de bárkiről is legyen szó, mi is tér-: mészetesen csak azt kívánhatjuk, hogy min-' den adat, melyet a világ közvéleménye elé tárnak, összhangban álljon a rideg tények­kel. Ámde ebben a vonatkozásban sem árta­na, ha a legnagyobb nyilvánosság előtt mon­danák meg, hogy micsoda téves vagy hamis adatokról van szó, mert csak ilyképpen lehet kideríteni a tiszta igazságot. Azt a politikai káoszt, amelyről Masaryk elnök ur is be­szélt, éppen az audiatur et altéra pars elvé­nek teljes mellőzései idézte elő és ha az ál­landó nyugalmat komolyan biztosítani akar­ják, úgy elsősorban ezt az elvet kellene is­mét régi jogaiba visszaállítani. Az itteni magyarság adott helyzetét sok­kal közelebbről érintik az államfő ama ki­jelentései, melyek a csehszlovák állam nem­zetiségi problémájára vonatkoznak. A köztár­saság első polgárának teljesen igaza van ab­ban, hogy ebben az államban a kisebbségi kérdés jellege egészen más, mint egyéb nem­zetiségi államokban. Mi is régóta hangoztat­juk, hogy e nagy problémát nem lehet egy­séges sablon szerint megoldani, mert a ki­sebbségek helyzete különbözik egymástól. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság egé­szen más bánásmódot igényel, mint például a Macedónia hegyeiben lakó kuco oláhok vagy az Oroszországban élő zűrjének. Mi egy év­ezreden át önálló állami életet éltünk; tele­pülési területünk faj testvéreink közvet­len szomszédságában fekszik; milliós szá­munkkal a tizenbáromrniliiős állami lakossá­gának egy le nem becsülhető részét alkotjuk; kulturális és gazdasági súlyúnk legalább is akkora, mint azoké a népeké, amelyekkel Szlovenszkói és Ruszinszkót lakjuk és ez­ért joggal megkövetelhetjük, hogy a kormány ehhez képest bánjék velünk. A köztársaság el­nöke nem tartotta szükségesnek, hogy a ma­gyarságról külön is megemlékezzék. Csak a németekről beszélt, akik ugyan háromszor annyian vannak, mint a magyarság, de azért bennünket mégsem lehet a szudétanémei po­litika egyszerű függvényének tekinteni. Ezt helyesen ismerte föl Scotus Viator is, aki ju­bileumi cikkében a magyarság jogos pana­szainak orvoslására hívta föl a kormányt. Mi is egyenlő jogokat követelünk, ment lojáli­sán teljesítjük az egyenlő kötelességeket é‘s mindig tiszteletben tartottuk az alkotmányt s a törvényeket. Sohasem helyezkedtünk a törvényen kívül és a törvény fölé s igy joggal kívánhatjuk, hogy az állami életből reánk eső részt mi is megkapjuk. Végezetül az államfőnek még egy-két ki­jelentését szeretnénk kiemelni. Azt mondot­ta Masaryk G. Tamás, hogy ő mindig ör.‘tu­datosan követelte a területi autonómiát, te­hát mi csak az ő példáját követjük, amikor Szlovenszkő és Ruszinszkó autonómiájáért küzdünk, örömmel vettük tudomásul az el­nök urnák azt a megállapítását, hogy Szlo- venszkón — és hozzátehetjük: Ruszinszk?­ban is — a magyar nyelv ismerete csak ha­szonnal jár és ezért joggal követelhetjük a tisztviselőktől, hogy minél hamarabb sajátít­sák el a nyelvünket, hogy érintkezni tud­janak a néppel és a nyelvtörvény által meg­határozott esetekben képesek legyenek ma­gyarul is hivataloskodni. Ha pedig az államfő azt mondotta, hogy vannak politikai újgaz­dagok is, akik az összeomlásra spekuláltak és tehetetlenségüket bombasztikus frázisok mögé rejtették, úgy legyen szabad hivatkoz­nunk arra, hogy ezek a politikai gazdagok ellenük indított küzdelmünket úgy igyekez­tek feltüntetni, mintha ez az állam ellen irá­nyulna. Sok félreértésnek és bajnak az okát éppen az ő magatartásukban kell keresnünk. /

Next

/
Thumbnails
Contents