Prágai Magyar Hirlap, 1928. október (7. évfolyam, 225-249 / 1852-1876. szám)
1928-10-26 / 245. (1872.) szám
6 TOWGM^V\AGfcMt.HlRIiag sna 1928 október 2S6, Zípszer autókirándulás Gömörbe Automobilizmus és idegenforgalom — A morva-sziléziai autóklub tátrai saakosztáilyá- »ak közgyűlése — Rákossy Lajos gyáros az egyesület uj elnöke Késmárk, október 25. Most tartotta inieg a morva-sziléziai auló- Mub tátrai szekciója (ruhr Mihály dr. főorvosnak, a K a ripa then vered n elnökének vezetésével Tátraszéplakon évi közgyűlését. Guhr dir. elsősorban is üdvözölte a MSAC jelenlevő főtitkárát, Zischkát és megköszönte neki azt a nagyszabású és értékes támogatást, amelyben az anyaegylet a szekciót minden akcióijában támogatja. Zisohka főtitkár kijelentette, hogy a Tátravidék autósai a klub kereteihez tartoznak és ezután is kötelességének tartja, hogy különösen a tátrai hegyi autóverseny rendezésében és propagálásában nagy mértékben részi vegyen. Ezután Jelinek Ridhárd titkár terjesztette elő nagyszabású évi jelentését, amelyben elsősorban az automobilizmus terjeszkedéséről és mind nagyobb jelentőségéről emlékezett meg érdekes fejtegetések során. Ezután vázolta a szekció feladatait, majd megállapító Ma, hogy az automobilizmus még nagyobb terjedésének Szlovenszkón nincsenek meg az előfeltételei, mert például az útviszonyok, utaink állapota inkább kerékkötője, semmint elősegitői az automobilizmusnak. Annak ellenére is, hogy az autók megadóza- •tatásáből útépítési alapot teremtettek, utaink még mindig igen rossz állapotban vannak. Tekintettel a jó utaknak az idegenforgalomra való jelentőségére is, a klubnak azt kell követetnie, hogy az autók számára építsenek utakat, ne pedig olyanokat, amelyeken autók is közlekedhetnek. Jelinek titkár ezután felsorolta az autósok többi, kívánságait: a közlekedési rendre vonatkozó rendőri szabályzat megfelelő modernizálását, azoknak a bíráknak a szakszerű képzését, akik autóügyekben Ítéleteit mondani hivatottak, rendeletet arra, hogy éjszaka a 1 óva sk öcsik is tartoznak lámpáit vinni, a biztosítási dijak leszáltíitását, -stb. A tátrai szekció legkiválóbb feladataként a Magas Tátráért való propagandát jelölte meg. A szekciónak a Tátrát az autósok központjává kell tennie, amivel egyúttal az idegenforgalom érdekeit és ezzel együtt az állam és a lakosság gazdasági érdekeit * is szolgálja, mert hiszen maga a tátrai hegyű verseny, amely ebben az évben már országos és nemzetközi lesz, a vendégek ezreit fogja a Tátravidékre csábítani. A titkár végül megemlékezett á szekció örvendetes fejlődéséiről és ismertette a további munkaprogrammot. A közgyűlés -köszönetét fejezte ki a tartalmas -és érdekes jelentésiért, majd tudomásul vette Loyseh Miklós épörtlbiztos évi jelentését, amelyből kitűnt, hogy a szekció eport- munkája ‘igen eredményes és kiterjedt volt. Ennek a munkának legkimagaslóbb eseménye a tátrai hegyiverseny volt, amely — annak ellenére, hogy csupán klubtagokra vonatkozott — rendkívüli sikerrel zárult. Ez a siker annál jelentőségteKjesebb, mert a ver- wenyutvonal a sok egymásután következő kanyarulat miatt nem egyszerű, hanem igen nehéz terep és a versenyzőktől nagyszabású sportbeli telje-sitmé-nyt kivánt meg, jelentőségét pedig fokozta még az a körülmény is, hogy ez volt az első ilyen természetű verseny Salovenszkón. A szekció eddigi elnöke,' Nitsch Andor képviselő ezután más irányú elfoglal tsága miatt bejelentette lemondását, amit a közgyűlés sajnálattal volt kénytelen tudomásul venni és a képviselőnek a szekció megalakítása és fejlesztése körüli érdemeiért jegyzőkönyvi köszönetét mondott. Elnökké egyhangúlag Rákossy lat jós rozs- ■ nyói gyársost, a neves automobil istát választotta meg. Ugyancsak egyhangú választás utján a következőképpen alaki tolta meg a vezetőséget: Alelnökök Eleöd Tibor dr. (Körmöcbánya), Kolos Ödön vezérigazgató (Késmárk), jegyző >Szásj! Rezső (Felka), sportbiztos Loyseh Miklós (Nagyszalók), pénztáros Bemáth Zsig- mond igazgató (Késmárk), bizottsági tagok Nitsch Andor képviselő és Loyseh Mátyás (Hunifalva). Vasárnap a szekció antó- és moto rkerék p á r k i rándulást rendezett Löm őrbe. Az ut Jjőcsén,, Szepesvárálján, a Brariyi szkon és Kassán át vezetett Rozsnyóra, ahol számos gömöri autózó, köztük Szent-Iváuy József .képviselő és Törköly József dr. szenátor vájták a szepesség-i vendégeket és kisérték Rákossy Lajos birtokára, ahol Niitsch Andor •képviselő meleg szavakkal üdvözölte a szekció uj elnökét. Rákossy Lajos kijelentette, ihogv minden erejével azon lesz, hogy a szekció uj elnökét. Rákossy Lajos lei jelentette, társadalmi céljainak elérését szolgálhassa. Ezután (közös ebéd volt a Kékeié Sasban, -amelyen többek közölt Szien-t-lvány József és Nitsch Andor képviselők, Havas dr., Förster dr., Rákoosy Latjoe, ílefty tanár és Gömöni Ruszinszkó autonómiájának kérdésé ismét a népszövetség előtt Kutyák képvisel petíciójában a népszövetség iaterveedóiát kérte Ruszinszkó autonómiájának haladéktalan életbeléptetése érdekében — M tartalmaz a nevezetes petíció? Prága, október 25. A Prágai Magyar Hírlap beszámolt már arról, hogy Kártyák Iván, a ruszin autonóm fö'ldmüves’szüvetség parlamenti képviselője szeptember elején Genfben járt -és petíciót nyújtott be a népszövetségihez Ruszinszkó autonómiája tárgyában. Most módunkban áll e nagyjelentőségű és rendkívül érdekes petíció tartalmát olvasóinkkal megismertetni és annak gondolatmenetét az alábbiakban összefoglalni: A panasz, amelyet Kurtyák Iván egyedül irt alá, a népszövetségi tanács elnökéhez van cimezive és Masaryk köztársasági elnöknek az elmúlt év október 28-án tett kijelentéseiből indul ki, amelyek szerint a jubileumi esztendőben felülvizsgálat tárgyává kell tenni az állam egész közigazgatását és megállapítva a hiányokat, üteg kell jelölni a követendő útirányt. Kurtyák ezután bejelenti, hogy kettős minőségben: egyfelől mint a ruszin autonóm földmüvesszövetség, tehát a ruszin nép egyedüli őslakos pártjának parlamenti képviselője, másfelől pedig mint a központi ruszin nemzeti tanács tagja, a csehszlovák köztársaság iránt a legteljesebb lojalitással áthatva nyújtja be panaszát és kéri a népszövetséget, hogy hivatalból járjon közbe annak érdekében, hogy Ru- sziuszkó autonómiája a saint-germaini szerződés és a csehszlovák alkotmány rendelkezései értelmében haladéktalanul szerveztessék meg. Az autonómia megvalósitásátra szerinte sürgős szükség van, még pedig nemcsak Ruszinszkó belső békéje, anyagi -léte, -konszolidációja és megnyugvása érdekében, hanem azért is, hogy a szövetkezett és társult főihatalmak, a szerződés szignatáriusai -kiegyenlítsék becsületbeli tartozásukat. Ezután -a petíció idézi és összehasonlítja egyfelől a saint-germaini szerződést, másfelől pedig a csehszlovák alkotmánynak a iruszin- szkói autonómiára vonatkozó rendelkezéseit és megállapítja, hogy a kettő között a következő eltérések vannak: 1. a kormányzó felelősségét illetőleg, 2. a köztársasági elnök, vétójoga tekintetében, 3. Ruszinszkó prágai parlamenti képviselőit illetőleg, akik a saint- germaini szerződés 13. cikke értelmében nem bírnak szavazati joggal a ruszin országgyűlés hatáskörébe utalt törvényhozási teendőkre nézve, míg az alkotmámv az autonómia érdekében kimondott e lényeges rendelkezést hallgatással mellőzi. Mindazonáltal úgy a kisebbségi szerződés, mint a csehszlovák alkotmány világosan és határozottan lóimon dják. hogy Roszinszkónak az állam egységével összeférő legmesszebbmenő autonómiára van igénye. Nem hajtották végre a szerződés és az alkotmány rendelkezését „A szerződés aláírása és az alkotmány kihirdetése óta — írja azután a panasz, — az évek hosszú sora telt el, a csehszlovák köztársaság alapításának tizedik évét készül megünnepelni s mindazonáltal eddig még semmi nem történt a rusXín- szkói autonómia érdekében. Egyedülálló példa a szerződések történelmében, hogy tiz évvel egy szerződés aláírása után, amelyet számos állam garantált, -még mindig késlekednek annak végrehajtásával. A. ruszin nép, amelynek neszéire a szerződés elismerte a szabadság elemi jogait és biztosította az autonómiát, hogy — védőgátul szolgáljon a nála erősebb népekkel szemben — már teljesítette mindazokat a kötelezettségeket, amelyeket elvállalt: területével és nemzeti vagyonával belépett a csehszlovák köztársaságba, semmiféle kötelesség teljesítésétől nem vonakodik, -amelyet ez államhoz való tartozásának ténye reá ró, megfizeti az adót, újoncokat szolgáltat a hadseregnek, elviseli a háború utáni korszak gazdasági bajait', mindazonáltal nem gyakorolja a szerződés és az alkotmány által, biztosított jogokat, s nincs sem országgyűlése, sem autonóm köz- igazgatása, inásszóvaI, a másik szerződő fél, ;i csehszlovák állam ni in tartotta be kötelezettségeit. miniszteri tanácsos mondtak fel köszön tőt. A ■szepességi kirándulók azután késő este a Szurmva-hegységen -és Iglón át tértek vissza egy felejthetetlenül szép ut emlékeivel gazdagabban, amely ni pazar természeti szépségeken és a történelmi emlékek gazdag sorozatán ál vezetett. A gömbi-i autósok kéj hét -múlva egy a Tátrába és a Szépességre vezető kiráml-ulássa 1 fogják a szepeeiek látogatását: viszonozni. Sót Ruszin szili ónak a csehszlovák köztársasághoz való csatlakozása által -a prágai kormánynak csak egy célja volt: a* alkotmány előkészítésének megvalósítása helyett azt mentöl távolabbi időkre elhalasztani és a köz- igazgatási centralizációt bevezetni**. Ez állítások igazolására Kurtyák Iván a következő tényekre hivatkozik: 1. A sainit-germiadni szerződés az autonómiái a ruszinok által lakott egész területnek garantálta. A csehszlovák békedelegáció VI. számú emlékirata a Kárpátoktól délre lakó ruszinok számát 567.867 lélekben állapi tóttá meg. Ennek dacára a Ruszinszkó és Szloveu- szkó közti ideiglenes határvonalat még a békeszerződés megkötése előtt úgy vonták meg, hogy a ruszin népet és területet két részre szakították. Ennek folytán 212.000 ruszint választottak el testvéreitől és csatoltak Szloven- szköhoz minden autonómia nélkül és a teljes elnemzetlenités veszélyének téve ki őket. Hiába követelik a ruszin nép képviselői évről- évre a néprajzi határ helyesbítését. Hiába csatlakoztak ehhez a kívánsághoz Zsatkovics és ÍBeszkid kormányzók, valamint a ruszin nemzeti tanács, mert az eredmény a nullával volt egyenlő. A csehszlovák kormányok minőiig azt mondották, hogy Szlovenszkó és Ruszinszkó határának megállapítása a szojm 'és a parlament hatáskörébe tartozik, amelyeknek megállapodása az alkotmány integráns része lesz. Mindazonáltal az országgyűlést sohasem hívták össze. 212.000 ruszin van kitéve a teljes elszlovákositás veszélyének. Ezek nemzeti kisebbséget alkotnak Szlovenszkón és sorsuk sokkal kedvezőtlenebb, mint a Kelő tsrtovenszkóu lakó 70.000 németnek. A ruszinok elszlovák ősi fására irányuló törekvést bizonyítja az is, hogy az 1921.-iki népszámlálás, amelyet szlovák biztosok segítségével hajtottak végre, csupán félannyi ruszint mutat ki, mint amennyi az 1910. éri magyar népszámlálásban szerepelt. A hivatalos nyelv 2. A petíció ezután röviden, de annál találóbban jellemzi Beádba, Zsatkovics és Eh- renfeld kormányzóságának időszakit. 3. Az 1924. évi választások nem idéztek elő a petíció szerint javulást. „A kormányzati politika, amely -a cseh nemzeti ideált követte, a csehországi pártoknál keresett támogatást és ezek szervezeteiket kiterjesztették Ru- szinszkóra is. Annak a gondolatnak akarták megnyerni a közvéleményt, hogy először gazdaságilag kell felemelni Ruszin szkot és csak húsz-harminc év uralva kell megvalósítani az autonómiát. Ez a cseh centralista politika, amely ellensége az autonómiának, az autonómiáért küzdő pártokat „demagógiával** vádolja és az egész közigazgatást és rendőrséget az autónómisták letörésére mozgósítja. A főhataíimak által aláirt szerződés ellenére és az alkotmány parancsoló rendelkezésének megsértésével a ruszin nép odajutott, hogy a „legmesszebbmenő** autonómia, amelyet neki megadtak, botrány tárgya a cseh soviniszták szemében**. A ruszinéi lenes hivatalos politika az 1926 —27. években is folytatódott és a következő eredményhez jutott el: a) Az 1927. évi 17. számú rendelet a cseh nyelvet tette meg Ruszinszkó hivatalos nyelvévé és a ruszin nyelvnek csak fakultatív használatát engedte meg a hivataloknak a felekkel való érintkezésben. Éppen úgy, mint Szlovenszkó és Ruszin- szkó határát, a nyelvkérdés szabályozását is ideiglenesnek mondották, amelynek végleges szabályozása az országgyűlés számára van feutánivá, a valóságban a határ s a nyelvkérdésnek megoldása azonban végleges, mivel az országgyűlést nem hívták össze. „Tagadhatatlan —árja a panasz, — hogy Ruszinszkó autonóm területének jellegét elsősorban a ruszin nyelv adja meg. Lehet-e ruszinszkó; autonómiáról beszélni. lra az egész közigazgatás és valamennyi közintézmény nyelve a. cseh és nem a ruszin? A generális -statútum, amelyet a csehszlovák kormány 1919 novemberében, a saiut- geiMinaini szerződés aláírása után bocsátott ki, kimondja, hogy „Ruszínszkóban a ruszin a hivatalos nyelv**. A szerződés és az alkotmány kifejezetten úgy rendelkezik, hogy a törvényhozó hatalom a nyelv, a közoktatás és a vallás, valamint a helyi közigazgatás kérdéseiben a ruszin szkói országgyűlés ha Iá rsk őrébe tartozik s ennek következtében az autonómia részét alkotja. Nyilvánvaló tehát, hogy a oeeb szlovák kormánynak nem ált jogában ■még ideiglenesen sem — a cseh nyelvet mint Ruszinszkó hivatalos nyelvét bevezetni. A- szóbanforgó rendelet súlyos támadás a ruszin nép nemzeti méltósága ellen. A parlamentben képviselt ruszin pártok hiába tiltakoztak ez alkotmányellenes rendelet ellen, a ruszin nemzeti tanács tiltakozó memorandumot intézett a kormányhoz és ez a memorandum is hatás nélkül maradt: a rendeletét életbelépett ék és eredménye, hogy valamennyi közigazgatási szolgálat Ruszin szkő- ban teljesen csehhé vált**. A k&zigaxgaeási reform b) 1926-ban a csehszlovák kormány, figyelmen kívül hagyva a ruszin képviselők egyhangú tiltakozását, a ruszin szikói megyéket megszüutette és e terület egész közigazgatását egyetlenegy zsupán alá rendelte, anélkül, hogy a népnek meghagyta volna a megyei képviseletet. c) E pont alatt a petíció a közigazgatási reformot ismerteti és megállapítja, hogy mivel a saint-germaini szerződés és a csehszlovák alkotmány Ruszinszkón-ak autonómiát adott, a helyi közigazgatás vezetésére egyedül az autonóm országgyűlés hivatott. A mai napig a csehszlovák kormány óvakodott attól, hogy összehívja Ruszinszkó országgyűlését, ellenkezőleg e területire vonatkozó törvény-ekét is hozott., amelyeket az alkotmány és a szerződés, értelmében a prágai parlamentnek nem volt joga megszavazni. A közigazgatási reform végrehajtása Ru- sziuszkóban a következő helyzetet teremti: Az autonóm vármegyék, amelyek mindegy''- kén-ek megvan a maga története, nem léteznek többé, Ruszinszkó jelenlegi területe egyetlenegy közigazgatási egységet alkot, bűnöknek nevezett főnöke -a régi zsupán és az alkormányzó jogaival van felruházva. A képviselőtestületnek tisztán véleményező határkőre lesz a -közoktatás kérdéseiben. Politikai kérdések nem tartoznak a hatáskörébe. Az elnök és a képviselőtestület határozatai ellen a fellebbezést a prágai kormányhoz kell intézni. Ez az uj közigazgatási rendszer éles tiltakozást váltott ki a ruszin nép politikai képviselőinél. Természetes, hogy Ruszinszkó, amelynek a legszélesebbkö- rü autonómiára van joga, nem törődhetett bele jogainak elkolwízásába és nem tűrhette, hogy meghatározatlan ideig oly közigazgatási rendszer kormányoz/ ", amelyből még az autonómia árnyékát is száműzték. Kém viselheti el, hogy a 'kormán; - zó jogait részben a tartományelnök, részbe i a belügyminiszter gyakorolja, holott a szerződés és az alkotmány minden kétértelműség nélkül azt mondják ki, hogy- a kormányzó Felelősséggel tartozik a ruszinszkói országgyűlésnek. Megengedhetetlen, hogy a fellebbezéseket a tartományi hivatalból a miniszteri i - mokhoz terjesszék fel, minthogy a prágai minisztériumoknak nincs hatáskörük arra, hogy Ruszinszkó autonóm ügyeiben határozzanak. Ruszinszkó kormányzójának méltósága illu/ '- riussá válik, a szerződés és az alkotmány á - fal reáruházott hatáskör az országos el-nöh: 7 és a belügyminiszterre fog át szállni. Ruszinszkó kormányzója igv egy tiszteletbeli állást fog betölteni minden jog és hatalom nélkül, amelyet jelképként, de minden tartalomtól megfosztva, meg fognak tartani, hogy megL - vesszék a külföldi közvéleményt. Nem kétséges, hogy az 1927. évi 125. s-záimu. törvény Rr- szinszkóban ellentétben áll az alkotmánny-1 s a saint-genmaini szerződéssel, hiszen egyetlenegy állami törvény sem módosíthat egy nemzetközi szerződést. A petíció felhívja a népszövetség figye1- rnét arra, hogy. a saint-germaini szerződés végrehajtásának ellenőrzésére szükség van. amire a szerződés 14. cikkelye fel is jogosít.]'. Szükség esetén fel kell hívnia Csehszlovákiá', hogy aláírását tartsa tiszteletben. Emléke'- teti egyúttal a népszövetséget, hogy a ruszi ; nép csehszlovákiai képviselői már négytízbe, i fordultak a népszövetséghez, még pedig 1922 áprilisában a gémiai konferencia aUratonáv'11, azután 1922 szeptemberében az egyesült rn- szin pártok, majd 1924 október 5-én a ruszin autonóm földműves szövetség és az 1923. évfolyamán az Amerikában lakó ruszinok nc-ir.- z-eli tanácsa fordult a népszövetséghez. Hálával emlékszik meg a nolírió arról, hogy a népszövetség a csehszlovák kormány figyelmét már fölhívta a ruszinok sérelmeire, sajnálattól állapítja meg azonban, hogy minid a mai napig nem orvosolták azokat. (A petíció ismer totósét legközelebb befejezzük).
