Prágai Magyar Hirlap, 1928. október (7. évfolyam, 225-249 / 1852-1876. szám)
1928-10-30 / 248. (1875.) szám
4 1988 ottóbw 80, k»d<l. törlesztésén kívül nem biztosítja északin&n- ciaojrszági tartományai ok újjáépítési kéltségeinek megtérítését. Ez az az álláspont, amelyet Briand Géniben a kormány nevében több ízben hangoztatott, s amelyből a jövőben sem engedhetünk. Reméljük, hogy a bejelentett jóvátételi tárgyalások hamarosan megkezdődnek s tudjuk, hogy külügyminiszterünk szövetségeseinkkel karöltre s a megegyezés akaratától átbatya figyelmesen és teljes jóakarattal fog,ja vezetni azokat Sohasem volt szükségesebb, mint ebben a pillanatban, hogy a kormány nagyszáma és hü többséggel induljon a küzdelembe. Herriot és Daladier beszédei a ponsi szoborleleplezésen Páris, október 29. Franciaország egy kis vidéki városkájában, a La Rodielle melletti Ponsbau tegnap avatták föl Oombes volt márt i sztereinek ami ékszobrát. A szoborleleplezésnek azért volt különös j jelentősége, mert Pons Franciaország lég- j jobboldalibb színezetű vidékén fekszik, j Combes pedig az az államférfin volt, aki j Franciaországban meghozta, a vallásellenes laikus törvényeket s így a lehető 3eg- i kevésbé rokonszenves Ponshan. A párisi i lapok napokkal ezelőtt jelentették, hogy a szoborlelepjezósnói valószínűleg incidensre kerül a sor, mert a lakosság egy része aligha tűri el, hogy a gyűlöli Combesnek szobrát leleplezzék. Ezenkívül a lapok politikai következményektől is tartottak. A laikus törvényhozás elleni roham most tombol a legnagyobb erővel Franciaországiban s a szobor leleplezés szónokai, a radikális Herriot miniszter és Dala- dier, az ellenzéki radikálisok vezére, fölhasználják az alkalmat, hogy állást foglaljanak a kényes ügyben. Herriot közoktatásügyi miniszter tapintattal és ügyesen oldotta meg nehéz feladatát. A reakciós és ultrám ontán köröket nem sértette meg .amennyiben Combest nem mint vaHáseilenes vezért állította be, hanem mint olyan politikusit, aki törvényeivel éppen az általános szabadságot, még a vallásszabadságot is csak előmozdítani akarta. Ragyogó irodalmi és füozőfiai fejtegetésedben kifejtette, hogy s laikus törvények lényege nem más. mint a teljes vaíIMsd és világnézeti türelmes-! ség rendszerének bitv-alMsa. Beszéde oly j ügyese® volt fölépítve, hogy a párisi katoli- ; kus lapok, amelyek a szoborieiepiezés ünne~[ pélyét napok óta a nemzet egyik degveszedel-1 me&ebb ártója glorlfilkáciőjárnak nevezték,! ném találtaik kivetnivalót Herriot fejtegető-1 eeiben. A közektatásügyi miniszter politikai < kijeűentéseá természetesen színtelenek és je-j lent éktelenek maradtak. Daladier, az ellenzéki radikálisok vezé-1 re, nem oldotta meg kényes feladatát i'^n- olyan ragyogó fölénnyel, mint Herriot. Com- bes-ot nemcsak mint a politikai becsületesség | és az irodalmi ízlés szimbólumát ünnepel te, j hanem mint Franciaország megingathatatlan ] köztársasági akaratának jelképét, a reakció, I a maradásáig és a monarchia halálos allén-; ségé.t. Azok, akik Combes iskolájában nőttek fel \ — mondotta —■, sohasem azonosíthatják l magukat a reakciós és protekciós alapon kiosztott privilégiumokkal. Ezzel a mon- í dattaí a szánok a pénzügyi törvénybe i ,,becsempészett“ 70. és 71. pontot támadta meg, amely — mint ismeretes — a szerzetesrendek visszatelepítéséről és az egyházi javak visszaadásáról szél. Daladier beszéde után azonnal látszott, hogy a szab orleí eplezés ünnepe nem múlhat el incidens nólküi A camelois-k csinyje és véres köveföesiítiényei Alig hangzottak el a beszédek s alig vo-; miit el a tömeg a szobor talapzatától, amikor egy körülbelül negyven fiatalemberből álló csoport észrevétlenül a szoborhoz settenkedett s még mielőtt a rendőrök észrovehették volna, egy hatalmas fiatalember kalapácsot rántott s két ügyes ütéssel letörte a szobor orrát és állát. A szobrot nyolc rendőr őrizte. Senkit sem engedtek a mü közelébe, de a negyven fiatalember, a királypárti Camelots dur Roi egyik harcos csoportja, oly ügyesen leplezte a támadást, hogy a rendőrök nem gyanakodhattak. Minden egyes ramclot kezében virágcsokor volt s úgy vonultak föl, mintha a szobrot akarnák feldisziteni. A csokrokban voltak elrejtve a kalapácsok, a revolverek ép a gumibotok. Alighogy vezérük beütötte a szobor orrát, a többi harminckilenc a rendőrökre vetette magát, hogy igy fedezze a visszavonulást. Kemény kézitusa támadt a király rikkancsai és a rendőrök között. Az egyik rendőrnek kiütötték több fogát, mire a megtámadott a veszély pillanatában revolvert rántott s belelőtt támadóiba. Az egyik golyó a támadó camelot mellébe fúródott s oly súlyosan megsebesítette, hogy néhány perc múlva meghalt. A másik golyó egy j másik királypárti fiatalember balkarjába fúródott. ^ | A kellő időben érkező katonaság és í ooendörség csaknem valamennyi camelotfi-ti •KWCSI-MACitoRHIRIiAP elfoghatta, összesen negyvenkét személyt tartóztattak le. Megállapították, hogy a ki rálypárti fiatalemberek támadásukat hossza san és körülményesen előkészítették, ami abból is kitűnik, hogy a legtöbb fiatalember messze vidékekről jött Ponsba. Többen közülük az előző nap estéjén érkeztek Párisból Toursból, Bordcauxból és Pcrigcauxból. A jobboldali sajtó természetesen a felelősséget a kormányra és bérenceire, a rendőrökre hárítja. Az Action Franciásé elismeri ugyan, hogy a szobor elleni támadást előzetesen megszervezték, de kijelenti, hogy & bűnös rendőr nem önvédelemből, hanem gyilkolási vágyból és politikai dühében lőtt a fiatalemberekre. A Coty-sajtó annyira megy állításai bán, hogy szerinte a király rikkancsait szabályszerűen tőrbecsalták s azután kivégezték. Az Ecbo de Paris is gyilkossággal vádolja a kormányt. Szerinte jóvátehetetler bűn, hogy a rendőrség néhány tüntető fiatalember ellen azonnal fegyverét használja és meggondolatlanul gyilkol. A baloldali sajtó is elismeri, hogy a rendőr elhamarkodva járt el. Ugyanekkor azonban megállapítja, hogy a rendőr túlbuzgóságán kívül a kormányt és a baloldalt nem terheli felelősség, sőt ellenkezőleg, a jobboldal állandó provokációi okozzák az ilyen és a hasonló bajokat. Emlékestéinek La Ro- rhelle püspökének tiltakozására, melyben a püspök Combest Franciaország lelke legártalmasabb megrouíájáuak tünteti fel és felszólítja a jóérzésü közönséget, hogy akadályozza meg a szoborleleplczést. Az Ere Non- vclle a következőképpen ir: A kongregációk és a püspökök megkezdték offenziváiukat. A reakciós rohamesa- patok működésbe léptek. Mi is kijelentjük, hogy védekezni fogunk és nem engedjük jogainkat. Ezzel szemben az Action Francaise a következőket állapítja meg: — Combes volt, aki sületlen vallásellenes- ségéreí fölidézte a világháborút. Nem tűrhetjük, begy emlékét gloriükálják és minek \t’ elkövetünk Franciaország belső ellenségeinek kiirtásáraA royalisták és a radikálisok harca Franciaországban A ponsi szoborleleplezésuek föltétlenül veszedelmes következményei lesznek Franciaországban. A radikálisok és a jobboldaliak régi ellenségeskedése, amelyet a világháború tizenöt-húsz évre megállított és visszavetett, a megbékült és stabilizált Franciaországban uj erővel kitört. Emlékezetes a háboruelőtti időkből, hogy mily véres és mérges s az egész világ politikájára kiható belső harcok romboltak Franciaországban a Dreyfus-pör idején, vagy Combes miniszterelnöksége alatt, amikor a régi inonarchista tradíciók hívei mindent elkövettek, hogy szembeszáLljauak az alig megerősödött köztársaság híveivel. A háború után a royalista mozgalom ismét megerősödött. Amikor Charles Mour- ras nagyszerű intellektuális előkészítése után a félelmetes szatiráju León Baridét és a kitűnő szervezőerővel rendelkező Charles Pujo vette kezébe az ügyet, néhány év alatt több ezer mindenre kész fiatalember tömörült a monarchisták lapja, az Action Francaise körül és megkezdte az aktív harcot. A royalisták kiadták a. jelszót, hogy a királypárti tömörülésekben csak Franciaország legokosabb és legegészségesebb elemei kaphatnak helyet. A Camelots du Roi szervezetével valóban oly hatalmas és erős szervezetet teremtettek, amelynek tettei ma egyre jelentősebbekké válnak a politikai életben. Ahányszor a politika horizontján megjelennek, működésűket vagy siker, vagy nagy feltűnés követi, lgv volt León Daudet megszöktetésekor, igy volt most is, a ponsi leleplezés alkalmával. Franciaország hangulata izzó, s miüt. ahogy a sajtókommentárjaiból kitűnik, a jobboldal és a baloldal ellentéte oly aktuális hévvel tör egymásra, hogy vannak körök, amelyek már belső háborúságtól és a Dreyfus-pör alatt tapasztalt veszedelmes és bénító lázongásoktól tartanak. A csehszlovákiai néptzivettégi ligák is megmozdultak a hontalanok érdekében Memorandumot nyújtottak ét Masaryk köztársasági elnöknek A csehszlovákiai népszövetségi liga: a cseh Chelcicky-társaság, továbbá a Dómét- magyar és zsidó népszövetségi ligák október 9.-én közös kérvényt nyújtottak be a köztársaság elnökénél, amelyben arra kérték az államfőt, hogy az állami jubileum alkalmával segítse dűlőre vinni az állampolgárság és illetőség problémáját- A köztársaság elnökéhez benyújtott folyamodvány, amelyet, a megállapodások értelmében csak a jubileum napja után tesznek kör? \ szórni szóra Így hangzik: Elnök Ur! vétele az állam biztonságát veszélyeztetné. Azokat ugyanis, akik az állam biztonságát veszélyeztethetnék, mint idegeneket üz év alatt bizonyosan eltávolították. Akinek mint idegennek mostanáig sza- ibar1 volt itt élűié, már ezáltal bebizonyította, hogy nem hasznavehetetlen tagja az állami közösségnek. Emberiességi okokból, a mi hangunkkal is .megerősítjük az ő kívánságukat. Elnök Ur, kérjük Önt, a köztársaság ünnepe alkalmával hasson oda értékes ináéia- tiájával, hogy \ Közeledők az a nap. : . yen a eeehszűo- vák köztársaság tízéves fönnállását, és a csehszlovák nemzet önálló állami létének szabadságát fogja ünnepelni. E nagy állami ünnep alkalmával alulírott csehszlovákiai népszövetségi ligák, kik a köztársaság különböző nemzetiségeit képviselik és akiket összeköt az a cél, hogy a nemzetek békés megértését, szolgálják, Elnök Urnák az emberiség és a nemzetnek szentelt életében gyakran megnyilvánult böl-i esésságéhez és nemes emberiességéhez fordulnak, hogy segítséget kérjünk öntől azoknak az embereknek ezrei számára is, akik anélkül, hogy bármiképpen vétkeztek volna, az állampolgárság nélkül szűkölködő egyének szomorú sorsára jutottak, segítséget kérjünk tehát mindazok részére, akik bár — sokan már születésük óta — a jelenleg a csehszlovák köztársasághoz tartozó területen laknak s úgy érzik, hogy saját szülőföldjükön vannak, a régi monarchia összeomlása folytán mégis -egyik napról a másikra elvesztették állampolgárságukat. Nemcsak azok, akiknek egyetlenegy államban sincsen állampolgárságuk, hanem azok is, akiket ebben az országban, amelyben oly régóta élnek, amellyel össze vannak nőve, ahol otthon akarnak lenni, idegeneknek tekintenek, kiáltanak kétségbeesetten segítség után és kérik, hogy az állami kötelékbe fölvétessenek és tegyék lehetővé számukra, hogy az önál1 < állam megalakulásának ünnepségeiben részt vehessenek. Elképzelhetetlen, hogy mindezeknek fölA ICépes Wéí / előfizetési dija Praha II.. Panská 12. az. UI. emelet címre küldendő mlsam ennyi volt osztrák és magyar állampolgár, aki 1918 október 28-án állandó lakhellyel bírt azon a területen, amely jelenleg a csehszlovák köztársasághoz tartozik ég ettől a naptól 1928 október 28-ig folytonosan e területen lakik és akit ez idő alatt sem vétség, sem aljas vagy becstelen indokokból elkövetett vétség vagy bűntett, sem a rend-törvénybe ütköző vétség miatt nem ítélték el, amennyiben a csehszlovák állampolgárság elnyerésére vonatkozólag kibocsátandó rendelet kihirdetésétől számított három hónapon belül ezt kóri, már © kérvény alapján csehszlovák állampolgárrá váljék. Elnök Ur, tiz évvel ezelőtt jött létre ez az állam, tiz évvel ezelőtt némuitak el véres harcok után a fegyverek. A kiengesztelődés és kegyelem akbusa, hogy megkegyelmeztessék az ártatlanoknak, akik feleőbb hatalmak áldozatai lettek; emberiességi aktus, azokat az egyéneket, akik a ml földünkön elvesztették állampolgárságukat és minden reménységüket, uj reménynyel eltölteni és azt a kapcsot, amely őket a szülőföldhöz és az emberi közösségihez fűzi, újból megerősíteni. A bölcsesség aktusa, a tulajdon főlszabaduláora való emlékezés órájában másoknak a szerencséjét is akarni, őket is megajándékozná a békével s őket is föl szabadi tani és ezzel az erősebb kötelékkel az állami és emberi közösségnek lekötni. Elnök Ur, az ön bölcsessége és emberiessége nem engedi meg, hogy megfeledkezzék ezekről, az emberekről. Ez az első alkalom, hogy egy cseh egyesület, még hozzá a népszövetségi ligák uniójának egyik alosztálya, szót emel egy olyan sérelem órvoslása érdekében, amely különösen a ézlovonszkód és rusziuszkói magyarságot érinti. A Chelcicky-társaságnak a hon- tálán ok ezrei hálával tartoznak, hogy erre a lépésre elatározta imagát. Annál szomorúbb azonban az, hogy a Cseh Államtudományi Trásaság (Statovedeoká Spolecnost), amelynek elnöke Brabec szenátor, nem csatlakozott a. többi liga megmozdulásához, hanem az illetékes kormánytényezők véleményétől tette függővé további lépéseit. Megkezdődtek Budapesten a magyar-német kereskedelmi szerződési tárgyalások Budapest, október 29. Ma reggel nyolc tagú német delegáció érkezett a magyar fővárosba a magyar-német kereskedelmi szerződési tárgyalások lefolytatására. Délután a külügyminisztériumbaD megkezdődnek a tanácskozások. „Magyaromig nem virulhat irodalom és művészet itéiküiu KOe&sSsberg megnyitábeszéds s magyar irodalmi és művészeti kongresszuson Budapest, október 29. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Vasárnap délelőtt a Vigadó nagytermében megnyílt a magyar irodalmi és művészeti kongresszus. A kongresszuson, amelyen Ugrou Gábor elnökölt, Klebelsberg miniszter,is jelen volt, aki felszólalásában hangsúlyozta, hogy a művészetekben a nemzeti gondolat fokozottabb ápolására van szükség. A magyar művészet csak akkor kapcso- lódhalik bele a nemzet életébe, ha felfogásában, működésében eleget tehet a magyar nemzet nagy sóvárgásának a nemzeti szépség iránt. A művészetnek is meg van a joga saját érdekei képviselésére. A magyar irodalomnak és művészetnek is meg kell mondania, hogy mi fáj neki, hogy mennyire vérzik, hogy mit jelent működése a magyar nemzetnek. Magyarország nem virulhat irodalom és művészet nélkül. Rákosi Jenő és Sipőc Jenő polgármester beszéde után Preszly Elemér, pest vármegye főispánja szólalt fel. aki többek között ezeket mondotta: Büszkék vagyunk művészeink külföldi sikereire, azonban anyagilag és társadalmi téren nem támogatjuk kelőképpen őket. A kultúrát terjeszteni kell a tömegben. Csak igy érhotjük el a«t, hogy nem lesznek Íróinknak és művészeinknek anyagi gondjaik. 1 Alapítva. 1833. Telefon 33. M S > < dlMzmű JX A ing, porcellán aagjkamkedés*. § Ab, ' ' ■" ' KOSICE, F 5-uica 19. Nagy riluxUk. Jutányos árak.
