Prágai Magyar Hirlap, 1928. október (7. évfolyam, 225-249 / 1852-1876. szám)
1928-10-27 / 246. (1873.) szám
I Mai ssAmesmh 12 oldal Vll-évf-246,(1873)szám ‘ S*®"*toat ! 1928 október 27 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, A Szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága IL, Panská ulice éve9ntee 450e féié^S ^edéfj Íl4 FSsxertesziS:politikai napilapja U, PaílskáJWlL - t£ havonta 38KÍ. Egyes szám ára 1-20 K? DZUtiWl LÁSZLÓ lefon:30311.-Sürgdn»tím: Hírlap, Praha lublláris ajándékok (—) .Jubileum van, hullanak a jubileumi ajándékok, milliók, tizmilliók, százmilliók. Az állami hivatalnokok harmincöt milliót kapnak, a vasutasok ugyanannyit, a népnevelésügyi minisztérium közel kétszázezer korona értékű irodalmi és művészeti dijat ad ki, a szociális biztositási központ harmincöt milliót ajándékoz jubiláris alapítású kórházakra s egészségügyi intézményekre. Hullanak a milliók, de vájjon honnan és kitől hullanak? Állami és közpénzekből, minden egyes adózó polgár pénzéből. Tehát egyformán a cseh, szlovák, magyar, zsidó, rusziuajku polgárok adójából és illetékeiből. A magyarság a lakosság 6 százaléka, vagyis legalább hat százalékban ő viseli a közterheket, tehát az ünnepi ajándékokként szereplő milliók ösz- szeadásában legalább is a hat százalék erejéig van érdekelve- És az elosztásban? A hivatalnoki karban úgyszólván nincs magyar, a vasutasok közt alig van, a kulturális dijakból 95 százalékot csehek és szlovákok kaptáik, a) németek öt százalékot, a magyarok nullát. A szociális biztositási központ harmincöt milliójának a fölosztásáról egyelőre nem tudunk közelebbit. De ne zavarjuk össze az előbbi ajándékokat a legutóbbival. Az előbbiek kimondottan nemzeti színezetű ajándékok, mig az utóbbi a szociális gondoskodás síkjában maiad. Az előző ajándékcsoportba#,, a magyarság hat százalék erejéig vett részt az adózásban, ellenben csak sokkal kisebb vagy nulla százalékszámmal szerepel a megajándékozottak között Ez igy van tiz év óta. A magyarság adózik, de az adók fölhasználásánál megrövidül, vagy egyáltalában nem kap semmit. Hodzsa „apánk", a „magyar" köztársasági köztársasági földmivespárt szülőatyja, minisztériumában a szépirodalmi és állami dijak osztogatásánál minden „apasága" ellenére teljesen megfeledkezett állítólagos fiairól, a magyarokról. Csehszlovákoknak 95, németeknek 5, magyaroknak 0! Ez aztán a salamoni, pardon, hodzsai osztás! Akik ünnepelnek, azok kaptak ünnepi ajándékot s akik tiz éve nem kapnak sem ünnepi, sem köznapi ajándékot, azoktól ennek dacára is követelik az ünneplést. Mi azonban tiz év óta nem ajándékot kérünk, hanem csak jogokat s egyenlő elbánást követelünk. Egyenlő jogokat kultúránknak és gazdaságunknak, az egyenlő teherviselés ellenében. Azután itt van a szociális jubilálás. A szociális biztositási központ harmincöt milliócs- kát ad ki a mellényzsebéből. Elképzelhető, hogy mennyi megtakarított heverő pénze lehet, ha a mellényzsebéből harmincötmilliót csak úgy kidobhat. Persze, nemes, humánus célra adják ezt, gyógyintézetekre. De ha gyógyintézetekről kell gondoskodni, akkor mire való a közegészségügyi és a népjóléti tárca? A szociális biztositási központ ezt a harmincöt milliót drága, véres verejtékkel szerzett fillérekből kapta a szociális gondoskodásra legjobban rászorult szegény munkásoktól és azok munkaadóitól. Arra a célra, hogy rokkantság és egyéb csapás esetén segítsen rajtuk. Most humánus célra bár, de mégsem arra a célra fordítanak a pénzből harimincötmálliót, mint amilyen célzattal azt egybegyüjtötték. Ez az ajándék bizonyltja legjobban, hogy a szociális biztositási intézményben fölösleges százmilliók hevernek. Ezek a nagy tartalékok elegendők volnának a mostanihoz képest kétszer akkora segélyek fedezésére, vagy félannyi járulék inellett elegendők volnának a mostani magasságú szociális segélyezésre. Ha azokat akarnák megajándékozni a jubileum alkalmából, akik e pénzt összeadták, akkor ezt a szociális biztositási illetékek leszállításával érhették volna el legjobban. Vagy pedig a rokkantsági igényjogosultságot kiterjeszthették volna azokra a szerencsétlen 60 éven felüliekre is, akiket annakidején a törvény takarékoskodási céllal kizárt a szociális biztosításból. De a százmilliók, a munkások és .munkaadók százmilliói csak gyűlnek, halmozódnak nyakra-főre. A százmilliókat nem lehet heRomániában a Simplon-expressz beleszaladt a smgyszeben-bukaresti gyorsba Recca állomásost hibás váltóállítás következtében borzalmas karambol történt — Harminc halott, ötven súlyos sebesült Bukarest, október 26. A csütörtökről péntekre virradó éjjelen fél három óra tájban Romániában olyan borzalmas vasúti szerencsétlenség következett be, amely a román vasúinknak annyira gazdag kaitasztrófakróni- kajában is párját ritkítja. A nemzetközi Sámplon-express, amely Bukarestből csütörtökön éjjel indult el menetrend szerint, hibás váltóállítás következtében nekiszaladt a Nagy szókénből este elindult nagyszeben-buk ar esti gyorsvonatnak, amelynek reggel hét órakor kellett volna jósán-' fővárosiba A Simplon-express pályája az ókirály - ság területén kelet-nyugati irányú s Pitédéin, | Sí at inán, Crajován, Tura-Sevearinen, Orsován át visz Temesvárra. Ebbe a vasútvonalba Siatina közelében, Balsa állomásnál torkollik bele az Olt-völgyi vasút, amely Nagyszeben- | bői kiindulva a vöröstoronyi szoroson át lép j az ókirályság területére s a Kárpátok déli | lejtői közül kikerülve, a Havasalföldöm foly- j tatja útját. A borzalmas karambol nem rnesz- | szire azon ponttól játszódott le, ahol a Sim- j plon-8xpress s az Olt-völgyi vasút pályája kereszteződik. A Platinától nyolc kilométernyire fekvő Recca állomáson van a két vonatnak találkozója, a Simplon-express a második sínpáron, a nagyszebeni gyors az elsőn robog végig. Eddig még ki nem derített okokból pénteken hajnalban a váltó tévesen volt beállítva, a Simplon-express az első vágányra került s a két teljes sebességgel robogó, utasokkal megtelt gyorsvonat egyenesen egy má snak rohant. Borzai mais volt a karambol hatása. A lokomotív ok a szó szoros értelmében egymásba fúródtak s a következő pillanatban a sínekre roskadt vagonok romjaiból lángok csaptak a magasba. Kétségbeesett jajveszé- | kelés, segítségért való kiáltozás töltötte be az éjszakát, a reccai állomás személyzete fejvesztetten szaladgált a romok között, azt sem tudták, mihez kezdjenek, kin segítsenek először. Osak a virradat beálltakor lehetett némileg áttekinteni a katasztrófa szörnyű részleteit. Nagy nehezen kiszabadították a roncsok közül a halottakat s a sebesülteket. A halál itt valóságos hekatombpt rakott, több ver te tűi, muszáj kölcsönbe adni őket. Hát kölcsön is adják elsősorban az államnak. E sok százmilliós belső kölcsönből, mint hitelforrásból, építkezik évek óta Prága és a hatalomhoz közeleső építkezési szövetkezetek sokadalma. A szociális biztositó . gigantikusán szaporodó tartaléktőkéje pompásan helyettesíti egy belföldi kényszerkölcsön, a termelés tényezőire, a munkásokra és a munkaadókra kivetett kénvsze rkölosön szerepéI. Hiszen, ha a munkásságra fordítanák ezt a szörnyű vagyont! De mennél több milliója lesz a szociális biztosilónak, annyival szegényebbek a magas illetéket fizető munkások - V mint harmincán meghaltak, 3 sebesültek száma pedig meghaladja, a félsz ázat. A nagyszebeni gyorsnak egyik kocsija csupa katonával volt megszállva s úgy látszik, hogy valamennyi katona elpusztult. A szétrombolt hálókocsi utasainak listáját sikerült megállapítani. A hálókocsiban m olasz Rocca mérnök utazott feleségével és leányával, azután egy Zaehanianov, Hirschlesr, Ari- goni, Tatarianu és Laeoste nevű utas. Ezeknek sorsáról még bizonyosat nem tudni, csak annyi a tény, hogy Recca és családja a halottak között van. A Rocca,-családra valami falum nehezedik. A tragikus véget ért mérnök édesaiyja Rocca olasz tábornok, egy hónappal ezelőtt a Bukarest és Cucfcea de Arges közti utón ha Iáios autószerencsétlenség áldozata lett. A szsebeni gyorsvonat halottal között van egy Ehrlich Annáid nevű csikógói kereskedő is. Bukarestből és Oajovából azonnal segélyvonatok szaladtak ki a szerencsétlenség színhelyére. Huszonöt súlyosan sebesültet 3 slatinai kórházba szállítottak. Lord Cushendwi védi az angol-francia flottaszerzidést „Előnyös szerződés" — A tengeralattjárók építésének korlátozása — Lloyd George tévedése London, október 26. Lord Cushendun, az angol külügyi államtitkár helyettese, tegnap Blackpoolban beszédet mondott, melyben védte az angol-francia flottaszerződést az angol és a külföldi sajtóban elhangzott vádakkal szemben. Angliát tévesen vádolták azzal, hogy a titkos diplomácia hive és a Foreign Office soha sem hozza nyilvánosságra munkájának lefolyását és eredményét. A sok nehéz tárgyalás kezdetén természetesen nem lehet mindent azonnal nagydobra ütni, mert a nyilvánosság feltétlenül ártana a tárrrvalások sikeres előhaladásának, de amint a kormány abban a helyzetben van, hogy publikálhat valamit, nyomban megteszi. Az angol kormány a francia-angol flottaszerzödésrpl nem titkolt el semmit. Éppen azok, akik állandóan a nemzetek közötti szerződések szükségességét hangoztatják, a pacifikus szempontból kifogástalan angol-francia flottaszerződés megkötése alkalmából a leggörcsösebben gyanusitgatták a londoni külügyi hivatalt. Soha a béke meg nem valósulhat, ha örökre akadnak emberek, akik abból, indulnak ki, hogy az egyik nemzet föltétlenül ellensége a másik nemzetnek s akármit tesz, mindennek alapját ez az ellenséges szándék alkotja. és annyival drágább a termelés és drágább az élei. A szociális alapra szükséges tőke gyűjtése a munkásság szociális érdeke, de a fölöslegesen nagy tőkék (halmozása egy holt Mam- mon-intézmény hasába: igazán a legantiszo- ciálisabb dolog. Jubileum van. Jubiláris ajándékok hullanak. De még ezekben az ünnepi percekben, még az ünnepli ajándékokban, még a jubiláris demonstráció kedvéért sem tudják elkerülni a magyarsággal szembeni imé lián yf a lanságot és enyhíteni a legnagyobb szociális igazságtalanságot. Anglia célja, hogy a világ összes államai v ] békében éljen. Franciaország és Anglia között nem keletkezett uj antant, csak éppen a. régi erősbödött meg. Lloyd George téved, ha azt hiszi, hogy Anglia Németország rovására előnyös szerződéseket köt Franciaországgal. Az angol-francia flottaszerződés föltétlenül a tengeri fegyverkezés korlátozását akarta elérni. Az angol kormány a tengeralattjárók teljes lefegyverzését kívánta, de Franciaország ebbe a túl humánus kívánságba nem egyezhetett be. Ennek következtében a szerződés csupán a tengeralattjárók építésének korlátozásáról és tonnaszámuk limitálásáról szól, ami a pillanatnyi körülmények között föltétlenül jelentős eredmény. Ezenkívül Anglia szilárd elhatározása, hogy szárazföldi hadseregének tartalékait is kor- látozni fogja, de ebben a kérdésben előbb még meg kell egyeznie a népszövetség lefegyverzési bizottságával, amelyben a szárazföldi hadsereg létszáma csökkentésének kérdésében még mindig kisebbségben van. Súlyos diákzavargások Venezuelában Bogotá, október 26. A bogotai egyeltem hallgatói föUáaadtaik Gomez Venezuela köz- társasági elnöke ellen, megszállták az egyetem épületét és revolverekkel felfegyverkezve megtámadták az ellenük küldött rend- őrosztagot. A kormány jelentékeny szánni katonaságot rendelt ki a lázongó diákság megfékezésére. Komoly utcai harcra került sor, mely alkalommal a katonaság húsz diákot agyonlőtt. A diákzav argás ok mindinkább nagyobb méreteket öltenek s már a vidékre is átibarapózbaík. A legutolsó jelentések szerint Caracasban a rend helyreállt.
