Prágai Magyar Hirlap, 1928. október (7. évfolyam, 225-249 / 1852-1876. szám)

1928-10-27 / 246. (1873.) szám

2

n»

A Magyar Szénié kisebbségi száma

Prága, október 26. Magyarországaiak legelőkelőbb politikai, és társadalomtudományi

folyóirata, a Szekfü Gyula egyetemi tanár szerkesztésében megjelenő Magyar Szemle októberi száma hatalmas, hét nyomtatott Ívnél terjedelmesebb füzetben foglalkozik az utódállamok fennállásának tízéves fordulója alkalmából a j® agyar kisebbségek problémáival. A kisebbségi kérdésnek legkiválóbb szakemberei vonulnak fel ebben a kiadványban alapos, mély tanulmányokon kiépített munkáikkal, hogy7 a magyar olvasóközönséggel megismertessék a tíz óv előtt a magyar nemzet törzséről elválasztott, három utódállamba került magyarság problémáit. A füzet természetesen már terjedelménél fogva sem ölelheti fel mindazokat a kérdéseket, amelyek a kisebbségi életben elhatározó jelentőségűek, mindazonáltal éles, hü képet nyújt a magyar kisebbségek életéről, szenvedéseiről s az elmúlt tiz esztendő tanulságainak alapján olyan szempontokat sorakoztat fel egymás mellé, amelyek a jműiben értékesithetők és hasznosíthatók lesznek.

Tizennégy tanulmány foglalkozik a magyar kisebbség problémáival a Magyar Szemlének ebben az alkalmi kiadványában. Az első két tanulmány a csehszlovákiai magyarság életviszonyait ismerteti. Flachbarth Ernő dr. ; markáns vonásokban foglalja össze a cseh- 1 szlovákiai magyarság politikai történetét és rámutat a magyar kisebbség jogaiért folytatott. harcának minden fontosabb fázisára. Fejtegetéseiből azt a megszívlelendő tanulságot vonja le, hogy a magyar ellenállás akkor volt a legnagyobb és u jogainkért folytatott küzdelem akkor mulatta a legnagyobb lendületet, amikor egységesek voltunk, míg azokban az években, amikor pártellentétek és eze- j mélyi súrlódások zavarták az egységét, öauvé- I delini harcunk veszített az erejéből és alkotó j munkánk sem tudott igazi eredményeket fel- j mutatni.

S&eier Lajos, a sdovenszkói, nemzeti- | ségi kérdés fejlődésének legkitűnőbb ismerője és történetírója klasszikus tömörséggel foglalja egybe a magyarság iogviszcoya.it és kulturális életét Csehsalovákiába®. A magyaréig jogi sérelmeinek tárgyilagos ismertetése után a népszámlálás, közigazgatás, iskolaügy, egyházi viszonyok, sajtó, egyesületek, színészet, könyvtárak, irodalom kérdéseit világítja meg a legjellemzőbb szempontok kiemeléséve! és megállapításait hiteles adatokkal támasztja alá.

Jones6 Benedek a román uralomnak berendezkedéséről, Grandpierrc Emil az erdélyi egyházak helyzetéről, Barabás Endre az iskolai és közművelődési állapotokról Erdélyben, Tíohiday György az erdélyi agrárreformról,- mibml wímoá, -■ rajt»jiWMinMT—aBfatt.a»r.^Bwti»r ■■■!»■—bwtihwww

A tanítók állampolgársága, a tanítóképzés reformja s a magyar nevelés kérdései

szerepelte a szlmrensxkói magyar tanítóegyesület lévai nagygyűlésének programién

Lóra, október 26. (Saját todósitónktóL) A sellovenszkói általános magyar tani tóegyesület most tartotta országos közgyűlését a lévai váirosíháza nagytermében Kovács Alajos országos elnök vezetése mellett. Kovács Alajos elnök a zsúfolásig megtelt nagyteremben nyitotta meg a közgyűlést. Üdvözölte a hatóságok megjelent képviselőit, majd megemlékezett a köztársaság fönnállásának tízéves jubileumáról. A gyűlés üdvözlő táviratokat küldött a köz társasági elnöknek, az iskolaügyi miniszternek és a tanügyi hatóságoknak.

Az üdvözlésre BaJlogh Gyula országos főtanteliigyelő válaszolt elsőnek s kijelentette, hogy a kormány támogatni fogja a tanítók •törekvéseit. Majd Missák István római katolikus plébános egyházközsége nevében, An.drássy Nándor fogalmazó Léva városa nevében üdvözölték a nagygyűlést, üdvözlő beszédeket mondottak még Vadé Albert gimnáziumi igazgató, Bányai Ferenc a lévai tanítók részéről, Hruosár Lajos a szlovák tanítók egyesületiének nevében, végül Jezsó érsek-újvári tanfelügyelő.

Ezután Vásárhelyi Károly főtitkár terjesztette be tartalmas jelentéséi az egyesület működéséről. Jelentésében kitért az egyesület tevékeny életének minden nevezetesebb fázisára. Legvégül jelentette, hogy a tanítók háza részjegyeinek jegyzéseit még mindig nem zárhatták le. de bízik Lenne, hogy

a jövő nagygyűléskor már a magyar tanítok hám állni fog

Gyárfás Elemér Erdély pénzgyeiről, ipara j ről, kereskedelméről, Jakabffy Elemér pedig az erdélyi magyarság nemzetközi, vonatkozásairól értekezik. Berkes József a jugoszláviai magyarság bet Jetéről ir, míg Traeger Ernő Burgenhmd lakosságának viszonyait világítja meg. Késmárk# Gergely, a Kolozsvárott élő magyar publicista Trianoni kisebbségek cimü kitűnő tanulmányában összehasonlítja az tptódállamokbeli r magyar kisebbségek jogi helyzetét

Farkas Gyula a magyar ifjúsági mozgalmakat ismerteti és nagy figyelmet szentel a Csehszlovákiáiban egyre erőteljesebben megnyilvánuló magyar ifjúsági mozgalomnak is.

a magyar tanítók árvái részére.

Nemesik Béla i.melyi tanító arra muAatoitrt rá, hogy ma, a köztársaság tízéves ferm- állásának idejében is,

sok tanítónak még mindig nincs rendesre az állampolgársága.

.Indítványozza, hogy az. egyesület tegyen nyomatékos lépéseket annak érdekében, hogy az érdekelt tanítóknak mielőbb ismerjék el csehszlovák állampolgárságát. A nagygyűlés az d.ndiftványit egyhangúan elfogadta.

TJhereczky Géza a tanítóság fizetésre®- dezéséről tartott figyelemreméltó előadást s rámutató 11 a magyar tanítóságot ezen a téren ért sérelmeikre. Basrai Tóth Pál, a Magyar Tanító főszerkesztője, az iskolaiügyi mb insr.lériunmak a tan itőképzés reformjára ve -aatkozó törvényjavaslatát isimer tette és jar- vasHatot terjesztett be a törvénytervezet kiég észitésére vonatkozólag. E kérdés felett élénk vita indult, amelynek eredményeiképpen a nagygyűlés elfogadta Nagy Sándor fetsőszecsei ■ tanító indítványát, amely

a mostani uégv évfolyamos tanítóképzésnek kétéves aikadémiai továbbképzéssel való l'tegészitését javasolja.

A következő előadó D.inyés Károly udvardii iga.. ttőtuoitó volt, aki rendkívül tanulságos előadást tartott «j nőnevelésről. A nagygyűlés az előadást lelkes tapsokkal honorálta s egyhangúan elfogadta az élöadónák aura vonatkozó imditwányát., hogy

memoraridfrm o* terjesrt fel m egyesület a

Külön értéke a kiadványnak Gratz Gusztáv volt magyar IdMügymíniszternek gyönyörű tanulmánya, -amely Magyarország és a nemzeti kisebbségek dánén jelent meg és amely a történettudós objektlvijásával ismerteti Magyarország nemzetiségi politikáján ák kialakulását és dönti halomra azt a sok vádat, amelyet a magyarok erőszakos elnyomó uralmáról röpítették világgá.

A Magyar Szemle nagyjelentőségű kisebbségi kiadványa ige® fontos publicisztikai eseménye az egész magyarság, különösen azonban a magyar kisebbségek életének.

tanügyi kormányhoz két magyar leámyg&m- nájiura foláltóíáaa érdekében.

Az egyesület egyúttal memorandummal Seprési meg az egyházak vezető tényezőit, hogy úgy ezt a kívánságot, máöt a női gazdasági iskolák Málnására irányuló törekvését m támogassák. A nagygyűlés tan i tónőkből és óvónőkből bizottságot alakított azzal a megbízatással, hogy a szíovenszkói nőegyesűle- tékkel ősaE-eköt tetősbe lépjen faluéi leány- körök szervezése érdekébe®

A nagygyűlés elhatározta az egyesület alapszabályainak módosítását s érmék készitéeére szövegező bizottságot küLdőtt kf< Majd Dinyés Károly és Hedferaann István a tani tói dalárda jeligéjének pályázatára beérkezett művekről terjesztették elő jelenté- Süket. Az első dijat Nemesik BéJa imelyi tar nitó nyerte el, akit a gyűlés melegen népéit.

A beérkeaétlt hHÖftváinyok tárgyalása során kimondotta a közgyűlés, hogy a magyar tanítóegyesület a Erűimbe® megalakult köz- társasági tani tők egyesületébe nem lép be, mert ennek programjában —■ amely többek között az egyház és állam szétválasztás ár a to vonatkozik — politikát Iát. Ab egyesület megkeresést fog má&rni a pozsonyi tanügyi referátashoT a, nyelvtörvénr rendelkezés sesnek szigorít betartása s többek között * magyar iskolákkal rwlé magyar levelesé* érdekében.

A Lieeebny Fond elten is panaszok hangzottak el e az a kívánság is kifejezést nyert, hogy ennek as intézménynek vezetősége Sa respektálja a magyar nyeltv jogait

Felolvasták a Szí öve® szikói Magyar KuL turegyesűtet komáromi központjának Mkes- hangu felhívását s

& közgyűlés a knítnregyesület ügyének támogatását ajánlotta a tanítóság figyelmébe,

A nagygyűlésről hazaszéledő magyar tanitőik magukkal vitték a kulburegyesülét, taggyűjtő iveit s előnelá-tbatólag segíteni fogják ar, egyesület szemező mtsakájál

A nagygyűlés a magyar főiskolás ifjúság- gaf szemben nomos áTdozaitkészségeről tett tenwságoi.

amidőn a prágai anagyair cEátnmenza javára tavalyi hozzájárd!árát 1200 koronáról a folyó évre 2100 koronára emelte fel.

A felbontott szavazatok össBeszámláfiásá- nak eredményeként

a közgyűlés a kovettkeaő károm évre iámét Kovács Alajost választotta mag m egyesület elnökéül,

akit a tanítóság ebből az alkalomból melegen ünnepelt. Kovács Ma jós elnöki zárószavaiban megköszönte az egyesület bizalmát n köszönetét mondott Léva városának és a lévai magyar tanítóknak a vendégszerető, magyaros fogadtatásért.

MINNEHAHA

(„SACftC-Ó VÍZ**)

mmm. i rta: mii mmmm&

(51)

— Közvetlenül a folyó mellett, kör üllőiül öt mérföldnyire nyugat felé a mi latiunktól, ott történt a lövöldözés, — felelte Minnehaba, mivel nem tartoita tanácsosnak, hogy megmondja a. valóságot.

— Jól van -- szólott most bele a beszélgetésbe a vonatvezető, akinek viselkedésén meglátszott, hogy a vendéglős megjegyzései befolyásolták —, el fogjuk mondani a dolgot a békebirónak, ő majd azt. teszi, amit akar. Ki itt a békebiró?

— Mr. R őssel, a vas kereskedő — mondta a vendéglős. — De mórt nincs itthon. Elutazott a farmjára.

De már hazaérkezett — szólott közbe az ottülök egyike.

— Tévedsz — mondotta a vendéglős hevesen. — Te a szürke fogatát láttad? Nemde?

— Igen, s azt hiszem, jól ismerem Kösse It is.

— Más valaki volt. Ruaselt nem találod ottbori, Frank.

— Akkor az én dolgom be is fejeződött -- jelentette ki a vonat vezető. — Nem 'murádba tok örökké itta vonatommal. Szeretném látni, mit szólana ehhez a vasúttársaság? Jó éjszakát, fiuk! ... És te, leányom, mit akarsz csinálni? El akarsz-e velünk jönni Grayson- ba, hogy ott próbálj szerencsét, í vagy pedig itt kívánsz maradni?

Minnehaba egy7 pillanatig vizsgálódva tekintett a jelenlevőkre, akiknek az arca el- ámlita. hogy nem sok jót várhat tőlük. Min-j den reménye fürtbe ment. hogy itt s/'gil -égre i találhat.

— Tovább megyek Graysonba -- inon-1

' detta és r?zó nélkül eJhagyta a szállodát.

A vendéglős bizonyára valami megjiegy- j zést tett rá, mert az ottmaradottak hangos { nevetése kísérte a leányt.

Alig két perc múlva ismét a vagonban voltak mindnyája® 6 a vonat vezető lámpájának .jelzésére a vonat áronnál megindult.

Csak röviden közölte alantasaival a vonat vezető, hegy a békebiró nem volt otthon. S ha tartózkodott is alttól, hogy a leány jelenlétében a vendéglős megjegyzéseiről beszól- j jen, megváltozott viselkedése mégis azt mu- j tatta, hogy ezek. a megjegyzések hatással i voltak reá. Nem beszélgetett tovább a leány- i nyal, hanem folytatta társaival a megszakított j kártya játékod.

Minnehalxának nem volt kellemetlen, hogy ilye® módon nyugtalan gondolataival foglalkozatott. A sarokba húzta székét, erőtlenül 'lerogyott, egészen összetörve a félelemtől, hogy minden pillanat, amelyet itt haszon- talanul fel kell áldoznia, az én életembe kerülhet.

Azután elkezdett imádkozni, forrón és olyan bensőségesen, ahogyan azelőtt még sohasem imádkozott. Az ima csodálatosan megnyugtatta. Vájjon a Szent Szűz nem járult-e mindig Isten trónja elé az ő kérésével? Ék nem eszközölt-e ki számára minden alkalommal mcghallgatástt? ... Nemcsak pyugaiknat adott nekj az imádság, hanem olyan bizodalmát is, mint amikor a hóvihar meglepte;, vagy amikor á varázsló ki akarta belőle, űzni a keresztény Istent és ő maga rogyott össze a vétke miatt. A bizodalmát, hogy én még életben vagyok és hogy Graysonban meg fogja találni a segítséget, amiben a szerencsétlen véletlenek láncolata eddig megakadályozta.

Fél óra múlva a mozdony füttye rázta fel magábamertiléá'éből. A vonat G r-ayson felié közeledett. Az utat Erter'lwV/ától szokatlanul rövid idő alatt tette meg. A mozdonyvezető bizonyára örült, hogy gépével a legmagasabb teájesitményí produkálta, amihez megvolt a joga is, inért a szabad vonaton, ha személyvonat nem közlekedett ebbe® az irányban, semmiféle előírás nem kötötte a gyorsaságot illetőleg.

—- No, leányom itt vagyunk —• kiáltotta a von átvezető, amint foláütott és a kártyákat az asztalra dobta. — ügy látom, itt magadnak kell magadon segítened. Nekünk tovább kell mennünk. Graysonban állomása van a lovas rend ő őségnek, ők majd tudják, hogy mi a teendőjük.

Kinyitotta az ajtót és kivezette Minneha- háft a kocsi perronjára. A vonat lassan gördült tova és mielőtt még egésze® megáll ott, Min- nehaha leugrott a földre. A vonaltvezetö jelzett és a vonat, iéimét gyorsabb tempót Téve, tova robogott.

A hold kőiben Megúszott, az égre éa

meg^7ilágit-otta az éjszakát. Minnehaba alig érezte a hideget, bár a 1 étegaete kristály- porrá fagyMt s mint fehér felhő ereszkedett le a főidre. Elhagyta az állomást és ott állott a falu egyik utcájába®, viagy húsz házat látott, de egyilíben sem vélt világosság.

— Mit csináljon? Kihez forduljon most?...

Körülnézett. A házaktól kiesé távolabb templomoeska állott, amelynek tornya, a kereszttel, élesen rajzolódott ki a téli éjszakába. Boldog érzés hatotta ét Minnehahát. Nem csalódott a Szent Szűz közbenjárásába vetett bizodalmában. Imája meghallgatásra talált.

Hiszen Grayson missziós állomás volt! Hogyan feledkezhetett meg erről? Ott, az a ház. a templom .mellett, a misszió otthona, amelvien a rend tagjai tartózkodnak, hogy ha nincsenek a közeli vagy lárolabbi helységekben missziós szolgálaíhan.

Tft biztos a segítség. Itt nem fogják hazugnak nevezni, azért, mert vörösberü. Amilyen gyorsan csak* tellett tőle. odasietett a missziós éj>ülethez, amely alig yóilt nagyobb

a falu többi házainál

Blfulladva érkezett a házhoz és zörgetui kezdett a kapun. Jó ide ig tar tott, mig kitt ártó kopogásának eredménye lett. Kinyitott a belső ajtó és az előcsarnokban égő lámpa világában a külső ajtó üvegablakain át egy nőt pillantott meg, aki most a külső ajtót .is kinyitotta.

— Mit akarsz? — kérdezte a nő meglepetve, midőn a holdvilágos éjszakában megpillantotta az indián leányt.

— Az atyáik közül itthon van valaki? — kérdezte Minnehaha.

— Lépj be, — bólintott a nő.

Becsukta az ajtót a leány mögött, akit

csodálkozó pillantással még egyszer megvizsgált. Piillantájsábain volt valami abból a savanyúságból is, amelyet gyakran találhatunk olyan embereknél, akiknek élete teóriákból áll. Ee etek a teóriák nem enyhítették szemében azt a kellemetlenséget, hogy a késői látogatás megzavarta álmában. Ehhez meleg emberi érzésre van szükség, amely azonban a teóriák és pedáns élettormuslák között ki szokott, hűlni.

Hogy az atyák egyikét éjszaka haldoklóhoz hívják, gyakran megszokott történni és nem volt szokatlan a tizenöt-húsz mérföldé® utazás sem a téli hidegbe®, valamelyik környékbeli farmiba. De, hogy egy indián leány jelent meg itt az éj közepén, az éppen olyan különösnek látszott eHötte, mint az. hogy * leány folyékonyan beszél angolul.

— Ugy-e, te Lehledbe® tanultál? —- igyekezett most az asszony kietégitem a ki- váncpiiságátt.

— Igen, de mondja meg, kérem, hegy itthon van-e valaki az atyák közűi?

— Kelten vannak itlihon: Páter Gábriel és Páter TTesz — volt az erős német akcentussal adott válasz.

Hívja ide az egyikei, amilyen gyorsan csak teliét! — sürgette Mirunéhahab

I