Prágai Magyar Hirlap, 1928. október (7. évfolyam, 225-249 / 1852-1876. szám)

1928-10-30 / 248. (1875.) szám

W88 okíőber 30. kerM. 5 Englis adópolitikájának teljes csődjét mutatta ki Holota képviselő nemzetgyűlési beszédében A pénzügyminiszter menekül pénzügyi politikájának következményei elöl Segélyt a nyugdíjasoknak s amnesztiát a nyugdijukat vesztetteknek! — A községek költségvetései ebben az évben mind fiktivek — tsmnM» ARGENTINBA BRAZÍLIA, URUGUAY, PARAGUAY, BOLÍVIA, CHILE, PERU, CUBA. INDULÁS MINDEN HÉTEN. Hajók: Andes, Almanzora, Arlanza, /-.von, Darro, Demerara, Desna, Deseado, valamint ! a két hatalmas motorhajó: Aicantara és Austurias (32.000 tonna tartalom, 22.000 regisztrált tonna). Elismerten kitűnő konyha. Kényelmes el­szállásolás, Mindennemű felvilágosítást ad: ; ROYAL MAIL UME PRAHA II., HYBIRNSKÁ 24/6. Prága, október 29. Mint szombati szá­munkban jelentettük, a költségvetési vita otoisó magyar szónoka Holota János dr. ma­gyar nemzeti párti képviselő volt Holota képvieellő a következő beszédet mondotta: A jubiláns költségvetés r Tisztelt képviselőházi Az 1929. évi álla­mi költségvetés karakterét az a különös hely­set adja meg, amely annak tárgyalásakor a köztársaság politikai életének két legfonto­sabb eseménye révén alakult ki: a jubileumi ér és a pénzügyminiszter ur többször megismételt lemondásának ténye. A cél az volt, hogy a jubiláns évben oly 'állaírni. költségvetés állíttass ék össze, amely az államháztartás reális és jól kiegyensúlyo­zott képéit mutassa a külföld előtt, ezzé! do­kumentálván az altiam teljes konszoíidáei ójáft Az adóreform rombolása a mezőgazdaságban Engliis pénzügyminiszter ur már többjü­kén bejelentette lemondását és a jólin formált körök előtt nem titok, hogy csak a költségvetés letárgyal ás át várja, t mely után sietve vonul visspi egyetemi katedrájára. ^ A pénzügyminiszter azzal a feladattal vette at az állami pénzügyeik vezetését, hogy az ál­fám háztartását teljesen reorganizálja, rend­beli ozaa és stabilizálja, továbbá, hogy a® ®dó- záe köriKi zürra/varos állapotokat megszün- tesse és a feöaberheket arányos elosztás révén «eökfc>entee- Atig matt el egy esztendő az adó­törvények éüetbetepése Után, máris megéffla- pítható, hogy a vállait feladatot nem oldotta meg, eeak részben. Amíg az egyik oldalon az ílandiáztartást rendbehozta, addig a másik ol­dalon az adózó polgárságot és a városokat, községeket, mint önkormányzati iestü/letefoet nemhogy megszabadította voim a kibírhatat­lan adóterhek nyomásától, hanem sok befcin- letben még nehezebb helyzetet teremtett, mint volt Ott, ahol az adókulcsot csökkentette, az adóalap magas felbecsülése által még nagyobb teher állott elő, úgyhogy az uj adótörvény rettenetes hatásai máris mutatkoznak az adózók körében. Szomorú érsekujvári példa Nézzük csak közelebbről, hogy fest a gyakorlatban az uj adótörvény és milyen tü­netei mutatkoznak az adófronton. Amíg a pénzügyigazgatóságnál a földadó kivetésével elkészülték, mindenütt megól’lapitható, hogy a földadó majdnem a kétszeresére emel­kedett. így Érsekújvár földtulajdonosai­nak földadója az uj adótörvény alapján 54.000 K-ról 95.000 K-ra szököt fel. Hogy mit jelent ez az amúgy is eladósodásba rohanó földroüvesrép és mezőgazdasági ter­melés jövőjére nézve, azt mindenki meg­ítélheti. A Hodzsa-pért és a földműves- tanács felelőssége Ezért a csehszlovák agrárpártot terheli a felelősség, mert mint a koalíció legnagyobb és legbefo­lyásosabb pártja, kötelessége lett volna meg­védeni a föld müvestársadailmat a földadónak ilyen horribilis emelése ellen. Ez lesz majd a Hodzsa-magyarok meg­lepő jubileumi ajándéka. Ezzel nem fognak eldicsekedni a magyar fal­vaikban rajzó agrár pánti kortesek a közelgő tartományi választásokon. A jövedelemadó kivetése most folyik Szk> venszkón. A magyar falvak termőföldjeinek jöve­delmét önkényesen állapították meg. Egyetlenegy földműves bejelentése sem ak- eeptáltaitott a pénzügyi hatóság részéről, mi­vel holdanikint 1500 korona jövedelmeit senki sem jelentett be, azon egyszerű oknál fogva, mórt valóban ekkora jövedelmet földjeink nem hoznak. És ennél a pontnál nem mu­laszthatom ed felelősségre vonni a sztoven- szkói föddmüvesitanáosot, a Zemjedelská ná­dit Az egyes vidékek földjeinek jövedeflem- megállapitásánál tőle kértek szakvéleményt és ő jóváhagyta a pénzügyi hatóságok irreá- táblázatait, miáltal bizonyságát adha an­nak, hogy a gazdatársadalom érdekeinek megvédé­sére képtelen alkkulat. A Zemjedelská rada tisztán szlovák tagokból álló testü­let lévén, természetes, hogy a magyar / földművesek képviselet nélkül nem emelhették fel tiltakozó szavukat ezen sérelmes becslések ellen. Ugyanoly sérelmes elbánásban részesül­nek a kisgazdák forgalmi adójuk megállapi- tásánád, mint azt láttuk a jövedelemadónál. A kisgazda nem vezet .könyvöket és igy a for­galmi adóáfcaíiány kiszabásánál ki van szol­gáltatva a pénzügyigazgatóság kénye-kedvé- nefc a hoddamkénti forgalom megáliapitását illetőleg. A földmüvestársadalom az eladósodás, elszegényedés előtt áll. A pénzintézetek alig győzik a kölcsönöket ke­reső kisgazdák igényeit 'kielégiteni. A haldokló szlovenszkóí kisipar Még kevésbé vigasztaló a helyzet Szülo- vensakón a kisipar és káskerestoedelem terén. Az üzleti életre valami dermedt fásultság nehezedik. Egy csőmé iparág a cseh gyáripar gyil­kos konkurrenciája folytán kiterítve fekszik. A többi pedig kétségbeesett küzdelmet viv a puszta megélhetésért. Most kézbesítik a ke­reskedők és iparosok forgalmi adójára vo­natkozó kivetéseket, amelyek elnémító össze­gekről szólnak, úgyhogy a kereskedők és ipa­rosok kénytelenek azokat egytől-egyig meg­fellebbezni. Kérdés, hogy lesz-e belátás és méltányosságra való haliam az adókávető szervekben. Ha ez nem történik meg, úgy kereskedőink és Iparosaink válságos jö­vőnek néznek elébe. Ma cl kjs&eredfcedő és fcisépanos tőkegyű jtése ilehefte#en. A behajtásnál megkétszereződő adók A kiadott hivatalos kimutatás szerint 73 százalékkal több folyt be a forgalmi a községek gazdálkodását szabályozó uj tör­vény életbeléptetése folytán. A községek nagy része képtelen költségvetését az uj tör­vény keretei közé szorítani és valóságos egyensúlyozó művészeknek kell lenniök, hogy az egyensúlyt a község pénzügyedben fen tart­hassák, Englis pénzügyminiszter ur expozéjában nyíltan beismeri, hogy a 77—1927. szá­mú törvény rossz és hogy sürgős novel- lálásra szorul. A községek gazdálkodásának a pótadó­rendszerről a külön, közvetlen községi adók rendszerére való átszervezése alapjaiban in­gatja meg a községek gazdálkodását. A községek költségvetései mind fiktivek ebben az esztendőben, mivel az állam maga sem tudja, hogy milye­nek lesznek az egyenes adókból befolyó ősz- szegek, amelyek az alapjait képezik a községi pótadó kivetésének. Még jobban megnehezíti a helyzetet az a körülmény, hogy az állami adóhivatalok az ál­taluk beszedett községi pótadóknak havonta Ma azonban, különös tekintettel a juibilá- ris évre, kénytelen vagyok ismét felszólalná és követelni pártom nevében eme szomorú viszonyok között élő osztály sérelmének re­parálását. Az állam nem tarthatja fenn azt a lehe­tetlen állapotot, hogy különbséget tegyen nyugdíjas és nyugdíjas között csupán azért, mert az egyik magyar, a másik német és a harmadik szlovák avagy cseh, mert az egyik az álLamfordulat előtt, a másik az államfordu- lat után, de 1926 január elseje előtt és a har­madik 1926 január elseje után ment nyug­díjba. Mindannyian egyforma munkát végez­tek, tehát részükre egyforma nyugdíj jár. A nyngdijtörvény nem büntetőtörvény és nem arra való, hogy azokat, akik régeb­ben mentek nyugdíjba, büntessék vele. Nem engedhetünk az egyenlő elbánás el­véből és nem állhatunk el a nyugdijatok tel­jes egyenjogúságának követelésétől. Nem állhatunk el azért, mart ezen köve­telésünknek törvényes alapja van. Az 1924. évi 286. számú törvény 3. paragrafusa egye­nes irtási tás t tartalmaz a kormány részére, mely szerint köteleztetek a kormány 1925. év adóból az év első felében, mint ameny- nyit az állami költségvetés előirányzott Ha figyelembe vesszük, hogy au 1928. év első felére előirányzott forgalmi adó egy milliárd koronában volt előirányozva, úgy a beszedet többlet 730 millió. Ez nyomorítja meg a kereskedelmet és ipart. A pénzügyminiszter ur majdnem kétszer - annyi forgalmi adót szed be, mint amennyit a költségvetésben e címen fedezetül szük­ségei. Ez jellemzi az egész állami költségvetés irányát Mint a fenti példa mutatja, a pénzügyminiszter ur nem annyit szed be adókban az adózóktól, mint amennyit az állami költségvetésben előír, hanem annak majdnem kétszeresét Ezért Mbirbatatlianok az adóterhek és ezért fenyegetik közgazdasági életünket és az adó­zó polgárság exiszbenciáját. A drágasági hullám újból megindult. Mi az oka ennek? Tisztán az adózás mai rendszere. A termelés rentabilitását az álla­mi, önkormányzati adók és a szociális ter­hek veszélyeztetik. Ezen terheket kénytelen a termelő az árakba betekalEkulálni. Tulaj­donképpen tehát a kormány adópolitikája okozza a drá­gulást. Englis pénzügymiínszber ur izgalommal várja a költségvetés megszavazását, hogy sietve vissnavonulhassofli és nem akarja bevárni azt a katasztrófát felelős állásában, amely közgazdasági életünket fenyegeti és amely elmarad­hatatlan, he. az adókivető hatóságok az utolsó pSSsamat- ban nem ébrednek jobb belátásira és az adó­kat az adózó polgárság teherbíró képességed­hez nem fogják mérni. Ugyancsak katasztrofális a helyzet a községek pénzügyi gazdálkodása terén a nyugdíjasok ügyének végleges rendezése érdekében. körülbelül csak a felét szolgáltatják ki a köz­ségeknek, úgy hogy emiatt a községek pénz­tárai nem képesek fizetési kötelezettségeik­nek eleget tenni és ezért állandó nehézségek­kel küzdenek. Csak egy példát hozok fel erre: Turócszentmáxto®, az agyon protezsált város memorandumban fordult az összes képviselőkhöz és a kormányhoz, amely­ben kétségbeesetten könyörög segítségért, mivel 1924 óta évente 400.000 koronával kap kevesebbet az állami adóhivataltól saját pótadójából, mert az adóhivatalok a beszedett adót az állami adók javára könyvelik el. Az állam tehát 9aját jövedelmeit biztosít­ja, de a községeket sorsukra bízza. Figyelmeztetem a pénzügyminiszter urat, hogy mielőbb hagyjon lel a veszedelmes kísér­letezéssel, mert a községek tönkremennek és sürgősen terjesszen be novelláris törvényjavaslatot, amely a községek gazdálkodását helyesen rendezi és pénzügyi egyensúlyukat biztosítja. Számtalanszor szólaltaim mór fel e helyen végéig olyan törvényjavaslat, beterjesztésére, amely az állami alkalmazottak illetményeit és nyugdiját szabályozza. A tényleges szolgálatiban levő illetményei az 1926. évi 103. és 104. számú törvényekben szabályoztattak, azonban a régi nyugdíjasok­ról megfeledkeztek, mert nem mondható sza­bályozásnak a 80—1928. számú törvény, mely a legrégibb nyugdíjasok nyugdíjának 20 szá­zalékos felemelését mondja ki. Ez a törvény csak egy újabb nyugdíjas kategóriát terem­tett, de generális megoldást nem hozott. Hoz­zá még e törvény életbeléptetésekor kitűnt, hogy csak nagyon kevés nyugdíjasra vonatko­zik ©s hogy szakértők becslése szerint a 20 százalék pótlékhoz szükséges összeg nem 90 milliót igényel, hanem még an­nak a felét sem. A pénzügyminiszter ur csak azért mon­dott ilyen nagy számot, bog> képviselőket elriassza. Egyébként egy év ismét elmúlt és a pénz­ügy miniszter ur által annyiszor bejelentett általános ryugdij-tőnényjamslat nem akar magszületniC dacára annak, hogy azt a bépvi­selőfaáz már két évvel ezelőtt egy elfogadott' határozatban kimondotta. Mielőtt a pénzügyminiszter ur lemonda­na, tartozik a nyugdíjasoknak emez er­kölcsi váltó beváltásával, mely az általános és a teljes egyeujogosításí tartalma zó nyugdíjtörvény beterjesztésére vonatkozik. Amnesztiát 1500 magyar családnak! A magyar társadalom legnyomorultabb rétegének, az 1500 elbocsátott volt magyar közalkalmazott család sorsában az elmúlt tizedik év sem hozott megoldást, íme a legtipikusabb ja ama eseteknek, ama mulasztásnak, amelyre maga az állam­fő, a köztársaság elnöke, nyilatkozata legin­kább vonatkoztatható, mely szerint a jubileumi évforduló alkalmával meg- vizsgálandók az elmúlt 10 év hibái és a jövő legfőbb feladata, hogy ások reperál- snak. Miért nem ad a kormány ezek­nek a szerencsétleneknek amnesztiát? Miért előbbre valók a börtönök lakói? Azt hiszem, azért, mert ez az 1500 család mind magyar. Ügyük igazságos elintézéséhez a pénz­lehetőség is megvan. A költségvetés^Sö feleslege onoe-untig elegendő lenne ebhes. Ilyen irányú indítványt pártom nevé­ben be ia terjesztettem. Ünnepi kivilágítás és a sötét magyar sors Prága utcái és monumentális épületei a villanyiam pák százezreinek és a reflektorok ezreinek fényében úszik a jubileumi évfordu­ló estéjén. Az ország minden községében pa­rancsszóra máglyákat gyújtanak a hatóságok. Kiváncsi vagyok, vájjon a magyar kisebbség 10 éves sérelmeinek garmadáját, a testébe szúrt töviseket ezen nagy kivilágításnál meg­látják-e majd az illetékesek? Magukba száll­nak-©, jobb belátásra témék-e? Amig ennek tanujelét nem látjuk, addig, én az itteni magyar kisebbség sorsát sö­tétnek látom e nagy kivilágítás dacára is és ezért a költségvetést nem fogadhatom el. (Taps.) Az erdélyi magyarság ismét felszólítja Bukarestet sérelmeinek orvoslására Bukarest, október 29. A Cuvantul értesü­lése szerint a magyar párt Dúcát akarja in­tervencióra felkérni Angalescu miniszterrel szemben. A lap közli, hogy egy küldöttség fogja felkeresni Dúcát, akinek előadják, hogy a magyarság panaszainak 99 százalékát isko­lai sérelmek teszik ki s éppen ezért, a meny­nyiben panaszaikat Angalescu honorálja, a magyar párt is eláll attól, hogy a népszövet­séghez forduljon. A küldöttség tagjai, név szerint: Gyárfás, Balogh, Szososzlay 'és Jósika Samu báró lennének. Bukarest, október 27. A régenstanács trónbeszédére a képvisel oház megküldte a vá­laszt, amelynek kisebbségi passzusa igy hangzik: A képviselőház támogatni fog min­den olyan akciót, amely azt célozza, hogy a romániai kisebbségek és az uralkodó elém között a testvériesül és kim ó!y üljön. Abban a meggyőződésben lévén, hogy a haza minden fiának összehangolódása az egyesített Romá­nia lelki konszolidációjához vezet, hasonló­képp csatlakozni fog minden széleskörű libe­rális kezdeményezéshez. A képviselöház meg van győződve arról, hogy a kisebbségi prob­lémát ki kell emelni a pártkérdések közül, mert az sajátos természete folytán általános nemzeti jellegű. A magyar kisebbség- ezzel a válasszal nincs megelégedve, aminek sajtójában bagót is aul . * ,, , y./ fi,, _

Next

/
Thumbnails
Contents